Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-28 / 255. szám
A kormány új tagjainak életrajza Nagy Imre 1896-ban születeti paraszlcsaládból. Az első világháború hadifoglyaként részt vett az októberi forradalomban. A magyar munkásmozgalomba a huszas évek elején kapcsolódott be. /I felszabadulás után — mint földművelésügyi miniszter — a magyar földreformtörvény megalkotója és végrehajtója volt. Ezután több poszton dolgozott a kormányban mindaddig, amíg a Rákosi-önkényuralom a nép igazi érdekeiért kiálló kommunista politikust hallgatásra ítélte. 1953-ban az ő nevéhez fűződött az az óriási visszhangot kiváltó kormányprogram, mely célul a nemzet legégetőbb problémáinak megoldását, a népjólét emelését, a haza függetlenségét tűzte ki. A hatalmas lelkesedéssel fogadott program megvalósítását a népellenes Rákosi-klikknek sikerült ideig-óráig elodáznia, sőt Nagy Imrét lemondásra kényszerítették, s a pártból kizárták. Magyarország legnépszerűbb politikai vezetője azonban nem adta fel a harcot. A sztálinista restauráció időszakában köréje tömörültek a nemzet hazafias erői, a kommunisták csakúgy, mint a pártonkívüliek. Munkások, parasztok, értelmiségiek számára egyaránt Nagy Imre neve volt a zászló a nép szabadságáért folyó harcban. Egész népünk egyöntetű követelése végűlis győzelemre vezetett: Nagy Imre ismét a párt tagja, a kormány elnöke lett. Lukács György Lukács György 1885-ben született Budapesten. Már kora fiatalságában bekapcsolódott a ha'adó mozgalmakba. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa volt. A forradalom bukása után a két világháború között emigrációban élt Bécsben, Berlinben és Moszkvában. Hazánk felszabadulása után a Budapesti Tudományegyetemen egyetemi tanárrá nevezték ki, rendes tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, majd az Akadémia elnökségének. Tudományos munkássága átalakítóan hatott a magyar irodalomtudományra, kivételes visszhangot váltott és vált ki külföldön is. Műveit számos idegen nyelvre lefordították, több külföldi tudományos akadémia választotta tiszteletbeli tagjává. Lukács György élénk közéleti tevékenységet fejtett ki, így tagja a Béke-Világtanácsnak. Munkásságáért 1948-ban Kossuth-díjat kapott, 1955-ben pedig a Koss uth-díj nagydíjával tüntették ki. Számos magyar és külföldi kitüntetés tulajdonosa. Tildy Zoltán Tildy Zoltán 1889-ben szülééit. Theológiai tanulmányait részint a pápai református heológiai altadémián, részint a belfasti Assembli College-ben végezte. 1916 óta foglalkozik politikával, különösen a kisgazdák -is a szegényparasztság kérdéseivel. Tagja volt az első magyar Kisgazda Pártnak, de amikór ez i párt féladta radikális követeléseit, Tildy Zoltán szakított vele és külön utakon, önállóan kereste az agrárproletárok boldogulásának biztosítását. 1918— 1930. között lelkészt munkája mellett élénken részt vett az ellenzéki parasztpárt szervezésében. 1930-ban munkatársaival Békésen megalakította a Független Kisgazdapártot. 1936-ban országgyűlési képviselővé választották és kemény harcot kezdett a nyilasok ellen. A jobboldali veszéllyel és az orizág függetlenségét veszélyeztelő német hatalmi törekvésekkel ■szembeszállva mind szorosabb kapcsolatba került a munkásosztály és a parasztság pártjaival. Tevékenyen részt vett az ellenállási mozgalomban, amelynek egyik vezetője és irányító,a volt. A német és a nyilas terror veszedelmeit illegalitásban élte át. 7915 novemberében mi-I niszterelnök lett. 1946. február I l-én a megalakuló Magyar I Köztársaság elnökévé választották. A Rákosi-féle önkényuralom lemondatta és hosszú éveken át házi őrizetben tartották. Az utóbbi hónapokban ismét bekapcsolódott a magyar közéletbe. Kovács Béla Az új fölművelésügyi miniszter a magyar parasztság ismert és kiváló képviselője. Maga is gazdálkodó, régi megbecsült harcosa a paraszti élet felemelkedésének. A második világháború előtt mint a Parasztszövetség egyik vezetője dolgozott a faluért, ugyanakkor tevékenyen részt vett a Kisgazda Párt irányításában is. A háború után, mint a Független Kisgazdapárt egyik vezető személyisége, belügyi államtitkár volt. Amikor a Független Kisgazdapárt főtitkára lett, a Rákosi-önkény hónaprólhónapra élezte a harcot ellene. Végül Rákosi összeesküvéssel vádolta meg és az ellene emelt vádak alapján szovjet hatóságok letartóztatták. Több év után idén tért haza a Szovjetunióból és Pécs melletti házában nyerte vissza egészségét, hogy most a nemzet életének e sorsdöntő óráiban ismét felelős helyre lépjen azok érdekében, akikért egész életében küzdött: a magyar parasztokért, a nép boldog, szabad jövőjéért. Münnich Ferenc 1886-ban született. Jogi egyetemet végzett. Az első világháborúban mint hadifogoly került Oroszországba és részt vett a magyar hadifoglyok forradalmi szervezetének megalakításában. 1918 elején hazatért Magyorországra, ahol 1919-ben kommunista tevékenységéért letartóztatták. Kiszabadulása után a Tanácsköztársaság hadseregében fejtett ki tevékenységet. Részt vett a spanyolországi szabadságharcokban, 1938 áprilisában all. nemzetközi dandár parancsnoka lett. A felszabadulás után először pécsi főispán, majd ezt követően budapesti rendőrkapitány, 1949- ben a helsinki, 1950-ben a szófiai, 1954-ben moszkvai nagykövet. 1956. augusztusától a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban képviselte hazánkat. Münnich Ferencet 1956. október 24-én beválasztották az MDP Központi Vezetőségébe. Babies Antal 1902-ben született. Tíz gyermekes pékmester gyermeke. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Tanulmányai befejeztével 3 évig vidéken volt orvos, majd hat évig a Budapesti Egyetemi Klinikán volt díjtalan gyakornok, illetve tanársegéd. Megszerezte a sebészi képesítést, 1940- ben pedig megkapta az egyetemi magántanári címet. 1941- ben megbízták az urológiai klinika vezetésével, majd 1943- ban elmozdították állásából. 1945 után ismét megbízták az egyetemi urológiai klinika vezetésével, amelynek élén áll ma is. Babies professzor 1948 óta tagja a Magyar Dolgozók Pártjának. Gyenes Antal j 1921-ben született, munkáscsalád sarja. Már kora ifjúságában bekapcsolódott a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájába. Tagja volt a Győrffy-kollégium vezetőségének. A Horthy-rendörség 1944-ben letartóztatta. A háború befejezése után a MAD1SZ funkcionáriusa lett. Közben a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult. Részt vett a NÊKOSZ megszervezésében és később a szervezet főtitkára lett. A NÊKOSZ feloszlatása után teljesen mellőzték és bár közgazdász diplomája volt, kénytelen volt segédmunkásként dolgozni. Nagy Imre elvtárs, aki akkor az Agrártudományi Emaiamén dolgozott, maga mellé vette tanársegédnek. Az 1953-as júniusi határozat óta a Társadalmi Szemle mezőgazdasági rovatának vezetője. Janza Károly Janza Károly 1914-ben született, munkáscsaládból, apja asztalos, anyja gyári munkásnő. Már fiatal korában bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Húsz éves korától a Rákospalotai Vasas Szakszervezet vezetőségi tagjaként dolgozott. A felszabadulás után a Ganz Hajógyár üzemi bizottságának elnöke, később a gyár első munkásigazgatója lett. Janza Károly 1949- ben vonult be a hadseregbe, ugyanebben az évben választották a XIII. kerület országgyűlési képviselőjévé, 1950 óta a honvédelmi miniszter helyetteseként