Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-16 / 244. szám

Ä paprikcstermelési szerződésről A kalocsai és bajai járás egyik legfontosacp ipán növényé a fű­szerpaprika. A íűszerpapriKater­­rr.eles ezeken a területeken több­száz éves. Most a paprika sze­dése már a vége felé közeledik, amellyel párhuzamosan halad a oegyűjtés es az 1957, évi szer­ződések megkötése. A fűszerpaprika-termelés jöve­delmezősége az utóbbi években csökkent. A Minisztertanács fel­figyelt a fűszerpaprika-termelők helyzetére és határozatot hozott, amely visszaadja a termelők kedvét. A Minisztertanács hatá­rozata nagy kedvezményeket biz­tosít a fűszerpaprika-termelők í'észére. Az új szerződés értel­mében a fűszerpaprika termelői ára csaknem kétszerese az eddi­ginek. A felfűzött és utóérlelt, első osztályú fűszerpaprikáért mázsánként 410 forintot fizet a vállalat. A fűszerpaprikával be­ültetett terület után háromszo­ros terménybeszolgáltatási ked­vezményt kap a termelő, ami azt jelenti, hogy: egyszerre hús-, ba­romfi- és tojásbeadási kötelezett­ség alól mentesül a paprikával beültetett terület. A háromszo­ros terménybeadási kedvezmény azt a termelőt illeti meg, aki ka­­tasztrális holdanként legalább 25 mázsa paprikát termel és ezt át is adja az államnak. Akinek ke­vesebb paprikája terem egy hol­don, annak a terménybeszolgál­­talási mentessége arányosan csökken. Például aki 12,5 mázsa paprikát termel, kétszeres, aki csak 6,25 mázsa paprikát termel kát. holdanként, csak másfél­szeres mentességet kap. A termelők kívánsága szerint rendezték a paprika osztályozá­sát is. A termelői paprika minő­sége nem az eddigi gyakorlat szerint oszlik meg százalékosan, hanem a beszolgáltatott paprika minőségétől függ. Aki első osz­­tályú árut szállít, annak csak a legjobb minőségű csemege- és édesörleményt adják ki. így a termelők nagyobb arányban jut­nak jóminőségű termelői papri­kához. Nagy kedvezményt biztosít a szerződés a termelői társulások­nak. A hivatalosan megállapított áron felül a fűzött és utóérlelt paprika után 201—400 mázsa át­adása esetén az átvételi ár 5 szá­­zelékát, 400—600 mázsa átadása esetén a Vételár 10 százalékát, 600 mázsán felül pedig az átvé­teli ár 15 százalékát fizeti ki prémium címén az átvevő válla­lat. Ezenfelül a társulásokat a vállalat más kedvezményben is részesíti. Az új rendelet értelmében szü­letett kedvező szerződési felté­telek alapján a szerződéskötés üteme kielégítő. Az előző évi tényszámokra épített irányszá­mokat néhány község mar túl is teljesítette. Ilyen községek: Ér­­sekcsanád, Drágszél, Nemesnád­udvar, Úszód. Jól halad a szer­ződéskötés: Dunapataj, Miske, Bátya, Ordas, Szakmái- és Sü­­kösd községekben. Egyes közsé­gek a szerződéskötésben le­maradtak. Homokmégy, Foktő, Fájsz, Dusnok, Géderlak, Baja és Kalocsa városok még csak 50 százalékban teljesítették szerző­déskötési tervüket. A szerződéskötés befejezésének meggyorsítása elsősorban a ter­melők érdeke. Azért, mert a szerződéskötéskor kell igényelni azokat a termeléshez szükséges anyagokat (melegágy! keret, mo­linó, gyékénytakaró, műtrágya­­félék), amelyeket az ipari válla­lat kamatmentes hitel alapján bocsájt a termelők rendelkezé­sére. Ezeket az anyagokat mi­előbb meg kell rendelnie a vál­lalatnál, hogy a termelési idő­szak megkezdése előtt legyárt­hassák és idejében le is szállít­hassák. Az egyes községekben a szer­ződéskötés iránt tapasztalható nagy érdeklődés azt is eredmé­nyezheti, hogy a lemaradó köz­ségeknek nem marad elegendő keret. így a későn érdeklődő ter­melők már nem köthetnek szer­ződést. Tehát: ha a lemaradó községek termelői a fűszerpapri­ka-termeléssel járó előnyöket ki akarják használni, a szerződés­­kötés ütemét fokozniuk kell. Szerződni minden községben a termelési felelősnél, a begyűjtési megbízottnál, vagy az ipar tele­pein lehet, legkésőbb október hó 20-ig. A szerződéskötés gyors befeje­zése és a szerződéskötés iránti nagy érdeklődés módot ad arra is, hogy a paprikaüzéreket ki­zárják a fűszerpaprika-termelés­ből. Balázs Marián bátyai pap­rikatermelő 1955. évi termését nem adta át az államnak, így vele szerződést nem kötöttek. De nemcsak Balázs Mariannái, minden olyan termelővel, aki a fűszerpaprikával visszaélést kö­vet el, az állam nem köt terme­lési szerződést. ISz ipari tanulókat érintő rendelkezések A vállalatok egy része ez év­ben szerződtetett először szak­munkás tanulókat. Ezért szük­séges, hogy röviden foglalkoz­zunk a tanulókat érintő rendel­kezésekkel. A tanulószerződés 4. pontjának b) bekezdése arra ad megnyugtató feleletet, hogy a vállalat a jogszabályokban elő­irt bér- és 'egyéb juttatásokat köteles biztosítani a tanuló ré­szére. Több esetben előfordult, hogy egyes vállalatok nem ré­szesítették a tanulókat az előírt juttatásokban, azzal az indoko­lással, hogy nem ismerték a ren­deletet. Ezért közöljük, hogy a tanulók bérezésével a 43/1954. ;(VII. 25.) MT. sz. rendelet fog­lalkozik. Ezen rendelet szak­mánként meghatározza a tanu­lók órabérét. Ezt a rendeletet a 65 1955. számú utasítás egészíti ki. Az utasítás értelmében a vál­lalat köteles gondoskodni a ta­nulók természetbeni ellátásáról. Ezek közé tartoznak a munka­ruha, védőruha, étkezés, szállás, tankönyvek, írószerek. A tanuló­kat a fennálló rendelkezések ér­telmében ugyanolyan munkaru­ha. védőruha, tisztálkodási esz­köz illeti meg, mint az azonos munkakörben és munkahelyen foglalkoztatott felnőtt dolgozó­kat. A tanulók illetménye szorosan összefügg a tanulmányi ered­ménnyel. Egy kitűnő előmenete­lő ke.rtésztanuló a második év­­lsen 20 százalékos prémiumban részesíthető. Erre a juttatásra a 65/1955. számú rendelet ad lehe­tőséget. Nagy kedvezmény álla­munktól, hogy a tanulók az első évben mindössze 50 fillér térítés ellenében, ugyanazt az ételt kap­ják, mint a többi dolgozók. Kor­mányunk lehetőséget nyújtott arra is, hogy a tanulók egy ré­sze az egyes ágazatokban díjta­lanul, más szakmáknál kis összeg ellenében tankönyvekhez és a szükséges iskolai felszere­lésekhez jusson. A rendelkezések biztosítják a tanulok pihenését is. Lehetőség van arra, hogy díjtalan üdülte­tésben vegyenek részt. Egy ta­nuló évi szabadsága meghaladja a 30 napot. Azok a vállalatok, amélyeket ipari tanuló oktatásával bíztak meg, tanulmányozzák az 1/1956. (VII. 24.) VKGM. számú utasí­tást. Ez a rendelkezés részlete­sen feltünteti az építőipari ta­nulók részére kötelező juttatáso­kat és foglalkozik azok bérezé­sével. A szakmunkások utánpót­lása érdekében a vállalatok szak­előadói pedig tanulmányozzák a 2/1956. (VIII. 8.) VKGM számú utasítást. A községgazdálkodási vállalatok szigorúan tartsák be a tanulóképzéshez kiadott tema­tikát, ellenőrizzék a tanulók is­kolai és vállalati munkáját. Min­den eszközzel biztosítsák az ipari tanulók zavartalan tanulását és tegyenek meg mindent a kiváló szakmunkások nevelése érdeké­ben.­­Zoboki László Jobb áruellátást és elosztást I A kereskedelemben ősszel van a legnagyobb forgalom. E csúcs- ! forgalom lebonyolításával Kap- ) csoiatos tennivalókat beszélték j meg a napokban a Kis- és a nagy- j kereskedelem szakemberei, va- j lamint a városi tanácsok keres- i kedelmi csoportvezetői. A meg- j beszélésen élénk vita alakult ki. ! A kiskereskedelem, amely köz­vetlen kapcsolatban áll a fo­gyasztókkal és így tolmácsa a lakosságnak, sok panaszt emelt a nagy Kereskedelem és az ipar munkája ellen, A május 1-i árleszállítás szá­mos cikket érintett és a Minisz- ; tertanács elrendelte, hogy az ár- i leszállítással érintett árufélesé- 1 gek gyártását tovább kell foly­tatni. Ennek ellenére nincs elég | 37 és 46 forintos szalonna, Tri- j só, Vim, mosópor, festékféle, ! ecset, kefeáru és még számos | cikk. Sok helyen nem törődnek j eléggé a lakosság igényeivel. A \ múlt év végén a szappanfőzőszer | gyártását az Élelmiszeripari Mi- | nisztérium új gyárhoz profilíroz- i ta, amely képtelen volt szállíta- | ni. A lakosság szappanfőzőszer i helyett kénytelen volt Trisót ! vagy' mosószódát vásárolni. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben jóval több kerékpárt, tűzhelyet, kályhát gyártott az ipar, mint a megelőző néhány évben. Szóvátették, hogy az igé­nyekhez mérten több női kerék­párra, alkatrészre lenne szükség. Hiba gyáraink termelésében az, hogyr esetenként például csak jobboldalas, vagy csak balolda-FigyeJem! Figyelem! A Lajosmizsei Földmű­­vesszüvetkezet 1956. X. hó 21-én, nagyszabású divatbemutatóval egybe­kötött ŐSZI VÁSÁRT tart a falusi kultúrház í termeiben! Arubőség! Tombola! Sorsolásra kerül: 1 db ! tűzhely, 1 db kerékpár. 1 db rádió és sok más j értékes cikk! A vásáron bő választék­ban beszerezhetők: kész­ruhák, cipők, textiliák, műszaki cikkek, rádiók, kerékpárok, bútor s lak­­berendezések 1224 las tűzhelyeket gyárt. Érthetet­len az is, hogy a közkedvelt Neo- Kalor kályhák gyártását meg­szüntették. Több helyi eredetű hiba is merült fel, így például a rossz minőségű kenyér, a hiányos friss hentesáruellátás, kristálycukor, zöldség- és gyümölcsáru rend­­szertelen elosztása. A hibák ki­javítására a sütőiparban a közel­jövőben bevezetik a minőségi bérezést. A sütőipari dolgozók rövidesen nem fognak három műszakban dolgozni. Ez a vál­toztatás mind a dolgozók, mind pedig a fogyasztók részére ör­vendetes. A kereskedelemnek már most fel kell készülnie, hogy a kenyeret és a péksüte­ményt időben juttassa a boltok­ba. Az idei cukorrépatermésből már megkezdődött a cukor gyár­tása. Körülbelül egy hét múlva kristálycukorban sem lesz hi­ány. Nem kielégítő az élesztőel­látás sem. Helyes lenne, ha Nagykőrösön is újból megkezde­nék az élesztő gyártását, ahon­nan régen az ország jelentős ré­szét látták el élesztővel. A tájjellegnek megfelelő kon­fekció-áruban is mutatkozik hi-; ány. Ezért javasolták a Textil­­nagykereskedelmi Vállalatnak, hogy a hiányzó készárucikkek;1 pótlására bizonyos mennyiséget1 a megyénk ktsz-einél és válla­latainál rendelje meg. A saját1 igényeink kielégítése után mégi más megyéébe is lehetne szállí­tani. Ez a megbeszélés akkor lesz hasznos a közönség számára, ha a szakemberek és az ipar figye­lembe veszik a lakosság kívánsá­gát és ennek megfelelően javí­tanak munkájukon. Szüret a vaskúti ÁJlanri Gazdaságban Estébe alkonyul a nap. A vaskúti ha­tárban folyik a szü­ret. Víg nóta csen­dül a szüretelő lá­nyok ajkán: Ősszel érik babám a fekete szőlő, Te voltál az igazi szerető... A Vaskúti Állami Gazdaság a megye egyik legnagyobb szőlőtermelő gazda­sága. Az idén 747 holdon folyik a szü­ret. A csátaljai ha­tár szőlőtőkéit jég pásztázta ugyan, de a gazdag termés kárpótolja a veszte­séget, Az elmúlt év­ben az átlagos hol­danként! termés 14 mázsa volt, az idén eléri a 16 mázsát is, cukorfoktartalma a tavalyi 16— 17-tel szemben pedig meg­lesz a 18—20 cukor­fok is. 360 asszony és lány hajladozik a szőlőtőkék közölt, a kis kosarakba gyűj­tött fürtöket 60 put­tonyos hordja a vontatók és kocsik hordóiba. A szor­galmas munka na­ponta 25—30 holdon végez a szürettel. A présházakban a must terjengő édes illata még jobb kedvre hangolja a szüretelőket. Pontos munkát végez a két bogyózógép, hogy állandó és folyama­tos munkát adjon a három hidraulikus és 15 különböző mé­retű présnek. A présházakban na­ponta 500—600 má­zsa szőlőt dolgoznak fel, hogy 500 hektó must kerüljön a hordókba. Igaz szívvel kínál­ják kóstolgatásra a leitszemű fürtöket, a prések eresztékei­ből aláömlő mustot. — Must—most — kiáltja valaki és az embernek eszébe jutnak a régi ital­mérők kis táblái, melyek a városok kőfalai között így hívták fel a figyel­met a szüretre. Mi­ért nem lehet most is kapni a jóízű, kenty alá való must­fajtákból? Az idei szüret ér­dekes ellentétet szült. Gyorsabban megy a betakarítás, de üteme mégis las­súbb. Örömhír ez, mert azt jelenti) több a fürt a tőké­ken, több bor kerül a pincékbe. A gaz­daság pedig méltán büszkélkedhet, hogy 150 holdas új tele­pítésű szőlőjében is szüretelhetett, Fia csak részben is, de a telepítés meg­mutatta, meny­nyit ér, néhány év múlva gazdagon fog fizetni. A Vaskúti Állami Gazdaság az idén tovább folytatja a szőlőtelepítést. Most ú;.abb 150 holdon kerülnek kiültetés­re a fiatal szőlő­vesszők. Arról a 30 holdas tábláról ke­rülnek ki, melyen 2 évig folyt a gyöke­­reztető iskoláztatás. De a jövőre is gon­dolnak, ötéves ter­vük megvalósításá­ra, hogy a gazdaság 1960-ban 1500 hol­das szőlőgazdaság­gal rendelkezzen. 35 holdon már egyréve folyik a szőlővesz­­szők gyökereztelö iskolázása, 30 hol­don pedig most ősz­szel kezdik meg. R SEGÍT" I „AZ ♦ I Égy asszonyka, sze- i gényesen öltözve, épp I most fordult ki az Uj ♦ Földsorról, mely a tom- I pai vasútállomáshoz I vezet. Nagyon sürgős I lehet a dolga, mert i ugyancsak szaporázza I lépteit. Nemsokára * megérkezik a tanács­• házára. Tájékozódik, I hova is nyisson be. Az I egyik ajtón meglát egy * cédulát, melyen ez áll: ♦ fogadóóra. ♦ Benyit. Az ajtóval S szemben ül Lekrinczki ! elvtárs, járási tanács- I tag, járási ügyész. i Székkel kínálja a né- I nít. Az megigazítja * kendőjét, s tisztelcttu- i dóan vár. • — Tessék, nénikém. I Mi járatban van?... I — biztatja a fiatalem­­£ bér az asszonyt. J Nehezen jön a szájá- J ra a szó. Néhány pil- J lanatig csak néz a fia­♦ talemberre, aztán meg­­t kezdi: — Hideg van, I nem hálhatunk tovább |a szalmalcazalban... { — Hol? — kérdi cso-I dálkozva, — hol? — ! nyomja meg még egy­­! szer a szót az ifjú­­! ember. I — A szalmakazalban * — emígy az asszony. Î De lehet érezni, hogy ÜGYÉSZ fojtogatja a sírás. Az úr, ahogy az asszony­ka mondja, tovább kér­dez, s jegyez. Neve: Vankó Antalné, lakása: Uj Föld 16., családja: 0, férje: Vankó Antal vasutas. — S hogyan kerültek a szalmakazalba...? Az asszonyka restel­kedik, kötőjét ráncolja, de azért nagynehezen, nekifohászkodva meg­szólal: — Tavasszal, a belvízkor, összedűlt a házunk. Gondoltuk, nem megyünk máshoz láballanlcodni, s így ju­tottunk arra, hogy a kazal is jó lesz addig, amíg építeni tudunk. De... — legyint meg­­adóan, — nem sike­rült ... — Aztán miért nem sikerült? — Nem tóm’. Pedig Tóth Jancsi, a község­­gazda járt utána. Ö irta a kérvényt a vas­úthoz. Hiába! — Nincs pénz — írták vissza. Gondoltam írok a mi­niszter úrnak, de még se tettem... Lélegzetnyi szünetet tart, megtörli szemét, aztán mondja monda- Icáját: , hát kölcsönt kértünk. Tóth Jancsi, a Hazafias Népfront elnöke ki is járt min­dent. Ez se sikerült. Kecskeméten, a bank­ban azt mondták: 10 ezer forintot érő anyag nélkül nincs kölcsön. — És most van? — Nincs biz! Kilenc gyerek sokat eszik ám! Még ha kettő is a kereső. Elég beosztani. Az ügyész elgondol­kodik. Bensőjében sok­­minden kavarog, ke­resi a kiutat. Nézi. né­zi a nénikét, aztán igy kezdi: — Szerzünk majd maguknak la­kást ... — Nekem ugyan ne! Nem kell a másé! Meg­leszünk addig, amíg fölépül a miénk va­lahogy ... — Értse meg, ezt nem lehet! Hideg vau. A gyerekek, meg a ma­ga egészsége is megkí­vánja, hogy hajlék le­gyen a fejük fölött... — Nem megyek a máséba! — erősködlk az asszony. Az ügyész pedig tü­relmesen beszél, érvel, agitál. Nem könnyű a nénikét meggyőzni. Nehezen, de belenyug­szik a megváltoztatha­­tatIonba; »másébaa köl­tözik. — De azért csak fel­építem c házat, M-mondja még akkor is, amikor a keze már az ajtó kilincsén van. — Mi se mondunk le róla! Segítünk, amit tudunk — hangzik a válasz. Az ajtó becsukódott, s a kommunista ügyész magára maradt. Gon­dolatai egymást ker­gették. Lakást, lalcást, de gyorsan. Igen ám, de a leözségben is nagy gond lakást szerezni. De ez a család nem maradhat hajlék nél­kül, Nyakába veszi a falut, majd visszatérve tanácskozik a falu ve­zetőivel. Veszekszik, hogy a községnek át­adott bunkerból adja­nak át annyi fát Van­­kóéknak, hogy a köl­csönt megkaphassák a házépítéshez. Telefo­nál, kérdez, javasol, kér, űzi, hajtja az igaz­ság- és embersseretete. És a falu kommunis­tái? Egyelőre még nem szólt nekik senki. Pe­dig, de szép dolog lenne, ha a Vankó-csa­­lád új házában egy kis tábla fennen hirdetné: Építették a falu kom­munistái. Csupán a gondolatra jóleső meleg érzés jár­ja át az ember szívet, Ve nesz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents