Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-18 / 246. szám

A bajai járás rehabilitációs bizottságainak munkája A bajai járás délszlávlakta községeiből a partizánharcok sok hőse került ki. Áldozatos köz­katonái lettek a fasiszta-ellenes küzdelmeknek, számosán életü­ket is áldozták, mint a her­cegszántói Fiíakomty Márton fiai is. Ezeket a régi harcosokat az elmúlt években súlyos sé­relmek érték a személyi kul­tuszból és dogmatizmusból faka­dó hibák folytán. Egy részüknek, — hamis vádak alapján, — el kellett hagyni otthonaikat, má­sokat viszont a provokációs pe­rek börtönbe juttattak. Mellő­zött. megalázott emberek lettek, akiket községeikben megválasz­tott tisztségeikből leváltottak, a pártból pedig, — melynek táma­szai és erősségei voltak. — ki­tártak. A sorozatos hibák és túl­kapások miatt súlyos adósaivá váltunk a délszláv nemzetiség­nek. A párt erélyesen szakított a múlt súlyos örökségével. Az er­kölcsi rehabilitáció ragyogó ünne­pe zajlott le hónapokkal ezelőtt Garán, amikor a hősi harcok partizánjainak átnyújtották a »Fegyverrel a hazáért« emlék­érmet. Aki ott volt és láthatta a tekintetekből áradó bizakodó lel­kesedést, aki kezet foghatott velük, szívében érezhette az er­kölcsi megbecsülés újjáéledését, az emberi méltóság hatalmas lángjának hevítő füzét. Az erkölcsi rehabilitációt kö­vette az anyagi rehabilitáció is. A járási párt- és tanácsszervek odahatottak, hogy a megalakult rehabilitációs bizottságok mun­kája meggyorsuljon, hogy az otthonukat otthagyni volt kény­telenek, a kormányrendelet szel­lemében mielőbb otthonaikba visszakerülhessenek, földjeiken munkához láthassanak, anyagi segélyben és kölcsönben része­sítse az illegális mozgalom, a fegyveres ellenállás egykori hőseit. Emberséges intézkedéssel igyekeztek az ejtett sebeket be­gyógyítani és a lehető leggyor­sabb intézkedéssel minden sé­relmet orvosolni. 47 rehabilitációs ügyet tárgyaltak le 3 nap alelt A járás községeiből, — Her­cegszántó 19, Vaskút 19, Csátalja I, DávocL 3, Bácsbokod 5, — rehabilitációs ügy került letár­­gyalásra. A 47 rehabilitációs ügy­­•jől a rehabilitációs bizottságok ) nap alatt 46 ügyben végleges iöntést hoztak. Egy ügy tár­gyalása még folyamatban van. A héten pedig további 15 .így kerül tárgyalásra. Nagyba­­'■acskán 1, Garán 3, Csávolyon 1, Bácsszentgyörgyön 4 és Bácsbor­­sódon 6. A rehabilitációs bizottságok mindenütt emberséggel és tapin­tattal tárgyalták az egyes ügye­ket és meleg baráti légkör ala­kult ki a tárgyalások során. Minden panaszt alapos részletes­séggel vizsgáltak ki. Meg kell .-alapítani, hogy a házingatlano­dat legnagyobb többségükben örvénysértéssel államosították. Számos olyan házingatlan került államosítás alá, melyekre nem vonatkoztak az 1952. évi IV. tör­vény rendelkezései, Ács József pedagógus, Hercegszántó, Gábor Áron utca 20. számú háza mind­össze kétszoba, konyha, mellék­helyiségekből áll. Hasonló háza volt Pein Bertalan, Petőfi utca II. szám alatti lakosnak. Mándity Marinné egyszoba, konyha, éléskamra és egyéb mellékhelyiségből álló házát is államosították. A rehabilitációs bizottságok ezeket a törvénysértéssel államo­sított házakat visszaítélte tulaj­donosaiknak. Gondoskodott ar­ról is, hogy a rehabilitációs bizott­ságok munkája a földterületek visszajuttatásával is igazságot szolgáltasson. Számos bérlő, — önkéntes, saját elhatározásából és ezt különös nyomatékkai keli hangsúlyozni, — lemondott bér­letéről, hogy régi gazdája újból munkához láthasson egykori, sa­ját földjén. Ahol az eredeti föld­terület visszajuttatása nem volt lehetséges, ott gondoskodtak, hogy megfelelő területű és jó­minőségű földet adjanak csere­­ingatlanként. A szociális és egyéb körül­ményeket figyelembe véve a rehabilitációs bizottságok egy­ben az anyagi kártalanítás ösz­­szegére, — a segély és kölcsön megállapítására is — javaslat­tal éltek. A járási tanács pedig a gyors és azonnali elintézés ér­dekében rendkívüli végrehajtóbi­zottsági ülésen már meg is tár­gyalta azokat. özv. Akik mér visszaköltöztek otthonukba Az intézkedések, melyek a rehabilitációs bizottságok tnun­­káját nyomon követik, máris le­hetővé tették, hogy számos olyan délszláv nemzetiségű, aki sérel­met szenvedett, visszaköltözhe­tett egykori otthenába. Szabov­­lyev Marin, Tomasey Vitályos, Velin Vilályos már otthonaikba kerültek. Az olyan problémákat is megoldották a kölcsönös meg­értés és a törvényesség szelíemé­­oen, mint Vő István hercegszán­tói lakos esete. Házába a Bács­­bokodi Vajüzem tejbegyűjtő ál­lomása költözött. Vő István te­kintettél az üzem beruházásaira, a tejbegyűjtő állomás további bérletéhez hozzájárult, — vi­szont a vajüzem Vő István egy­kori lakását, melyet a tejbegyüj­­ö foglalt el, rendelkezésre bo­csátja. A járásban működő rehabilitá­ciós bizottságok azokat az esete­ket is kivizsgálták, — éppen a gyors elintézés érdekében, — melyek igaz, hogy a járás terü­letén élők és dolgozók ügyé, — ie a rendelet értelmében a va­si tanács végrehajtó bizottsá­ginak intézkedési ügykörébe irtóznak. Igv kivizsgálták Hed­­rich János, a Csátaljai Gépállo­más főgépészének ügyét is, aki­nek bajai házát törvénysértés­sel államosították. Hedrichet már korábban visszahelyezték állásá­ba. anyagi kártalanításáról azon­ban most határoztak. Vaskúton a rehabilitációs bi­zottság felhívta a tanács ti­­gyelmét. hogy a legelső megüre­sedő lakást mindenkit megelő­zően Fürjes Istvánnak biztosít­sák. aki a községben ingatlannal' nem rendelkezik. Számos más ■‘■etben is megnyugtató intézke­­-iécot.-pt tett a rehabilitációs bi­zottság, amikor például javasol­ta, hogy István János, Bácsbo­kod. Lenin utca 11. szám alatti lakos visszajuttatott nyolc hold földjéből 4 és fél hold leánya ne­vére kerülhessen, hogy földterü­letet vihessen magával az Uj Otthon Termelőszövetkezetbe, ahová belépni készül. Valin Vi­tályos hercegszántói lakos föld­jének egy részét Nagy István egykori katonatiszt bérelte. Nagy István elköltözött a községből és új lakóhelyéről írt levelében ar­ra kérte a tanácsot, hosszabbít­sa meg bérletét. A tanács igen helyesen elutasította a kérelmet, miután az, hogy a volt bérlő el­költözött, nyilvánvalóvá tette, Nagy István nem maga kívánja a földet megmunkálni. A bérelt lóidét egyebekben a rehabilitá­ciós bizottság egykori tulajdono­sának utalta vissza. Ezekből a kiragadott példák­ból is látható a mindenre kiter­jedő figyelem, mellyel a rehabi­litációs bizottságok az ejiéjük ke­rülő ügyekkel foglalkoztak. Kö­rültekintő, emberséges mérlege­léssel igyekeztek az elkövetett hibákat, törvénysértéseket hely­rehozni és javaslataikkal anyagi igazságot szolgáltatni. Ez tette lehetőié, hogy nyugodt légkör alakult ki és a tárgyalások min­denkor közös megértéssel foly­tak. Sokan mér földjeik megmunkálásához kezdtek » A rehabilitációs bizottságok arra törekedtek, hogy a sérel­met és, törvénysértést szenvedet­tek földjeik mihamarabbi birto­­j kába juthassanak és a munkát j megkezdhessék. Blazsatin Berta­­! lan hercegszántói lakos földjé­nek bérlője Prodán József, a to­vábbi bérletről önként lemon­dott, úgyhogy Blazsetin Bertalan már az őszi munkát maga vé- i gezheti. Özv. Mándity Marinné j is hamarosan hozzákezdhet 10 j holdon a munkához. TomdSev ! Vitályos, ugyancsak hercegszán- ! tői lakos pedig már meg is kezd- | te a munkát. Velin Vitályos at 11956—57. gazdasági évben már \ maga munkálja meg földjét. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága a rehabilitációs bizott­­! ságok javaslatait magáévá tette I és döntött az anyagi megsegítés, ! —a segélyek és kölcsönök meg­­j határozásában is, — hogy azok i j mielőbb kifizetést nyerhessenek. ; 1 A segélyben és kölcsönben ré- j í szesülők között vannak a parti- , ■ zánharcok során hősi halált hait j I Filakovity-tcstvérek idős szülei ' ! is. akik 5000 forint segélyben és j 10 000 forint kölcsönben részesül­nek. A segélyek és kölcsönök kiutalásában és megszavazásá­ban az emberi humánum mellett döntő szerepet játszott a szociá­lis helyzet mérlegelése .is. A rehabilitáltak közül, akik valamikor a párt tagjai voltak és akiket a szervezeti szabályzat | súlyos megsértésével zártak ki j a pártból, most újból a párt soraiba kívánnak lépni, hogy a | párt határozatait a legszorosabb I egységben segítsék a megvalösu- J láshoz. Szívükben nem él a gyű­lölet, hiszen a rajtuk esett sere- ; lem annak a politikának volt az eredménye, mely őket »másod- j rangú« állampolgárokként akar­ta kezelni. Velin Vitályos, de mások is megtették a párt felé az első lépéseket. Minden tőlünk függ, hogy bizalommal segítsük, támogassuk őket, hogy a párt soraiban elfoglalhassák egykori helyüket. Amiről szól kell még ejteni j A rehabilitációs eljárások fe!­­; vetik a kérdést, mi lesz azokkal az összegekkel, melyek a kite­lepítettek, a törvénysértésekkel sújtott délszláv lakosok nevére, — hátrahagyott ingóságiak, : egyéb vagyontárgyaik értékesi­­j léséből befolyt és amely össze­gek annak idején központi,letét­számlára fizettek be. Nem egy néven ezen a címen 10—24 000 forintos összeg is szerepel. A Mi­nisztertanács határozatára lenne szükség, hogy etekinteíben is intézkedés történjen. SZABADKA a legparkosílollobb jugoszláv város A 120 000 lakosú Szabadka külterületei ugyan falura emlé­keztetnek, de a központi város­kerületek egyre inkább nagy­városi külsői öltenek. A város­ban nagy gondot fordítanak a parkosításra. Szabadkát Jugo­szlávia legparkosítoltabb váro­sának tekintik. A városrendezési terv még további 300 hektárnyi terület parkosítását irányozza elő. Szabadka iparosítása ugyan­csak tervszerűen folyik. A gyá­vákat. és nagyobb üzemeket álta­lában Alekszandrovo nevű kül­városába összpontosítják. Itt már megkezdték a Bratszlvo gya \ j egy nagyobb mozdonyjavító vál- Időt ás egy hatalmas húskombi­­j nát építését. Ezenkívül nagyobb j hengermalom és újabb siló is épül a közeljövőben. Szabadka nagyvárosi külsejé- j hez többemeletes új lakóházak is