Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-09 / 238. szám

Sub pondéré ereseit patina Szilády Áron iskolatörténeti emlékkiállítás Kiskunhalason — Egyiptomi tánc — jazz zenére. Szeptember 30-án nyílt meg a kiskunhalasi gimnázium dísz­termében a Szilády Áron iskola­történeti emlékkiállítás. A gyűj­teményben az iskola régi és újabb dokumentumai, az intézet egykori patrónusainak, tanárai­nak, tanítványainak emlékei, tu­dományos és művészeti alkotá­sai, társadalmi tevékenységük, a régi és új diákélet eseményei kapnak helyet. Ennyit adott hírül az iskola igazgatóságának szűkszavú meg­hívója, amely a napokban Kis­kunhalasra hívott. S én megil­­letődötten álltam meg az ősi is­kola dísztermének ajtajában. Megilletődötten, mert tíz évvel ezelőtt magam is itt voltam diák s a boldog, felejthetetlen diák­kor ezer szép emlékét sugároz­ták felém az ismerős falak. S ez az érzés a sokszorosára hat­­ványozódott, mire megszemlél­tem a kiállítási anyagot. A látoU tak megtanítottak nagyon büsz­kének lenni arra, hogy én is ebben az iskolában tanultam s jobban megbecsülni szerény kis szülővárosom nagyszerű hagyo­mányait. A haladó hagyományok gon­dos kézzel történt felelevenítésé­nek sikere ez a gazdag anyagú, pompás megszerkesztésű kiálli­­tás is. Hadd mondjak érte min­den látogató nevében hálás kö­szönetét a gimnázium igazgató­ságának, a Szilády Áron Emlék­­bizottság tagjainak: öreg taná­roknak és diákoknak, akik a nagyszerű dokumentációs anya­got megőrizték s felújították. A halasi gimnázium múltja egeszen 1604-ig visszavezethető. Ettől kezdve 1754-ig négy osztá­lyos latin »oskola«, kisgimná­­zium. 1868-ban lelt nyolc osz­tályos, ekkor volt az első érett­ségi vizsga is. Most négy osztá­lyos, általános gimnázium a ne­ve. 1892-ig a régi lánypolgári is­kolában folyt a tanítás, a mai gimnázium épületét Kauser Jó­zsef, Ybl Miklós munkatársa emelte s ma is joggal nevezhető Kiskunhalas legszebb építészeti remekének. Majdnem háromszáz esztendős múlt! S e több emberöltő alatt hány nagyszerű hazafi, hős, művész és tudós nevelkedett a hazának a régi falak között! Sub pondéré ereseit palma — nehézségek, harcok alatt nevel­kedik a dicsőség pálmája, — ez az iskola régi jelmondata. Három évszázad vérzivataros magyar történelmének talajában nagyra nőit valóban ez a pálma s dicsőségének sok sugara hullik vissza a halasi Alma Mater-ra. Nehéz hű, részletes képet adni a kiállítás egészéről, csak ta­lálomra lehet felsorolni néhányat a gazdag anyagból. Az iskola névadójának, az áldott emlékű Szilády Áronnak anyaga egész falat foglal el. Mint neves irodalomtörténész, keleti nyelvész vonult be történelmünk nevesei közé, — a halasi iskola harcos patrónusát tiszteli benne. O harcolta . végig a hírneves Páka-pört. A por előzménye az a Habsburg-rcndelet, amely az anyagi alap nélkül való, kolduló diákok iskoláját meg akarta fosztani létezésétől. Szilády Áron apjának, Szilády Lászlónak kez­deményezésére a halasi kiskun birtokosok, — redemptusok — Félegyháza határában egy ezer­­holdas birtokot ajánlottak fel az iskolának. Később, a gazdasági fellendülés hatására megbánták és vissza akarták perelni az ado­mányt. Szilády Áron csatázott több évtizeden át a birtokosok­kal, — oldalán csak az igazság • s a »kutuvágóknak« csúfolt ha­lasi szegénység állott. Egy Sár­közi István nevű kovács szép­­mívű kutuvágó szerszámot is ké­szített ennek a pőrnek emléké­re Szilády Áronnak. Maga Szi­lády arra a kérdésre, hogy mit tart élete legjelentősebb alkotá­sának, azt mondogatta: »írtam néhány könyvet és végigcsinál­tam a Páka-pört...« Régi halasi diákok nyomában... Arcképek gazdag sora kény­szeríti megállásra a látogatót. Neves emberek galériája ez, — valamennyi itt tanult, vagy taní­tott. Tizenegy akadémikust adott ez az iskola hazánknak, a tudo­mányaink. Volt idő, hogy három vidéki egyetem rektora is ezek­ből a padokból nőtt ki. A Jénai Természettudományi Társulat négy magyar tagja közül kettő: Földi János és Zsoldos János — ennek az iskolának rektora volt, — s ez a Földi ugyanakkor Cso­konai patrónusa Is, amint Csoko­nai egyik ajánlóverse igazolja: »Kazinczy, Földi, kik belőlem már-már poétát tettetek, kérlek, vegyétek el ma tőlem, mit rég megérdemlettetek. Csekély ugyan, csekély ajándék, de tegye a baráti szándék naggyá előttetek ...« Ugyancsak itt olvasható Csoko­nainak Földi János sírhalmára írott verse is. A halasi gimnázium diákja volt Juvan Jovanovity Zmáj, a neves szerb fordító, itt szerette meg a magyar irodalmat. Itt sorakoz­nak munkái: Arany, Petőfi, Gyu­lai, Madách-fordításai... A papír véges, már csak a fel­sorolásra van hely. Halason volt tanár Baksay Sándor, akit sza­badságharcbeli szerepéért nem véglegesítettek, így lépett a papi pályára. Innen indult el Gyárfás István, a Kiskunság nagy szak­értője, itt tanított és élt Szász Károly neves költőnk és műfor­dítónk. Az írókon, tudósokon kí­vül elhalt és mai művészek se­regét adta ez az iskola. Itt taní­tott Dékáni Árpád, aki Markovits Máriával, az azóta világhíressé lett halasi csipkét tervezte. Itt volt diák Szuper Károly, Petőfi színigazgatója, — s hogy élőket említsünk: a Latabár-család, a szobrász Csizmadia Antal, Nagy­­pál László operaénekes, Bodor Tibor, Kamarás Gyula szín­művész, — mind-mind halasi diák. A halasi gimnázium régi diákjai ott voltak, ahol a ha­ladásért, a nép ügyéért vért is kellett áldozni. Külön fejezete a j kiállításnak a Tanácsköztársa­ság anyaga. Húsz halasi diák neve olvasható az akkori feljegy­zésben a vörös hadsereg katonái között. Bernáth Lajos, az iskola tanára dicsőítő verset írt 1913. március 21-e emlékére. Ma is levelez az iskolával Balogh Já­nos, a 19-es forradalom neves harcosa. Az emigrációban írta az Épülő szocializmus és a Ma­gyar cigány című műveit. Ma Moszkvában él, ahol fia a Mű­egyetem docense. r Uj jelszó: A néppel tűzön-vizén át ! De a múlt csak példa legyen már... A mi szemünk, az új nemzedéké már előre néz. /Is ősi iskolában ma azok a diákok tanulnak, akika mi társadalmun­kat vannak hivatva építeni. S az az iskola, amely három szá­zados múltjának ilyen dicső emlékein neveli az ifjúságot, — csak jó nevelő lehet. S amíg a halasi diákság ilyen kegyelet­tel, szeretettel őrzi a nagy Alma Mater régi dicsőségét s ebből merít erőt a tanuláshoz, — biz­hatunk benne, hogy az iskola új jelszava: A néppel tűzön-vi­zén úti — nem üres szólam, de ifjúkora s élete tartalma lesz mindvégig... Ez az írás egyetlen szerény célt kíván szolgálni: felhívni a halasi öreg gimnázium régi diákjait, hogy tekintsék meg az iskola emlékkiállítását. Nem árt olykor mélyebben belepillantani a múlt tükrébe, hogy biztosabban álljuk a jelent és bátrabban lás­sunk, lépjünk előre a jövőbe ... Gáspár ü. ez az érdekessége a »-Csupa zene vagy« című filmnek. Caterina Valente alakítja a táncosnő szerepét. Képünkön a következő jelenetet beszéli meg hollywoodi táncmesterével — aki »lábai előtt hever«... A DlSZ-oktatásvIazább formáiról A BUDAPESTI KÉNSAVGYÁR (Bp., IX., Kén utca 5. sz.) férfi segédmunkásokat fel­vesz nehéz fizikai munkára. Kereseti lehetőség: 900— 1300 Ft-ig. A dolgozókat munkaruhával ellátjuk. — Vidéken lakók a vállalati szállást igénybe vehetik. 1188 AZ IDEI oktatási évben a DISZ propagandamunkája vál­tozatosabb lesz. Tógabb lehető­séget ad a fiataloknak arra, hogy közelebbről megismerked­jenek a mindennapi életben felmerült kérdésekkel, a napi eseményekkel, munkahelyük, szűkebb környezetük problémái­val éppen úgy, mint az orszá­gos jelentőségű cs nemzetközi vonatkozású kérdésekkel. A szervezett DISZ-oktatás (Petőfi Iskola) mellett kötetle­nebb, lazább oktatási formák is lesznek, mint például a »Hősök voltak« olvasókörök. Ezeken az olvasókörökön azoknak a már­tírjainknak (Schönhercz Zoltán, Kilián György, Ságvári Endre, Sallai Imre. Geisler Eta, :;tb.) életéről lesz szó, akik a Horthy-fasizmus nehéz éveiben ezernyi veszéllyel szembenézve harcoltak ifjúságunk szebb és boldogabb életéért. Az ő pél­dájuk ma Is arra serkentik fia­taljainkat, hogy erejüket nem kí­mélve tegyek még nagyobbá, erősebbé a párt ifjúsági szer­vezetét, a DISZ-t. DlSZ-szerve­­zeteink igyekezzenek a fiatalok minél szélesebb tömegeit be­vonni a »Hősök voltak« olvasó­körökbe, mert ifjúságunkban meg van a készség arra, hogy tettekre váltsák e hősi életek nagyszerű tanulságait. IFJÚSÁGUNK nevelése szem­pontjából nagyjelentőségűek még az előadásos propaganda különböző formái, főként az if­júsági előadássorozatok. Az ok­tatás előkészítésének eddigi ta­pasztalatai azt igazolják, hogy fiataljaink megszerették ezt a formát, és különböző igények­kel lépnek fel DlSZ-bizottsága­­inkkal szemben. Az egyik DISZ-szervezet fia­taljai például szeretnék megis­merni a nagyvilágot, más népek életét, szokásait, a természetet, a technikát. Vannak DlSZ-szer­vezetek, ahol a fiatalok a sze­relemről, az igazi boldogságról, a hűségről, őszinteségről, er­kölcsről vagy vallási kérdések­ről kívánnak előadást hallani. Ezek mind azt igazolják, hogy fiataljaink tudásvágya igen szé­leskörű, sok kérdésre várnak vá­laszt. A DISZ feladata, hogy ezt az érdeklődést kielégítse, sót to­vább fokozza. Ezért DlSZ-szer­­vezeteink ügyeljenek arra, hogy az előadássorozatok tematikáját a fiatalok igényei, kérései alap­ján állítsák össze. A TÖMEGPROPAGANDA új formái közé tartoznak a kérdez­­felelek körök, a vitadélutánok. Ezek jelentősége abban van, hogy lehetőséget adnak a fiata­loknak az előttük álló olyan ké­nyes kérdések tisztázására K amelyeket a fiatalok nem érte­nek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyesnek bi­zonyult a kérdez—felelek körök létrehozása. A fiatalok sok olyan gazdasági, politikai, erkölcsi, kulturális, stb. problémára kér­tek választ, amelyeket talán más körülmények között nem kérdez­hettek volna meg. A kérdez—fe­lelek körök azonban csak akkor töltik be hivatásukat, ha a fia­talok sokrétű kérdéseire alapos, őszinte választ kapnak. Ezért a kérdez—felelek esteket, vitadél­utánokat DISZ-szervezeteink igen gondosan szervezzék meg. Vitavezetésre kérjék fel azokat a községi, járási, megyei vezető elvtársakat, akik ismerik az if­júság problémáit cs kielégítő választ tudnak adni kérdéseikre. A tömegpropaganda munka segítése és irányítása céljából létrejöttek a járási, városi és megyei előadó-csoportok. Ezek­nek segítségét bátran igényelhe­tik DISZ-alapszervezeteink. E lehetőségeket azonban eddig nem igen használták ki, pedig külö­nösen a megyei előadói csoport rendelkezik sok jó előadóval, akik már eddig is igen gazdag témakört dolgoztak fel előadá­sok formájában. A megyei DISZ- végrehajtó bizottság felkészül­ten várja a DISZ alapszerveze­tek részéről a leveleket, amely­ben igénylik az előadói csoport segítségét. NEMSOKÁRA megkezdődik az új oktatási év. Ifjúságunk érdeklődési köre egyre tágul, ta­nulni vágyik. DlSZ-szervezete­­ink a Petőfi Iskola sikeres bein­dítása mellett ne feledkezzenek meg az oktatás kötetlenebb for­máinak, a »Hősök voltak«­­olvasókörök, kérdez—felelek es­tek, vitadélutánok s a különféle előadássorozatok szervezéséről sem, hogy minél jobban kielé­gíthessék a fiatalok igényeit. László József leíis-e betevő falat kenyerem ? Irta: Paul Tillard • Három hét telt el azóta, hogy leszereltem a hadseregtől és ha­zatértem. Amikor Metzből haza­küldtek, még csak meg sem kér­dezte senki, van-e pénzem az útiköltségre és lesz-e otthon be­tevő falat kenyerem.« Így kezdte keserves sorsának történetét a 26 éves Roland Lang, egy montrequicnneí parasztfiú. Tavaly novemberben Algírban súlyosan megsebesült, jobblábát amputálni kellclt. Egy évvel ezelőtt még maga­biztos léptekkel járt kis farm­ján. Roland már nem az az em­ber, aki volt. Tudja-e most az ekét tartani, meg tudja-e itatni a lovakat? Mióta hazatért, nap­hosszat a konyhában üldögél és .végtelen szomorúsággal nézi, amint öreg anyja egyedül vesző­dik a gazdasággal. Miután tényleges idejét letöl­tötte, ő lett özvegy édesanyja egyedüli támasza. 25 éves korá­ban azonban, 1955 áprilisában, ismét behívták katonának. — Amikor levágták a lábam — folytatta elbeszélését Roland Lang —, senki sem mondta, hogy feltétlenül kérvényt kell beadni, ha műlábat akarok kapni. Ha bajtársaim nem figyelmeztetnek, egész életemre műláb nélkül maradtam volna. ... Ott állunk a kis farm ud­varán. Az istállóban Roland anyja beszél az állatokhoz, mi­közben friss almot rak alájuk. Majd kilép az istállóból s oda­jön hozzánk. Szeme könnyben úszik. Mentegetőzve szólal meg: — Nem tudom visszatartani a könnyeimet. Roland szüntelenül lehor­­gasztja fejét, a lábát nézi. Arcát sötét pír lepi el. Szégyen és bosszúság fogja el, ha arra gon­dol, hogyan küszködik anyja a gazdasággal, utolsó erejét is megfeszítve. De mit tud ő segí­teni neki? — Hogy fogunk ezután élni? — szólal meg édesanyja. — A két kezünkkel építettük fel ezt a kis farmot. 1944-ben evakuál­tak bennünket. A nácik minden mozdíthatót elvittek. Hazatéré­sünk után ismét munkához lát­tunk. A férjem meghalt, Roland munkát vállalt, hogy eltartson bennünket. Éjszakánként egy műhelyben dolgozott, nappal pe­dig a szántóföldön. így ment ez öt évig. Sikerült szert tennünk néhány tehénre. Az ínség azon­ban most arra késztet bennün­ket, hogy sorra eladjuk tehene­inket. Nem bírom tovább egye­dül gondozni őket. Egy év múl­va mindenünket feléljük és kol­dusbotra jutunk. Miért küldték a fiamat Algírba?! Azt sem tu­dom, hol van ez az ország. Va­jon kevesebb hasznot nyújtott volna az itthoni munkája? Roland fölveti a fejét. Szája körül keserű ráncok gyűlnek. — Hiába küldtek bennünket Algírba. Azért hajtottak oda, hogy öljük egymást a gyarmato­sítók érdekeiért. És milyen gya­lázatosán bántak velünk! Mankóira támaszkodva, nagy kínnal vonszolja előre magát. Épen maradt lába, melyre egész testének súlya nehezedik, bele­süpped az udvar sarába. — Nagyon rosszul bántak ve­lünk, — ismétli. — Pedig azért küldtek oda bennünket, hogy az ű farmjaikat védjük. Még de­­rékaljnak való szalmát is saj­nálták tőlünk. Ügy bántak ve­lünk, mint a rabszolgákkal. Egy­szer letéptem egy szőlőskertben egy fürtöt. Mikor a farm tulaj­donosa észrevette, panaszt tett feletteseimnél. Szigorú bünte­tést követelt. Telebeszélle a ka­pitány fejét. Négy napi zárkát kaptam érte. Pedig ott, Algírban vesztettem cl a lábam. Ügy lát-$ szik, még egy fürt szőlőt semé ért. 9 Roland Lang idegen földön, a? gyarmatosítók vagyonának vé-o eleimében vált nyomorékká, akik? még egy fürt szőlőt is sajnáltaké tőle. 2 {Kreeztyanka, 1956. 9. ez,)ó csiszol,ÁST, NIKKELEZÊST, REZEZÉST kiváló minőségben közü­­letek és magánosok ré­szére gyors elkészítési ha­táridőre vállal a Bajai Vas- cs Fémipari Szövetkezet. 1207 Mcrdnem háromszáz esztendős a halasi gimnázium

Next

/
Thumbnails
Contents