Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-18 / 246. szám

I

1%/' $0,Hilt.

OOOOOOOOOOOOOOCKHKXHXKMKMKKJOOO ,s<»/vcv 0<>CK>0<K><>000-Û<>CKK><K>0<>0<><>1>0<><K>C>Q<MJ<KKXJOO<H300ûlVUaO<><>lJWïOOOO<>CKHXHÎÎK>OÜ<K; «V jûOÎit

Kiváló vállalat- lett a MOKÉP

Beszélgetés Hanes László igazgatóval

Nem szokás ilyesmiről dicsekedni, mi is csgk kerülő úton tudtuk meg. A Moziüzemi Vállalatok történetében most volt először ilyen jellegű értékelés, s a Bács-I-íiskun megyei Mokép

III. negyedéves tervteljesítéséért el is nyerte a Kiváló Vállalat címet.

És ez az, amiről nem dieselednek a vállalat dolgozói,

felkerestük Hanes László igazgatót, s tőle szerettük volna megtudni, mi rejlik a kis piros zászló és a díszes oklevél mögött.

— A mi tervteljesítésünk mindig attól íügg, hány ember jár moziba. A harmadik negyedévben filmjeink látogatottsága 1 millió pl 1 000 volt, százezerrel több, mint tavaly ilyenkor. És százezer néző elég sok. Természetesen ezt annak köszönhetjük, hogy igyekeztünk olyan premier-filmeket bemutatni, me, lyek minden bizonnyal számíthattak is a közönség tetszésére. Prolongált filmjeink között meg csak olyanokat találni, amik már egyezer kivívták a nézők elismerését. Mozifejlesztési programunkat is kiszélesítettük. Vidéki mozijainknál emeltük a játszási napok számát. Négy játszás-napos normal- és késkenylilmezínházainkat hat naposra emeltük, új mozikat indítottunk, a tanyai vándorhálózatot pedig kibővítettük. Emberünk elég kevés van, ezért szükséges colt új, nálunk kikísérletezel t műszaki módszereket bevezetni, tgy például a Duna-kiskörzetj mozi a régi heti hat játszás helyet tizet végez. Nyáron még

csak kibírható, az utak legfeljebb csak porosak, de télen hófúvásban, latyakos, vagy hótorlaszos utakon, dűlőkön, bizony nehezen lehet megközelíteni egyegy tanyaközpontot. De vállalnunk kellett a nehézségeket, hiszen nekünk kell elsősorban a kultúra íáklyahordozúivá válnunk a tanyavilágban.,.

Akárhogy is nézzük, nagy szó ma már a film. Valóban harcos terjesztője a kultúrának. S ne feledjük, ez nemcsak a rendező, a színész, az író érdeme csupán. A »film« szó mögé mindig °da kell gondolnunk azt is: »mozi«,

Öt művész

— 30 emlékmű-tervezet

Az 1919-ess kecskeméti mártírok emlékére méltó emlékművet, szobrot kell felállítani. Már régen született ez a határozat és most a megvalósulás közelébe értünk.

Az emlékbizottság hónapokkal ezelőtt pályázatot hirdetett, az első díjra 2500, a másodikra 1500, a harmadikra 1000 forintos pénzjutalmat tűzött.

A zsűri-bizottság még e héten dönt. A hckiildött 30 errüéknmtervczetből választják ki azt, amelyik örökké hirdetni fogja a 19-es mártírok hősi életét. Arról is döntenek, hogy hova kerüljön az emlékmű.

Hogy mindenki ére%set törődnek vele, segítik, szeretik

Ez szőtte át meg gt fíz egész termet, ez adta az ajkakra a javaslatokat, ezért érezte oly jót magát mindenki a fogvacogtaió hideg szobában is. Hogy mindenki érezze, tőrödnek vele, hagy mindenki bizalommal forduljon a Hazafias Népfronthoz, hogy mindenki, egy egész kerület népes tábora mozduljon egyszerre, egy cél érdekében. Alig kél hete alakult mag a IV, kerületi népfront-bizottság, alig két hete vállalt tisztséget a 24 népfront-bizottsági tag és az első bizottsági ülésen már mennyi mindenről határoztak.

