Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-27 / 254. szám

NÉPÚJSÁG AZ MDP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAHA'CS LAPJA- - j - - " " " XI. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM Ára SO fillér 195«- OKTÓBER 27. SZOMBAT Éljen a független, demokratikus és szocialista Magyarország! Kiáltvány a magyar néphez ! Unemzeti kormány választásává A két világháború óta nem vottak ilyen tragikus napjai Ma­­gyarorszagnak. Százakra tehető a halottak, cs ezrekre a sebesül­tek száma. Haladéktalanul véget kell vetnünk a vérontásnak. En­nek biztosítására a Központi Ve­zetőség a következő intézkedése­ket teszi: 1. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslattal j lordul a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnökségé­hez, hogy tegyen előterjesztést Népköztársaságunk Elnöki Ta­nácsához új, nemzeti kormány választására. Ez a kormány arra hivatott, hogy maradéktalanul jóvátegye a múlt hibáit és bű­neit és az egész nemzetre tá­maszkodva megoldáshoz segítse népünk minden jogos követelé­sét. Népünk kimeríthetetlen ere­jével megteremti a jólét, a füg­getlenség és a szocialista demok­rácia szabad országát. A Központi Vezetőség, Nagy Imre elvtárs vezetésével a leg­szélesebb nemzeti alapon meg­alakuló kormány tagjaira javas­latot tesz. 2. Az új kormány tárgyaláso­kat kezd a szovjet kormánnyal, hogy a függetlenség, a teljes egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján rendezze az országaink közötti viszonyt. Ennek első lépéseként a rend helyreállítása után a szovjet csapatok haladéktalanul visszatérnek támaszpontjaikra, | Magyarország és a Szovjetunió teljes egyenjogúsága megfelel mindkét ország érdekének, mert csak ezen az alapon épülhet fel a valóban testvéri és megbont­hatatlan magyar—szovjet barát­ság. Ezen az alapon alakul újjá Lengyelország és a Szovjetunió viszonya is. 3. A Központi Vezetőség he­lyesnek tartja az üzemi munkás­­tanácsok meg\ álasztását, a szak­­szervezeti szervek közreműködé­sével. A munkásosztály jogos anyagi követeléseinek kielégí­tése érdekében béremelést kell végrehajtani. Ennek mértékére, anyagi lehetőségeinkhez képest maximális erőfeszítéseket kell tenni. Mindenekelőtt az alacsony keresetűeknél kell végrehajtani. A kormány a harcban való részvételért amnesztiát ad a fegyveres harc minden részvevő­jének. Ennek egyetlen feltétele a fegyverek azonnali, de legkésőbb ma este 10 óráig való letétele. 5. A Központi Vezetőség és a kormány nem hagy kétséget az iránt, hogy a szocialista demok­rácia talaján áll, de ugyanakkor szilárd elhatározása, hogy meg­védi népi demokráciánk vívmá­nyait és nem tágít a szocializ­mus ügyétől. Programja alkal­mas minden becsületes magyar hazafi egyesítésére. A Központi Vezetőség nem feledkezik meg arról, hogy vannak népi demok­ráciánknak elkeseredett és min­denre elszánt ellenségei, és fel­hívja a kommunistákat, magyar dolgozókat, mindenekelőtt a munkásokat, a fegyveres erő­ket, a volt partizánokat, a nép­­hatalom szilárd oltalmazóil, hogy azokat, akik Népköztársaságunk államhatalma ellen fegyverrel támadnak — ha a megadott ha­táridőig nem teszik le a fegy­vert — kíméletlenül semmisítsek meg. 6. A rend helyreállítása után haladéktalanul hozzáfogunk mindazoknak a változtatásoknak kidolgozásához, melyeket, nép­gazdaságunk irányítása, a me­zőgazdasági politika, a népfront­politika és pártunk vezetése, valamint egész munkánk terén meg kell v alósítani, hogy a szo­cialista demokrácia elvei teljes mértékben érvényesüljenek. Az egész népp<y folytatott esz­mecsere útján előkészítjük és megvalósítjuk a demokratikus és szocialista, az önálló és füg­getlen Magyarország nagy nem­zeti programját. A nemzet egysége, testvériesü­lése örökre váltsa fel az öldöklő testvérharc e tragikus korszakál. Hegedjenek be a sebek, amelye­ket önmagunkon ejtettünk. Ha élni akarunk, új életet kell kez­denünk. Csak rajtunk múlik, hogy a szörnyű megpróbáltatá­sok után a belső béke, a félelem Mit láttam Budapesten? — Egy s s e in l a 11 n besxámoló j a — Ki tudja hányadszor tesszük fel mi most a kérdést Komlós Zoltánnak, a MEHIV vezetőjé­nek. Ugyanazt a kérdést... Mi van Budapesten? 25-én délelőtt jött vissza Kecskemétre, a vér­rel áztatott fővárosból. De fi­gyeljük csak, most ő beszél... — Kétnapos értekezletre vol­tam hivatalos. Hétfőn nyugodt volt a főváros, teljesen nyugodt. Kedden már a fákon, a hirdető­­oszlopokon olvashatta mindenki 14 pontban az ifjúság követelé­sét. Nyomtatott cédulák, alatta ceruzával: ma délután kettőkor találkozunk. A helyet is megje­lölték: Bem-szobor előtt, a Ká­rolyi kertben és a lengyel kö­vetség előtt. Ezekről az esemé­nyekről csak hallomásból tu­dok. Ügy mondják, hogy . nem­­zetiszínü zászlókkal gyülekezett a nép, felolvasták a 14 pontot, rlszavalták a Talpra magyar-t. — Örömmámorban úszott Bu­dapest — ennek már én is szem­tanúja voltam. Nemzetiszínű zászlók a házakon, háromszínü kokárda a kabátok hajtókáján. Olyan emberek ölelkeztek, csó­koloztak össze, akik talán soha nem látták egymást. Könny hul­lott a szemekből — Kedden este, a megbeszélés után engem is elsodort a tömeg. Talán az egész város ott höm­pölygőit az utcákon. A Sztálin térre mentem, odahajtott a kí­váncsiság. Hatalmas tömeg néz­te, amint ledőlt az ércbeöntött hétméteres szobor. Még az este megjelent a Szabad Ifjúság és az. Írószövetség kiadványa is, azt olvasták mindenfelé. — A rádiónál is nagy volt a csoportosulás, jelszavakat vertek vissza a Bródy Sándor utcai fa­lak. »Ezt beszélik Pesten, Bu­dán, hova lett az urán«; »Gero Ernő gyere ki, ég a házad ide­kinn!« Követelték a 14 pont el­fogadásál. Ekkor tört ki a harc. !) óra felé a tömegből lőtt valaki, és a Rádió előtt őrlálló ÁVH-s éle­tét vesztette. Újabb lövések, majd megdördült az első sortűz. Ez és a G erő-beszéd olaj volt a tűzre. Vér folyt... A hír gyor­san tovaszállt, mindenfelé fegy­vereket szereztek. Megkezdő­dött a tűzharc. 24 évesnél fia- j talabbak — idősebb talán egy | se volt közöttük — forgatták a I fegyvereket. A Nyugati-páíya­­udvarnál ledobták a vörös csil- | lagot és hatalmas máglyán el- j égették. A Szent István körúton volt a szállásom. Az ötödik emelet­ről néztem az eseményeket. Ta­lán éjszaka fél kettő lehetett, mikor megjelentek a magyar katonák es a fiatalok követelé­sére kiosztották, átadták a fegy­vereket. Ha az autó nem akart megállni, kilyukasztották gumi­ját. Akkor a hidakat még ma­gyar tankok védték. Hajnali 4 óra volt, mikor megjelent az első orosz lank. Ezen az éjjelen a környéken tűzszünet völt. Az alvók nyugalmát nem zavarta a puskaropogás. Másnap — hiába volt a bel­ügyminiszter felhívása — kikí­vánkoztak az utcára az embe­rek. Előző napi lelkesedés ko­morsággá vált, az üzletek zár­va, a villamosok álltak, csak a nép ment, talán maguk se tud­lak hová. A Néphadsereg Szín- 1 I nélküli életet, a jólétet jelentő termelő munka, a szabadság, a ! jog cs az igazság legyen népünk j osztályrésze. Éljen a független, demokra-A délutáni órák eseményei Kecskeméten Több, mint négy ezer főnyi tömeg verődött össze kora­­délután Kecskemét utcáin. Felvonultak a Városi Tanács elé és homlokzatáról eltávolítot­ták a vörös csillagot. Ezekután az AVH épülete elé vonultak, több ember felmászott kívülről a tetőzetre és hatalmas vaska­lapácsokkal ledöntötték a Nép­­köztársaság címerét. A tömeg éljenezte Kossuth eszméit, köve­telte a szovjet csapatok azonnali kivonulását hazánk területéről és lelkesen éltették népi hadse­regünk kiváló katonáit. Hosszú sorokban hullámzottak a Kossuth-téri szovjet emlékmű­höz, melyről ugyancsak letörték az ötágú csillagot és a Szov­jetunió címerét. Követelték, hogy sürgősen tegyék ki a lesze­dett csillagok helyére Kossuth címerét. A tömeg a megyei pártbizott­ság homlokzatáról, a pártbizott­ság dolgozói segítségével levet­ték a csillagot. ház előtt, az útépítkezés eszkö­zeivel, kocsijaival torlaszokat emeltek. Szovjet tankok felé mentek a fiatalok, fegyvertele­nül. Vaktölténnyel lőtt a tank, a 150-es csoport lefeküdt, a tank elment a Nyugati felé. A Viseg­rádi utcánál tömeg állt, ott is lőttek. Fegyverek ropogtak a Lánehídnál, a Baross téren, a Ráday utcában. A Corvinnal szemben az utcán bokáig gázol­tak a kilőtt hüvelyekben. A körúton a Horizontból az utcára hordták a könyveket, a lemeze­ket és meggyújtották. A Szabad Nép előtt kiégett páncélosok, felborult autók. A stúdió előtt, ezenkívül még a Honvéoeimi Minisztériumnál dúlt a harc. Fegyverek szórványosan szól­tak a városban mindenütt, és a harc nem ült el az est leszáliá­­val sem. A kijárási tilalmat semmibevették az emberek, az utcán jártak cs mellettük, fölöt­­iük fütyültek a golyók. így volt csütörtökön reggelig... Ek­kor egy Szeged felé induló vo­nattal hazajöttem. Örülök, hogy itthon rendet, nyugalmat talál­tam. A Budapesten látott ese­mények után csak azt mondha­tom mindenkinek: őrizzük meg a rendet. Ne juttassuk városunkat, családunkat Budapest tragikus sorsára... A mintegy ötezerre szaporul­tak a Széchenyi térre vonultak, ahol néphadseregünk katonái le­vették sapkáikról az emblémá­kat és helyükre a civilek lelkes­­tapsa és éljenzése mellet! feltűzték a piros-fehér-zöld sza­lagocskákat. És hullámzott tovább a tömeg az emberek sokasága. Emberek! Barátaink! Vigyáz­zunk mindannyian. Ne tegyünk kárt felebarátainkban, javaink­ban, őrizzük meg emberi méltó­ságunkat, a helyzetnek meg­felelő komolysággal, megfontol­tan cselekedjünk! Nem rombolást akarunk nem pusztulási! Fegyelmezetl harcot. Össze Kell fognunk nekünk munkásoknak, parasz toknak, értelmiségeiknek, ne­künk, a magyar néphadsereg szabad harcosainak! Meg kell teremtenünk az új, szabad, füg­getlen Magyarországot! A nyomdászok már döntöttek Megalakul! Kecskemétet az első munkástanács Alig egy órával e rendkívül kiadás megjelenése után, lelkes hangulatú röpgyúlés zajlott, le e Bács-Kiskun megyei Nyomd: Vállalatnál. A munkások dön lése az volt, hogy a munkást.! nács megalakításával nyújtják t legnagyobb segítséget kormá­nyunknak és pártunknak a rené végleges helyreállításához — ahhoz a lehetőséghez, hogy min den kérdésben szót értsünk. Az ízzóhangulatú röpgyúlés részvevői, régi munkásokat hosszú szakmai gyakorlattal ren­delkező nyomdász dolgozókat vá­lasztott a munkástanács tagjai­vá. A tanácsba egyhangú lel­kesedéssel és helyesléssel bevá­lasztották az üzem igazgatóját is A nyomda munkástanácsa a választások alapján a követke­ző: Durszt Ferenc, Faragó Imre és Sebők Mihály. A munkásta­nács cs a dolgozók egyhangúlag Faragó Imrét választották meg a vállalat igazgatójának. Az újság­írók ezúton üdvözlik a nyomda munkástanácsát és jó egészsége: kívánnak az üzem valamennyi dolgozójának a további közös munkához. tikus cs szocialista Magyaror­szág! Budapest, 1956. október 26. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége

Next

/
Thumbnails
Contents