Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-13 / 242. szám

V(LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG f _ _ / , AZ MBf BICS-KISRNN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAM ÁCS LAPJA XL ÉVFOLYAM, 242. SZÄM Arm SO filter 1956. OKTOBER 13. SZOMBAT SzSIőgfökareztető társulás alakul Kerekegyházán Kerekegyházán egyre több egyéni gazda töpreng azon, hogyan tehetne ésszerűbben gazdálkodni, könnyebbé és jövedelmezőbbé tenni a kisgazdaságokat, Különösen a szőlősgazdák foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy társulásokba tömörülve talán jobb ered­ményt érhetnének el. Az elmúlt hetekben idős Pencz János, Ma­gyar Ambrus, Irányi Endre és még néhány egyéni gazda úgy ha­tározott, hogy szőlőgyökereztető társulást hoz létre. Legfőbb fel­adatuknak a község határában kiöregedett szőlők felújítását, az uj szőlőt telepítő dolgozó parasztok gyökérszükségletének kielégí­tését tűzték ki. A községi tanács támogatásával már vasárnap, összesen nyolc taggal meg is alakítják a társulást. Az alakuló tár­sulás tagjai kilenc holdon kezdik majd meg a munkát. F enyités Előre kell bocsáj­­lanom: senki ne mondja, hogy nem nagy eset, hogy kár volt rá szól veszte­getni. Nem nagy eset, de ha már megesett, nem tér­hetünk napirendre fölötte, el kell ítél­nünk és meg kell akadályoznunk, hogy ilyesfajta incidensek a jövőbeli ne fordul­janak elő. Az elmúlt napok­ban Felsőszentiván- Cserepes-tanyai kis­diákok, fiúk, lányok látogattak el Bajá­ra, a várossal ismer­kedni. Tanítóik, szü­leik kísérték őket. Városnézés közben a Sztálin-parkban is jártak s gyönyör­ködtek az ötszáz töves rózsaligetben, a szép virágágyások­ban, a hajladozó fű­zekben. Azután nagy örömmel felfedez­ 15 ték a játszóteret és a játszótéren a hin­tát. Uccu neki, rá­vetették magukat és már folyt is boldo­gan a hintázás. A kis tanyai gyerekek sikongatva, kacagva repültek a magasba. A vidám szóra­kozásnak azonban hamarosan véget ve­tett a park zord rendtartója: a park­őr. Az egyik lombos fáról lenyesett vesz­­szövel úgy rontott neki a gyerekek jó­kedvének, hogy nem egy gyermekhomlo­kon daganatot is va­rázsolt, ahogy a hin­táról leugrova igye­keztek a suhogó vessző ütései elől menekülni. A park­őr még a kísérőket sem kímélte és a vessző suhogását egy anyán is kipróbálta. Az ilyen esetet nem lehet szó nél­kül hagyni és az orély szükségessé­gére való hivatkozás nem mentség és nem jogcím az ilyenféle fenyítésre. A park márvány táblája az alapító szavait hir­deti: »A gyermek és madárdalnak.« Min­den erővel meg kell védeni a gyermekek birodalmát a gyer­mekek számára, — még ha a cserepest tanyai , iskola kis diákjairól van is szó. A parkőr felada­ta: ügyelni a kárte­vések megaltadályo­­zására. Szép szóval s ha szükséges, eréllyel is. De sem­miesetre sem vessző­vel és gyermekve­réssel. A kis csere­­pesieknek pedig azt üzenjük, hogy a ta­nács a durva parkőr ellen eljárást indí­tott, (b. I.) PETŐFI KÖR BAJA N Baján a munkás és értelmiségi fiatalok meg­alakították a Petőfi Kört, vitafórumukat. A Petőfi Kör élére 15 tagú vezetőséget választottak. A megalakulást meg­előző vita során számos olyan problémát vetet­tek fel, mely napjaink­ban az ifjúság sorait foglalkoztatja. Megálla­pították a legsürgősebb vitaelőadások sorrendjét is A többi között szük­ségesnek tartják, hogy a város vezetői az ifjúság előtt is ismertessék a városfejlesztés tervét. Sürgősnek tartják a fia­talok lakáskérdésének megoldását is, de hason­lóan fontos annak meg­vitatása is, milyen in­­tékedésekre volna szük­ség, hogy egyes fiatalok magatartása, a bűn út­jára való tévelyedésük­­nek gátat emeljenek. Elhatározták, hogy egy-egy témakör megvi­tatására országoshírű embereket, vagy szak­embereket is meghív­nak. Így például Déry Tibor írót, vagy a kecs­keméti megyei bíróság elnökét, dr. Magócpi Gé­zát és másokat. A Petőfi Kör megala­kulásával még szoro­sabbra kívánják vonni a munkás és értelmiségi fiatalok közötti kapcso­latokat, hogy egymás problémáinak, életkö­rülményeinek megisme­résével az eddiginél is közelebb kerülhessenek egymáshoz. 