Állandó képtár, hangversenyterem, szabadtéri színpad

A kulturális bizottság és a népművelési állandó bizottság ülésén már a második ötéves tervről beszélgettek. A város lakóival meg kell ismertetni, meg kell szerettetni a képzőművészetet, de épnek feltétele az állandó képtár. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményes kiállítása, a kecskeméti alkotóháa országoshírű művészeinek itt készült képei, a megyei képzőművészet alkotásai közönséget vonzanának az állandói képtárba. A Szépművészeti Múcepm a 200 darabból álló reprezentatív képtár mellett a kalapálást, a képek magyarázatát is elvállalhatná.

A korpçly zenét kedvelők tábora is évről évre gyarapszik, A

Akik felénk járnak, a keeske- L inét! Törekvés Termelőszövetkezetben, mind megcsodálják azt a »gondoskodást«, amit nálunk a gépek iránt tanúsítanak. A bognár-műhely vegében egy »gépszínt-« csináltak és odaállították a gépeket, egy szalagfűrészt cs egy benzinmotort. Ez

Miből lesz a — bor?

Hej, da sokszor kémlelt ki a gazda konyhája ablakából, s dörmögött halkan a bajusza alatt: »No, lehet még várai azzal a szürettel.. .* Igen, jó volt az idő, érlelte becsületesen a szóló nedvét, de az október nagyon hamar hűvösre fordult. Gazdánk bizonyára ijedten ugrott ki a konyáéból, s dörmögése is dühössé vált a szája szögletén, mert megesett, hogy megfagyott a szőlőlével széle. »Gyün a szüret, anyja!« — kiáltott, s ha van egy lánya is, bizton elzavarja a szomszéd legényért, mert délután mennek szüretbe, ,,

Azt mondják a bortudósok, 2—3 cukorfokkal jobb az idei. De sajnos, megyei szinten 25 százalékkal kevesebb lesz a termés, mint tavaly volt. Hogy ilyen egyszerre kezdődött a szüret, egyes barpincék — így a kecskemétié, körösié, csengődje — napi forgalma sokszor niég tói is haladja a 2000 hektolitert, ami testvérek között is kitesz vagy 20 vagont. S hogy ezt a nagy forgalmat zavartalanul tudják lebonyolítani, éjjel-nappal dolgoznak az átvevők.

Ég befejezésül, minden félreértés elkerülése végett közöljük a Borforgalmi Vállalat mustátvételi árjegyzékét. Száz liter 10,1 tokos fehér ára 504 forint, 18,2-n felül 558. Egy hektó 19,1-es vörös ára ugyancsak 504, illetve 558, a fuxosé 19,1-ig 475, 19,2-től 504 forint.

mind rendben is lenne, ha rend • ben lenne. Csakhogy a gépszín fölé »elfelejtettek« tetőt építeni. Emiatt a szalagfűrész és a benzinmotor ott ázik a tctőnélküli gépszínben. Pedig lehetne ezen segítani, hiszen anyag van és a termelőszövetkezet tagjai maguk megcsinálnák a tetőt, ha a vezetőség valamit is törődne ezzel a dologgal. A legnagyobb baj, I hogy a sok csercpanyag is ott ] hever szanaszét szórva, Ha ez : sokáig így lesz, veszendőbe megy a cserépanyag is. Nem lehelne ezen segíteni?

Hreksa Sándor bognár. Törekvés Tsz, Kecskemét

fejlődés megköveteli a hangversenytermet, Állandó hangversenydobogót kell biztosítani a művészeknek, állandó komoly zene hallgatási lehetőséget a város lakóinak.

Az Új Kollégium udvara szabadtéri színpadként csak szükségmegoldás. Egy korszerű, nagy szabadtéri színpad megvalósításával kell biztosítani a közönség niagasigényű szórakozását.

Az I95ü-us év utolsó hónapjainak feladatairól is szóltak az említett ülésen, összehangolták a programot, hogy a nagyobb rendezvények ne vonják el egymástól a közönséget.

— Hangverseny a párizsi Magyar Házban. A Párizsban tartózkodó Béréi Mária és {somogyi Géza felléptével szombaton este a Magyar Népköztársaság Párizsi követsége színvonalas hangversenyt rendezett a párizsi Magyar Házban. A Párizsban tartózkodó két magyar énekművész Kodály- és Bartók-dalokon kívül magyar és olasz operaáriákat adott elő.

