Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-13 / 242. szám

Katonci bíróság elé kerül Farkas Vladimír illetékes szervek foglalkoznak a halálbüntetés eltörlésével Az igazságügy miniszter sajtófogadása Pénteken délelőtt sajtóérte­kezletet tartottak az Igazság­ügyminisztériumban, amelyen Molnár Erik igazságügyminisz­ter beszélt azokról a törvényja­vaslatokról, amelyeket az igaz­ságügy-miniszter nyújt be az or­szággyűlés októberi ülésszakán: az államigazgatási eljárásról, a büntető perrendtartás módosítá­sáról, a polgári perrendtartás módosításáról, valamint a pol­gári törvénykönyvről. Az igazságügyminiszter be­számolója után az újságírók szá­mos kérdést tettek fel. A többi között megkérdezték a minisz­tertől, hogy ki a felettese a ka­tonai bíróságoknak. Molnár Erik válaszában leszögezte, hogy a katonai bíróságok felügyelet szempontjából az Igazságügymi­nisztériumhoz tartoznak. Ezután a sajtó képviselői megkérdezték, hogy Farkas Vladimir és társai­nak ügye katonai bíróság elé ke­rül-e, és nyilvános lesz-e a tár­gyalás? Az igazságügyminiszter vála­sza: — Farkas Vladimir és társai­nak bűnügye katonai bíróság elé tartozik, mert amikor a bűncse­lekményeket elkövették, mint katonai bíróság hatáskörébe tar­ozó személyek jártak el. KÉRDÉS: Fennáll-e annak a ehetősége, — amennyiben a vizsgálat során bebizonyosodik, hogy más személyek is tevékeny részesei voltak hasonló minőség­ben a ' törvénytelenségeknek, logy a kört kiszélesítsék? VÁLASZ: Arról nem tudok nyilatkozni, hogy az ügyükben megindult eljárást kiterjesztik-e szélesebb körre, vagy sem. Ezt a Kérdést a legfőbb ügyésznek kell 'eltenni. KÉRDÉS: Mennyiben terheli felelősség az Igazságügyminisz­­tériumot a Rajk elvtárs perében és a többi politikai perben tör­tént törvénytelenségekért? VÁLASZ: Az Igazságügyini­­nisztériumot semminemű felelős­ség nem terheli a Rajk elvtárs elleni perben és a többi ismert politikai perben. Ezeket a pere­ket olyan szervek folytatták le, amelyek felett akkor az Igazság­ügyminisztérium semmiféle fel­ügyeletet nem gyakorolt, a bírói eljárás felett sem gyakorolt sem­miféle felügyeletet. Ezek az ügyek teljesen az Igazságügymi­nisztérium hatáskörén .kívül zaj­lottak le. KÉRDÉS: Az ilyen ügyekben ítélkező bírókkal szemben indí­tott-e fegyelmi eljárást a minisz­térium?* VÁLASZ: Azokat a bírákat, akik az ismert politikai perben eljártak — hangzott a válasz — leváltották. Többé ilyen ügyek­ben nem járnak el. A bírák egyébként kész anyagot kaptak, formailag teljesen korrektnek látszó anyagot. A vádlottak a tárgyaláson fenntartották beis­merő vallomásukat. Nem egy­szerű dolog tehát az érintett bí­rókkal szemben eljárni — mon­dotta Molnár Erik igazságügy­miniszter. KÉRDÉS: Milyen intézkedések várhatók annak érdekében, hogy politikai jellegű bűnperekben ne fordulhassanak elő ilyen tör­vénytelenségek? VÁLASZ: A jövőben e tör­vénytelenségeket úgy kívánjuk megelőzni, hogy megszüntetjük a különbírósági eljárást és biz­tosítjuk, hogy a politikai perek is teljes mértékben az Igazság­­ügyminisztérium felügyelete alatt folyjanak le, hogy a Miniszté­riumnak módja legyen gondos­kodni a törvényesség legszigo­rúbb megtartásáról. Ezzel kap­csolatban már megtörténtek az összes intézkedések. A helyzet ebben a tekintetben gyökeresen megváltozott. Megkérdezték .a minisztertől, mi a véleménye a halálbüntetés eltörléséről. — A halálbüntetés eltörlésé­nek kérdésével — válaszolta — egyelőre nem a Minisztérium, hanem egyéb illetékes szervek foglalkoznak. A kérdés azonban igen komolyan felvetődött. Dön­tés még nincs. A minisztérium­nak egyébként az az álláspontja, hogy halálbüntetésre csak külön­leges körülmények között lehet szükség, normális körülmények között ez teljesen felesleges. — (MTI) Szükséges a Szövetségi Köztársaság viszonyának normalizálása a népi demokratikus országokkal — mondotta Ollenhauer BERLIN. (MTI) Erich Ollen­­hauer, a Német Szociáldemok­rata Párt elnöke csütörtökön sajtóértekezletet tartott Nyugat- Berlinben. Az értekezleten Ol­­lenhauer válaszolt a Magyar Távirati Iroda berlini tudósító­jának kérdéseire. A tudósító kérdezte, hogy a szociáldemok­rata párt, amely nemrég inter­pelláció formájában sürgette a keleteurópai államokkal való nyugatnémet viszony normalizá­lását, milyen módon képzeli el a kérdés megoldását. Ollenhauer válaszában hangsúlyozta, hogy a keleteurópai államokkal a lehető legrövidebb időn belül szükséges a viszony normalizálása. »Először talán állandó kereskedelmi kép­viseleteket kellene szervezni, s azután tenni a következő lépést. Mi azt követeljük, hogy e téren a Szövetségi Köztársaság aktív legyen« — mondotta. Arra a közbevetett kérdésre, mi a vé­leménye arról, hogy Bonn eddig azért nem volt hajlandó a nor­malizálásra, mert Magyarország és a többi népi demokratikus ál­lam elismeri a Német Demokra­tikus Köztársaságot. Ollenhauer kijelentette: gyökerében helyte­lennek tartja az ilyen kifogáso­kat. »A két Németország közti kapcsolat kialakulását ilyen és hasonló feltételekkel nem szabad eleve elsorvasztani. A keleteuró­pai államokkal — és természe­tesen Magyarországgal is — fel­tétlenül tárgyalni kell e kérdés­ről. Talán nem fog sikerülni egyszerre valamennyi népi de­mokratikus állammal normali­­zálni a kapcsolatokat, de fokoza­tosan meg kell ezt valósítani« — mondotta. A külpolitika hírei □ Tito elnök pénteken dél­előtt a belgrádi fehér palotában fogadta a Magyar Szakszerveze­tek Országos Tanácsának Jugo­szláviában tartózkodó küldöttsé­gét. A köztársasági, elnök hosz­­szas beszélgetést folytatott a kül­döttség tagjaival. □ Hatojama japán miniszter­­elnök ős a japán kormány több más képviselője október 12-én Moszkvába érkezett. A központi repülőtéren N. A. Bulganyin ve­zetésével szovjet kormányférfiak fogadták a közvetlen szovjet— japán tárgyalásokra érkezett kül­dötteket. □ A jugoszláv külügyi állam­­titkárság szóvivője Branko Bras­­kovics, a sajtó számára megtar­tott értekezleten kérdésekre vá­laszolva nyilatkozott Rajk László elvtárs és három mártírtársa re­habilitálásáról és földi marad­ványaik ünnepélyes eltemetésé­ről. »Rajk és elvtársainak re­habilitálása, valamint az ünne­pélyes temetésük alkalmával mondott beszédek — hangoztatta a szóvivő — világosan bizonyít­ják a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar állam vezetőinek tö­rekvését és elhatározását, hogy felszámolják a közelmúlt marad­ványait. MEGNYÍLT az Ifjúsági Szabadegyetem A TTIT és a városi DISZ VB rendezésében csütörtökön este megkezdődött az Ifjúsági Sza­badegyetem előadássorozata. Az első előadáson csaknem 100 fiatal jelent meg, akik ér­deklődéssel hallgatták Szabó Adorján előadását, »Megismer­hető-e a világ« címmel. Az elő­adást vita követte. Az előadásokat minden hónap első csütörtökén tartják meg az Üttörőházban. A program a kö­vetkező: 1950. november 1. A nemzet­közi helyzet legfontosabb kérdé­sei. 1956. december 6. Szerelem, házasság, család. 1957. január 3. A magyar zene és képzőművészet kiemelkedő al­kotásai. 1957, február 7. Fiatalok a bű­nözés útján. 1957. március 6. A vallás ke­letkezése és társadalmi szerepe. 1957. április 3. Az űrhajózás kérdései. 1957. május 6. József Attila. Az előadások látogatása uij­­talan. — Fűthető utcai elárusító pa­vilonok. A Budapesti Fémtömeg­cikkgyártó Vállalat szétszedhető és füthető utcai elárusító pavilo­nokat készít. A pavilonok fém­lemezből készülnek és a két le­mezréteg közé szigetelő anyagot helyeznek, így tartják a hőt és fűthetők is. A tízszögletü épít­mény szétszedhető és két óra alatt összerakható. — Eltűnt egy amerikai csapat­­szállító repülőgép. Az angol és az amerikai légierők több nagy hatósugarú repülőgépe kutatja azt a csapatszállitó repülőgépet, amely Angliából 50 amerikai sza­badságolt katonát akart eljut­tatni az Egyesült Államokba. Az eltűnt csapatszállító gép felkuta­tására nagy hatósugarú bombá­zók szálltak fel az Egyesült Ál­lamok angliai, izlandi, nyugat­németországi és északafrikai tá­maszpontjairól. — A déli sarkvidéken hat amerikai kutatóállomást létesí­tenek. Az Egyesült Államok a nemzetközi geofizikai esztendő­ben hat kutatóállomást szándé­kozik létesíteni a déli sarkvidé­ken. — Rajk Lászlóról nevezték e! Mőzs egyik utcáját. A Tolna me­gyei Mőzs község tanácsának végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a község egyik utcájának, a Rákosi Mátyás utcának az elnevezését megváltoztatja. Az utcát a ma­gyar munkásmozgalom nagy mártírjáról, az 1949-cs hamis vá­dak alapján elítélt és kivégzett; Rajk Lászlóról nevezték el. — Holland mérnökök a Kecs­keméti Gépgyárban. Két rotter­dami születésű holland mérnök^ az amszterdami Ferro-cég kép­viseletében üzletkötés céljából meglátogatta a gyárat. Kétfajta zománcot hoztak magukkal, me­lyet a zománcozó műhelyben ki is próbáltak. A gyár vezetősége vendégül látta a két mérnököt. — Szüreti mulatság Nemesnád-\ udvaron. Vasárnap nagyszabású szüreti mulatságot rendeznek, ahol felelevenítik a régi hagyo­mányok szüreti népszokásait. — Megkezdték az anyagraktár építését a Tompái Állami Gaz­daságban. A raktárt 75 000 fo­rintos állami hitelből építik, sa­ját munkaerővel. — Korszerűsített útszakasz át­adása. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium a 40-es számú főközlekedési útvonalon Cserke­­szőlő és Békésszentandrás között a korszerűsített útszakaszt ok­tóber 14-én ünnepélyesen nyitja meg. Cserkeszőlőn • az ünnepség délelőtt 11 órakor lesz. — Császártöltésen is próbál­koznak a szénporos tégla gyár­tásával. A Vegyes- és Építőipari KTSZ öszserakta a 15 000 vá­lyogból álló kemencét, melyet körülbelül három hét múlva szednek szét. Amennyiben az égetés sikerül, tavaszra megkez­dik a szénporos tégla folyama­tos gyártását. Ezután a tetőfedő cserép előállításával is próbál-, koznak. Várható időjárás szombaton estig: Kisebb felhőátvonulások, legfeljebb északon egy-két helyen kevés esű-‘ vei. Mérsékelt, időként kissé élén­­kebb nyugati szél. Több helyen reg­geli köd. Az éjszakai lehűlés gyen­gül, a nappali felmelegedés kissé erősödik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet ma éjjel: 3—G fok között; helyenként talaj menti fagy. Legma­gasabb nappali hőmérséklet szomba­ton: 14—17 fok között. Október IS^én kezdődik a lűtó<«i idénv Az 1956—57. évi fűtési idény 1956. október hó 15-én kezdődik. Állami szerveknél, vállalatok­nál, intézményeknél és központi ' fűtésű házaknál október hó 15- től akkor lehet a fűtést megkez-Történelmi szabadságharc Egyiptomi lapszerkesztő cikke a Pravdában 9 Jr, élységes meggyőződésem írja Fahmi, — hogy né­pünk történelmi fejlődésének leg­komolyabb időszakában lendült harcra szabadságáért, a békéért és a demokráciáért. Minden lépésünk közelebb visz bennün­ket az igazi politikai, gazdasági és katonai függetlenség kivívá­sára irányuló törekvéseink való­­raváltásához. Egyiptom hatalmas erőfeszíté­seket fejtett ki az összes arabok­nak az agresszív katonai paktu­mokkal szemben való egyesíté­séért. Ezzel meghiúsította azo­kat a terveket, amelyek értelmé­ben az arab országokat be akar­ták vonni a bagdadi egyezmény­be. Az imperialistákat azonban nemcsak az a szerep dühítette fel, amelyet Egyiptom az arab világban betölt. Egyiptom fontos történelmi hozzájárulással segí­tette elő a békés egymás mellett élés elveinek védelmét, azt a * A Pravdából vettük át Husszein Fahminak, az As Sajab cítűü egyip­tomi lop szerkesztőjének cikkét. harcot, amely a támadójeliegű katonai szövetségek ellen és a háború, mint a nemzetközi kér­dések megoldása eszköze ellen irányult. Egyiptom síkraszáll a népek közötti politikai, gazdasá­gi és kulturális együttműködése mellett, az atombomba-kísérle­tek megszüntetéséért és az atom­­erő békés felhasználásáért, ál­­lástfoglal egy olyan új ázsiai— afrikai semleges tömb létreho­zása mellett, amely a béke ügyét szolgálja. azdasági téren Egyiptom hatalmas sikereket ért el a külföldi monopóliumoktól való felszabadulása útján. Kereske­delmi és fizetési egyezményeket kötött a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal és a Kínai Népköztársasággal, va­lamint több ázsiai országgal. Az­előtt az egyiptomi külkereskede­lem 80 százalékát nyugati rész­vénytársaságok monopolizálták, most viszont Egyiptom külkeres­kedelme a következőképpen ala­kult: egyharmadában a nyugati országok, egyharmadában a szo­cialista országok és ugyancsak egyharmadában más országok részesednek. így Egyiptomnak si­került megszabadulnia a nyugati piac uralmától és hatalmas si­kert aratott a gazdasági füg­getlenségért vívott harcában. A Szuezi-csatorna államosítá­sát természetes lépésnek tekint­jük gazdasági felszabadulásunk útján, mert az államosítással Egyiptom népe megkapta a csa­tornahasználati díjakból szárma­zó bevételeket, amelyeket több mint nyolc évtizeden keresztül imperialisták vágtak zsebre be­vételüknek csak a morzsáit jut­tatva Egyiptomnak. gyiptom mostani igazsá­­gos harca — folytatja Fahmi — fokozza az arab népek­nek, az ázsiai és az afrikai népeknek a bandungi elvekbe vetett hitét és még jobban meg­szilárdítja nemzeti öntudatát. Ennélfogva ez nemcsak az egyip­tomi nép harca, hanem minden arab, minden ázsiai és afrikai nép harca függetlenségéért és szuverénitásáprt. E történelmi harc tapasztala­taiból a békeszerető népek ismé­telten meggyőződnek arról, hogy az imperializmus tulajdonkép­peni célkitűzései változatlanul a kizsákmányolásra és a gazdasági uralom megteremtésére irányul­nak. A népek jól tudják, hogy a katonai megszállásnak és a nem egyenjogú szerződések, va­lamint agreszív katonai egyez­mények alapján megteremtett külföldi politikai uralomnak nincs egyéb célja az imperialista kizsákmányolás védelmén kí­vül. Ázsia és Afrika népeinek szi­lárd meggyőződése, hogy politi­kai és gazdasági függetlenségü­kért vívott bátor harcukkal tu­lajdon jövőjük és az egész vi­lág jövője mellett szállnak sík­ra. Oefejezésül feltétlenül meg-**1 kell említenem, mily nagy hálával tartozik Egyiptom népe a nagy szovjet népnek, a nagy kínai népnek, a népi de­mokratikus országok népeinek azért a nemes álláspontért, ame­lyet a Szuezi-csatorna kérdésé­ben elfoglaltak. Ezzel az állás­pontjukkal — írja Fahmi — megmutatták a szabadság és a béke elveibe vetett mélységes hitüket, megmutatták, hogy síkraszállnak a bandungi elvek mellett. Ugyanakkor azt is bebi­zonyították, hogy már megtet­ték azt a történelmi szakaszt, amelyen Ázsia és Afrika népei most mennek keresztül. ! deni, amikor a szerv, vállalat,; I intézmény vezetője, vagy a lakó­­! épület lakóbizottsága azt szüksé­­! gesnek tartja. A fűtési idény 1957. április hó 15-ig tart. A kórházak, a ren­delőintézetek, vagy az ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó in­tézmények (egészségügyi intéz­mények), az óvódák, az iskolák, az egyetemek, a napközi ottho­nok, valamint az Állami Balett­intézet és az összes rendszere­sen előadást tartó színház helyi­ségeiben 1957. április 15-e után is lehet fűteni május 1-ig, ha a helyiség hőmérséklete 18 celsius fok alá süllyed. A bölcsődékben, csecsemőott­honokban és az egészségügyi in­tézmények egyes részlegeiben (szülőszoba, műtő, csecsemők kórtermei) a fűtést a szerv ve­zetője a fűtési idénytől függet­lenül engedélyezheti, ha azok­ban a belső hőmérséklet 18 Cel­sius fok alá süllyed. A központilag fűtött helyisé­­ségekben a belső hőmérséklet a külső hőmérséklettől függően 8 —14 órán át 18 celsius fok hő­mérsékleten tartható. Az egész­ségügyi intézmények és a nap­közi otthonok helyiségeit 18 Cel­sius foknál magasabb hőmérsék­letre lehet felfűteni. A határozat alapján az egyes minisztériumok és az országos hatásköri szervek — az előző évi utasításoknak megfelelően — a fűtéssel kapcsolatos egyes ren­delkezéseket részletesen szabá­lyozzák. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents