Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-11 / 240. szám

Pálma a-TEHER ALATT NO A | PÁLMA" — ez a felírás ragyog [ a kecskeméti kollégium díszter­mének színes üvegablakán. A ' kecskeméti iskola címerébe a | ' eher alatt növekedő pálma: a j nehéz háborús esztendők és a | Habsburg elnyomás évei elég i terhet jelentettek az iskola szá- j mára. és a nehézségekkel küzd- j ve mégis úgy fejlődött a kollé­gium, hogy a múlt század har- : mineas éveire már több fakul-1 vassal működő főiskolává nőtte sí magát. Ebből az időből való | a diákság által szerkesztett ! PÁLMA című Önképzőkör! heti- ! lap. A kézírással sokszorosított újság megmaradt 1837 38. évío-i lvamából némi fény derül a vi- | déki református diákéletre a reformkor idején: innen tudjuk azt, hogy Kecskeméten is mi­lyen mozgalmas szellemi és tár­sadalmi életet élt a kollégiumi ifjúság; hogyan közvetítette a reformkor haladó eszméit a vi­déki város polgársága felé és ez­által hogyan készítette elő a , 48-as nemzeti-társadalmi forra­dalmat. A FELVILÁGOSODÁS nyelv- , művelő mozgalma nem elszige- j telt nyelvészeti probléma volt, hanem a XVIII. századi abszo­lutizmus éveiben az egyetlen ut a polgári haladás felé. A PÁLMA diákjai külön tanul­mányt szentelnek a »honni nyelv« kérdésének: »A honni nyelv nagy befolyással van a míveltségre«. A felvilágosodás nyelvművelő programját új gon­dolatokkal gazdagítják: a nem­zeti nyelv művelésében látják a nemzeti függetlenség felé vezető utat: »Minden nemzetet a lelki miveltség tesz naggyá és a pal­lér ozódás öltöztet helyes csínt a Nemzet címjére... A tudomány mértéke a státus hatalmúnak, mert amint emelkedik, vagy száll alább valamely Nemzetnél a tu­domány: éppen azon fokkal emelkedik, vagy száll alább an­nak hatalma, és így a Nemzet honni literaturája által hatalmat is szerzett magának.« Uj gondo­latot jelent a felvilágosodással szemben a XVI. századi iro­dalom, a magyar régiség meg­becsülése. Annak az általános jelentségnek egy helyi megnyil­vánulásával állunk itt szemben, hogy a felvilágosodás elzárkózó magatartásával szemben a pro­testáns iskolák fedezik fel újra a magyar régiség értékét és je­lentőségét. »Hála a XVI. szácad­­nak, melyben nyelvünk föléb­redt« — olvassuk a PÁLMÁ- ban. Az ifjúságnak a nemzeti j nyelv iránti lelkesedését még | forróbbá tették az 18’37-es esz- j tendő eseményei: Kossuth letar­tóztatása, Vörösmarty Szózatá­nak megjelenése, a Nemzeti Színház első épületének felépü- j lése, a Nemzeti Múzeum és a ! Lánchíd építése, az Al-Duna I szabályozása. Országos és világ- j politikai események foglalkoztat- j .iák a diákokat és a PÁLMA ha- j sábjain állást foglalnak Szcche- j nyi reform-gondolatai, sőt a for- j radalmi gondolat mellett. SZÉCHÉNYI sokirányú hatá- ! süt tükrözik a PÁLMA elbeszé- I lései, melyek egy-egy eszmei mondanivaló erkölcsi illusztrá­ciói. Az egyik elbeszélés arra ösztönöz, hogy a külföldi orszá- | gok polgárai fejlettsége és a ma- : gyár parlag közöttti elmaradott- j súgót meg kell szüntetni: aki ezt | a hivatást felismerte és hűtlen­né válik hozzá, elbukik. A élbe- I szélés hősét barátai figyelmez­tetik atyja kívánságára, hogy ■•menjen ki idegen országokba, látogassa meg különösen a min - ; den szépséggel egész a pazarlá- \ sig dússá tett olasz földet... így j megrakodva szép esméretekkel* * 1 térjen vissza honába ...« Széchenyi hatása mellett a forradalmi gondolat is szóhoz jut a lapban: az 1830-as lengyel forradalom menekültjének hon­vágyát szólaltatja meg az az egyik költemény, melyben szer­zője állást foglal a zsarnokság­gal szemben: a legdrágább dolog a szabadság. kecskémét i homokon »... melyet hős elódink Győzelmükkel vívtak ki, Mellyért vérbe fürdőit vassal Harcolt a nagy Schrinetzki. Vissza, melyért e két kar is Forgata ölő fegyvert, De haj! melyet a pártosok Győztes szabjája levert.« (Horváth János: Honába térő.) A lap komoly jelentőséget tu­lajdonít a külföldi példa nyo­mán kívül és belül szépen csi­nosodó város gazdasági és kul­turális fejlődésének. A Vásár­helyi-féle Tisza-szabályozás nem I egyedülálló. Kisebb méretű, de ! hasonló indítékból származó táj- I alakítással. városrendezéssel Kecskeméten is találkozunk. A város történetírója. Hornyik, így emlékezik meg erről: »Gyenes Mihály alapította a városnak minden régibb nyárjas erdőültet­vényét. Közhasznú tevékenysé­gének emlékét viseli az általa elfojtott Déllő medre fölött al­kotott sétány, mely halála után Gyenes-térnek, neveztetett.« A Déllő-mocsár íeltöltése és sé­tánnyá alakítása 1834 őszén tör­tént. Az a tény, hogy a lecsapo­­lás után még négy év múlva : (1838) is fontosnak tartja a ! PÁLMA ezt az eseményt meg-1 említeni, azt mutatja, hogy Gye- j nes Mihály működésének nem- : csak gazdasági, hanem nemzeti- j kulturális jelentőségét is tulaj- j donit: »Másnap K.... városa j különösségeit s 9 év ótai. váltó- j zásait megnézni indulánk el — j a tsudálattal teltem el, midőn az azelőtt néhány évvel motsáros Déllő séta térré, még pedig igen alkalmassá tétetett egy igen de­rék. s jó ízlésű hazafitól — nem különben igen örültem azon is, hogy 9 év óta igen sokat esi-' nosodott ez a város mind külső alakjára, mind pedig belső mü­­veltetésére nézve.« Gyenes Mi­­hályról Jókai is megemlékezik, kinek kecskeméti jogászévei alatt házigazdája volt a tevé­keny életű főmérnök: »Ez a hely nemrég egy csúnya posvány volt; amióta Gyenes Mihály ide tele­pedett, az egészet feltöltötie, szép nagy jegenyékkel beültette, s lett belőle kedvenc mulatóhely, a hol katonai zenekar muzsikált a publikum gyönyörűségére. Bt- | zonyára ennek a kis háznak a gazdája megérdemelné a mohu­­mentumot Kecskemét városa ré­széről; mert ennek az érdeme, hogy azok az ősi homokpuszták erdőkkel, kertekkel lőnek beül­tetve. Ez az ember hét millió fát ültetett el a kecskeméti határ­ban.« (Jókai M. önmagáról.) A PÁLMA ELBESZÉLËSEI­BEN a társadalmi plet egyik fontos tényezője a »játékszíni előadás.« Az. 1833-as iskolai jegy­zőkönyv még a részegség, kár­tyázás, korcsmázás mellett a Theátrum látogatás szigorú meg­büntetését jegyzi fel; négy év múlva pedig a PÁLMA egyik diákja nyugodtan írhat a szín­házba járásról anélkül, hogy ez­zel az iskolai törvénybe ütköző cselekedetre buzdítaná a többie­ket. A lassan fejlődő vidéki város életében igen fontos sze­repe van a Kollégiumnak. Ese­mény számba megy a gimná­ziumnak főiskolává való kibőví­tése. A társadalmi és kulturális életre nagy hatással van a diák­élet: előadásokat rendeznek, fel­olvasásokat tartanak, az iskolai ének- és zenekar számai teszik változatossá műsorukat; tánc­­mulatságot rendez a diákság a Kaszinóban és majálist a talfái erdőben. Az ilyen alkalmak a városi polgárság életében is ko­moly esemény számba mennek: részt vesznek itt a város vezetői, a professzorok és diákok széles­körű családi és ismeretségi köre. Ezekből került ki a PÁLMA olvasótábora is. A PÁLMA LAPJAIRÓi­elénktáruló diákélet egy kibon­takozó. fejlődő iskolának a moz­galmas életéről tanúskodik. A lap egyetlen évfolyamának a megjelenése után négy év múl­va Jókai is belekerül ebbe a pezsgő diákéletbe és egész éle­tére és írói működésére döntő hatást gyakorolnak a kecs­keméti évek: »Az egész alap­hangulatát írói működésemnek a kecskeméti élet határozta meg.« Ez a forrongó és vidám kollé­giumi élet a maga igazi jelentő­ségét a- szabadságharc napjaiban nyeri el: az élet forradalmi át­alakításában, a nemzet füg­getlenségének és szabadságának kivívásában döntő súllyal jut szóhoz az ifjúság. Ami a PÁLMA jelmondatában még titkos vágy, csak részleteiben felismert igaz­ság, az teljesedik be és válik teljes igazsággá a 48-as ese­ményekben : ».. . Ébredezünk, hajnal fény jő fel egünkre, Vész a régi homály: föllábad Nemzeti nyelvünk.« Szabadi Sándor r Uj magyar motorkerékpár Az új fekvőhengeres, 175 köb­centiméter űrtartalmú, H lóerős, áramvonalas motorkerékpár át­menet a robogó és a motorke­rékpár között. Képünkön: próba­út után Újvári József, a gép konstruktőre és szerelőtársai megvizsgálják az új motort. Evilekesséftek it viiá&kót Asszonyoknak Ez a divat! A Május 1. Ruhagyár a ne­gyedik negyedévben 20 női ka­bát modellt és 10 bébi és gyer­­mekkabát-modellt készít. Kozele Még néhány tanácsot adunk a háztartást vezető asszonyoknak, hogy valóban teli kamra várja a tél beköszöntését. Vegyes zöldség sóban: A pincében homokba rakva jól el­áll a zöldség, de ha nincs homok és szűk a pince, tegyük el sóba. A húslevesbe, zöldséglevesbe ugyanolyan szolgálatot tesz, mint a frissen vásárolt és még meg­van az az előnye, hogy nem kell vesződni a tisztításával. Min­denféle leveszöldséget veszünk e célra. Egy kilogramm petrezse­lyemgyökeret, 2 kiló sárgarépát, negyed kiló zellert, kalarábét, karfiolt, hagymát, kelkáposzta-Egy modell a 20-ból asszo­nyoknak, lányoknak és egy a 16-ból gyermekeknek. g a tél levelet, néhány zöldpaprikát* Mindezeket ledaráljuk és kilón­ként 25 deka sót számítva meg­sózzuk. pár órát 'állni hagyjuk, azután üvegekbe rakjuk. Kapor és zöld petrezselyem sóban: A friss kaprot és zöld petrezselymet is megmenthetjük a télre, egész kis üvegekbe is elrakhatjuk. A fiatal kapor zöld leveleit leszedjük és üvegekbe rakva, sóval rétegezzük. A tete­jén is só legyen. Használat előtt gyengén kimossuk. A zöldpetrezselyem leveleit apróra levágjuk, sóval összeve­gyítjük és üvegbe jól belenyom­kodjuk. Két ízletes vacsora A húskedvelőknek finom mar­hafelsál: Személyenként két sze­let húst vékonyra kiverünk, lisztben meghempergetjük, ser­penyőben forró zsíron, villával állandóan forgatva világos rózsa­színűre sütjük, ezután lábosba rakjuk, ráöntjük a maradék zsírt, 5 deka gombát, 2 deka füs­tölt szalonnát, kevés vöröshagy­mát és egy zöldpaprikát felsze­letelve rászórunk és jól lefedve, lassú tűzön megpároljuk. Vizet ne adjunk hozzá, mert megke­ményíti. Ha a hús puha, meg­hintjük töröttborssal és 2 deci tejfelt keverünk a levébe. Bur­gonyapürével tálaljuk. Az itt le­írt mennyiség 4 személyre ele­gendő. Két tanács az ősz; A legtöbb házban most végzik az őszi nagytakarítást. A politú­ros bútoron, különösen az asztal lapján gyakran vízfolt éktelen­kedik. Eltüntethetjük táblaolaj cs tiszta alkohol keverékével. Alapos dörzsöléssel még nyoma sem marad a foltnak. A zsírfolt sem ritkaság padló-A tésztakedvelőknek szilvás­lepény: jól nyújtható tésztát ké­szítünk fél kiló lisztből 18 deka zsírral, 16 deka cukorral, egy egész tojással és egy sárgájával, pici sóval, tejfellel. Egy evőka­nál rum porhanyósabbá teszi a tésztát. Vékonyra nyújtva tepsi­be tesszük, szélét felhajtjuk és sűrűn megrakjuk mosott, íelbo vágott, kimagozott édes szilvá­val. Tíz percig sütjük. Ez idő alatt keveréket készítünk három tojás sárgájából, három evőka­nál cukorral, három evőkanál tejfellel, 6 deka zsemlyemorzsá - val, a négy tojás kemény hab­jával. Egyenletesen elkenjük a szilván és tovább sütjük 20—25 percig. nagytakarításhoz ban, parkett en. Égetett magné­ziumpor és benzin pépjével ken­jük be a zsírfoltot, s ha rászá­radt, lekeféljük a magnézium­­portól. A parkettról a zsíresep­­pet benzinnel is ki dörzsölheti ük; vagy ha mélyebben szívódott a fába, zsiletpengévcl kikapar­hatjuk. A Nők Lapja megrendelőinek üzenjük A Nők Lapja példányszámát az asszonyok nagy örömére fel­emelték. A posta fel is vette a megrendeléseket. Már mindenütt várják a hetilapot, de még nem mindenüvé kézbesíti a posta. Ez­úton is értesítjük az érdekelte­ket, hogy a sok megrendelés miatt csak folyamatosan tudnak eleget tenni a kívánalmaknak. Minden hónaiban több és több megrendelő kapja kézhez a vár­va várt lapot1, folyamatosan tesz­nek eleget minden kérésnek. Nyolc új szélesvásznú filmszínház Moszkvában A moszkvai építészeti tanács jóváhagyta az 1060 személy be­fogadására alkalmas, szélesvász­nú filmszínház típustervét, ame­lyet a »Moszprojckt« intézet épí­tészei és mérnökei dolgoztak ki. A szovjet főváros különböző ke­rületeiben még ebben az eszten­dőben nyolc ilyen filmszínház építését kezdik meg. Villanyvonat a fekete-tenger partján I A Szovjetunió hatodik ötéves j tervében elkészül a szuhumi— , tuapszei villany vasút-vonai. A ' forgalmas üdülővidéken nagy ! munka folyik. A 32 kilométeres szuhumi—gudaútai szakaszt már átadták rendeltetésének. A Fe­kete-tenger partján épült két ál­lomás között ma már személy­szállító villanyvonat közlekedik. Ne dobjuk el... : : ; a tojáshéjat, mert apróra törve; vízbe dobva jó üvegtisztí­tó szer. A nagymosásnál is fel­használhatjuk: egy maréknyi a kifőző vízben fehéríti a vászon­­neműt. ... a hibás, rossz burgonyái, mert megreszelve, kevés vízzel elkeverve az olajfestésü falat és a zsíros, tejesüvegeket jól tisz­títja. Utána vizes ronggyal át­töröljük a falat, vagy kiöblítjük az üvegeket. ;.. a félbevágott hagymát, mert légypiszkos képkeretek tisz­títására alkalmas. ... a malátakávé zaccot, mert kiszárítva kitünően tisztítja a zsíros tűzhelylapot. Rászórjuk félóráig rajtahagyjuk, hogy ma gába szívja a zsírt, majd újság­papírral ledörzsöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents