Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-19 / 221. szám

mÂO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG a Mif m'cs-msm mebtei iizansfta ts » mesyei unies um xi. Évfolyam, 221. szám_______ Ára g§ fiHmr ___________195c. szept. 39, szerda J HtgituiaLi a judird a szötotermeíő állami gazdaságokban Megyénk szőlő- és gyümölcs­termelő állami gazdaságaiban megkezdték az exportra kerülő sárfebér szőlő szüretelését. Az idei termésből mintegy 170 va­gonra valót szállítanak külföld­re az állami gazdaságokból. A borszőlők szedéséhez is ha­marosan hozzákezdenek. Az elő- víüret mindenütt befejeződött. Megállapították, hogy a tavalyi­nál lényegesen jobb lesz a borok minősége: 19—20 fokos mustot mértek az eddigi próbákon. Hol­■Az úr a pokolban is úr« mondás mintájára ms g kell állapítani, hogy az újságíró mindenütt újságíró. Kétnapos jugoszláviai kirándulásunk min­den képét, eseményét önkénte­lenül is úgy rögzítettem meg, annyira feladatnak, megbízatás­nak éreztem a pontos megfigye­lést, mintha Bács megye olvasó- közönségének megbízólevele kö­telezett volna rá. Noviszadra tizenkét órás uta­zás után, gyűrötten érkeztünk meg, de kinek jutott volna eszébe pihenni? Azonnal elözön­lőit ük az aznap délben meg­nyílt nemzetközi mezőgazdasági árumiritavásá'ft. Nagy buzgalom­mal kezdtem figyelni és jegyez- getni a látottakat. Különösen a kiállítás jószáganyaga érdekelt; nemcsak azért, mert hivatalból is a megyei újság mezőgazda­sági rovatának munkatársa va­gyok, hanem, mert egyénileg is nagyon érdekel az állattenyész­tés. Ebbéli gyönyörűségem kielé­gítésére gazdag táplálékot nyúj­tottak a szebbnél szebb állatok­kal zsúfolt istállók; azt sem tud­tam, mit csodáljak legelébb; a pompás holland teheneket, a német sertéseket, vagy a büsz­ke örömmel felfedezett magyar kosoltat, amelyeket — mint ké­sőbb értesültem — a nemzetkö­zi bírálóbizottság aranyéremmel tüntetett ki. (Sajnos, a Mezőhe­gyest Állami Gazdaság által kiállított üszőkről és bikákról elég rossz volt & vélemény; dánként "6—71 mázsa átlagter­mésre számítanak. Az izsáki, hel- véciai állami gazdaságban a fia­tal szőlősökön holdanként 30—40 mázsa szőlőt szüretelnek. A jó termes betakarítására mindenütt felkészüllek, a pincék kimeszelve, a hordók fertőtlenít­ve várják az újbort. Több helyen korszerűsítették a szőlő feldol­gozását. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban szőlőbogyózógép beállításával különleges minősé­gű vörös kadart készítenek. több szakember szerint ezekből nagyon gyenge anyaggal szere­peltünk.) Már a nézelődés során feltűnt, hogy a kiállított sertések túl­nyomó része hússertés; a nálunk is ismert jorkshireí, Cornwall és egyéb fajtákon kívül egész sor eddig nem látott hússertés-faj­tát láttam. Nyomban mcgszüie- tetí bennem az elhatározás: utánajárok a jugoszláviai sertés- tenyésztés helyzetének. Hogy egyik legjelentősebb állatte­nyésztési ág ebben az országban, már abból is sejtettem, hogy Szabadkától Noviszadig nem győztem csodálni az egymást érő hatalmas kukoricatáblákat, A szándék készen is volt, da mostmár kell keresni valakit, aki felvilágosít. Találomra meg­szólítottunk Ádám Eta elvtársnő­vel, az MTI megyei szerkesztő­ségének vezetőjével egy derék embert s mivel szerencsétlensé­günkre semmit sem értett ma­gyarul, jelbeszéddel érdeklőd­tünk a kiállítási igazgatóság hol­léte iránt. Emberünk azonnal karonragadott s meg sem állt velünk az irodáig. Itt nyomban ízelítőt kaptunk a jugoszláviai elvtársak szerete- téről, hallatlan udvariasságáról, szolgálatkészségéről. Három perc múlva már Szekicki Gyúrónak, a kiállítás egyik vezérigazgató­jának pazarul berendezett szobá­jában ültünk, aki a tolmács út­ján közvetített záporozó kér­déseinkre mosolyogva adta a ( jabb hír ( tengődről t A sMmiú egymásáéit lépttel te i szövetkezetbe Telefonon kaptuk az értesítést: Csengőd és környékének szőlős­gazdái nagy örömmel fogadták a Népújság keddi számában megjelent cikket, hogy alakuló­ban van a Csengőd és környéke Hegyközség