Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-06 / 236. szám

■-I ■ nt V4Í ROS 'XKXXJOOOOOOOOOOOOöCXHXXXXJOOOOO >/3rfNivevx<N<%ixQÔÂQÂÔOOOOOOOOOOOOOOOOO\>OOOOOOOOOt>OOOOOOOOOOOOOOOOOOOCH>0000000000,00000-iMr<KK>00<K QLciqij ùkere oan az apróállat kiállításnak Harsány kukorékolás és han­gos gágogás fogadja a látogatót az Uj-Kollégiumban, ahol a kiállí­tás rendezősége az apróállat kiál­lítást tartja. Egy teremben lát­hatjuk megyénk legszebb ga­lambjait, tyúkjait, a gyönyörű kakasokat, libákat, kacsákat, pulykákat. Faragó János tenyésztő első dijat nyert galambjai úgy tur­­békolnak, hogy akármelyik sze­relmespár joggal megirigyelhet­né. De szépségben Berényi Sán­dor és Szabados Gyula fehér törzsgalambjai sem maradnak alább. Olyanok ezek a hószínű tubicák, mintha Picasso ezekről mintázta volna a béke közismert szimbólumát. Szílvási János postagalambja a kiállítás egyik érdekessége. Már többször is megtette a Kecs­kemét—Berlin 800 kilométeres utat. A Budapesti Gyapjútermelő Vállalat kiskunfélegyházi törzs­nyúlt elepe majd 50 gyönyörű an­­górát és csincsillát állított ki. A 295. törzsszámú angóra nyu­­lat mondják a szakértők a leg­szebbnek. Évente négyszer nyír­ják és egyszeri nyírásra mint­egy 15—17 deka angóra-gyapjút ad. A' 603-as csincsilla 4 kilót nyom. Olyan hatalmas, hogyha végigterül ketrecében, közel félméteres. Tarjányi Mária »elit« gondozójuk féltő szeretet­tel gondozza őket, takarítja ket­recüket, fésüli szőrüket. Az egyéni nyúltenyésztők kö­zül kiemelkednek Reliák Imre, Kecskemét, Liliom utca 30. szám alatti lakos három törzs belga­óriása, melyek közül a legna­gyobb 7 kilogrammos. A Bugaci Állami Gazdaság fehér magyar tyúkjai és kakasai előtt mindig sokan állnak. A tyúkok átlagos évi tojási átla­ga 180—200 között mozog. Hiísa kiváló és tenyésztése az utóbbi esztendőkben nagyon elszaporo­dott. A Kiskunhalasi Baromfi­­feldolgozó Vállalat dusnoki ví­ziszárnyas telepéről egy gácsér és öt tojókacsa érkezett a kiállí­tásra. Egy-egy kacsa 3.50—4 kilót nyom, anyjuk a Budapesti Mezőgazdasági Kiállítás díjnyer­tes kacsája 8 hónap alatt 159 to­jást tojt, összesen 12 kiló súlyút. Az apróállat-kiállítás szép si­kere azt bizonyítja, hogy érde­mes máskor is ilyet — s ha le­het, még jobban kibővítve ■— rendezni. Nagy felhajtás az országos vásáron Vasárnap rendezték Kecskemé­ten a Hírős Hét alkalmával az országos állat- és kirakodóvá­sárt. A hetipiacon és a kirakodó­­vásáron gyenge, közepes volt a forgalom, nem úgy az állatvásá­ron. Az idős emberek ilyen ko­moly állat-, de különösen sertés­felhajtásra még 20—30 éves táv­latban sem emlékeznek. Az állatvásártéren 1500 ló, 900 szarvasmarha, 700 birka és 2300 sertés között válogathattak. Erdei Ferenc elvlárs Kecskeméten Pénteken városunkba érkeztek Erdei Ferenc elvtárs, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, me­gyénk országgyűlési képviselője és felesége, hogy szabadságukból négy napot a Hírős Város és me­gyénk lakossága között töltsenek baráti körben. Először a kiállításokat tekintet­ték meg. A legnagyobb elragad­tatással szemlélték az impozáns mezőgazdasági kiállítást, a városi tanács dísztermében kiállított szebbnél szebb gyümölcsöt, utá­na az Űj-Kolléglum nagytermé­ben a kisállatkiállítást. Erdei elvtárs szakértelemmel vizsgálta a kiállított szárnyasokat, hosz­­szan időzött a galambok között, hiszen, mint mondotta, ő is ga­lambász volt annak idején. Ké­sőbb a kisgépkiállítást nézték végig. Sétálgattak a pavilonok között, beszélgettek a kiállítók­kal, eladókkal. A