Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-09 / 238. szám
A szuezi kérdés fejleményei A világpolitika előterében, mint már hetek óta, a szuezi kérdés áll. Tegnap kezdődött a Biztonsági Tanácsban a kérdés érdemi vitája. A sajtókommentárok ezzel kapcsolatban nem túlzottan optirhistálc. Nem tartják általában valószínűnek, hogy a Biztonsági Tanács e luirdésben bárminemű hathatós intézkedést is hozhat. Különös jelentőséggel bír Nasszer elnöknek c tárgyban az Al Masza című lap szerkesztőjének adott nyilatkozata. Az egyiptomi elnök kijelentette, hogy a szuezikérdés megvit'atása ma a Biztonsági Tanácsban döntő erőpróbája az Egyesült Nemzetek szervezetének. A nemzetközi közvélemény ma már jól ismeri az igazi helyzetet és tudja, hogy Egyiptom semmiféle nemzetközi szerződést nem szegett meg. A Szuezi Csatoniatársaság ugyanis részvénytársaság volt, és Egyiptom a Társaság államosításával csak felmondta a vele kötött koncessziót. Nasszer a továbbiakban rámutat, hogy a nyugati hatalmak által mostanában gyakran emlegetett »internacionalizálás« lényegében csak újabb kifejezése az erőszaknak és leigázásnak. A Reuter Port Saidi jelentése szerint az egyiptomi Szuezi Csatornatársaság a múlt hét végén rekordforgalmat bonyolított le. így az angol—francia javaslatnak azon állítása is megdőlt, hogy az egyiptomi révkalauzokkal nem kielégítő a csatornán a közlekedés. A Biztonsági Tanács ülésezésekor nem véletlen, Jose Mazanak, — aki az ENSZ X. ülésszakán a közgyűlés elnöke volt — Kalkuttában adott nyilatkozata. Maza az újságírók előtt kijelentette, hogy rövidesen különleges értekezletet hívnak össze, amelynek feladata lesz az alapokmány gondos felülvizsgálása és módosítása. Véleménye szerint az alapokmány revíziójánál eltörlik a vétójogot. Külföldi sajtóvisszhangok a magyar mártírok temetéséről i A világsajtó élénken foglalkozik Rajk László és mártírtársai temetésével. A francia lapok az AFP jelentése alapján számolnak be • a temetésről. A Populaire első oldalon közli a temetésről szóló egyhasábos beszámolót. Jelentése szerint 300 000 budapesti lakos vett részt a temetésen. A beszámoló megemlíti,^ hogy jelen voltak a párt vezetői és kormány tagjai is. »A népfront nevében, annak a szervezetnek a nevében — folytatja a Populaire, — amelynek Rajk volt az első elnöke, Apró Antal mondott gyászbeszédet. Beszéde valóságos vádbeszéd volt a sztálini tévedések ellen.« A lap idéz is Apró Antal beszédéből. A jugoszláv hírszolgálati iroda, a Tanjug a budapesti rádió jelentése alapján bő kivonatban ismerteti Apró Antalnak, Rajk László, Szőnyi Tibor, Pálffy György és Szalai András temetésén mondott beszédét. Ugyancsak a budapesti rádió ulapján közli a Tanjug a Szabad X'iép vasárnapi vezércikkét az MDP négy kivégzett vezetőjének rehabilitálásáról és temetéséről. A Borba hétfői számában »Rajk és elvtársainak rehabilitációja az új, friss irányzatnak kifejezője Magyarország politikai életében« címen első oldalon közli budapesti tudósítását, amelyben a többi között így ír: »Az itteni közvélemény úgylátszik egyetért abban, hogy a szombaton lezajlott eseményekre elengedhetetlenül szükség volt, függetlenül attól, hogy ezek ismét »felkorbácsolták« a múltat. Igen sok pesti ismerősöm és sok ismeretlen egyén is azt mondta nekem, hogy ilyen eseményre három hónappal ezelőtt még csak gondolni sem mertek volna. Mindez az új, friss irányzatnak kifejezője a magyar politikai életben és a többi között akadályt állít minden további »restaurációs« kísérlet elé. Egyben utal arra is, hogy a restaurációs erők még nem haltak el, még nem vesztették el minden erejüket, de tevékenységük előtt mind magasabb és magasabb gát emelkedik. A magyar politikai élet a párt júliusi plénuma óta szemmelláthatólag íbizonyosíajla