A kerület DISZ-fiataljaival a halottak napjára rendbetesszük. virággal díszítjük a mártírok sírját a Szentháromság-temetőben, a világháború áldozatainak sírját... Fel kell karolnunk a köztiszteletben állá hadirokkan lakat. Nem nézhetjük, hogy a G4 éves Ambrus bácsi most c trafikja helyeit a piac Hapújában fugyoskodjon, hogy nem egyszer niég este 10 órakor js kocsiját nehezen lóivá rójja az utca Izat. Biztosan akad majd szá mára és többi társa részére egy egy kicsi üzlet,.. líapjg vissza g Nagykőrösi utca o régi megszokott nevét. A Jacques Duclós utcát nemhogy megtalálni, de kiejteni is nehezen tudják az emberek. Ezek csak a hosszú őrá kig tartó beszélgetés kiragadott mondatai. A kerületi népfront* bizottság utánajár valamennyinek, azoknak is, amikről itt népi tettünk említést.

A programról is beszélgettek. Október 23-án előadást tartanak az ifjúság erkölcséről, a pedagógusokat és szülőket várják e őszinte beszélgetésre,

Megkezdte munkáját a IV. kerületi népfront-bizottság. Bátran kezdeményeztek, de ß mondatok még nem csengtek határozottan- A szemekben is ilf-ott megjelent a ki nem mondott kérdés: vajon helyes, ha est felvetjük? Lehet hogy sokan még helytelenítik a: egyre merészebb, bátrabb hangot. Lehet, hogy még sokan fékezni próbálják a feltörő erőit Nincs igazuk. A Hazafias Népfront-mozgalomnak a nép kíván-1 ságait, a nép akaratát kell tolmácsolnia. És a népben eddig rejtőző hatalmas erőt, cselekvő akaratot kell felszabadítaniç, Olyanná kell változtatni az or* szággt, hogy mindenki hazára leljen benne. És ezt a kerülete ben is meg lehet kezdeni.

=f=

Kereskedői gondok — vásárlói gondok

— Három üzlet, tanulságokkal —

Kicsit szemetes a Kossuth téri 3-as KISKER-bolt, de a polcok roskadása arról tanúskodik, hogy van áru. Igen, áru van bőven, de néha bizony a választék körűi nincs minden rendben. Háziasszonyok sokszor panaszkodnak: nincs ez, nincs az. Most itt állunk városunk egyik legnagyobb és legforgalmasabb üzletében, és erre a kérdésre várunk választ.

— Jóformán mindent kapunk

— válaszolja Jakab András üzletvezető —, cpak az a baj, hogy sok árucikkből keveset. Egy nap alatt elfogy az a megrendelt 25 —30 kiló szafaládé, kenőmájas, bácskai hurka, virsli, parizer, egyszóval vizesáru. Sokkal többre lenne szükségünk ezekből az olcsó húsfélékből, de nem kapunk. Felettes szerveink azt mondják, addig nem adpak, míg a drágább fajták el nem fogynak. Szalámi-félékből (kivéve persze a télit) jól állunk, kb. ötféle választék áll vásárlóink rendelkezésére. Sajtféleségeink vannak bőven, csak az erős paprikából. dióbélből és mákból van hiányunk.

Ezekután megtudjuk azt, hogy olyan árukat, melyeket a nagykereskedelem nem tud szállítani, a boltok maguk is teszerezhetik a termelőktől. Mákot és dióbelet (hogy csak a két legkeresettebbet említsük) a NAGYKER nem ad, termelőtől keil megvenniök. Illetve csak kellene, mert a termelők a boltoknak megszabott áron — 30 forintért

— nem adják el. Mit csinálhat a vevő? Mák és dió nélkül marad- Kfupiplit a megrendelt. 3—t fai-Nyilott szemmel

Hej sorompó, sorompó.

de sokan is szidnak téged. Igen, téged, aki minden reggel elzárod a városba vezető legforgalmasabb útat, a Szegedit. Nagy lomhán rátelepszel villa-ágaidra és az atyaúristennek sem ébredsz fel 20 percnél előbb — olyan van, hogy később. És addig mindkét oldaladnál gyűlnek g kocsik. Mire újra magasra emelkedsz és büszkén, dölyfösen elnézel a kocsisorok felett, se végét, se hosszát nem látod- így nem is hallhatod, hogy mennyi átkot szopnak rád az utolsó kocsiról is. mert

megakasztottad a rohanó életet, megállítottad a munkába siető embereket és ma reggel hiába tartott rá a motoros, késéssel érkezik,

Hej, gorompó, sorompó, de sokan szidnak! Hogy mondod? Hiába szidnak, nem telietsz róla, hanem a tolatás, te csak a kötelességed teljesíted? Igaz is! De te mégis benfentesebb vagy, mint mi, arrajárók. Nem tudod, miért kell épp ptt tolatni, és miért pont a reggeli, legforgalmasabb időszakban? Mert az a tolatási hely és mert mindennek megvan a maga ideje? Hát jó! De ha a tolatást nem lehet máshol elvégezni, akkor legalább felüljáróiul kellepe gondoskodni? — Hogy? Te is így gondolod? Akkor légy szíves és a reggelente ott várakozó 60 kocsi, motor, autó vezetője nevében — no meg a te becsületed megvédése miatt, szigorú oszlopkaroddal is figyelmeztesd az illetékeseket, hogy tegyenek már végre valamit, szüntessék meg ezt a? áldatlan állapotot.

Megteszed? Előre is köszönjük- M-né

ta helyett csak egy fajtát szál* lit a MÉK. Lisztet csak egyfélét kapni évek óta, fűszereket félévenként hp egyszer árusíthatnak, s az is elfogy rögvest. Valahogy ésszerűbbé kellene tenni az élelmiszerellátást, mert ezt — az eddigiek tanúsága mutatja —: a vásárlók, a bolt maga is megsínyli.

*

— Nálam általában' lehet olyasmit ig kapni, ami állami boltokban nipcs, vagy csak nagyritkán beszerezhető — válaszolta a fentiekhez hasonló kérdésünkre egy »maszek« fűszerkereskedő. — Megveszem az árut a termelőtől, ha az árat jónak találom és a megengedett haszonkulcsot hozzászámítva el is adom.

Az üzletecske csendes, forgalma kicsi. Mindenütt ragyogó tisztaság. Polcain házi szalonna, kolbász, sült pulyka, túró, vaj, tejföl, nagy üvegekben mák, ládikókban dióból. Paprika — édes és erős egyaránt — kis zacskókban fent a pulton. Gyönyörű gyümölcsök kacérkodnak a vásárlóval, de krumpli nála sincs.

— Igen, nagyon drágán nié-, rik. De jó lenne, ha a FŰSZERT megengedné, hogy húsféléket is árusíthassunk. Sok az adó, kevés a haszon...

*

Ügy hírük, Kecskemét legjobban ellátott boltja a Szabadság téri Csemege áruda, a volt Ncpbüffé. Tajthy Péter, egyike a három boltvezetőnek, boldpban újságolja, hogy náluk igenis, minden megtalálható. Hentesáruból 25 félét tartanuk 1 többett

állandóan raktáron, ha kifogy azonnal rendelnek újat. Sajó hidegkonyhájuk van, melybei állandóan készítenek friss sülteket, franciasalátát, imbiszeket. Sajtból, tejtermékből 16 fajtát árúinak, nem fordulhat elő, hogy kifogyjon, Persze, vajból néha rosszul állnak, meg citromból, fűszerfélékből néhanapján, hp kapnak, dehát ez mindenütt íg> van.

Persze, illik megkérdezni, miért vpn viszonylag jobban ellátva ez a bolt (mákot és diót if lehet kapni í), mint több más kecskeméti, s a válasz röviden ez volt: »Más központhoz tartozunk!« Ennek a boltnak a Csemegeboltok Országos Központja az irányítója, ellenőrzője, kezelője, s a többiek pedig a KISKÉR-hez tartoznak.

Spjnoá, ha mákra (de másra »g) szükségünk van, nem mindig mehetünk a város szívében fekvő Csemegébe. Meg kellene valahogy oldani a külterületek, dt általában a. KISKER-boltok jobk ellátását is. Az árubőség és e nagy választék (természetesen a jó minőség és olcsó árak) lenne legjobb bizonyítéka emelkedő életszínvonalunknak. S míg erről csak félve beszélünk, hogy kiskereskedelmünk érverését gyorsabbá, lüktetőbbé kell tenni, e csinálni keveset csinálunk, nem ér semmit. Ki kell szélesíteni a falvásárlási területet (ne sajnálják rá a keretet!), és zavartalp nabbá kell tenni az áruellátást

Ne csak csomagoljunk (az is rossz néha!), hanem adjunk tar ialtnat is! Minél jobbat, minél

A Törekvés Ts* »gépMÍnj««