Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-16 / 244. szám
Ä paprikcstermelési szerződésről A kalocsai és bajai járás egyik legfontosacp ipán növényé a fűszerpaprika. A íűszerpapriKaterrr.eles ezeken a területeken többszáz éves. Most a paprika szedése már a vége felé közeledik, amellyel párhuzamosan halad a oegyűjtés es az 1957, évi szerződések megkötése. A fűszerpaprika-termelés jövedelmezősége az utóbbi években csökkent. A Minisztertanács felfigyelt a fűszerpaprika-termelők helyzetére és határozatot hozott, amely visszaadja a termelők kedvét. A Minisztertanács határozata nagy kedvezményeket biztosít a fűszerpaprika-termelők í'észére. Az új szerződés értelmében a fűszerpaprika termelői ára csaknem kétszerese az eddiginek. A felfűzött és utóérlelt, első osztályú fűszerpaprikáért mázsánként 410 forintot fizet a vállalat. A fűszerpaprikával beültetett terület után háromszoros terménybeszolgáltatási kedvezményt kap a termelő, ami azt jelenti, hogy: egyszerre hús-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettség alól mentesül a paprikával beültetett terület. A háromszoros terménybeadási kedvezmény azt a termelőt illeti meg, aki katasztrális holdanként legalább 25 mázsa paprikát termel és ezt át is adja az államnak. Akinek kevesebb paprikája terem egy holdon, annak a terménybeszolgáltalási mentessége arányosan csökken. Például aki 12,5 mázsa paprikát termel, kétszeres, aki csak 6,25 mázsa paprikát termel kát. holdanként, csak másfélszeres mentességet kap. A termelők kívánsága szerint rendezték a paprika osztályozását is. A termelői paprika minősége nem az eddigi gyakorlat szerint oszlik meg százalékosan, hanem a beszolgáltatott paprika minőségétől függ. Aki első osztályú árut szállít, annak csak a legjobb minőségű csemege- és édesörleményt adják ki. így a termelők nagyobb arányban jutnak jóminőségű termelői paprikához. Nagy kedvezményt biztosít a szerződés a termelői társulásoknak. A hivatalosan megállapított áron felül a fűzött és utóérlelt paprika után 201—400 mázsa átadása esetén az átvételi ár 5 százelékát, 400—600 mázsa átadása esetén a Vételár 10 százalékát, 600 mázsán felül pedig az átvételi ár 15 százalékát fizeti ki prémium címén az átvevő vállalat. Ezenfelül a társulásokat a vállalat más kedvezményben is részesíti. Az új rendelet értelmében született kedvező szerződési feltételek alapján a szerződéskötés üteme kielégítő. Az előző évi tényszámokra épített irányszámokat néhány község mar túl is teljesítette. Ilyen községek: Érsekcsanád, Drágszél, Nemesnádudvar, Úszód. Jól halad a szerződéskötés: Dunapataj, Miske, Bátya, Ordas, Szakmái- és Sükösd községekben. Egyes községek a szerződéskötésben lemaradtak. Homokmégy, Foktő, Fájsz, Dusnok, Géderlak, Baja és Kalocsa városok még csak 50 százalékban teljesítették szerződéskötési tervüket. A szerződéskötés befejezésének meggyorsítása elsősorban a termelők érdeke. Azért, mert a szerződéskötéskor kell igényelni azokat a termeléshez szükséges anyagokat (melegágy! keret, molinó, gyékénytakaró, műtrágyafélék), amelyeket az ipari vállalat kamatmentes hitel alapján bocsájt a termelők rendelkezésére. Ezeket