halászcsárdá­ban ebédeltek, este pedig részt vettek az értelmiségi ankéton. Ma szüreti bál Tisztára mosdott a város. A fürge porszemeket megzaboláz­ták a lassan pergő esőcseppek. Mikor újra kisütött a nap, vidá­mabban csillogott minden az ünneplő városban. De hol van ez a vidámság a ma esti mulatságtól. Szüreti bál lesz, mókás, zajos, szüreti mulatság. öt órakor kezdődik a felvonulás, olyan lesz, amilyet meg keveset látott a város. A feldíszített szekereken zenészek után magyaros viseletben csengődi, labdi, helvécial lányok, fiúk. A banda muzsikál, a présből csorog a must. A Borforgalml Vállalat elől indul majd a vidám menet és végigjárják a vásár területét. Sűrűn megállnak, ilyenkor a kisbíró nyakába akasztott dobon für­gén pereg az ütő. És ha már elég sokaság gyűlt köréjük, akkor következik a hirdetés: Közhírré tétetik... és tréfás mondókával invitál mindenkit az esti bálra. Mert az is lesz ám. A Piarista Gimnázium nagytermében este 7-től másnap reggelig lesz a tánc, a nagy előcsarnokban a szőlő­díszítés alatt asztalok, székek. Körülöttük vidám társaságok üt­hetnek tanyát. Hely, de sok vidámság színhelye lesz ez az előtér. Édes a szőlő, hát még ha nehezen juthatnak egy-egy szeméhez. Kétszeresen ízlik az, amiért megdolgozik az ember, aki pedig a szüreti bálon szőlőt akar lopni és tud, az ugyancsak megdolgozik crte. A csőszlányok, fiúk értik ám mesterségüket. És, aki rajtavész, afölött ítélkezik a bíróság. Lesz ügyész is és védő felkérésére is lesz lehetőség. De nem árulunk el mindent előre, hisz a város minden kedves vendégét, minden lakóját szí­vesen látják a vidám, mókás mulatságon. Épüljenek irodaházakl f E hónap első napján 14 válla­lat és hivatal vezetőjét hívták megbeszélésre a városi tanács­hoz. Fontos ügyben tárgyaltak. A vállalatok, hivatalok nincse­nek megelégedve elhelyezésük­kel, nem irodának tervezték, nem is annak építették jelenlegi helyüket, lakások voltak valami­kor. Korszerű iroda kellene, a la­kásokra pedig mindennél na­gyobb szükség van. 131 lakássá alakított irodát ugyan már újra boldog családok laknak, de van még 100 olyan helyiség, amelyet ma is közüle­­tek használnak. Egészséges, szép lakás válhatna az Üveg- és Por­celánértékesítő, az Állatforgalmi, a FÜSZÉRT és még sok-sok vál­lalat jelenlegi helyén. De ho­gyan? A városi tanács javaslata alapján a vállalatok hozzájáru­lásával építsenek a célnak meg­felelő irodaházakat. A hozzájá­rulás arányában kapnának he­lyet benne az egyes vállalatok. Konkrét elhatározás is szüle­tett. A Megyei Szövetkezetek Szövetsége már el is határozta 4 millió forintos költséggel egy irodaház építését. Ügy tervezik, hogy a MÉSZÖV mellett a Já­rási Szövetkezetek Szövetsége, a Földművesszövetkezet, a Kecs­kemét és Vidéke Körzeti Szövet­kezet és a MÉK kapna helyet a korszerű irodaházban. Az Állat­forgalmi Vállalat, az Állami Er­dőgazdaság, a KISZÖV és a Ser­téstenyésztő Vállalat is tanács­kozik, rövidesen értesítik a vá­rosi tanácsot döntésükről. A vállalatok többsége okos mérlegeléssel saját céljainak ér­dekében is támogatja a városi tanács javaslatát. A többsége... Mennyivel nagyobb eredményt érhetnénk el, ha mindenki segí­tene és erejéhez mérten hozzá­járulna a lakások felszabadítá­sához, az irodaházak építéséhez. A Terményforgalmi Vállalatnak nem megfelelő a jelenlegi helye. Szűk, hisz lakások voltak vala­mikor és egy része romos is. El sem mentek a megbeszélésre. Az Állami Biztosítónak nincs ki­utalt helyisége, a Takarékpénz­tár fogadta be őket. Mégis — nyilván a felügyeleti hatóság