hozzájárulnak. Tíz esztendő alatt mintegy 500 új lakás épüli, de ez még nem kielégítő. Hama­rosan megkezdik tíz többemele­tes lakóház építését. Ezek a há­zak már a jövő nyáron beköl­tözhet ók lesznek. Asszonyoknak Ugye szép? Divatos HúpuÍóver Exportra készült a kötött blúz és a hozzávaló norvégmintás kar­digán. Akinek tetszik s ért a kötéshez, hasonlót készíthet magának Ha most hozzákezdünk, míg el­készülhet a korcsolyázás idejére a nagyobb fiúnak szánt pulóver. Diva­tosak a csíkos szegélyű, kötött ruha­darabok, örvendeztessük meg ilyen­nel a gyereket. A rajzot mellőztük, — bevarrott ujjú, elöl hegyes kivá­gásit pulóverre szól a leírás. Kötéséhez kb. 45 deka vékonyabb szálú birkagyapjú és 2.5-cs kötőtű szükséges. Szürke alaphoz igen szép a zöld, vagy a bordó színező fonál. A hátrőszen 120, az elején 140 szem­mel kezdjük egy sima és egy fordí­tott váltogatásával kötünk a követ­kező színelosztással: két sor világos, hat sor sötét és hat sor világos. A pattcutköíés után mintásán dolgo­zunk. Az első mintás sorban min­den tizedik szembe egy- szemet sza­porítunk és az így nyert bőséggel kötünk: egy sima és egy fordított váltogatása 20 szemen keresztül, maid 10 szem fordított, stb. A második és a többi páros sorban simára simát, fordítottra, fordított szemet kötünk, így dolgozunk 10 soron keresztül. A 11. sorban 10 fordított szemmel kezd­jük a sor mintáját, ezután a paleitt­­kötéses 20 szem 10 szemmel balra tolódik. így köiünk a 21. sorig, majd ismét az első 10 sor következik. A pulóver elejét és bátat is ezzel a mintával kötjük, a patentkötés után a karkivágás magasságáig. Itt a hát­részen mindkét oldalon 10x1 szemet fogyasztunk, majd ismét egyenesen dolgozunk a váltakig. A váll szeme; 10 szemenként, a középső 36 szeme egyszerre fejezzük be. Elején a karkivágás részére 6, .. 2 és 3x1 szemet fogyasztunk. — karkivágás fogyasztásával egy vonat­ban a szemeket ketté osztjuk és : két vállrészt úgy kötjük külön, bng\ a középvonal felé eső oldalon min den sor elején egy szemmel fogyás».! juk a nyakkivágás szemeit. A válj magasságát elérve a szemeket 18 sze ménként befejezzük. Ujjait 5« szemmel kezdjük és szí­nes patentkötés után mintásán köt jük tovább. Az első mintás sorba: minden 6. szemben szaporítunk, majci tovább kötünk minden 6. sor elején és végén egy-egy szaporítással. 36 centiméteres tijjaböséggel egyenesen kötünk a karkivágásig, innen kezd ve minden sor elején egy szem fo­gyasztással dolgozunk 16 centiméter magasságig, azután a megmaradt szemeket befejezzük. A vállak összevarrása után a nyak­kivágás belső szemeit felszedjük és szélére elkészítjük a színes palent­­kötéses pántot. Körben haladva kö­tünk és minden második sorban a csúcs szemébe S szemet készítünk, u visszahajtott pánt így szépen kiíck­­szik. Színes csikók kötésének kezdé­sénél a új színnel kötött első sor a munka színén végig sima szemekkel készüljön, így- nem látszik az átme­net az egyik színből a másikba. Fiataloknak ajánljuk Az első rajz végig gombolt ruha, elejen egyenes beállítással, paszomán díszítéssel. Szép színösszeállítás: homokszínű ruhán barna, piroson, közepkéken fekete. A második rajz japánujjú, princessz-szabúsú, világoskék, vagy mustársárga szövetruhát mutat; be, elején pié díszítéssel. A bő a!; harangszabású.

Next

/
Thumbnails
Contents