Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-06 / 236. szám
Réziram hita zengjen...! uemekehelc-ftnMW Pajtáshíradó Segítsenek az őrsök! Kedves Szerkesztőség! Nagyon kérem, ne gördítsenek akadályt e kis levél leközlése elé. Egy utcában lakom N. L. ötödik osztályos pajtással, sőt még egy őrsben is vagyok vele, de őszintén szólva sokat szégyenkezik az őrsünk miatta. N. L. pajtás nem szokta elkészíteni a házi feladatát. De még ha csak ez volna! Azonban N. L. pajtás még az iskolát is elkerüli. A napokban is úgy történt, hogy az édesanyja eljött az iskolában L. után érdeklődni és a legnagyobb meglepetésére kellett tudomásul vennie, hogy L. most sincs iskolában, — Pedig elküldtem, — sírdogált az édesanyja. Örsünk többször próbált már okosan beszélni L-el, de ő durván visszautasít minden baráti segítséget, minden jóindulatot. Otthon meg pénzt lop. De már arra is volt eset, hogy nekiment az édesanyjának. Mi már a baj okára is rájöttünk. Ott kezdődik a hiba, hogyha az édesanyja az ilyenek miatt megpírongatja, akkor L. elszökik a nagyapjához, aki nagyon szereti az unokáját. És ha történetesen három napig elkerüli az iskolát, akkor a nagyapa igazolja a mulasztást olyanformán, hogy azt írja az osztályfőnökének: »tessék igazolni L. óráit, mert nekem segítette szedni a kukoricát«. Igazság szerint pedig L. a városban csavarog. Mit tegyen hát ilyen esetben az őrsünk? Ezt kérdezzük és kérjük, hogy adjanak rá feleletet a megyénk úttörő csapatában dolgozó őrsök. A szerkesztőséget pedig arra kérjük, ha ilyen levél érkezik a szerkesztőségbe, közölje le a Gyermekeknek, úttörőknek című rovatban. Nagyon szeretnénk, ha L.-t sikerülne valahogyan meeiavítani. Az »Igyekvő« őrs nevében P. K., V. oszt., Kecskemét. A feladat az, hogy a játékosok megállapítsák: a saját fejükön milyen színű sapka van, Csendben ülnek mindhárman, majd pár perces gondolkodás után az egyik kijelenti: — Hajtani fekete sapka van. Honnan tudhatta meg? Rej t vény ver seny (A múlt heti helyes megfejtéseket helyszűke miatt nem közölhetjük.) Megfejtette: Ulrich Kati 9 pont, Ladányi Ilona 6 pont, Lakos István 6 pont, Huszár Judit 7 pont, Huszár János 4 pont, Békési Vince 4 pont, ifj. Vasvári Károly 4 pont, Pál János 4 pont, Kiss József 4 pont, Tóth Pál 4 pont, Bognál- Katica 3 pont, Bolvári Julia 3 pánt, Molnár Sándor 3 pont, András Mária 3 pont, Kosa István 3 pont, Bállá Mária 3 pont. Újabb kérdések: 1. Mikor volt az Úttörők I. Országos Találkozója? 2. Mikor egyesült egy várossá Buda és Pest Budapest néven? 3. Mikor volt az »őszirózsás forradalom« Magyarországon? 4. Ki volt Kopernikusz? Szerkesztőségünk megjegyzése: Tudod-e pajtás? . Örömmel adunk helyet az »Igyekvő« őrs nevében irt levélnek és kérjük mi is az őrsöket, adjanak tanácsot az »Igyekvő« őrsnek arra vonatkozólag, hogy miképpen lehetne jó útra téríteni N. L. pajtást. A hozzászólásoknak szívesen biztosít helyet a rovat, GONDOLKODJUNK LOGIKUSAN Milyen színű a sapka? Behozunk a szobába 3 fekete és 2 fehér sapkát. Hárman ülnek az asztalnál. A lámpát leoltják és a három személy mindegyikének fejére tesznek egy-egy fekete sapkát, a megmaradt két fehéret pedig kiviszik a szobából. Ezután ismét kigyullad a villany. Az asztalnál ülők mindegyike látja, hogy a másik két társának a fején fekete sapka van, de a saját fején lévőt egyik sem látja. A világűrből naponta 1000 tonna por hull a Föld felületére, ami egy óv alatt 3 650 000 mázsát jelent. Négyzetméterenként tehát 0.6 milligramm por gyűlik össze egy hónap alatt. Ceylonban és Burmában él egy hosszúfarkú, élecsörű madár. Fészkét úgy készíti, hogy 10—13 nagy falevelet rak egymás mellé, melyeken csőrével lyukakat üt és növényrostból vont szálakkal összevarrja őket. Ezért úgy hívják, hogy szabómadár. ;Ezt láttuk a Hírős Héten Mézeskalács — mézes szerelem ’«n szép lányoknak a legszebb szivet illik odaadni! Ez aztán a szőlő! »♦♦♦♦♦♦»♦»»♦♦«♦♦♦♦»♦♦»♦h A kőszívű ember fiai Évadnyitó bemutató a kecskeméti katona József Színházban Régi adósságát törleszti színhazunk, amikor idei első prózai bemutatójaként Jókai Mór: »A kőszívű ember fiai« című regényének színpadi változatát tűzte műsorra. Földes Mihály dramatizálásában a kecskeméti közönség elé lépő színmű nem kis feladat elé állítja a nagylétszámú szereplőgárdát. Nem könnyű a rendező feladata sem, ha olyan együttes összekovácsolására vállalkozott, amely minden vonásában híven, romantikus páthoszának teljességében eleveníti meg a sokágú cselekményt. A rendező — Földeák Róbert — meg tudta teremteni az idei első bemutatón a művészileg egységes játékstílus kialakításának alapjait. Az út, amelyre színházunk prózai együttese most lépett, minden bizonnyal elvezet — nem is vezethet máshová — a művészileg összeforrott játékstílushoz. Ahhoz, amely a múlt esztendők kétségtelen nagy eredményein alapszik. Üj, biztató vonásaiban mégis különbözik azoktól, ez egyenletesebb színészi teljesítményeken, kiegyensúlyozottabb kollektív munkán mérhető 'e és mutatja már most, az első előadások után, a biztató jövőt. A legfőbb eredmény talán az, hogy egészében sikerült az előadásnak megmutatnia a nagy 48 forradalmi romantikáját, Jókai géniuszát, a mű sziveket pezsditő hazafiságát. A Baradlay család egyéni sorsa ennek a művészi törekvésnek, a rendezői és színészi szándéknak kohójában valóban a, hősi idők esész láthatárát megvillantotta, érzelmeket ébresztett, lelkes tapsot, együttérző rajongást váltott ki a közönségből. Hibát követnénk el azonban, ha már most olyan igényekkel lépnénk fel, amelyeket joggal csak egy egész évad szemléletében kérhetnénk számon az együttestől. Nem lenne helyes, hanem hívnánk fel a figyelmet egy pár momentumra, amely még fékezi az együttes művészi kifejező készségének kibontakozását. Vitatható pontja a rendezői munkának az előadás egységét érintő jó pár tempóhiba, ami több helyen, de különösen a tábori jelenetben és itt-ott Haynau jelenetében mutatkozik. Az invenciózus színészi játék szürkítésének ténye is fellelhető az egyes kulcsszerepeket alakító színészek játékában. Kelleténél kevesebb a pátosz egy-egy jelenetben Pápai Klára játékában, adós maradt Gyulai Antal szerepfelfogása a eselszövő teljes lélekrajzával, indokolatlanul fáradtabb itt-ott a Jenőt alakító Gergely István. Pápai Klára egyébként a darab egészében gyönyörű szövegmondásával magával ragadta a közönséget, bár lírikusabb, a kelleténél puhább volt a fő jelenetében mutatott hősies pátoszánál, nagy monológja meghalt férje előtt. Veszprémi László, Baradlay Ödön alakítója, egyszerű. férfias játékával kitűnően oldotta meg feladatát, bár szerepe a jellem fejlődésének ábrázolására túlságosan statikus volt. Eszközéivel a szerep ushé;«i#*eit sikeresen küzdötte le. Robbanékony, lendületes játékával a három Baradlay fiú közül Garics János férkőzött legközelebb a közönség szívéhez. Magyarázható ez egyrészt a szerep adottságaival, de nem utolsó sorban Garics könnyed, fölényesén magabiztos játékával, a legapróbb részletek kidolgozásának igényével fellépő színészi magatartásával. Gergely István kettős szerepében jól mutatkozott be. Sokirányú képességeit mutatta meg. A haldokló Baradlay szerepében azonban kissé túlzottan leegyszerűsítette játékát. S ezzel fontos, előjátékszerű első jelenetnek a hitelét bizonyos fokig lerontotta. Erősen vitatható, rendkívül bonyolult szerepében, Ridegváry alakjának megformálásában — Gyulai Antal szerepfelfogása. A klasszikusan jellegzetes Jókairegényalak jellemének mélységeit alig mutatja meg. Jóval kisebbszerű szélhámos bontakozik ki játékában, mint ahogy azt Jókai megálmodta. Hasonló körülmények között nehezen birkózott meg a nem neki való szereppel Borbíró Andrea is. Az érzelmek minden skáláját végig kellene játszania, azonban csak a leghevesebb indulatok kifejezésére vannak gesztusai, az árnyalatok skáláján-^hem egyszer elvéti a tájékozódást. Színtelenebb a kelleténél Jánoki Sándor is Haynau szerepében, bár maszkban és megjelenésben tökéletes illúziót nyújt. Lindenwal] Edit megszemélyesítője, Hercndy Mária, bensőséges, finom eszközökkel játszó alakíiást nyújt. Némajelenetei, szerepének passzivitása ellenére, élettel teltek, őszinték. Kitűnő jellemábrázolö képességéről tett tanúbizonyságot ismét Remigia nővér mesíormálója. a sokoldalú Hegedűs Erzsi, azonban szöveg- ? mondása itt-ott modoros. Ez a | megjegyzésünk, sajnos, más sze- j repekre, a rendezői munkára is j árnyat vet. A magyar nyelv, a ? szép színpadi beszéd iránti na- - gyobb alázatra van szükség ah- ; hoz, hogy prózai együttesünkkel « szemben magasabb követeimé- * nyekkel léphessünk fel ebben a i tekintetben. £ A kisebb szerepekben egész sor í jó, eleven alakítást láthattunk. » T. Szabó László, Bay Gyula, | Nyerges Ferenc, Győry Ernő, Já- i vor Antal, Gábor Ibolya helyén | van az együttesben. Külön kell | megemlékeznünk Csorba István | kitűnő Tallérossy Zebulonjáról. í Szerepe egyáltalán nem kapcso- | lódik szervesen a cselekmény- Î hez, betétként irat. Mulatságos, ; helyesen karikírozó alakítása ; azonban elfeledteti a nézővel az • átdolgozásnak ezt a gyengéjét. : A siker komoly erősségei Ré- ^ dey Béla, tehetséges fiatal dísz- * lettervezőnk színpadi képei. Különösen nagy feladat elé állította a díszlettervezőt a sok színre tagolt színmű. Rédey Béla azonban kivételes tehetséggel bánik a színpadi térhatásokkal, díszletei szinte aktív szereplőivé válnak a felvonásoknak, kiemelnek, hangsúlyoznak és nem utolsó sorban gyönyörködtetnek. Különösen újszerű volt a Haynau jelenetben alkalmazott színpadi képe. A fekete-sárga csíkos, bizarrul megdöntött falú tábornoki dolgozószoba nyomott, komor félhomályából egyetlen vérvörös felkiáltójelként emelkedik ki a hatalmas ablak, kitűnően jellemezve a teljhatalmú hóhért. Jól festette alá a jelenetek hangulatát a dinamikusan, egységesen játszó zenekar. Csáky Lajos Kiállta a próbát! j í I ♦ ♦Hidas János bácsi, a Szabadszál-* jlási Földművesszövetkezet hírne|ves birkapörköit szakácsa még jegy utolsó ízpróbát tart, s utána ♦ lehet tálalni! ESZTERGÁLYOST és szerelőt felvesz 1188 a Dusnoki Gépállomás. J BOTOROZOTT szobát keresek* — ♦ Horváth Éva, Kecskemét, FöldmüívesszövetUezel, Z-*s számú piaci •»ätauu, S3U