érthetetlen elzárkózása folytán — kijelentették, hogy nem kí­vánnak részt venni az irodahá­zak építkezésében. Pedig előbb­­utóbb sor kerülhet a Takarék­pénztár bővítésére is. A városi tanács elgondolása helyes. Segítsék megvalósulását a MESZÖV-höz hasonlóan a töb­bi vállalatok is. Lakáshoz jut­nak így az otthontalanok, s vég­re e célra épült irodákban bo­nyolíthatják a vállalatok ügyeit. Lázas készülődés — Mester! Valami különleges dauert kérek, mert a kutya­­vásáron feltűnést pkarok kel­teni. Vendég Romániából Kedves vendége volt pénte­ken Kecskemétnek Szemlcr Fe­renc, a romániai irodalom egyik jelentős személyisege és felesé­ge. Szemléi- elvtárs már három hete tartózkodik hazánkban. Utazgatásai közben a Hírős Várost is meglátogatta. S nem kerülhette el, hogy megnézze a gyümölcskiállítást. Ott néhány fényképet is készített, mert ugyan — ahogy mondta, — na­gyon soká emlékezni fog arra, amit itt látott, szeretné azonban nemcsak elmesélni, de meg is mutatni romániai testvéreinknek a Hírős Hét büszkeségét. Szem­léi- elvtárs nagyszerű élmények­kel gazdagodva utazott tovább városunkból Szegedre. Ma ismét keresztülutaztában néhány órát tölt Kecskeméten, hogy utána részt vegyen Budapesten Rajk elvtárs temetésén. ?!?!?! Ismét a kenyér minőség-érői A Sütőipari Vál­lalat dolgozóinak és vezetőinek figyelmét már nem egyszer felhívtuk a gondat­lan munkára. A kenyérben Igen gyakran hulladék­anyag található. Sőt már olyan kenyeret is hoztak be szer­kesztőségünkhöz a fogyasztók, melyben rozsdás drót és szög volt. Bizonyára a vashulladékkal »íze­sített« kenyeret még az sem enné meg, aki készíti. Nemrég történt, amikor egyik kecs­keméti olvasónk reklamáció j ára olyan válasz érke­zett a Sütőipari Vállalat vezetőségé­től, hogy ők betart­ják a technológiai utasításokat, a lisz­tet mindenkor szi­tálják, de arról el­feledkeztek írni, mi­lyen Intézkedéseket tesznek, hogy a dol­gozóknak jó minő­ségű kenyeret biz­tosítsanak. Pedig, ha alaposan körül­néznének a saját portájukon, lenne ott javítani való. Október 3-án a Bogovics-falusi nép­bolt sületlen, szinte ehetetlen kenyeret kapott. Lajos Imre — (Kecskemét, Ci­gány János utca) ugyancsak október 3-án a 71. számú boltban vásárolt kenyérben egy te­nyérnyi nagyság-.í zsákdarabot talált. A kenyeret a Bor­sós-sütőüzem szál­lította. Lajos elvtárs felkereste a sütöde vezetőjét, Klátik Gyulát, akit egy -csöppet sem lepett meg a kenyérben látott zsákdarab és így válaszolt: — A lisztet szitáljuk, de véletlenül is meg­történik, hogy hul­ladékanyag kerül a kenyérté3ztába. Mi azt is elhisz­­szük, hogy vannak véletlenek, de ez az eset azonban nem tekinthető annak. Ezt ismételt figyel­metlenség, a ha­nyagság idézheti elő, melyet gondo­sabb munkával min­den sütőüzemben megelőzhetnének. ; ezzel viszont a fo­gyasztók részéről 1; megszűnne a je­lenleg még jogos megelégedetlensée. Van a belvárosban egy három­­sarkos épület. Egyhelyütt a László Károly utca határolja, máshelyütt a Csongrádi utca és elülső részén egy kisebbfajta tér. Tudják ugye, melyik épület­ről van szó? Hát akkor kezdjük! Ebben az épületben van a KISKER irattára. Azelőtt mo­torszerelő műhely volt, majd a .Szabadságharcos Szövetség kecs­keméti irodája, csak ezután ke» rült a KISKER tulajdonába. A Csongrádi utca sarkán ta­lálhatjuk az V. kerületi MNDSZ- szervezet helyiségét. A redőny mélyen lehúzva, csak egy tinta­­ceruzával vászonra írt szöveg hirdet valamit, nem éppen a helyesírás szabályai szerint: Szabás—Varrás—Fonás— Tanfojam fojtatoan Jelentkezni lehet Hétfőn-Csűtörtökön délután 2 oráttol—6-ig (Azért ilyesmire is lehetne jobban vigyázni?) Láthatjuk még továbbá, hogy: kerékpár, gazdasági gépek és eszközök is kaphatók, (Lapzárta után jelentették, hogy a helyi­ség mégis csak a már megszűnt, illetve a Hazafias Népfrontba beolvadt V. kerületi MNDSZ tu­lajdonában van.) Az ottlakók szerint ünnepnapszámba megy, I mikor a redőnyt felhúzzák. í A helyiséget át lehetne adni 5 valamelyik vállalatnak, amelyik < szűkös helyhiánnyal küzd már évek óla. Soroljunk Ilyet? Tes­sék: Dekorációs Vállalat, Fi­nommechanikai Vállalat, Fog­­technikus Vállalat, stb., stb. És a KISKER irattára? Nem mindegy azoknak a régi-régi ira­toknak, hogy hol porosodnak? Már többen kérték — csereala­pon, — de a KISKER nem ad­ja. Ez olyan, mint a mesében, mikor a poloska királyi palotát épített magának. Ezek az üzlethelyiségek, me­lyek nem töltik be rendeltetési céljukat, hosszában 25 lépést, széliében 7 jókora lépést tesz­nek ki. Lehetne gondolkodni ésszerűbb felhasználásukról. Toronyzene Csütörtök este a kecskeméti, öreg templom nagytornyából csodálatos hangok hullámai ölel­ték ál a házakat, embereket. A ceglédi toronyzenekar jött el hozzánk a Hírős Hétre, hogy művészetükkel ők is hozzájárul­janak e városunk hírét-ncvét öregbítő hagyományos ünnepek szebbétételéhez. Öröm és gyö­nyörűség volt hallgatni a táro­gatók snó-búgó hangját, a réz­­kürtök, trombiták érces szózatát. Sok-sok ember szorongott a sze­merkélő eső és az éles őszi szél fúvása ellenére is a Szabad­ság téren, s hallgatták a régen­­ismert kurucdalok hol fájdal­mas, hol diadalmas csengését. Felejthetetlen emléke marad a Hírős Hétnek ez a tegnap­előtti esti toronyzene... SZÖGED! PAPUCS a Hírős Héten A háziipari pavilon mellett tegnap reggel tűnt fel először az a kis ponyvasátor, amelynek már az első pillanatokban is nagy sikere volt. Vajon mit iß láthatunk, kaphatunk-itt? Gyö­nyörűen hímzett »szögedi« piros, rózsákkal díszített kalocsai, lak­kozott, délszláv varrással át­ütött papucsokat. Különösen a Hírős Hétre felutazott vidéki vendégeink nézegetik nagy szak­értelemmel e kisiparos remek­műveit, s ha bírja még a bu­­gyelláris, vásárolnak belőle egyet-egyet. Szép emléket visz­nek haza a vásárból falujukba!-' 1 ACI A RAK Közepes volt a pénteki heti­piac. A burgonya kilóját 2 fo­rintért adták, a sárgarépa cso­mója 1 forint, gyökér csomója 1,30—1,60 volt. A vöröshagyma kilójáért 2,60—2,80, a fokhagyma kilójáért 8 forintot kértek. A íe­­jeskáposzta ára kilogrammon­ként 3 forint, a kelkáposzta 3,20 —3,50, a kalarábc 1,50, a karfiol 3, a paradicsom 1, a zöldpaprika 2,50—3,50 forint volt. Volt zöld­bab is, 4—5 forintos áron, a zöld­borsó kilóját 8—9 forintért vit­ték. A főzőtök 1,20—1,50 volt ki­lónként, míg a zöldtengeri csö­vét 40—50 fillérre tartották. A gyümölcspiacon az alma ára 2—4 forint, a körtéé 3—4, az őszibaracké 8—10 forint között alakult. A szilva kilójáért 1,20— 1,40-et, a szőlőért 3—5 forintot kértek. Dió is volt, 10—12 forin­tos kilónkénti árért. A baromfipiacon a csirkéért 27 forintot kértek kilónként. A tyúk kilója 22, a pulyka 18 forint, volt. A soványkacsáért 18, a kö­vérért 25, a soványlibáért 22, a hízottért 20 forintot adtak kilón­ként. A tojás darabja 1,70 forint. A tejpiacon 3 forintért mérték a tej literjét. A tejfel literje 20 forint volt. A vaj kilója 55, a te­héntúróé 12—Í4 forint. Száraz­bab is volt 4—5 forintos áron, a mák kilójáért 34—35 forintot kértek, a mézért 22 forintot. Rizs is volt a piacon 32 iorintos áron

Next

/
Thumbnails
Contents