Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-29 / 256. szám

I VUÂG JßßOt ETAßJAt EGYESÜLJETEK ! N ÉPÚJ SA G U MDP BÁCS-KISRUM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI IANACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 356. SZÁM Ar h SO fillér 1956. OKTOBER 29. HÉTFŐ r > Rendet, jegyeimet a nép érdekében! V___________________________) liács-Kiskun megye is megindult a demokratizálódás útján Alakuljanak meg a Munkástanácsok — Nemzetőrséget állítanak fel — Megalakulnak a Nemzeti Bizottságok A Magyar Dolgozók Pártja Bács-Kiskun megyei Végrehajtó­bizottsága, a tanács, a néphad­sereg, a rendőrség és más álla­mi és társadalmi szervek és szervezetek vezetőinek bevoná­sával megbeszélést tartott hét­ion reggel. A megbeszélés részvevői egy­öntetűen olyan véleményre ju­tottak, hogy figyelembe véve az országos, különösen a budapesti demokratizálási irányzatokat és eredményeket, megyénkben is hozzá kell mielőbb fogni az új helyzetnek megfelelő társadalmi és rendfenntartó szervek létre­hozásához. Az egybegyűltek egységes ál­­ást'oglalása az volt, hogy a párt­­szervezetek, híven folytatva azt ■i küzdelmet, amelyet a Rákosi— Gleró—Kovács István-íéle párt­os népellenes uralkodó klikk el­­'en folytattak a párt élet és az -•gesz társadalmi élet demokra­­izálásáért, most is álljanak élé­­e, tájékoztassák a párttagságot és a lakosság legszélesebb réte­geit arról a győzelmes harcról, amelyet a néphez hű kommunis­ták, az egyetemi ifjúság és a ha­zaszeretet szent lángjától fűtött nunkások, értelmiségiek, az -gész nemzet sorsáért és szocia­lista jövőjéért aggódó magyar nép folytatott. Annak érdekében, hogy a párt­­szervezetek az új helyzetnek megfelelően teljes erejükkel be­kapcsolódhassanak a feladatok megoldásába, úgy döntött a vég­rehajtó bizottság', hogy javasol­ja a községi, járási és városi oártbizottságoknak, hívják össze mielőbb a párt­­bizottság ülését, amelyen megvitatják a helyze­tet, s amennyiben szükségesnek látják, az arra legméltóbb elv­ársakkal megerősítik a vezető .estüieteket. A kibővített megyei párt-vég­­rehajtóbizottsági értekezlet a továbbiakban teljes helyesléssel fogadta azt a hírt, hogy az üze­mi munkásság és műszaki dol­gozók üzemi munkástanácsok megalakítását kezdeményezték. Ezúton is támogatásáról bizto­sítja a már megalakult munkás­tanácsokat és javasolja a tSbbi üzemeknek is, hogy hívják össze dolgozóikat és alakítsák meg az üzem dol­gozóinak számához arányos létszámú üzemi munkás­tanácsukat. Az üzemi munkástanácsok előtt máris számos sürgető feladat áll. Melyek ezek a tennivalók? Hogy csupán a legközveUeneb bekre hívjuk fel a figyelmet, fel­sorolunk néhányat. Mindenek­előtt természetesen az üzem fel szerelésének, a munkásság és a nép vagyonának megvédése, a gyár védelmének azonnali meg szervezése. Halaszthatatlan fel adat a termelés megindítása • is és az ezzel kapcsolatos szervező, mozgósító munka ellátása. Gon­doskodni kell az üzem dolgozói­nak ellátásáról és annak meg­szervezéséről stb. Fontos döntés született abban a kérdésben is, hogy a Minisz­tertanács határozata értelmében megyénkben is haladéktala­nul megalakulnak a Nemzet­őrség egységei, hogy a rendet fenntartsák, ahol szükséges, helyreállítsák, és biz­tosítsák a törvényességet, a köz- és vagyonbiztonságot. A Nem­zetőrséget a honvédség, a rend­őrség fegyveres alakulataiból és a felfegyverzett munkásságból, katonaviselt fiatalokból hozzák létre. I Az új kormány törekvéseinek megvalósítása, a sajátos helyi feladatok kimunkálása és meg­valósításának segítése érdeké­ben megalakulnak megyénkben a Nemzeti Bizottságok. Egyelőre a községi, járási és városi Nemzeti Bizottságok meg­választását kell elérni, s az itt megválasztott küldöttek közre­működésével alakul majd mega Megyei Nemzeti Bizottság. Úgy tervezik, hogy a nemzeti bizott­ságok megválasztásába a Haza­fias Népfront, a Szakszervezet, a Tanácsok, az MDP szerveze­tek, a termelési bizottságok, gazdakörök, egyszóval a lakos­ság minden rétegeit magukban tömörítő társadalmi és tömeg­szervezetek vesznek részt. & Magyar Dolgozók Parija közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége októ­ber 28-án délelőtt ülést tartott. Megtárgyalta a politikai helyze­tet és a következő határozatokat hozta: A Központi Vezetőség helyesli a