purgatóriumon ment át, — folytatja Altman, a Borba budapesti tudósítója. — A sztálini maradványok gyors eltávolítása különösképpen kifejezésre jutott a rehabilitációkban. Egyes emberek, akik éveken át börtönben sínylődtek, vagy pedig »elhajlóknak« bélyegezték őket, ismét megjelentek a politikai porondon. Szakasits Árpádpt, a Szociáldemokrata Párt egykori vezérét, aki később az MDP elnöke lett, ismét felvették a pártba. A magyar sajtó hosszú évek után most először közölte ismét Tildy Zoltán, volt magyar köztársasági elnök, kisgazdapárti politikus nyilatkozatát. Mindkettőről úgy vélik, hogy beválasztják őket az újjászervezett népfrontba, amelynek tevékenységét a júliusi határozat alapján ki kell bővíteni.« Altman utal az ország gazdasági nehézségeire, mindazonáltal megállapítja: »úgylátszik, hogy véget ért az életszínvonal csökkenésének tendenciája. A nemzeti egység, valamint a pártegység erősítésére irányuló politikai akciók megkönyítették a gazdasági nehézségek leküzdését is.« Edenf kórházba szállították Londonból jelenti az MTI: Edent, Nagy-Britannia miniszterelnökét a múlt hét végén magas lázzal egy londoni kórházba szállították — jelenti a Reuter, Vasárnap az angol miniszterelnökség szóvivője közölte, hogy Eden láza csökkent, állapota javulóban van, azonban még nem tudni, mikor hagyhátja el a kórházat. N emzetközi Szemle Árnyék vagy kormány? A Munkáspárt végrehajtó bizottságát nevezi az angol politikai köznyelv »árnyékkormány«-nak. Utalás ez arra, hogy a két pártrendszerű Angliában a konzervatív kormányt — bukása esetén — a munkáspárti ellenzék vezérei váltják fel az ország kormányrúdjánál. Tesz-e elhatározó lépést a munkáspárt, hogy 12 hónapon belül vereséget mérjen Eden kormányára? Igazi ellenzékké válik-e a munkáspárt, vagy pedig a »nemzeti egység« lobogója alatt továbbra is lojálisán követi a kormány politikai vonalát? E kérdések lényege abban rejlik,-hogy az immár válságból válságba evickélő Eden-kormány kül- és belpolitikájával szemben csakis egy önálló arculatú munkáspárti politika kialakítása jelenthetne tényleges alternatívát. Másszóval: kizárólag a munkáspárt önálló politikai erővé való fellépése biztosíthatja, hogy az »árnyékkormány« megszűnjön végre Eden puszta árnyéka lenni és visszatérhessen az ország kormánykerekéhez. Ez a kérdés került most a szigetország figyelmének középpontjába, amikor a nyugatangliai Blackpoolban hétfőn megkezdte tanácskozásait a munkáspárt 55. évi küldöttgyűlése. Lehet-e józanul — viszonylag rövid időn belül komoly eltolódásra számítani a párt erőegyensúlyában? Számos jel arra mutat, hogy igen. Igaz, hogy az alsóházban a konzervatív többség megvédi a kormányt a bukástól. Tisztán a parlamenti erőviszonyokat véve alapúi, tehát Eden nyugodtan hatalmon maradhatna a választási időszak hátralevő három évében. De az állandóan súlyosbodó gazdasági válságban a kormány számára élet-halál kérdése a szervezett munkásság együttműködése. Már pedig ismeretes, hogy egy hónappal ezelőtt az angol szakszervezetek kongresszusa nyíltan hadat üzent a kormány bérrögzítő politikájának. A munkáspártban ma általában az a vélemény, hogy a toryk megbuktatását célzó erélyes hadjárat szilárd egységbe tömörítené az egész munkásmozgalmat és magához vonzaná a drágaságot megsínylő középrétegek jelentős részét, főként a fixfizetésűekét, a kisjövedelműeket, a kisebb kereskedőket és a kisiparosokat. Ezeknek a rétegeknek a megnyerése pedig, egy idő előtt kikényszerített választás esetén, a munkáspárt javára .billenthetné a mérleg nyelvét. Másfelől viszont az is teljesen nyilvánvaló, hogy ilyen mozgalom gyökeres irányváltozást követelne a munkáspárti vezetők, főként Gaitskell részéről, akit 9 hónappal ezelőtt a jobboldali szakszervezeti vezetők tettek meg pártvezérnek. Ám a helyzet azóta alaposan megváltozott. A munkáspárti politika színpadáról letűntek a jobboldal főerősségei: Lawther, a bányászszakszervezet elnöke nyugalomba vonult. Lincoln Evans, az acélipari szakszervezet elnöke, az állami tanács tagja lett és Deakin, a szállítómunkások szakszervezetének főtitkára meghalt, utóda, Coustins pedig, a jelek szerint követi a tagság akaratát és balra tart. A jobbszárny ilyetén meggyengülése kezdettől fogva rányomta bélyegét a blackpooli értekezletre. A tanácskozások eddigi menete igazolni látszik azokat a derülátó jóslatokat, hogy a munkáspárti vezetés jelentős balratolódása lesz a küldöttgyűlés fő eredménye. Mindenekelőtt Bevan látványos győzelme, a párt főpénztárosává történt megválasztása, szemlélteti, milyen irányú változást követel a tagság. Bevan új tisztségének szerény elnevezése nem árulja el,-, hogy valójában kulcspozíció meghódításáról van szó: a főpénztáros ugyanis lényegében a pártgépezet irányítója, a londoni Times szerint megválasztása annak a jelképe, hogy »radikálisabb, harciasabb politika van kialakulóban... Az öröm, amelylyel Bevan sikerét üdvözölték, részben a baloldal diadalát jelezte, részben annak tulajdonítható, hogy a vezetőség újból tel— Befejeződött a honvédségi épületek átadása az Egészségügyi Minisztérium részére. Ezzel Kalocsán 45, Kecskeméten pedig 25 ággyal növekedik a kórházi ágyak száma. ' — Baján is lesz vetőmagbolt. Az új boltban zöldség- és virágmagvakat árusítanak. — Hetyei László dávodi lakos Budimácz Péter zsebéből 240 forintot ellopott. A bíróság ezért 400 forint pénzbüntetésre ítélte. — Tűz Dunavecsén. Dunavecse közelében a Fekete-tanyán kigyulladt Nagy Illés földműves szalmája. A tüzet gyermekjáték okozta. A kár 50 mázsa szalma, 1950 foriny értékben. Mozik műsora Október 9-én, kedden: Baja Uránia: Traviaía. — Baja Központi: Római lányok. — Kalocsa: Egy nap a bíróságon. — Bácsalmás: Éjszaka a Mont Blancon. — Jánoshalma: Űri muri. — Kecskemét Árpád: Három jóbarát. izgalmas cseh film. — Kecskemét Városi: Páncélos dandár, izgalmas csehszlovák film. — Kiskőrös: Angyallal a hegyekben. — Kiskunfélegyháza: Csyínytevő.— Kiskunhalas: Senki nem tud semmit. — Tiszakécske: Egy nap a parkban. .*****»*>*>■ KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Október 9-cn, délután 3 órakor Jókai Mór: »A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI« romantikus színmű 3 felvonásban József Attila ifjúsági bérlet. — Kivirágzott a körtefa. Kiskunfélegyházán a járási tanács volt épületének udvarán (Pázmány u. 4.) október 3-án kivirágzott a körtefa. — Kecclen, a Rákóczi Ferenc utca 43. számú házban ifj. Herceg György portáján egy eldobott cigarettavég tüzet okozott. A tüzet idejében el tudták oltani, s így csak kisebb kár keletkezett, Várható időjárás kedden estig: Változó felhőzet, ma eső nélkül, holnap főként délen több helyen esővet. Mérsékelt északkeleti-keleti szél. A hőmérséklet alakulásában nem lesz lényeges változás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: U—15 fok között. FÉRFI MUNKAERŐT (segédmunkást) Budapest területére 18 éven felül, — villamos vágányépítési munkára — felveszünk. Dolgozóinknak munkaruhát, bakancsot, kedvezményes üzemi étkezést, ingyenes villamosutazási igazolványt, a vidékieknek munkásszállást, a családfenntartóknak napi 6 forint különélést pótlékot bizu tatunk. Jelentkezés: A Fővárosi Vasútépítő Vállalat központjában; Budapest, VII., Akácfa u, 15, IV, em. 409. szoba. 708 40 DB anyabirka elaqló, vagy kiadó, leiéből. — Kecskemét, Belső-Szegedi út 15. sz. 6343 Héí évig szekrényben rejtőzött egy eltűnt sikkasztó A minap bejelentés érkezett a budapesti XIII. kerületi rendőrkapitányságra, hogy a Babér utca 5. szám alatti lakásban hosszú idő óta befestett ablakok, zárt ajtók mögött él valaki. A levél nyomán a nyomozók hamarosan megállapították, hogy a lakásban Korn István, önálló kisiparos lakik, aki 1949 őszén ismeretlen okok miatt eltűnt, elhagyta feleségét és ötéves kislányát. A nyomozó ötletes módon bejutott a lakásba és ekkor váratlanul kitárult egy szekrény ajtaja. Ott állt a hét éve eltűnt Korn István. Korn István egy kölcsönsikkasztás miatt, a felelősségtől félve határozta el magát 1949 őszén, hogy elhíreszteli, külföldre. távozott.' A csel sikerült, Korn István azóta elsötétített lakásban élt rettegve a leleplezéstől. Feleségének és gyermekének csak titkos kopogtatásra nyitott ajtót. Hét évig nem lépte át lakása küszöbét, nem volt szabad levegőn. Személyes szükségleteit maga látta el: cipőt talpalt, fogat húzott, hajat vágott saját magának. Az ablakok mögött görnyedve járt, nehogy az utcáról meglássák. A titok tehát megfejtódött. A rendőrség utánanézett és megállapította, hogy a Magyar Népköztársaság törvénye Korn Istvánt a sikkasztásért legfeljebb 5 évre ítélte volna. A bűntett tehát elévült a hét év alatt, Korn Istvánt nem zárják börtönbe. Megbüntette saját magát — 7 évre. jes erejét érvényesítheti«. Noha Bevan politikai pályafutása egyáltalán nem mentes a következetlenségektől és visszaesésektől, sőt talán az egyéni érvényesülés túlzott vágyától sem, mostani sikerét mégis jogosan könyvelik el a baloldal előretöréseként, mert eddigi fellépései végeredményben jó irányban hatottak a munkáspárti vezetésre. Az égető gazdasági problémák mellett a kormány külpolitikája vált a blackpooli értekezlet vitáinak másik fő célpontjává. Edvin Goch, a munkáspárt elnöke már a megnyitó beszédében éles támadást intézett a konzervatív kormány külpolitikája ellen. »Eden külpolitikája következtében hanyatlott Anglia tekintélye« és a szuezi válságban a kormány »még a háború küszöbéig is elvitt bennünket és olyan helyzetet teremtett, hogy agresszióknak bélyegeztek minket« — mondotta a munkáspárti elnök. Ebben a tekintetben is figyelemreméltó változás kikristályosodását jelentheti a blackpooli konferencia. Emlékezetes ugyanis, hogy júliusban Gaitskell még a kormányt támogatva az elsők között követelt gazdasági szankciót Egyiptom ellen. Most pedig bizonyos fenntartásokkal körülbástyázva ugyan, de jónak látta támogatni azt a külpolitikai határozati javaslatot, amely a megfigyelők véleménye szerint egyértelmű »a két párti külpolitika eltemetésével«. Gaitskell álláspontjának èz a módosulása már a blackpooli értekezletet megelőző hetekben is érezhetővé vált és a kormány »két balkezes« szuezi politikáját támadó munkáspárti bírálatok bizonyos mérséklő hatást gyakoroltak Edenre. Most a küldöttgyűlés tekintélyével felruházott munkáspárti állásfoglalás Egyiptom lépésének jogossága mellett, valamint annak erőteljes hangoztatása, hogy a szuezi válságot tárgyalások útján az ENSZ alapokmányának szellemében kell megoldani, olyan tényező, amelyet Eden semmiképpen sem hagyhat figyelmen kívül. A blackpooli értekezlet alig ért véget és ezért ma még nehéz lenne felmérni, hogy olyan tényleges változásoknak vagyunk-e tanúi, amelyek önálló, új vonásokkal ruházzák fel a munkáspárt politikai arculatát, vagy csupán a munkáspárti tömegeknek tett átmeneti engedményekről van-e szó. Ezt majd a jövő mutatja meg. Mindenesetre az eddiginél határozottabb munkáspárti fellépés, különösen külpolitikai munkáspárti fellépés, Anglia helyzetének józanabb, reá/isabb felmérésére ösztönözheti a saját pártjában is nehézségekkel küszködő Ejlen-kormányt, ami pedig azt a kérdést illeti, hogy az »árnyék-kormány« belátható időn belül Anglia igazi kormánya lesz-e, az attól függ, hogy Blackpool-jelezte irányváltozás menynyire lesz tartós és következetes, (MTI)
