Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-23 / 250. szám
Nagyfontosságú intézkedések az oktatás területén \„c/t aiíLlafintíL auzo-ny.cxh.. n Pénteken az Oktatásügyi Minisztériumban értekezletre jöttek egybe az egyetemek, a főiskolák vezetői. Részt vett az értekezleten Kónya Albert oktatásügyi miniszter, Sőtér István miniszterhelyettes, Orbán László, az MDP Központi Vezetősége tudományos és köznevelési osztályának helyettes vezetője. Kónya Albert bejelentette, hogy az általános iskolában a jövőben megszüntetik a vizsgákat, elmarad az úgynevezett kiséreltségi. A gimnáziumokban a III. osztály kémia és földrajz tárgyak kivételével ugyancsak megszűnik a vizsga. Az érettségi marad, azonban itt is vizsgálat alá kell venni, hogy minden tárgyból, vagy fakultative választhassanak érettségi tárgyat a diákok. A lechnikumokban a közismereti árgyak vizsgái elmaradnak. A gabonalegyek több faja isneretes, mint veszedelmes kártevő. Pl.: a íritlégy, csíkoshátú ouzalégy, stb. Hogy sikeresen védekezhessünk ellenük, ismerkedjünk meg életmódjukkal. A gabonalegyek apró, muslica nagyságú rovarok, nyüvei a gabonában élnek és ott tesznek Kárt. Nyár végén a gabonatarlókon kihullott és kikelt növényekre, valamint a korán elvetett gabonák és fűfélék leveleire rakják le petéiket. A kikelt nyü,ek (lárvák) a levelek között óetúrják magukat a vezérhajásba és ott táplálkozva tönkreteszik azt. A kártétel ilyenkor óriási méreteket ölt. A fritlégy őszi és tavaszi kártevése a sarj elhalásában nyilvánul meg, mert nyüve a sarj belsejét teszi tönkre. A csíkoshátú búzalégy őszi nemzedékének nyüve a sarj tövének belsejében él és szivogatására a sarj hagymaszerűén megvastagodik, majd lassan elhal. A nyári nemzedék a kalásztartó szárízt hosszában, vályúízerűen kirágja, ezért az megrövidül, a kalász pedig sokáig A továbbiakban bejelentette a I miniszter, hogy a közeli napok- j ban a társminisztériumokkal tör- ; tént tárgyalások alapján megalakul a felsőoktatási tanács. Az egyetemeken módot adunk a fakultatív óralátogatásra is, azonban hogy melyek azok a tantárgyak, amelyeknél a hallgató választhatja meg a látogatást, arra vonatkozólag karonként, szakonként állapítsák meg és elégítsék ki a jogos kívánságokat. Az óralátogatás ellenőrzésének eddigi módszerét — véleményünk szerint — meg kell szüntetni. Az egyetemen a tanulmányi időt öt evre felemeljük. A tanulmányi idu felemelése vonatkozik a műszaki egyetemre, a tudományegyetemre, a tanárképzésre és számos szakképzésre. Marad az eddigi tanulmányi idő pélhasban marad és csak silány termést hoz. Mint látjuk, a ga- ! bonalegyeknek egy évben több I nemzedéke van, tehát a kártevéstől állandóan tartani kell. A gabonalegyek ellen a követ- ■ kezeképpen védekezhetünk. A tarlót azonnal buktassuk le, nehogy a kikelt árvagabona csalogató vetésként szerepeljen és magához vonzza a peterakó legyeket. A kizöldült tarlót mélyen szántsuk alá, hogy a légynyüvekkel fertőzött árvagabona a kikelt gyommal együtt a löld j mélyébe kerüljön s a nyüvek ott ! elpusztuljanak. Az őszi gabonát ! későn, október közepén vessük, : hogy mire kikéi, a legyek a sza- J hadban már elpusztuljanak. A ! tavaszi gabonát minél korábban vessük, hogy mire a legyek rajzani kezdenek, a tavaszi gabona már kellően megerősödhessék és így könnyebben bírja el a légybántalmat. Ajánlják még a gabonalegyek ellen a vetőmag jarovizálását, valamint a vetései; ! fej trágyázását és ellenállóbb l'aj- ! egyetemen és a tudományegyetem jogi karán. Szükségesnek mutatkozott — folytatta Kónya Albert — néhány oktatandó tárgy felülvizsgálata és megváltoztatása. Indokolt a felsőoktatás területén a fakultatív nyelvoktatás bevezetése. E téren úgy intézkedtünk, hogy kőtelező egy szabadon választható nyelv felvétele. Megszűnik az egyetemeken a kötelező testnevelési tantárgy. A hallgatók helyesen teszik, lia a Haladás sportegyesület munkájában vesznek részt. Az ideológiai oktatás területén november 1-töi a magyar párttörténet tanítása heti két óraszámban történik majd. Az értekezlet több hozzászólással ért véget. Még mindig gond 8 BäCSa.liiaSI üijiáiiítSláS lizeiiianyag-siiaidsa Október 18-án a Népújságban * és a többi lapokban is cikk je- ! lent ineg arról, Irogy van-c : üzemanyaghiány a gépállomás«- I kon. Ezzel kapcsolatban el kell I mondanom, hogy a közleménynyél nem mindenben értek egyel, mert a mi gépállomásun- | kon naponta 10—20, néha ennél i is több traktor áll üzemanyaghiány miatt. Gépállomásunk napi üzemanyag-kiutalása a 71 erőgépre 1000 liter, tehát ebből | egy-egy erőgépre még 80 liter | sem jut, elképzelhető, hogy hány gépet tudunk üzemeltetni. I A bácsalmási Af'OR-tclepen C- j olaj például még mindig nincs, A sajtóban és a rádióban napról napra arról értesülünk, hogy a vonat- cs az aulóbuszkorlátozások megszűnnek, éppen ezért j nem értjük, hogy a mi gépállomásunkon miért nem javul az iizcmanyagellátás helyzete. Az i állami gazdaságban például nin- ; csen üzemanyaghiány, miért nem j javul hát a gépállomáson is a ] helyzet. Itt van az őszi szántás- j vetés ideje, a gépállomás pedig j sem az igényeket nem tudja kielégíteni, sem a tervét nem teljesítheti. Kancsár Sándor. Bácsalmás ták termesztését. Szűcs József Kunszentmiklús dául a közgazdasagtudomanyi Mezőgazdasági tanácsadó Amit a yabonalegyekről tudni kell r rtLpâqàrin voltam taa délelőtt Ki ne ismerné Baján xv. Imre bácsit, a városi anácsháza előtti újságárust? Nem is akarom oemutatni. Inkább el szerelném mondani, — mert egy délelőttre szerepet cseréltünk, az újságíró állt oda a reteszes újságállvany elé, — milyen tapasztalatokat gyűjtöttem. Kezdjük ott, hogy ezen a reggelen az utcai árusításra küldött ujságköteg 55 Szabad Népet, 80 Szabad Földet, 18 Népújságot, 35 Szabad Ifjúságot, 7 Magyar Nemzetet, 1 Népszavát, 7 Népsportot tartalmazott. Gyorsan reteszeibe helyezem az újságokat, melléjük a heti és külföldi lapokat. Persze, már ami van. Mert a legtöbbje hiányzik, megjelenése napján elfogy. Nincsen Béke és Szabadság, Nők Lapja, Irodalmi Újság, Rádió Újság. Imre bácsi tanácsára eldugom azt a pár Autó és Motor szaklapot, melyből alig néhány darab érkezik, pedig hetenként 30 darabra volna szükség. Jaj! — kiált tel Imre bácsi —, a Rádiótechnika is rejtekhelyre ke rüljön. Nyolc darab érkezik belőle, holott 15—20 darabra is akadna vevő. Még nem is végeztem a rendezkedéssel, már hallom a türelmetlenkedő hangokat: — Kérek egy Szabad Népet, — nekem is adjon egy Szabad Népet, meg egy Népújságot, — Szabad Ifjúságot, Szabad Földet kérek. Pillanatok alatt szinte felére csökken az újségpéldány. Pedig nyolc óra alig múlt pár perccel. Temunovics József né már tudja, ha a kora reggeli órákban nem veszi meg kedvelt újságját, kilenc óra után már nem biztos, hogy vehet-e belőle. Balog Jánosné férje gépkocsivezető, egész nap munkában van. Az asszonyra hárul az újságbeszerzés, mert Balog Janos este, ha hazatér, első dolga újságot olvasni. Szabad Népet, Népújságot, Autó és Motor lapokat süllyeszt karkosarába. Fiatal katona áll meg az állvány előtt. Nézelődik. A külföldi lapok felé nyúl, kihúz egy Daily Worker-t. — Speak you eng- Iish? — Veri well! Fizet és megy. Sokan nézik kacérkodva a most először megjelent »Statisztikai közleményeket«. A napilapok mellett igen kelendő a Szabadság, a Társadalmi Szemle, a Sport és Testnevelés is. Olvasnak az emberek, talán még soha úgy nem, mint napjainkban. Nagy az érdeklődés a bel- és külpolitika alakulása iránt. A helyi események sem lettek közömbösek. Érzik, hogy az egyén állásfoglalása igen fontos és lényeges szempont lett az események alakulásában. Es nem akarnak elmaradni. A szektáriánizmus felszámolása, az egyéni vélemény kialakulása döntő szerepet kezd játszani. Tudni akarják, mi forr az arab világban, a szuezi kérdés körül, milyen irányban haladnak a tárgyalások lent Belgrádban, mit határoznak, miről vitatkoznak a megye ben és a szükebb pátriában, a tárosban. Ennek az egészséges közszellemnek kialakításában azonban a kevés példányszámban érkező újságok, napilapok kevés segítséget tudnak nyújtani. Pedig, ha igaz és igaz, hogy az újságlap a közvélemény tükörképe, lígy több papír kellene, hc.gy több újság találjon utat. Kevés az újság. Nem az Irodalmi Újságról, a Hétfői Hírlapról van szó, nem a heti lapokról, melyek éppen úgy küzdenek a papírhiánnyal, mint a napilapok. A magyar sajtóról általában. Az elmúlt évek során arra neveltük, tanítottuk egész társadalmunkat, hogy olvasson, kapcsolódjon be saját sorsának irányításába és most, amikor a szó legnemesebb értelmében elérkezett ennek uz ideje, kevés az újság, az X olvasók hatalmas tö- Î megei újság nélkül ma- | rád na k. í Délelőtt 10 óra sincs : még és nincsen napilap J már. Elfogyott. Hetek f óta nincsen »makulatú- X ra«, ami annyit jelent, ? egyetlen újságpéldány ♦ sem maradt meg. Az I igényeknek ez a nőve- | kedése mércéje annak $ u demokratikus légkör- t i.ek, mely most alakul ? és a széles néptömege- | két magával ragadta. 5 Keresik az újságot, S hogy annak betűivel ? neveljék magukat to- | vább, hogy a szociális- X hí demokratizmus út- X ján megtalálják a ma- ♦ gui; helyét. Ezért van J i z, hogy hivatalokba, X üzletekbe pillanatokra » beugornak, csak az új- » ragot szeretném meg- t nézni. Az emberek ol- l \ ásni akarnak. ♦ Nos, ezeket a tapasz- $ falatokat gyűjtöttem és X még egyet. Az újságol- X vasó bírálatát is meg- J ismertem. Amiről ma * írunk, az a legszéle- X sebb újságolvasó tö- | meg tetszésével talál- f kozik. Olyan cikkeket X találunk ma a lapok- x ban — mondják—,ami J tetszésünkkel és a mi X felfogásunkkal is egye- X zik. » Rajtunk a sor, hogy j ezt a tetszést és közfel- X fogást toliunkkal be- j csülettel szolgáljuk. A | több papírról való gon- ♦ doskodás viszont ille- X Iékesekre tartozik, Bíró * Becsületemre mondom, nem akartak azza lenni. Nem! Rá* kényszerítették őket. Micsoda vádaskodás! De nézzük, hol is kézdődött? A 12 filléres normánál. — Egy tyúk kopasztása 12 fillér? — mondogatták egymásnak az asszonyok. — Nem, ez nem lehet! Még a hidegvízre valót sem keressük meg. Nemcsak nekem, hanem a normásnál: is így mondták. — Országos norma... — válaszolt a normás. — A mennykő üssön bele az országosba! Ha megszakadok, akkor sem keresek 25—30 forintnál többet — szólt az egyik megmérgesedett asszonyka. Régebbről ismerem, nem szokott ő ilyeneket mondani. Ügyeskezű asszony. Mondjuk meg, ami igaz az igaz: ennyi kereset kevés. — Kecskeméten ezzel a normával 35—40 forintot keresnek — szakítja meg gondolataimat a normás újabb válasza. — No-no — tiltakozik egy másik asszonyka. — Azt hiszem, amit látok — tromfot az előbbire Törteimé. — Törteimé, úgylátszik, kíváncsi. Művezetőjéhez fnegy, s így szól békiilékenyeob hangon: — Szöszke, nem lehetne elmenni Kecskemétre? Szöszke Csányi Istvánná, — észrevette a csalafintaságot a kérdésben, huncutul így adta vissza a szót: — Kálmánnal kell ezt megbeszélni... Nem sokkal később mindketten benyitottak az ÜB-irodába. Kiss Kálmán meghallgatta oké'. Megszületett a döntés: Kecskemétre, a Baromfifeldolgozó Vállalatnoz tapasztalatcserére megy Bábity Mártonné, Törteti Flóriánná, Lajkó Mária, Csányi Istvánná, Kiss Pál. Az asszonyok alig hagyták el a szobát. Kiss Kálmán papírt kerített, s az igazgatóságnak címezve kérte, hogy vizsgálják meg. mennyiben indokolt egy tyúkért a 12 filléres norma. A levél — mire az asszonyok Kecskemétre érkeztek másnap — is postára került. Kecskeméten a dörzsölőgép munkáját nézegették. Kíváncsian megkérdezték: hány baromfit dörzsöl? — Háromszázai. Szöszke oldalba bökte Törteimét, s így szólt: a miénk csak százat, s számolni kezdeti. Ez a jóember megkeres 40—45 forintot egy nap. Nálunk pedig csak 20—25 forint a keresel. Törteimé fejével bólint. Kutatják a dolog nyitját. Segítséggel hamar rájönnek. — Nálunk a gép nem 160-at, hanem 500-ai fordul percenként. A farktollat vágás alatt kivesszük. A kopasztónak alig akad munkája — mondja a gépkezelő. Nemcsak ezt tudják meg, hanem látják, hogy a gép szebben is tisztítja a baromfit, mint az övéké. Jól megjegyeznek minden: Uj dolog szántukra a szalagon való kopasztás. Törteimé hoszszan figyeli, s végül ezt mondja: igaz, többet lehet itt keresni, de nálunk nem szabad bevezetni, mert akkor leveszik a normái. Szöszke csodálkozva ránéz. Û mondja ezt, aki mindig azon van, hogy csak többet, csak többel? Ű agáit a 12 filléres nonnn megváltoztatásáért. Itt a lehetőség, mégse akar így többet keresni No, megállj csak, — gondolta magában. — Túljárok én az eszeden. Keresitek majd nálunk is az asszonyok annyit a szalagon való kopasztásért, mint itt. Nem tudta megállni, ezért kissé epésen megjegyezte: — úgy látszik, te sem szereted a pénzt... A látogatás utáni nap záporoztak az egészséges kíváncsiságból fakadó kérdések: Mit láttatok, hogy volt, keresnek-e többe: mint mi, tényleg ugyanaz a norma, mint nálunk? Mig a kérdésekre válaszoltak, addig a lakatosok meggyorsították a gép fordulatszámút, s ami feltűnő volt, az az, hogy jobban tisztított baromfi került az asszonyokhoz. Haladt is a munka, mint a karikacsapás. Több arcon a mosoly talált otthonra. A legügyesebbjei már az első óra után megelégedetten számolták össze a szerzett tantuszi. — öt-hat forintot kerestünk — mondták egymásnak A gyakorlatlanabbjai is négy—négy és fél forintot kerestek egy óra alatt. Még nagyobb volt az öröm, amikor megtudták, hogy az igazgatóság egy tyúk kopasztásáért nem 12, hanem 14 fillért ad. Szöszke ennek ellenére szomorú volt. Nem sikerült megértetni az asszonyokkal a szalagon való kopasztás előnyét. Pedig de mondta: becsapjátok magatokat, kevesebbel kerestek, ha nem így dolgoztok. — Nem jó az nekünk. Maradunk a réginél. Törteimé se biztat, hogy az új módon dolgozzunk — válaszolták Szöszke, biztató szavaira. — No, jó így is — nyugtatta meg magát Szöszke. Akárcsak Törteimé, ő is csalafintasághoz folyamodott. Kecskemétről elhívta a legjobb kopasztókat, akik bebizonyították, hogy a szalagon való káposztással lehet igazán keresni. Annyira megtetszett az asszonyoknak, hogy mindannyian az új módszer táborába szegődtél Nem is csoda, a kövérbaromfi kopasztásánál megkeresi!: a napi 40—45 forintot. Csalafintak az asszonyok. Nemcsak a vezetőséggel szemben, hanem néha egymással szemben is. Nem akarok árulkodni, de úgy tudom, egy újabb csalafintaságon törik a fejüket. Rá akarják bírni Szauer elvtársat, intézkedjen, hogy a vágás alatt vegyék ki a baromfi farktollát, s ha lehet, kábítsák is el, mert ez előnyös számukra. Mindez.a csalfáskodás is a jobb élet, a löbbkereset utáni vágyakozásból táplálkozik, s ezért nem szabad elítélni, hanem inkáin segíteni kell. Venesz Károly A nagy világot és eseményt; hírt, zenét, sportot, irodalmat, színházat családi körben is megtalálja egy jó vádió mellett. — RéSilStfC ÍS kapható. Vásároljon gyümölcsfát, szöiooitványt a Szőlőoltvány és Facsemeteforgalmi Vállalat lerakásiból. LEGKÖZELEBBI LERAKATOK: •Kecskemét, Rákóczi város 33. sz. Izsák, Széchenyi utca 27. sz. Kiskőrös, Pozsonyi út 38. sz. Szeged, Párizsi körút 28. sz. Jánoshalma, Kálvária utca 4. sz. Baja. Szamuelly Tibor utca 34. s/ Dunaföldvár, Paksi út 19. sz. 1189