4 9 0 MÁZSA S Z E 15 óra 26 perc. Indul a 7226-os számú személyvonat Kiskunha­­lasrsu Beszélgetnek a kocsikban az emberek. Vonaton könnyen megy az ismerkedés. A rendeszeresen utazók, mint isme­rőst üdvözlik egymást. Egy fej­kendős nénike eldicsekszi, hogy Erzsi lánya férjhez megy. A cso­­, magba a stafirungot viszi, amit most vett a városban. Egy bá­csi annak örvendezik, hogy le­szerel a Jóska fia. A sarokban percenként harsányan nevetnek egy kövér, kopasz ember jóízű viccein, Mások a község, vagy éppen az ország ügyéről beszél­getnek jól, vagy rosszul tájéko­­zottan, mert a vonaton aztán a fő beszédtárgy a politika. Van, aki éppen a szénhiányról beszél és szitkozódik. Közben... mi is történik közben a mozdonyon? Ä szerelvény előtt a 375— 1505-ös mozdony. HaJler Jenő elvtárs gyakorlott mozdu­lattal fogja meg az indítókart, mégis óvatosan indít. Egy hirte­len, meggondolatlan mozdulat sok tüzet pocsékolna, sok meleg szökne ki a kéményen. A vonat simán indul, majd egyre gyor­sabban kattognak a kerekei a Új öntözési módszer A Kalocsai Kísérleti Gazdaságban bemutat­ták a Papp-Xéle vasbeton csöves permetező-öntö­zési módszert. A sikeres bemutatóról készült fel­vételünk, amelyen a szó­rócső működése látható. síneken. A sínek mentén sűrűn váltakozik az őszi táj arculata. Szüretelőkkel teli szőlők, szán­tóföldek, lombjukat hullató er­dők, magányos, vagy csoportos házak. Haller elvtárs, hol a tá­jat, hol a sebességmérőt figyeli. Fő a pontosság. Ha korábban er a következő állomásra, esetleg nem engedik be, akkor pedig nem ért el semmit, mert a se­besség is több szenet emészt fel, meg a nyílt pályán való álldo­­gálás is csak fűtőanyagpocséko­­lás. Ha meg késik, ugyanilyen bajt okozhat más vonatoknak és egy vonat késése sokszor a kör­zetben mozgó több száz szerel­vény menetidejére kihatással le­het, különösen, ha fővonalon történik a késés. ondjuk az egész ország gondja — kevés a szén. S megtesznek minden tőlük tel­hetőt. Haller Jenőnek egy havi szénmegtakarítása 4 százalék, hatvan mázsa szén négy csa­lád téli tüzelőszükséglete. Példá­ja nem egyedülálló és vannak olyanok is, akik jobb eredményt, tudnak felmutatni. Lemberer Lajos mozdonyvezető és Kecskés Pál fűtő 15 százalékos, Magó Mihály mozdonyvezető és Bimbó János fűtő 28 százalékos szén­megtakarítást értek el. A Kecs­keméti Fűtőház derekasan dol­gozó kollektívája egy hónap alatt 490 mázsa szenet adott a nép­gazdaságnak, ennyivel segítet­ték dolgozó népünk háztartásai­nak szénszükségletét. Nagy Ottó Gc Laktanyából iskola S .\»'t -, ✓ . ' ■ **É>^*+. j■( _ - '*v Berettyóújfalun négy nagy honvédségi épületet adtak át okta­tási célokra. A volt laktanya-épületbe az »-Arany János« gim­názium költözött be. A tíz osztályban 352 diák tanul és 160 tanuló részére kollégiumot rendeztek be. Képünkön az iskola látképe. 400 gyermek oktatását gátolja az önzés Közös megegyezéssel igen nagy dolgokat lehet megoldani. Erre már nem egy példa adódott a közelmúltban. Amiről most írunk, az csupán egy falu ügye, de a község minden lakóját fog­lalkoztatja. A Szabad Nép szeptember 14-i számában Is megem­lítette »Ésszerűbben-« cím alatt — egy kis földrajzi tévedéssel ugyan, mert Tompát Csongrád megyébe helyezte —, hogy a Csongrád megyében Szegeden székelő Dél-RUVÁT Tompán egy modern épületet használ raktár céljára. Ezt a cikket sokan nem olvasták, ezért röviden összefoglaljuk. Amikor ez év elején a honvédség kiköltözött a laktanyából, a KÜZELBIZ a kiskunhalasi járási tanácson keresztül értesítette a községi tanácsot, hogy vegye kezelésébe az épületet és belátása szerint hasznosítsa. A végleges birtokba helyezéshez azonban szük­séges az épület pontos tervrajza. Itt volt a bökkenő. A tanács a tervrajzot nem tudta elkészíttetni, mert a honvédségi őrség senkit nem engedett az épületbe. Nagy utánjárás és leleményesség folytán sikerült a tervrajzot elkészíteni, s ekkor a Dct-RUVÄT — milyen úton-módon nem tudni — de megszerezte a kiutalást és elfoglalta a község szívében a legszebb, a legkorszerűbb hatalmas épületet raktár céljára. A sok tanácskozás, egyezkedés sem veze­tett eredményre, pedig a tanács nem egy megfelelő helyiséget is ajánlott. A Dél-RUVAT saját bevallása szerint ennek a raktár­nak a fenntartása nagy ráfizetéssel jár. De hát akkor miért ragaszkodnak makacsul még mindig ehhez az épülethez? Nem beszélve arról, hogy Csongrád megyéből tola­kodtak Bács megyébe. Miért kell inás megyében levő községekéi megfosztani egy olyan épülettől, amely korszerűségénél fogva iskola céljára a legideálisabb. Miért e sovinizmus, önzés? Csak az a fontos, hogy az »én gondomon könnyítsék«? Más nem érdekel? Az ország, vagy más megye, más szerv, más község érdekeit félretéve tűzön-vízen keresztül is kiharcoljuk magunk számára az előnyösebb helyzetet? Mert hát nézzük csak, mi történt? Országos probléma az ifjú­ság nevelése, oktatása. Egyre népesednek községeink és ez meg­követeli a ianlermo.k számának emelését. A második 5 éves terv­­javaslat kimondja, hogy: »a nép általános műveltségének emelé­sére fejleszteni kell az általános műveltséget nyújtó iskolák szá­mát. A második 5 éves terv időszakában 4—500 általános iskolai osztálytermet kell létesíteni, amit állami erőből és társadalmi erő­forrásból, valamint a jelenleg más célra igénybevett iskolaépületek visszajuttatásával és az államapparátus egyszerűsítése során felszabaduló épületekből, helyiségekből kell biztosítani. Figyelembe kell venni a falu szocialista fejlesztését és folytatni kell az osztat­lan és részben osztott iskolák fokozatos felszámolását.« Mi a helyzet Tompán? Még 1906-ban épüli egy négytanter­mes iskola, majd 1932-ben a külterületen három helyen két, két helyen pedig cgy-cgy tantermes. Ezek az iskolák már nem felel­nek meg a követelményeknek. A téli hónapokban 3 óratájt söté­tedik, úgyhogy a gyerekeket 4 órakor haza kell engedni, mert egyesek 4—5 kilométerre laknak az iskolától. Mondani sem kell* hogy sem a nevelő, sem a gyermek megfelelő tanulmányi előmene­telt nem is tud felmutatni. A szóban forgó raktár átengedésével 400 gyermek oktatása oldódna meg. Megszűnnének a zsúfolt osztályok és a két műszakos : tanítások. Állandó jellegű napközit és szülőotthont is lehetne' létesíteni. Ezen a kérdésen pedig — gondoljuk — egy kis jóindulattal^ megértéssel könnyen lehetne segíteni. Véleményünk szerint a Dói-* KUVÂT már Szegeden is találhat megfelelő raktárhelyiséget, hi-1 szén ott is több épületet ad át a honvédség, vagy más szerv. : Farkas Vladimírt : katonai bíróság elé állítják (2. oldalon) -Vem leux tcriilcirendexéH <6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents