Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-19 / 221. szám

Minisztertanácsi rendelet « kukorica értékesítés szerződéses rendszeréről A népgazdaság szükségletének biztosítása céljából a kukorica — értékesítési szerződésen alapuló — állami felvásárlását a Minisz­tertanács rendeletben szabá­lyozta. A rendelet értelmében az egy hold, illetőleg ennél nagyobb szántóterületen gazdálkodó egyé­ni termelőktől és termelőszövet­kezeti csopoi’ítagoktól meghatá­rozott kukoricamennyiséget álla­mi szabadfelvásáriási áron — értékesítési szerződés útján — kell felvásárolni. A termelők a kukoricaértékcsítési szerződés helyett sertés-, illetve baromfi- hizlalási szerződést köthetnek. A mezőgazdasági termelőszövetke­zeteknek kukorica helyett érté­kesítésre előirányzott sertésekre kell hízlalási szerződést kötni. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága — figyelemmel a vár­ható kukoricatermés-átlagokra s a sertésállományra — községen­ként állapítja meg, hogy az ál­lam az egyes birtokcsoportokon (1—3 hold, 3—5 hold és 5 hold­nál nagyobb területű gazdasá­gok) beiül a termelőktől szántó­területük alapján holdanként mennyi kukorica lekötését várja. A termelők az előirányzott meny- nyiségre szabad választásuk sze­rint kukoricaértékesitési, sertés-, illetve baromfihízlaiási szerző­dést köthetnek. A szerződéskö­tésnél a termelési szerződéssel lekötött, valamint a szociális és gyermekek utáni kedvezmény cí­mén termény- és húsbeadás alól mentesített szántóterületet fi­gyelmen kívül kell hagyni. Sertéshizlalási szerződés köté­sénél egy hízott sertés 400 kilo­gramm kukoricának felel meg. A leszerződött baconsertés dara­bonként 350 kilogramm, az ex­portminőségű hízottliba 20 kilo­gramm, a hízottkacsa és export­minőségű pulyka 10 kilogramm, egy kilogrammon felüli csirke négy kilogramm kukoricának fe­lel meg. A kukoricaértékesitési szerződés a szerződésben lekötött kukoricával azonos súlyú árpá­val, illetve zabbal is teljesíthető. Húsjellegű keresztezett sertések­re is lehet szerződést kötni. Az értékesítési szerződés alap­ján átadásra kerülő árpa és zab felvásárlási ára mázsánként 240 forint, a kukorica ára — májusi morzsolt kukoricára átszámítva — mázsánként szintén 240 fo­rint. A terményforgalmi vállalat a termelők kívánságára a szer­ződés megkötésekor a lekötött kukoricamennyiség 50 százaléka erejéig köteles előleget folyósí­tani. Az értékesítési szerződéssel le­kötött kukoricát a kukoricabe­adási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg, illetve amennyiben a termelő beadási kötelezettsé­gét már teljesítette, a szerződés- kötéstől számított öt napon be­lül, a lekötött hízottsertést, ba­A Szovjetunió rendszeres légijáratot létesített a Tu-104-es löli hajtásos utasszállító repülőgépekkel MOSZKVA. (TASZSZ) 1955. májusától 1956. szeptemberéig a Szovjetunió légiforgalmi vona­lain kísérleteket végeztek Tu— 104 mintájú lökhajtásos utasszál­lító repülőgépekkel. Már befejeződtek az előkészü­letek ahhoz, hogy rendszeres utasszállító légijáratokat létesí­tenek Tu—104-esek felhasználá­sával és szeptember 15-től kezd­ve a Szovjetunió polgári légi­forgalmi vonalain megkezdődött a rendszeres közlekedés ezeken a gépeken. Eleinte a Moszkva— Irkuck vonalon, majd a Moszkva —Tbiliszi, Moszkva—Taskent, Moszkva—Habarovszk, Prága— Moszkva—Peking, stb. útvona­lon indultak ilyen járatok. — (MTI) BELGRAD. A Tanjug jelenti: Sukarno indonéz elnök és kísé­rete kedden reggel repülőgépen elutazott Jugoszláviából. PÁRIZS. A NATO »-három bölcs-« nevű bizottsága hétfőn Pineau francia külügyminiszter­rel tárgyalta meg a nem katonai jellegű együttműködés kérdéseit — jelenti a DP A. A NATO fő­titkárságán közölték, hogy az olasz, a kanadai és a norvég kül­ügyminiszter, akit az Atlanti Tanács ezzel a feladattal meg­bízott, kedden befejezi »interjúi­nak« sorozatát. Szerdán elutaz­nak Londonba a Szuezi-csator- nával foglalkozó második érte­kezletre. BERLIN. A Vorwaerts című lap bonni jelentést közöl azokról a tervekről, amelyek szerint atom- és hidrogénfegyverrel akarják felszerelni a nyugatné­met hadsereget. A jelentés rá­mutat arra, hogy e tervek értel­mében a nyugatnémet hadsere­get ellátnák mindenfajta atom­fegyverrel. Elsősorban »taktikai atomfegyverekről« van szó, majd ezt követné a nyugatnémet had­sereg »stratégiai atomfegyverek­kel« való felszerelése. A lap jelentés közöl arról is, hogy az Egyesült Államok haj­landónak mutatkozott »minden késedelem nélkül« atomfegyver­rel ellátni a nyugatnémet had­sereget. Várlmtó Időjárás szerdán estig: Kevés felhő, legfeljebb egy-két he­lyén kisebb eső. Mérsékelt, keleti Ezél. Et'cis éjszakai lejiülés, egyes he­lyeken taloj'méiitl fagy. A napoali felmelegedés a nyugati határszélen növekedik, máshol alig változik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet szerdán: 17—20 fok kö­rött. MOSZKVA. Mint ismeretessé vált, N. Sz. Hruscsov szeptem­ber 19-én magánlátogatásra Ju­goszláviába érkezik. N. Sz, Hruscsov néhány napon át üdül Jugoszláviában. consertést, hízottlibát, kacsát és csirkét a szerződésben megálla­pított időpontban kell átadni. A termelők a kukoricában fennálló beadási kötelezettségük teljesí­tése és a szerződéses kukorica- mennyiség átadása után fenn­maradó feleslegeiket szabadon értékesíthetik és szállíthatják. A rendelet végül részletesen ismerteti, milyen eljárást kell al­kalmazni azokkal szemben, akik nem tartják be a rendelet elő­írásait. (MTI) — A mélykúti községi mflfe­lődési ház szeptember 19-én az Uj Élet Tsz DISZ-szervezetével látogatást szervez egy tataházi termelőszövetkezetbe tapaszta­latcsere céljából. — A kecskeméti Katona Jó­zsef Színház tájegyüttese Bács­almáson nagy sikerrel mutatta be Molnár Ferenc: »Doktor úr« című zenés bohózatát. A bács­almásiak meghívták az együt­test, hogy legközelebb játssza el a »Tacskó«-t; — Kibővítik a hajóisi mozit. Sokat panaszkodtak ecfdjg a ha­jósiak, hogy nincs rendes jnozi- helyiségük. A tanács 15 000 fo­rintos felújítást hajt végre ha­marosan a mozitermen. Kifcővr-' tik a mozit és a gépházat nor­málfilmek vetítésére alkalmas géppel szerelik fel. — Kormányos János szanki la­kos a Rácz-féle állami erdőből akácfát vágott ki és lopott el. Emiatt a bíróság egy hónap és 15 napi felfüggesztett börtön- büntetésre ítélte. A mezogaziiasági kiállítás tárgysorsjátékának nyerenyei Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás tárgy- sorsjátékának nyereményei Budapesten a Magyar Divatcsarnokban, vidéken a földművesszövetke­zeti boltokban válthatók be. (Felvilágosítást ad a kiállítás irodája: Budapest, VII., Lenin körút 30. Telefon: 222—495.) Legutóbbi számunkban a nagy nyeremények számait közöltük. Az alábbi kisebb nyeremények valamennyi sorozatban a megjelölt pénzösszeget nyerték: Szám 0116 0163 0285 Ô291 0491 0535 0585 0619 0758 0903 0948 0956 1017 1125 1151 1222 1250 1275 1279 1324 1380 1449 1465 1517 1534 1566 1583 1614 1644 1817 1866 1888 1979 1988 2097 2107 2201 2227 2272 2512 2525 2749 2761 Nyere­mény, Ft 25 25 25 25 50 50 100 40 25 25 50 25 40 25 40 40 25 40 25 40 40 50 25 50 . 25 100 25 50 40 25 25 40 40 100 25 50 40 25 40 25 50 25 25 Szám Nyere­mény, Ft Szám Nyere­mény, Ft 3039 25 5617 50 3078 50 5732 40 3232 40 5743 40 3238 50 5757 40 3295 25 5842 25 3449 25 5868 40 3452 25 5879 25 3508 25 5882 25 3525 100 5886 25 3539 50 5915 50 1 3552 25 6187 40 3575 5li 6255 50 3580 25 6291 50 3581 25 6306 25 ! 3618 25 6310 40 3730 40 6325 100 4072 100 6378 40 4091 40 6412 25 4109 25 6451 25 4587 40 6687 25 4660 40 6720 40 4G92 100 6739 50 4774 6794 40 4783 40 6807 25 4839 25 6855 40 4945 25 6940 50 5006 25 7012 25 5083 50 7042 50 5141 40 7056 25 5171 25 7188 25 5191 40 7202 25 5244 40 7338 100 5294 25 7348 40 5317 50 7356 25 5325 40 7367 25 5331 25 7372 25 5358 40 7383 25 5399 40 7440 40 5435 40 7560 50 5499 25 7567 25 5525 50 7576 100 5539 50 7785 50 5547 25 7890 40 Szám \ 7898 8011 8085 8095 8275 8303 8345 8367 8418 8439 8482 8497 85(16 8510 8575 8588 8607 8679 8703 8708 8744 8804 8879 8910 8929 8943 8971 9051 9186 9226 9262 9342 »418 9518 9660 9766 9779 980C 9813 9822 9831 9903 Nyere­mény, Ft 25 25 40 25 40 25 25 40 25 25 25 25 25 100 40 40 40 25 25 40 25 40 25 40 25 25 50 25 25 25 100 40 25 40 25 50 50 25 50 25 40 50 Veszélyes Játékfeö kezdtek a vezető nyugati hatalmak, ami­kor az egyiptomi kormány telje­sen ésszerű, jogilag és erkölcsi­leg egyaránt indokolt lépése kö­rül ilyen nemzetközi vihart tá­masztottak. Ma már világosan látja ezt mindenki, aki figye­lemmel kísérte a szuezi ügy fej­leményeit, a tárgyalóasztalnál és a kulisszák mögött lefolyt meg­beszéléseket, a lázas diplomáciai tevékenységet. Az államosított csatornatársaság egykori gazdái és a mögöttük álló kormányok a volt alkalmazottak munkabe­szüntetésére irányuló felhívások­tól, a katonai demonstrációkig a fenyegetés és zsarolás minden eszközét igénybe vették, hogy megtörjék Egyiptom ellenállását, térdre kényszerítsék az egyipto­mi kormányt. De minden eddiginél kihívóbb — és hozzátehetjük: meggondo­latlan — volt az a »tervezet«, amelyet Eden angol miniszterel­nök terjesztett be Londonban az alsóház drámai lefolyású szuezi vitájában. Eden nem kevesebbet javasolt, mint azt, hogy alakít­sák meg a Szuezi-csatornát hasz­nálók szövetségét, amely szövet­ség saját révkalauzokat alkal­maz, majd átkelési illetéket szed a csatornán és a hajózás jöve- Selmébői nagylelkűen bizonyos összeget juttat a csatorna tény­leges tulajdonosának. Egyiptom­iak »együttműködésének ará­nyában«. lesz elfogadni« a nyugati diktá­tumot. Egyiptom azonban nyugodt, no­ha tudja, hogy a helyzet patta­násig i őszüli. Nasszcr elnök és inas egyiptomi vezetők világo­san érdesre adták, hogy nem ijednek meg a fenyegetésektől. Ugyanakkor ismételten leszögez­tél;, nem gördítenek akadályt a távozni akaró revkaiauzok, tiszt­viselők útjába, s az ebből adódó átmeneti nehézségek ellenére is biztosítani kívánják a csatorna zavartalan hajózását. E valóban Kritikus napokban Egyiptom mellett áll az egész arab világ, de nemcsak az arab országok népei, hanem a földke­rekség haladó közvéleménye is. Anglia és l-'ranciaország józa- nabbul gondolkodó politikai kö­reiben is növekszik azoknak a tábora, akik óva intenek a to­vábbi elhamarkodott lépésektől. Es ennek már mutatkoznak kéz­zelfogható eredményei is. Nyilvánvaló, hogy a munkás­párti ellenzék erős nyomása késztette Eden miniszterelnököt arra, hogy némileg megváltoz­tassa álláspontját csütörtökön a parlamenti vitát lezáró beszédé­ben. A miniszterelnök ugyanis ezúttal azt mondotta, hogy Ang­lia első iépésképt hajlandó a szuezi problémát a Biztonsági Tanács elé terjeszteni, holott előzőleg az ENSZ igénybevételéi csupán mint az erőszak alkalma­zása mellett egy másik eszközt vetette fel, arra az esetre, ha Egyiptom akadályozná a terve­zett testület működését. Tagadhatatlan, hogy az angol— francia kormány kényes hely­zetbe hozta saját magát és nagy' dilemma előtt áll. Ügy véli, ha most visszakozt csinál, megáll a háborús készülődések útján, presztízsveszteséget szenved. De tény az is, hogy a másik út, ameiy felé halad, a háborús »szakadék széléig« vezet s be­láthatatlan következményekkel járhat. Az arabok már koráb­ban kijelentették, hogy minden Egyiptom elleni támadást saját maguk elleni támadásnak tekin­tenék. Kilátásba helyezték, hogy ez esetben elvágják a közel-keleti olajvezetéket, felszámolják az imperialisták utolsó gazdasági bázisát. Angliában pedig attól tartanak, hogy India egy ilyen lépés következtében azonnal ki­lépne a nemzetközösségből. Mindezeken túl azonban a to­vábbhaladás ezen az irreális úton kockára teheti a nemzet­közi életben az utóbbi időben bekövetkezett egész enyhülést. Az is természetesnek tűnik, hogy egy esetleges fegyveres konflik­tus aligha korlátozódnék a Szuezi-csatorna övezetére és ál­talában a Közel-Keletre. Ezért kísérik az emberek világszerte olyan feszült figyelemmel a szu­ezi eseményeket és bíznak ab­ban, hogy végül is felülkereke­dik a józan ész, s a »szuezi ügy« az ENSZ útján vagy más úton — de természetesen nem az erő­szak útján — igazságosan meg­oldódik. E »terv« nemcsak a véglete­kig cinikus, hanem olyan átlát­szóan provokatív is, hogy az el­lenzéki képviselők gúnyos felki­áltásokkal, majd egyöntetű lel- háborodással fogadtak. Feltették a miniszterelnöknek a kérdési, hogyan képzeli el a szövetség gyakorlati működését. Vajon be­engedi-e Egyiptom az ilyen szer­vezetet a saját jogos tulajdonát képező csatornába, engedi-e, hogy megsértsék függetlenségét, szu­verén jogait? — Nyilvánvalóan nem. Nos erre az eshetőségre is megvolt a brit miniszterelnök receptje: ha az egyiptomi kor­mány beavatkozna e szervezet munkájába, jobban mondva, ha nem engedné meg működését a csatornán, akkor ez Eden véle­ménye szerint az 1888-as egyez­mény megsértését jelentené, kö­vetkezésképpen az angol és fran­cia kormány szabad kezet nyer­ne ahhoz, hogy »jogainak gya­korlása érdekében lépéseket te­gyen az ENSZ útján vagy más eszközökkel«. Nyilvánvaló, hogy a »más esz­közök« alatt Eden a katonai nyo­más fokozását, sőt az esetleges fegyveres provokációt értette. Az angol—francia gyarmatosítók, a csatorna-részvényesek és szószó­lóik, a jobboldali lapok és rádió- kommentárok természetesen ho- zsannáznak a legújabb nyugati tervnek. Nyíltan hirdetik, hogy Egyiptom m<i:-t már »kénytelen

Next

/
Thumbnails
Contents