dolgozik. Ribiánszky Miklós Az állami gazdaságok miniszterének édesapja is mezőgazdasági szakember volt. Ribiánszky Miklós a Weiss Manfréd-féle derekegyházi uradalomban dolgozott régebben. Az állami gazdaságok minisztériumának megalakulásakor a törzsállattenyésztő igazgatóság vezetője lett. Amikor a minisztériumot egyesítették a földművelésügyi minisztériummal, az állattenyésztési főigazgatóság helyettes vezetője, majd az állami gazdaságok főigazgatóságának főigazgatóhelyettese lett. Később az újra önállóvá vált állami gazdaságok minisztériumában miniszterhelyettessé nevezték ki. Munkásságáért 1953- ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Kossá István 1904-ben született Balatonlellén. Teljesen árván, a veszprémi lelencházban nevelkedett. Középiskoláit Keszthelyen, a premontrei gimnáziumban végezte. Mivel az akkori nagy munkanélküliség közepette elhelyezkedni nem tudott, villamosvezető lett Budapesten. A Közlekedési Alkalmazottak Szakszervezetében egészen fiatalon főtitkárrá választották. Részt vett a szakszervezeti ellenállási mozgalomban. 1932-ben a Horthy-rendörség letartóztatta a »Vörös Villamos« című lap ügyében. 1942-ben a 401-es számú különleges büntetőszázadban a szovjet frontra hurcolták. Ott Kossá elvtárs többedmagával átállt a szovjet hadsereg oldalára. 1944-ben a Szálasirezsim alatt illegálisan hazajött Magyarországra, hogy az ellenállási mozgalmat segítse. A felszabadulás után előbb a Szakszervezeti Tanács Főtitkára, majd iparügyi, később kohó- és gépipari miniszter, az MTH elnöke, stb. funkciókat töltött be. Legutóbb az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese volt, ebben a munkakörében állandóan fellépett a tervgazdálkodásban meg- j lévő hibás módszerek és nézetek j ellen. Hogyan ír a jugoszláv sajtó a magyarországi eseményekről ? A jugoszláv lapok első helyen foglalkoznak a budapesti eseményekkel s a hazánkban tartózkodó újságírók gyakran vállalták a nehéz és veszélyes helyzeteket, hogy lapjaikat időben tájékoztassák. A »Politika« például a következőket írja: »Ezekben a napokban Magyarország nagy lépést tett a szocialista demokrácia felé. Annak ellenére, hogy itt-ott még hallatszanak puskalövések, most már nincs tovább kétség afelől, hogy a kormány és a hadsereg uralja a helyzetet. Azoknak az erőknek az ellenállása, amelyek most már világosan a szocialista rend megdöntésére irányulnak, fokozatosan gyengül és megszűnőben van. Jugoszlávia népei aggódva és mély baráti együttérzéssel kísérik figyelemmel a magyarországi eseményeket és szívből óhajtják a szocialista rend helyreállítását.« A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége központi lapja, a »Borba« vezércikkben foglalkozik az eseményekkel és helyszíni tudósítást is közöl. Mint a »Borba« vezércikkéből is kiviláglik, Jugoszlávia megelégedéssel fogadta Kádár János elvtársnak a Központi Vezetőség első titkárává történt megválasztását, ugyancsak megelégedéssel vették tudomásul Nagy Imre elvtársnak a Minisztertanács elnökévé történt megválasztását is. A vezércikk méltatja Kádár János és Nagy Imre elvtársak beszédeit, amelyben bejelentik, hogy szakítanak a múlt hibáival és annak maradványaival. »Az a határozat, hogy az új pártvezetőség megkezdi az égető problémák leggyorsabb megoldását, alap lesz arra, hogy pozi tívan rendeződik a helyzet i nagy tragédia ellenére is. Az ú kormány és az új pártvezetésé^ intézkedései a tragikus esemé nyék ellenére is biztos alapú szolgálnak ahhoz, hogy a szocialista társadalmi viszonyok megerősödéséhez vezetnek Magyar országon« — írja a »Borbaeikkírója. Ugyancsak vezető helyen foglalkozik a magyarországi eseményekkel az újvidéki Magyar Szó is. A Magyar Szó kiküldőt' munkatársa tudósításban számol be a helyzetről és leszögezi, hogy a magyar nép megelégedéssel fogadta Kádár János elvtárs nyilatkozatát, valamint Nagy Imre bejelentését, hogy az ország az egyenlőség, egyenjogúság és be nem avatkozás alapján kívánja rendezni viszonyát a Szovjetunióval és azt a bejelentés', hogy a rend helyreállítása utá' a szovjet csapatok visszavonás ő* kérik. A jugoszláv sajtó hangjábu. tisztán érezhető az az őszinte rokonszenv, melyet a hazánkban végbemenő szocialista tisztulás? folyamat iránt tanúsítanak. — Ugyanez érezhető az itt tartózkodó jugoszláv újságírók magatartásában is, amikor osztozna velünk a nehéz órákban és velünk együtt vállalják a nehézségeket. A »Politika«, a »Borba« és a? újvidéki Magyar Szó munkatér sai ezúton is köszönetét mondanak mindazoknak, akik segítették őket munkájukban, katonai alakulatoknak, funkcionáriusoknak, valamint azoknak az egyszerű, becsületes, józan gondolkodású embereknek, akikkel beszélgettek. Kovács Béla földművelésügyi miniszter nyilatkozata Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt volt főtitkára, az újonnan megalakult nemzeti kormány földművelésügyi minisztere nyilatkozott a sajtó munkatársának. Ebben a többi között ezeket mondotta: — Nyilvánvaló, hogy az új kormány feladata nemcsak az ország ügyeinek továbbvitelében kell hogy megnyilvánuljon, hanem országunk demokratikus alapjainak lerakásában is, hogy munkáját a nép akaratának megfelelően végezhesse. Hogy ezt a célt elérjük, szükséges, hogy a lakosság viselkedjék fegyelmezetten, ítélje el a fosztogatást, védje meg a népvagyonU Köszöntjük a kecskeméti sütőipari munkásokat! A kecskeméti sütőipari munkások nagyszerűen helytálltak Kállai Gyula, a Magyar Dolgozók Pártja titkára nyilatkozatot tett Djuka Julius, a belgrádi Politika szerkesztőjének a budapesti helyzetről Kállai Gyula a budapesti fejleményeket értékelve megállapította, hogy a helyzet jelentősen enyhült a fővárosban. Ma már kisebb ellenforradalmár csoportok és egyes orvlövészek felszámolása folyik. Az ifjúság jelentős csoportjai pénteken este 22 óráig a kormány felhívásának nyomán letették a fegyvert és hazatértek családjukhoz, vagy intézetükbe. Azok, akik ma már az itt-ott fel-feléledő rendbontó tevékenységben részt vesznek, elkeseredett ellenforradalmi elemek, csavargók, vagy megrögzött bűnözők. Ezeknek a megsemmisítése előreláthatólag már a vasárnapi nap folyamán be is ‘éleződik A felforgató elemek elleni harcban a katonasággal együttműködve a lakosság is tevékenyen részt vesz. Megalakult a munkástanács Védik a gyárat A Kecskeméti Gépgyárban — szombaton — az üzem legöntudatosabb dolgozóiból megalakult a munkástanács. A munkástanács tagjai fegyverrel a kézben védik az üzem biztonságát, megteremtik az előfeltételét a nyugodt termelő munkának. városunk életének nehéz óráiban. A sütőüzemben a fegyverropogás közepette sem szünetelt a munka, hogy a kecskeméti családok zavartalan kenyérellátását biztosítsák. Áldozatkészségük, helytállásuk nagy segítség ahhoz, hogy mielőbb helyreállíthassuk életünk rendjét, s városunkban ismét nyugalmat, biztonságot teremtsünk. Szívből köszöntjük derék munkásainkat! NÉPÚJSÁG az MDP Bács-Klskun megyei Bizottsága és a Megyei Tanács napilapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. sz; Telefon: 25—16, 26—29, 11—22 Felelős kiadó: DACZÔ JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Pa. Telefon: 17—09 Terjesztik: a Megyei Postahivatal Hirlaposztálya és a hírlapkézbesítő postahivatalok. Előfizetés : postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V; Kecskemét. — Telefon: 15—29 *'« v.: Faragó Tinre igazeató