Termelő- és Értéke­sítő Szövetkezete. Egymásután lépnek be. Égető problémát, a szőlősgazdák mintegy évtizedes gondját oldja meg ez a szövet­kezet. Egy nap alatt mintegy 50 tag j kérte felvételét a szövetkezetbe, ! többek között Rigó József, Ha- j lász Vince, Török Bálint; Heb- j rich János, Angyal Gábor, Csa- j túri László, slb. Örömmel veszik a község dől- \ gozói, hogy a szövetkezet a bor- j palackozó, a szeszfőzde s a min- 5 fatelep létesítésével mintegy 1 száz embert foglalkoztat majd. j Janka Béla megbízott elnök el- j mondja: a különböző kedves- ! menyeken kívül olyan cikkek- j kel is ellátják kedvezményes áron ! a tagokat, amelyek beszerzése a | gazdáknak nagy időveszteséget l jelentene, így például téli fii- j velővel. oooooooe A moszkvai kiállításon érdeke:; hírt kaptunk a Kecs­keméti Kinizsi Konzervgyárból. Kiss elvtárs, a kereskedelmi osz­tály vezetője közölte velünk, hogy az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárral, meg a Gyulai Húsipari Vállalattal közösen konzerv- és húskészítményekkel vesznek részt a moszkvai mező- I gazdasági kiállításon. Ez az első ilyen megnyilvánulás megyénk- J ben. Reméljük, még sok ilyen és ehhez hasonló követi, válaszokat. (Apróság, de jellem­ző, hogy újságírói igazolványom a táskám mélyén hevert mind­végig, a bemutatkozáskor elő akartam venni kilétem hivatalos igazolására, de udvariasan elhá­rították. Eszembe jutott, hogy mi est talán »ébertelenségnek« minősítenénk.) Szekicki Gyúró elvtárstól aztán elöljárójában megtudtuk, hogy a noviszadi vásárt 1923 óta. hagyományosan megrendezik, az utóbbi évek kivitelével, számos külföldi ország részvételével. Az idei kiállításon Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Svájc, Olaszország, Svédország, Né- metország (mindkét rész), Hol­landia és Franciaország vesz részt. Több, mint ezer a kiállító gazdaságok, vállalatok és szövet­kezetek száma. A jugoszláv mezőgazdaság fej­lődéséről ■megtudtuk, hogy az utóbbi két évben különösen az ipari növények termelése nőtt meg, a múltban ugyanis éppen ezek a növényféleségek sínylet­ték meg az elmaradott műtrá­gyagyártást. A sertéstenyésztés valóban a jugoszláv mezőgazdaság jelen­tős ága s egyik legfontosabb ki­viteli ága. Helyesnek bizonyult megfigyelésem: valóban főleg hússertésekkel dolgozik a jugo­szláv mezőgazdaság, mert az expressz-hízlalás, a húskivitel jó üzlet: egy kilogramm sertés­húsért Jugoszlávia 2 kg zsírt kap. Igen fok fajtával dolgoz­nak, s ezeket keresztezik. Leg­elterjedtebb a már említett jorkshirei, Cornwall s egyéb angol fajtákon kívül a német s számos hazai fajta: a moravka, Faiiíos kérdéseket tárgyalt a megyei tanács VB À megyei tanács végrehajtó bizottságának keddi ülésén több fontos kérdésben született határozat. Így például Kiskunfélegy­háza 100 000 forintos kölcsönt kap egy mélyfúratú kút létesíté­sére. Helyreállítják a kunfehértói gyógyfürdőt is. A helyreállítás 100 000 forintnyi költségéből a megyei tanács 60 ezer, a járási tanács pedig 40 ezer forintos terhet vállalt magára. Hogyan készült fel a kereskedelem az őszi csúcsforgalomra — ezt a kérdést is megtárgyalta a tanács VB. Az előterjesztett írásos jelentés megállapítása szerint az elmúlt évekhez viszonyítva jelentős javulás mutatkozik megyénk áruellátásában. Az úgyneve­zett hiánycikkek száma erősen lecsökkent és most már főleg az építő anyagokra korlátozódik (tégla, cement, cserép, táblaüveg, stb.) Egyes élelmiszerekből az ellátás további javulása várható. A megye földművesszövetkezetei például 20—35 vagon rizsát vesz­nek á, bizományi árusításra a Szolnok megyei rizstermelő szövet­kezetektől. A hús- és zsirelíátás további javulását segíti majd elő, bogy a fölclmüvesszövctkezeíck 2000 sertést hizlalnak helyi szük­ségletek kielégítésére. A tanácsi vállalatok második negyedévi munkáját is értékelte a végrehajtó bizottság. A helyiipari és szolgáltatási vállalatok jól dolgoztak: 10 millió forinttal nagyobb volt a termelési értékük, mint az elmúlt év azonos időszakában. Mintegy 8,5 százalékkal volt magasabb a termelésük es a különféle szolgáltatások száma. így nyereségük is 44,6 százalékkal több volt, az előző év megfelelő időszakához viszonyítva. K érékeméitől —Belgrad ig — Jegyzetek a noviszadi vásárról — Harmadszor is a „Szakma kiváló dolgozója" címért Kubikos országból, Csongrád megyéből valók. Nemcsak a múltban, hanem a jelenben is járják az országot az 5. számú Mélyépítő Vállalat dolgozói. Négy megyében építenek új létesít­ményeket. Ezek közé tartozik megyénkben Kecskeméten a Kecskeméti Gépgyár új egyeme­letes raktárépítés. Bertus Istvánt és kilenc tár­sát tora tavasszal a fentemlí- tett építkezéshez irányították. A brigád ugyanolyan jó munkát végzett itt is, mint előző mun­kahelyén, sőt a reábízott fel­adatot feleannyi idő alatt elvé­gezte, mint a többiek. Hivatalo­san kubikos-brigád a nevük, de méltán használják azt a címet, hogy komplex-brigád. El is mondjuk, miért. Nem tudnak olyan segédmun­kát rájuk bízni, amit el ne vé­geznének. Az előző képen azt láthatjuk, hogy kubikolnak, azaz földet hordanak a létesítmény riszavka hússertés, de foglalkoz­nak a magyar mangalicával U. (Az említett fajtákból már a beszélgetést megelőző sétám al­kalmával sokat láttam. Berk- shirei sertésekkel szerepelt a pivnicei (pincédi), sztapari noviszadi termelőszövetkezet, gazdag kiállítási anyagot hoztak a szabadkai, kikindai, zombori állami állattenyésztő birtokok.) Szekicki elvtárs elmondotta, hogy a folyton fejlődő sertés- tenyésztés révén a jugoszláv húsellátás kielégítő. 1952 óta korlátlanul, szabadon kapható, a sertéshús ára 2—300 dinár kö­zött mozog, a mi pénzünkön te­hát 20—30 forint. ».Ha akarja ön, egy egész hentesüzlet sertéshús-készletét megvásárolhatja s azzal búcsúz­nak majd, hogy: tessék holnap visszajönni« — mondta jellemzé­sül a korlátlan forgalomra Sze­kicki Gyúró. (Ugyanez vonatko­zik több gyarmatárura: szokat­lan látvány volt számunkra a szabadkai, noviszadi fűszerüzle­tekben a hatalmas zsákokban árusított rizs, az igazán olcsó bors, kakaó, csokoládé, babká­vé, vanília s egyéb.) Szekicki elvtárssal folytatott beszélgetésünket a magyar dele­gáció megérkezése szakítot­ta félbe. Átadtuk a helyet az újabb vendégeknek. Szerettem volna mégegyszer végignézni kedvenceimet; de esti etetés után a jugoszláv malacok, svá jci bocik sem szeretik a zavarást s a röpke látogatás tapasztalatai­val kénytelenül megelégedve tá­voztam, r ~ ‘ ’ Gáspár alapzatához. Nem akadnak fönn akkor sem, ha a munkavezető azt mondja nekik: elvtársak, ma betonozunk. Ha úgy adódik — amint a második képen láthat­ójuk —, hogy gerendát kell hor- "»dani, a brigád a gerendahordás- |nál segédkezik. Amit fontos itt .megjegyeznünk, az, hogy a ki- I adott munkát félannyi idő alatt Ivégzik el, mint a többiek. I Küldetésüket két hónappal ez- ! előtt a Kecskeméti Gépgyár épít­kezésénél befejezték. Székhelyű­iket Szentesre tették át. A 2. szá- *mú Téglagyárban ütöttek tanyát. _ Komoly munkába, egy vasúti ’aluljáró építésébe kezdtek. Már 'az első hónap után nevük mel­lett 200 százalékot jelzett a ver­senytábla. f Ügy hírlik, hogy a brigád tag­jainak mellére októberben tűzik harmadszor a »Szakma kiváló dolgozója-« kitüntetést. Kívánjuk, hogy így legyen. * I Á gépesítés hatosa A Bácsalmási Téglagyárban régebben kézzel készítették a jnyen,téglát. Augusztusban egy [gépet állítottak be a gyártás ‘meggyorsítására. Bár a gép nem ja legkifogástalanabbul működik, ide komoly eredményeket értek ‘el a gép segítségével. Megnövekedett a termelés. Már az első nap 10 000 darab ? nyerstéglát gyártottak nyolc óra ; alatt. Ezért dicséret illeti Szente I Istvánt és a présgépnél dolgozó­ikat. Meg kell említeni azt is, [hogy a téglák minősége jó. I Az első eredmény még nem fa felső határ. Több és jobb tég- jlát is lehet termelni, erre már jván példa. A második nap nyolc í óra alatt 17 000 darab jóminő- iSégü tégla került ki a présgé- jpesek kezei közül. Ebben szin- jtén jó része van Szente elvtárs­iak,

Next

/
Thumbnails
Contents