Magyar Népköztársaság kor­mányának nyilatkozatát. Felhív­ja a párt minden szervezetét és minden tagját, hogy segítsék elő a nyilatkozatban foglaltak meg­valósítását. A Központi Vezetőség, tekin­tettel az előállott rcndidvüli helyzetre, a harmadik pártkon­gresszustól a párt vezetésére ka­pott felhatalmazást egy hattagú pártelnökségre ruházta át, mely­nek elnöke Kádár János, tagjai: Vpró Antal, Kiss Károly. Mün­­oich Ferenc, Nagy Imre és Szántó Zoltán elvtársak. A párt­­elnökség felhatalmazása a lehető legrövidebb idő alatt összehívan­dó pártkongresszusig érvényes. IA pártclnökscg a Központi Ve­zetőségre és a Politikai Bizott­ságra támaszkodik. Elhalasztották az országgyűlés ülését Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke vasárap este a rádióban bejelentette, hogy a Népköztái­­saság Elnöki Tanácsa az ország­gyűlés eredetileg október 29-re összehívott ülését elhalasztja. Az új időpontról később dönte­nek. Addig is kérem képviselőtár­saimat, hogy az új nemzeti kor­mány nyilatkozatában foglaltak­nak megfelelően segítsék elő a rend és a nyugalom helyreállí­tását, a termelő munka megin­dulását, illetve folytatását — mondotta Rónai Sándor. (MTI) ffagy Imre rádiónyilatkozata MAGYAR NÉP! Az elmúlt héten tragikus gyor­sasággal peregtek a véres ese­mények. Az elmúlt évtized ször­nyű hibáinak és bűneinek vég­zetes következményei tárultak elénk azokban a fájdalmas ese­ményekben, amelyeknek szem­tanúi és részvevői vagyunk. Ezer esztendős történelmünk so­rán a sors nem fukarkodott né­pünket és nemzetünket sújtó csapásokban, de ilyen megráz­kódtatást hazánk talán még sohasem élt át. A kormány elitéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna. Kétségte­len, hogy úgy ahogy minden nagy népmegmozduláskor tör­ténni szokott, az elmúlt napokat is felhasználták kártékony ele­mek közönséges bún cselek­mények elkövetésére. Tény az is, hogy reakciós, ellenforradalmi elemek is bekapcsolódtak és’ igyekeztek az eseményeket felhasználni a népi demokratikus rendszer megdöntésére. De az is vitathatatlan, hogy ezekben a megmozdulásokban elemi erővel bontakozott ki egy nagy, egész népünket átfogó és eggyéforrasz­­tó nemzeti demokratikus moz­galom. Ez a mozgalom célul tűzte ki, hogy biztosítsa nemzeti függetlenségünket, önállóságun­kat és szuverénitásunkat, kibon­takoztassa társadalmi, gazdasági, politikai életünk demokratizmu­sát, mert csak ez lehel a szocia­lizmus alapja hazánkban. Ezt a nagy megmozdulást az elmúlt történelmi korszak súlyos bűnei robbantottak ki. A helyze­tet még súlyosabbá telte, hogy a vezetés szinte a legutóbbi időkig nem szánta rá magát arra, hogy végleg szakítson régi bűnös po­litikájával. Főleg ez vezetett a tragikus testvérharcra, olyan sok hazafi pusztulására mindkét oldalon. E harcok közepette megszüle­tett a demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocia­lizmus kormánya, amely a nép­akarat igazi kifejezőjévé fog válni, ez a leormány szilárd elha­tározása. Az új kormány, támaszkodva a nép erejére és ellenőrzésére, abban a reményben, hogy a nép teljes bizalmát megnyeri, nyom­ban hozzákezd a nép jogos köve­teléseinek megvalósításához. A kormány munkáját hallatla­nul nehéz körülmények között kezdi el. A múlt örökségeként reánkmaradt igen komoly gazda­sági helyzet még súlyosabbá vált az elmúlt napok harcai követ­keztében. Nagyon nehezek lesz­nek az előttünk álló hónapok is. A kormány tisztán látja mun­kásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk súlyos anyagi helyzetét. A kormány elsősor­ban a harcos magyar munkás­­osztályra kíván támaszkodni, de természetesen támaszkodni óhajt az egész dolgozó magyar népre. Széleskörű program kidolgozását határoztuk el, amelynek kereté­ben a munkásság megelégedésé­re rendezni kívánjuk a régi jogos követeléseket és sérelmeket, töb­bek között, a bér- és normakér­dést, a minimális bérek alsó ha­tárának és a legalacsonyabb nyugdíjaknak felemelését, figye­lembe véve a korábban eltöltött éveket és a családi pótlék növe­lését. A kormány, hogy a rendkí­vül súlyos lakáshelyzeten segít­sen, a legmesszebbmenően tá­mogatni fogja, hogy állami, szövetkezeti és magán kezdemé­nyezésből minél több lakást épít­senek. A kormány üdvözli az üzemi dolgozók kezdeményezését, az üzemi demokrácia kiszélesítésé­re és helyesli a munkástanácsok megalakítását. A liormány erélyes kézzel vé­gelvet a termelőszövetkezeti mozgalom és a tagosítások során elkövetett súlyos törvénytelensé­geknek s nagyszabású tervet dol­goz ki az elhanyagolt és fejlő­désében elmaradott mezőgazda­­sági termelésünk fellendítésére, termelőszövetkezeti és egyéni gazdaságok termelésének fel­virágoztatására, a termelési kedv helyreállítására. ‘ A kormány bátran épít a munkás-, a paraszt- és diák­ifjúságra, az egyetemistákra, te­ret nyújt kezdeményezésüknek megtisztuló politikai közéletünk­ben és rajta lesz, hogy az életbe induló fiatalok minél jobb anyagi körülmények közé kerül­jenek. A kormány felkarolja a nép kezdeményezésére létrejött új demokratikus önkormányzati formákat és arra fog törekedni, hogy azokat be is iktassa az államigazgatásba. A kormány a további, vérontás megszüntetése és a békés kibon­takozás biztosítása érdekében el­rendelte az általános azonnali tűzszünetet, utasította a fegyve­res erőket, hogy csak akkor tü­zeljenek, ha megtámadják őket. Ugyanakkor felhívja mindazo­kat, akik fegyvert fogtak, hogy tartózkodjanak minden harci cse­lekménytől és fegyverüket ha­ladéktalanul szolgáltassák be. A rend védelmére és a köz­biztonság helyreállítására ha­ladéktalanul megalakult az új karhatalom a honvédség és ú rendőrség alakulataiból, va­lamint a munkások és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. A ma­gyar kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szov­jet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről és a. új karhatalom megalakulásával egyidejűleg elhagyják a város területét, A magyar kormány tárgyalásolzat kezdeményez c Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatoK- ról, többek között a Magyaror­szágon állomásozó szovjet haderő visszavonásáról, a magyar­­szovjet barátság szellemében, a szocialista országok közötti egyenjogúság és nemzeti füg­getlenség alapján. A rend hely­reállítása után egységes új ál­lamrendőrséget szervezünk és ez államvédelmi hatóságot meg­szüntetjük. Senkinek semmiféle bántódá­­sa nem eshet amiatt, hogy a fegyveres harcokban részt veti A kormány javaslatot terjeszt az országgyűlés elé, hogy az or­szág címere ismét a Kossutli­­címer legyen, s hogy március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítsák. Magyarország Népe! A keserűség és a harc órái­ban az ember hajlamos arra hogy az elmúlt 12 esztendőnek csak a sötét oldalát lássa, de ne engedjük tisztánlátásunkat el­homályosítani. Ennek a 12 esz téridőnek vannak törtcnelnu jelentőségű, maradandó, eltöröl hetetlen eredményei, amelyekei Ti magyar munkások, parasztok, értelmiségiek, a Magyar Dolgo­zók Pártjának vezetésével, ke­mény és áldozatos munkátokká hoztatok létre. Megújhodó nép­­köztársaságunk számít arra az erőre és önfeláldozásra, amelyet Ti az alkotó munkában megmu­tattatok és amely hazánk jobb jövőjének legfőbb biztosítéka, A Minisztertanács október 28-án, délután Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke vezeté­sével ülést tartott. Az ülésen a Minisztertanács tagjain kívül részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. A Minisztertanács meghall­gatta és megvitatta Nagy Imre beszámolóját a politikai hely­zetről és jóváhagyta az általa előterjesztett kormánynyilatko­zatot. A kormánynyilatkozatot Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke rádió útján azonnal is­mertette az ország lakosságával. A Minisztertanács meghall­gatta a közellátási kormánybi­zottság elnökének, valamint a közlekedésügyi miniszternek be­számolóját a lakosság ellátásá­nak megszervezéséről. Megálla­pította, hogy a főváros lakossá­gának zavartalan ellátása a i élelmiszeripari munkások, kü­lönösen a pékipari dolgozók, va­lamint a belkereskedelmi és a közlekedési dolgozók önfeláldo­zó munkája révén biztosítható Átmeneti nehézségek vannak a tejellátás körül, mivel a szállí­tás megszervezése több időt igé­nyel. A Minisztertanács utasí­totta a közellátási kormánybi­zottságot, hogy különösen 8 gyermekek, iskolák, kórházak, klinikák tejellátásáról feltétle­nül gondoskodjék. A Minisztei-tanács tárgyalt £ fegyveres harcok következtében Keletkezett károk helyreállításá­ról. Határozatot hozott a harcok (Folytatás * 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
Thumbnails
Contents