az anyagokat mielőbb meg kell rendelnie a vállalatnál, hogy a termelési időszak megkezdése előtt legyárthassák és idejében le is szállíthassák. Az egyes községekben a szerződéskötés iránt tapasztalható nagy érdeklődés azt is eredményezheti, hogy a lemaradó községeknek nem marad elegendő keret. így a későn érdeklődő termelők már nem köthetnek szerződést. Tehát: ha a lemaradó községek termelői a fűszerpaprika-termeléssel járó előnyöket ki akarják használni, a szerződéskötés ütemét fokozniuk kell. Szerződni minden községben a termelési felelősnél, a begyűjtési megbízottnál, vagy az ipar telepein lehet, legkésőbb október hó 20-ig. A szerződéskötés gyors befejezése és a szerződéskötés iránti nagy érdeklődés módot ad arra is, hogy a paprikaüzéreket kizárják a fűszerpaprika-termelésből. Balázs Marián bátyai paprikatermelő 1955. évi termését nem adta át az államnak, így vele szerződést nem kötöttek. De nemcsak Balázs Mariannái, minden olyan termelővel, aki a fűszerpaprikával visszaélést követ el, az állam nem köt termelési szerződést. ISz ipari tanulókat érintő rendelkezések A vállalatok egy része ez évben szerződtetett először szakmunkás tanulókat. Ezért szükséges, hogy röviden foglalkozzunk a tanulókat érintő rendelkezésekkel. A tanulószerződés 4. pontjának b) bekezdése arra ad megnyugtató feleletet, hogy a vállalat a jogszabályokban előirt bér- és 'egyéb juttatásokat köteles biztosítani a tanuló részére. Több esetben előfordult, hogy egyes vállalatok nem részesítették a tanulókat az előírt juttatásokban, azzal az indokolással, hogy nem ismerték a rendeletet. Ezért közöljük, hogy a tanulók bérezésével a 43/1954. ;(VII. 25.) MT. sz. rendelet foglalkozik. Ezen rendelet szakmánként meghatározza a tanulók órabérét. Ezt a rendeletet a 65 1955. számú utasítás egészíti ki. Az utasítás értelmében a vállalat köteles gondoskodni a tanulók természetbeni ellátásáról. Ezek közé tartoznak a munkaruha, védőruha, étkezés, szállás, tankönyvek, írószerek. A tanulókat a fennálló rendelkezések értelmében ugyanolyan munkaruha. védőruha, tisztálkodási eszköz illeti meg, mint az azonos munkakörben és munkahelyen foglalkoztatott felnőtt dolgozókat. A tanulók illetménye szorosan összefügg a tanulmányi eredménnyel. Egy kitűnő előmenetelő ke.rtésztanuló a második évlsen 20 százalékos prémiumban részesíthető. Erre a juttatásra a 65/1955. számú rendelet ad lehetőséget. Nagy kedvezmény államunktól, hogy a tanulók az első évben mindössze 50 fillér térítés ellenében, ugyanazt az ételt kapják, mint a többi dolgozók. Kormányunk lehetőséget nyújtott arra is, hogy a tanulók egy része az egyes ágazatokban díjtalanul, más szakmáknál kis összeg ellenében tankönyvekhez és a szükséges iskolai felszerelésekhez jusson. A rendelkezések biztosítják a tanulok pihenését is. Lehetőség van arra, hogy díjtalan üdültetésben vegyenek részt. Egy tanuló évi szabadsága meghaladja a 30 napot. Azok a vállalatok, amélyeket ipari tanuló oktatásával bíztak meg, tanulmányozzák az 1/1956. (VII. 24.) VKGM. számú utasítást. Ez a rendelkezés részletesen feltünteti az építőipari tanulók részére kötelező juttatásokat és foglalkozik azok