Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-23 / 20. szám

J POL I,T I K A I NAPILAP ■Za, I. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM V V.-Á' 7 Ära 50 fillér 1956. NOV. 23. PÉNTEK Mi less a tüzelővel?... A TÜZÉP-telepek szinte ostrom alatt állnak az egész megyében. Egyre lejebb zsugorodik a hő­mérő higanya és sok piacé bi­zony üresen áhítozza a szenet, fát. Mi lesz a télen, ontanak majd meleget a kis szobák kály­hái? — ezt kérdeztük a TÜZÉP igazgatójától, Kovács Páltól, Íme a válasz: Megnovekedett a feladatunk. A rendkívüli helyzetben az olyan üzemek fűtőanyaggal való ellá­tása is a mi gondunk, amelyek eddig közvetlenül a bányákból kapták a fát, szenet. Eddigi tá­jékozódásunk még biztató, leg­több üzemünk rendelkezik tar­talékkal. Az elmúlt héten csak Kecs­kemét TÜZÉP-telepein több, mint kétezer mázsa szánét mértünk ki a lakosságnak, Ezer mázsa kokszot is juttathat­tunk a családoknak, a szov- ! jet katonai parancsnokság jóvol- J fából. Tőlük kaptuk. A kiosztott: ezer mázsa tuskóból is sokak- ! nak jutott. E hétre Jugoszláviá- ! ból várunk szenet. A noviszádi tárgyalásokon ígért 600 vagon szén első része a jelzések sze­rint már útban van Kelebiáról. Negyven vagon érkezik es en­nek jórészét a megye ellátatlan lakóinak juttatjuk. A továbbiak­ban tárgyalunk a szovjet pa­rancsnoksággal, kokszot sze­retnénk tőlük kapni és értesü­léseink szerint Komlóról, Pécs­ről 60 vagon szenet irányítot­tak ide. A vasutasokon múlik, mikorra érkeznek telepeinkre. Távolról sem elegendő jneny- nyiség ez. Sokkal több kellene. Minden tőlünk telhetőt megte­szünk, hogy jusson azért tüzelő a családoknak. És hogy igy le­gyen, az a lakosságon is múlik. Akiknek van valamennyi tü­zelőjük, hagyják a szenet azok­nak, akik valóban hideg kályha mellett dideregnek. Megértést kérünk a lakosság­tól a' tűzifa esetében is. A sü­tödék faellátását mi biztosítjuk. Ha van is a telepen fa, ne kö­veteljék erőszakkal kiosztását, mert akkor friss kenyérért is hiába megyünk az üzletekbe, fa nélkül nem sül ki a tészta, Nagymennyiségű üzemanyag érkezett Jugoszláviából Hírt adtunk arról, hogy a szomszédos, baráti Jugoszláviá­val árucsere megállapodást kö­töttek megyénk képviselői. A tárgyalás eredményeképpen a Vajdasági Önkormányzati Tar­tományból a napokban nagy- mennyiségű motorbenzin, azon­kívül 87 000 kiló gázolaj és majdnem 8000 kiló motorolaj ér­kezett. Az üzemanyag szétosztása befe­jeződött. A megye állami gazda­ságai, gépállomásai és a közle­kedés kapott belőle szükségletei szerint. A napokban ismét gép­kocsi-karaván indul a Vajdaság­ba. Hoznak karbidot, elektródát és egyéb, az ipar számára nél­külözhetetlen anyagot.. A kap.At áruk helyett bort, baromfit és egyéb cikkeket ad a megye, A Népköztársaság' Elnöki Tanácsa a munkástanácsok működésével kapcsolatban az alábbi rendeletet alkotta Tanácskoznak ív megye termelőszövetkezeti elnökei A megyei tanács végrehajtó bizottsága folyó hó 22-én, dél­előtt 9 órára tanácskozásra hív­ta össze a megye összes terme­lőszövetkezeti elnökeit. Az érte­kezleten Mohácsi Károly, a me­zőgazdasági igazgatóság vezetője tartott beszámolót a tsz-mozga- lom időszerű kérdéseiről. Az ér­tekezlet részletes ismertetésére lapunk legközelebbi számában visszatérünk. 8 Forradaimi Munkás-Paraszt Kormány teiíiivása a tauacsuxuoz i. § 1. Munkástanácsot kell vá­lasztani minden ipari üzemben, ipari vállalatnál, bányában, ál­lami mezőgazdasági üzemben, beleértve az egyes állami intéz­mények, MÁV, posta és a többi, ipari termelő üzemeit is. 2. A termelő tevékenységet nem végző hivatalok, intézmé­nyek, szervezetek, továbbá a vasút- és a postaforgalom, a közhasználatú autóközlekedés, villamos és légi közlekedés dol­gozói munkástanácsot nem vá­lasztanak. 3. A jelenlegi paragrafus ren­delkezései nem vonatkoznak a kisipari, háziipari, földműves és egyéb szövetkezetekre, amelyek­nek ügyeit választott szervek, közgyűlés, vezetőség, stb. intézi. II. § A munkástanácsok megválasz­tása. 1. A végleges munkástanácsot akkor lehet megválasztani, ha az összes dolgozóknak legalább két­harmada megjelenik munkahe­lyén. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az I. § értelmében munkástanácsot kell választani, a végleges munkástanács meg­választásáig az ideiglenes mun­kástanács a 6/1956. 11—12. számú kormányhatározat alapján foly­tatja működését. ■ 2. A munkástanács létszáma a vállalat dolgozóinak létszámától függően 11—71 tagból, és 3—15 póttagból áll. E kereten belül a munkástanács tagjainak és pót-' tagjainak számát a dolgozók vá­lasztói ülése határozza meg. III. § 1. A munkástanács tagjait a vállalat dolgozói üzemi gyűlésen, közvetlenül és titkosan választ­ják meg. A választást az üzemi szakszervezeti bizottság a dolgo­zók széleskörű bevonásával ké­szíti elő. 2. À választó üzemi gyűlésen a vállalat minden dolgozója sza­vazati joggal rendelkezik és Eainden dolgozó megválasztható, aki a vállalatnál legalább egy éve alkalmazásban áll. Nem vá­lasztható be a munkástanácsba a vállalat igazgatója, főmérnöke és főkönyvelője. A vállalat igaz­gatója azonban a munkástanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz. IV, § 1. A választás lehetmeg az üzem összes dolgozóinak egy kö­zös gyűlésén történjék. Azok­ban az üzemekben, ahol a dol­gozók nagy száma vagy a mun­kahelyek, telephelyek elszórtsá- ga miatt ez nem lehetséges, a munkástanács tagjait üzemré­szenként, műhelyenként, telep­helyenként tartott gyűlésen kell megválasztani. Ilyen esetben egy- egy üzemrész, műhely, telep az ott dolgozók számarányának megfelelően választ munkásta­nácstagokat. 2. A munkástanácsba az üzçm dolgozói minden rétegének kép­viseletét biztosítani kell. A mun­kástanács kétharmadát a terme­lésben közvetlenül részvevő dol­gozók közül (fizikai dolgozók, művezetők, technikusok, mérnö­kök) kell választani. 3. A választás során a dolgo­zók nem listára, hanem egyes személyekre szavaznak. A dol­gozóknak joguk van az előter­jesztett listát megváltoztatni, il­letve az általuk javasolt szemé­lyekkel a listát kiegészíteni. A titkos szavazás alkalmával a vá­lasztóknak joguk van a listáról bármely nevet kihúzni, és he­lyette bármely más nevet be­írni. 4. A megválasztott munkásta­nács névsorát lehetőleg még a választás napján, legkésőbb azonban a választást követő 24 órában ismertetni kell a dolgo­zókkal. V. § I. A megválasztott munkásta­nács a választást követően leg­később 24 órán belül összeül és tagjai sorából megválasztja 5— 15 tagú elnökséget, elnökét és elnökhelyettesét, valamint tit­kárát. 2. A munkástanács ülésein ta­nácskozási joggal részt vehet a vállalat igazgatóján kívül az üzemi szakszervezeti bizottság képviselője, az illetékes állami felügyeleti szervek képviselője, valamint a felettes szakszervezet képviselője, VI. § 1; A munkástanács ragjait első alkalommal egy évi időtar­tamra választják. A munkásta­nács elnökét legfeljebb két eset­ben lebet megválasztani. 2. A munkástanács tagja egy évi időtartam letelte előtt is visz- szahívható. A visszahíváshoz az őt megválasztó dolgozók kéthar­mad szavazattöbbsége szükséges. VII. § A munkástanács elnöksége. 1. Az elnökség a munkásta­nácsnak alárendelt végrehajtó szerve. Az elnökség tagjaira a munkástanács elnöke a dolgozók véleményének meghallgatásával tesz javaslatot. 2. Az elnökség ülésein az üze­mi szakszervezeti bizottság kép­viselője és a vállalat igazgatója vesz részt. De arra a munkásta­nács elnöke a vállalat főmérnö­két és főkönyvelőjét is meghív­hatja tanácskozási joggal. VIII. § A munkástanács jogköre. A munkástanács a vállalat legfontosabb kérdéseiben dönt. Irányítja a vállalat egész tevé­kenységét. Ennek keretében 1. Biztosítja a termelő munka folyamatosságát, a vállalat leg­gazdaságosabb működését. 2. Gondoskodik a dolgozóknak járó munkabérek és egyéb jutta­tások kifizetéséről. 3. Biztosítja az állammal szem­ben fennálló kötelezettségek tel­jesítését. 4. Gondoskodik a szakszerve­zetek bevonásával készült és a (Folytatás a 2, oldalon) A rend teljes helyreállításá­ban, a termelés megindulásában, a lakosságról való gondoskodás­ban igen fontos szerepe van az államigazgatás gyors, folyama­tos és zavartalan munkájának. A megrongált házak újjáépítése, az elpusztult lakások helyreállí­tása, a városi közlekedés biztosí­tása, a közműszolgáltatás, az egészségügyi és kereskedelmi el­látás, a szocialista gondoskodás, a városok és községek közötti kapcsolat megteremtése, a köz- biztonság megszilárdítása jelen­tős mértékben a lakosság által választott tanácsok, illetve vég­rehajtó bizottságok feladata. A tanácsok számos dolgozója, elsősorban az élelmiszeripari, kereskedelmi, egészségügyi és szociálpolitikai, gázgyári dolgo­zók, az elektromos művek dolgo­zói a legnehezebb napokban, sok­szor életüket veszélyeztetve áll­tak helyt és dolgoztak öníelál- dozőan a lakosság érdekében. A tanácsok mind a főváros­ban. mind országszerte, minden városban és községben megáll­tak a helyüket, a végrehajtó bi­zottságok öntevékenyen intézik a lakosság ügyes-bajos dolgait. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívja a lakosság ál­tal választott valamennyi me­gyei, városi, kerületi, járási és községi tanácsot és azok végre­hajtó bizottságát, hogy mint az áliamhatalom, illetve az állam- igazgatás helyi szervei, biztosít­sák a fővárosban, a megyékben, városokban cs községekben a la­kosság legfontosabb szükségletei­nek zökkenőmentes kielégítését, a helyreállítási munka gyors végrehajtását, az ország törvé­nyes rendjét. A tanácsok, illetve végrehajtó bizottságokat segítsék munkájuk­ban azok a forradalmi bizottsá­gok, amelyek a legutóbbi hetek eseményei során alakultak es a kormányhatározatnak megfelelő tevékenységet fejtenek ki. A Forradalmi Munkás—Pa­raszt Kormány felhívja a vég­rehajtó bizottságokat, hogy to­vábbra is rendszeresen lássák el feladataikat, álljanak élére az államigazgatási munkának a rend és nyugalom mielőbbi tel­jes helyreállítása érdekében. Valamennyi államigazgatási dol­gozó a maga feladatkörében legjobb tudása szerint segítse sokat szenvedett hazánk sebei­nek begyógyítását, a maga be­csületes, áldozatkész munkájá­val és járuljon hozzá az ország vérkeringése mielőbbi teljes megindításához. Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány /VWSAIVWWWVWVVVWVWWVWWwWWVWVWVWl A forradalmi bizottságokról, személyi kérdésekről és a megye közellátási helyzetéről tárgyait a megyei tanács VB Szerdán délelőtt ismét ülése­zett a megyej, tanács végrehajtó bizottsága. A VB mindenek előtt egységesen állást foglalt a forradalmi munkás—paraszt kormány mellett és elhatározta, hogy a maga te­rületén mindent megtesz a kor­mány felhívásának és program­jának megvalósítása érdekében. Állást foglalt a VB a külön­féle forradalmi és nemzeti bi­zottságokkal kapcsolatban is. Megállapította, hogy a megyei forradalmi bizott­ság tevékenysége pozitív volt: a rend fenntartása, a törvényes­ség mellett szállt síkra. Határo­zat is született erről a kérdés­ről, mely a munkás—paraszt kormány programja alapján álló forradalmi bizottságokat elisme­ri, mint politikai tanácsadó tes­tületeket. A személyi kérdések tárgyalá­sa során több fontos döntés szü­letett. Ismeretes, hogy a kor­mány határozata értelmében a forradalmi bizottságok nem válthatnak le és nem nevezhetnek ki vezetőket. Az elmúlt hetekben mégis több falu és járás tanácsi vezetőit ki­cserélték. A személyi változások során kétségtelenül megtörtént, hogy egyes csoportok néha rossz­indulatú embereiket ültették a vezetésbe, azonban megállapí­tást nyert az is, hogy főként fa­luhelyen a leváltott vezetőknél megfelelőbbeket javasoltak. A VB úgy döntött, hogy járásonként egy-egy bizott­ságot alakít, amelyek felül­vizsgálják az összes szemé­lyi változtatásokat. Ezek a bizottságok az illetékes tanácsi szervvel együtt tesznek javaslatot a megyei tanács VB- nek a személyi kérdésekben. Né­hány személy ügyében máris határozat született. Horváth Béla voit kiskunfélegyházi ta­nácselnök leváltását és helyébe Czakó József beállítását a VB elfogadta. (Folytatás a 3S oldalon.) -

Next

/
Thumbnails
Contents