bérezésével. A szakmunkások utánpótlása érdekében a vállalatok szakelőadói pedig tanulmányozzák a 2/1956. (VIII. 8.) VKGM számú utasítást. A községgazdálkodási vállalatok szigorúan tartsák be a tanulóképzéshez kiadott tematikát, ellenőrizzék a tanulók iskolai és vállalati munkáját. Minden eszközzel biztosítsák az ipari tanulók zavartalan tanulását és tegyenek meg mindent a kiváló szakmunkások nevelése érdekében.Zoboki László Jobb áruellátást és elosztást I A kereskedelemben ősszel van a legnagyobb forgalom. E csúcs- ! forgalom lebonyolításával Kap- ) csoiatos tennivalókat beszélték j meg a napokban a Kis- és a nagy- j kereskedelem szakemberei, va- j lamint a városi tanácsok keres- i kedelmi csoportvezetői. A meg- j beszélésen élénk vita alakult ki. ! A kiskereskedelem, amely közvetlen kapcsolatban áll a fogyasztókkal és így tolmácsa a lakosságnak, sok panaszt emelt a nagy Kereskedelem és az ipar munkája ellen, A május 1-i árleszállítás számos cikket érintett és a Minisz- ; tertanács elrendelte, hogy az ár- i leszállítással érintett árufélesé- 1 gek gyártását tovább kell folytatni. Ennek ellenére nincs elég | 37 és 46 forintos szalonna, Tri- j só, Vim, mosópor, festékféle, ! ecset, kefeáru és még számos | cikk. Sok helyen nem törődnek j eléggé a lakosság igényeivel. A \ múlt év végén a szappanfőzőszer | gyártását az Élelmiszeripari Mi- | nisztérium új gyárhoz profilíroz- i ta, amely képtelen volt szállíta- | ni. A lakosság szappanfőzőszer i helyett kénytelen volt Trisót ! vagy' mosószódát vásárolni. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben jóval több kerékpárt, tűzhelyet, kályhát gyártott az ipar, mint a megelőző néhány évben. Szóvátették, hogy az igényekhez mérten több női kerékpárra, alkatrészre lenne szükség. Hiba gyáraink termelésében az, hogyr esetenként például csak jobboldalas, vagy csak balolda-FigyeJem! Figyelem! A Lajosmizsei Földművesszüvetkezet 1956. X. hó 21-én, nagyszabású divatbemutatóval egybekötött ŐSZI VÁSÁRT tart a falusi kultúrház í termeiben! Arubőség! Tombola! Sorsolásra kerül: 1 db ! tűzhely, 1 db kerékpár. 1 db rádió és sok más j értékes cikk! A vásáron bő választékban beszerezhetők: készruhák, cipők, textiliák, műszaki cikkek, rádiók, kerékpárok, bútor s lakberendezések 1224 las tűzhelyeket gyárt. Érthetetlen az is, hogy a közkedvelt Neo- Kalor kályhák gyártását megszüntették. Több helyi eredetű hiba is merült fel, így például a rossz minőségű kenyér, a hiányos friss hentesáruellátás, kristálycukor, zöldség- és gyümölcsáru rendszertelen elosztása. A hibák kijavítására a sütőiparban a közeljövőben bevezetik a minőségi bérezést. A sütőipari dolgozók rövidesen nem fognak három műszakban dolgozni. Ez a változtatás mind a dolgozók, mind pedig a fogyasztók részére örvendetes. A kereskedelemnek már most fel kell készülnie, hogy a kenyeret és a péksüteményt időben juttassa a boltokba. Az idei cukorrépatermésből már megkezdődött a cukor gyártása. Körülbelül egy hét múlva kristálycukorban sem lesz hiány. Nem kielégítő az élesztőellátás sem. Helyes lenne, ha Nagykőrösön is újból megkezdenék az élesztő gyártását, ahonnan régen az ország jelentős részét látták el élesztővel. A tájjellegnek megfelelő konfekció-áruban is mutatkozik hi-; ány. Ezért javasolták a Textilnagykereskedelmi Vállalatnak, hogy a hiányzó készárucikkek;1 pótlására bizonyos mennyiséget1 a megyénk ktsz-einél és vállalatainál rendelje meg. A saját1 igényeink kielégítése után mégi más megyéébe is lehetne szállítani. Ez a megbeszélés akkor lesz hasznos a közönség számára, ha a szakemberek és az ipar figyelembe veszik a lakosság kívánságát és ennek megfelelően javítanak munkájukon. Szüret a vaskúti ÁJlanri Gazdaságban Estébe alkonyul a nap. A vaskúti határban folyik a szüret. Víg nóta csendül a szüretelő lányok ajkán: Ősszel érik babám a fekete szőlő, Te voltál az igazi szerető... A Vaskúti Állami Gazdaság a megye egyik legnagyobb szőlőtermelő gazdasága. Az idén 747 holdon folyik a szüret. A csátaljai határ szőlőtőkéit jég pásztázta ugyan, de a gazdag termés kárpótolja a veszteséget, Az elmúlt évben az átlagos holdanként! termés 14 mázsa volt, az idén eléri a 16 mázsát is, cukorfoktartalma a tavalyi 16— 17-tel szemben pedig meglesz a 18—20 cukorfok is. 360 asszony és lány hajladozik a szőlőtőkék közölt, a kis kosarakba gyűjtött fürtöket 60 puttonyos hordja a vontatók és kocsik hordóiba. A szorgalmas munka naponta 25—30 holdon végez a szürettel. A présházakban a must terjengő édes illata még jobb kedvre hangolja a szüretelőket. Pontos munkát végez a két bogyózógép, hogy állandó és folyamatos munkát adjon a három hidraulikus és 15 különböző méretű présnek. A présházakban naponta 500—600 mázsa szőlőt dolgoznak fel, hogy 500 hektó must kerüljön a hordókba. Igaz szívvel kínálják kóstolgatásra a leitszemű fürtöket, a prések eresztékeiből aláömlő mustot. — Must—most — kiáltja valaki és az embernek eszébe jutnak a régi italmérők kis táblái, melyek a városok kőfalai között így hívták fel a figyelmet a szüretre. Miért nem lehet most is kapni a jóízű, kenty alá való mustfajtákból? Az idei szüret érdekes ellentétet szült. Gyorsabban megy a betakarítás, de üteme mégis lassúbb. Örömhír ez, mert azt jelenti) több a fürt a tőkéken, több bor kerül a pincékbe. A gazdaság pedig méltán büszkélkedhet, hogy 150 holdas új telepítésű szőlőjében is szüretelhetett, Fia csak részben is, de a telepítés megmutatta, menynyit ér, néhány év múlva gazdagon fog fizetni. A Vaskúti Állami Gazdaság az idén tovább folytatja a szőlőtelepítést. Most ú;.abb 150 holdon kerülnek kiültetésre a fiatal szőlővesszők. Arról a 30 holdas tábláról kerülnek ki, melyen 2 évig folyt a gyökereztető iskoláztatás. De a jövőre is gondolnak, ötéves tervük megvalósítására, hogy a gazdaság 1960-ban 1500 holdas szőlőgazdasággal rendelkezzen. 35 holdon már egyréve folyik a szőlőveszszők gyökereztelö iskolázása, 30 holdon pedig most őszszel kezdik meg. R SEGÍT" I „AZ ♦ I Égy asszonyka, sze- i gényesen öltözve, épp I most fordult ki az Uj ♦ Földsorról, mely a tom- I pai vasútállomáshoz I vezet. Nagyon sürgős I lehet a dolga, mert i ugyancsak szaporázza I lépteit. Nemsokára * megérkezik a tanács• házára. Tájékozódik, I hova is nyisson be. Az I egyik ajtón meglát egy * cédulát, melyen ez áll: ♦ fogadóóra. ♦ Benyit. Az ajtóval S szemben ül Lekrinczki ! elvtárs, járási tanács- I tag, járási ügyész. i Székkel kínálja a né- I nít. Az megigazítja * kendőjét, s tisztelcttu- i dóan vár. • — Tessék, nénikém. I Mi járatban van?... I — biztatja a fiatalem£ bér az asszonyt. J Nehezen jön a szájá- J ra a szó. Néhány pil- J lanatig csak néz a fia♦ talemberre, aztán megt kezdi: — Hideg van, I nem hálhatunk tovább |a szalmalcazalban... { — Hol? — kérdi cso-I dálkozva, — hol? — ! nyomja meg még egy! szer a szót az ifjú! ember. I — A szalmakazalban * — emígy az asszony. Î De lehet érezni, hogy ÜGYÉSZ fojtogatja a sírás. Az úr, ahogy az asszonyka mondja, tovább kérdez, s jegyez. Neve: Vankó Antalné, lakása: Uj Föld 16., családja: 0, férje: Vankó Antal vasutas. — S hogyan kerültek a szalmakazalba...? Az asszonyka restelkedik, kötőjét ráncolja, de azért nagynehezen, nekifohászkodva megszólal: — Tavasszal, a belvízkor, összedűlt a házunk. Gondoltuk, nem megyünk máshoz láballanlcodni, s így jutottunk arra, hogy a kazal is jó lesz addig, amíg építeni tudunk. De... — legyint megadóan, — nem sikerült ... — Aztán miért nem sikerült? — Nem tóm’. Pedig Tóth Jancsi, a községgazda járt utána. Ö irta a kérvényt a vasúthoz. Hiába! — Nincs pénz — írták vissza. Gondoltam írok a miniszter úrnak, de még se tettem... Lélegzetnyi szünetet tart, megtörli szemét, aztán mondja monda- Icáját: , hát kölcsönt kértünk. Tóth Jancsi, a Hazafias Népfront elnöke ki is járt mindent. Ez se sikerült. Kecskeméten, a bankban azt mondták: 10 ezer forintot érő anyag nélkül nincs kölcsön. — És most van? — Nincs biz! Kilenc gyerek sokat eszik ám! Még ha kettő is a kereső. Elég beosztani. Az ügyész elgondolkodik. Bensőjében sokminden kavarog, keresi a kiutat. Nézi. nézi a nénikét, aztán igy kezdi: — Szerzünk majd maguknak lakást ... — Nekem ugyan ne! Nem kell a másé! Megleszünk addig, amíg fölépül a miénk valahogy ... — Értse meg, ezt nem lehet! Hideg vau. A gyerekek, meg a maga egészsége is megkívánja, hogy hajlék legyen a fejük fölött... — Nem megyek a máséba! — erősködlk az asszony. Az ügyész pedig türelmesen beszél, érvel, agitál. Nem könnyű a nénikét meggyőzni. Nehezen, de belenyugszik a megváltoztathatatIonba; »másébaa költözik. — De azért csak felépítem c házat, M-mondja még akkor is, amikor a keze már az ajtó kilincsén van. — Mi se mondunk le róla! Segítünk, amit tudunk — hangzik a válasz. Az ajtó becsukódott, s a kommunista ügyész magára maradt. Gondolatai egymást kergették. Lakást, lalcást, de gyorsan. Igen ám, de a leözségben is nagy gond lakást szerezni. De ez a család nem maradhat hajlék nélkül, Nyakába veszi a falut, majd visszatérve tanácskozik a falu vezetőivel. Veszekszik, hogy a községnek átadott bunkerból adjanak át annyi fát Vankóéknak, hogy a kölcsönt megkaphassák a házépítéshez. Telefonál, kérdez, javasol, kér, űzi, hajtja az igazság- és embersseretete. És a falu kommunistái? Egyelőre még nem szólt nekik senki. Pedig, de szép dolog lenne, ha a Vankó-család új házában egy kis tábla fennen hirdetné: Építették a falu kommunistái. Csupán a gondolatra jóleső meleg érzés járja át az ember szívet, Ve nesz Károly
