Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-15 / 218. szám
Ki- és bejelentések új módja A Minisztertanács új rendeltet hozott a be- és kijelentkezesekre vonatkozóan, amely augusztus 15-én lépett életbe* A be- és a kijelentkezési módok új szabályával kapcsolatban Köves Károly rendőrszázados legutóbb értekezletet tartott a Kecskemét város és járás lakónyilvántartókönyv vezetők részére. Ezek szerint a lakóhelyváltoztatást a lakónyilvántartónál is be kell jelenteni a személyi igazolvány bemutatása mellett. A lakónyilvántartó a változást a nyilvántartókönyvbe bejegyzi és a be-, illetőleg a kijelentőlapot aláírja. A rendőrség csak a lakó- nyilvántartó aláírásával ellátott bejelentőt fogadja el. Az új szabályzat értelmében az öt napnál rövidebb ideig tartózkodóknak bejelentőlapot kitölteni nem kell, azonban érkezéskor és távozáskor a lakónyilvántartónál köteles jelentkezni, ugyancsak a személyi igazolvánnyal. A 18—60 év közötti hadköteles férfiaknak augusztus 15-től a lakásváltoztatást a honvédkiegészitő parancsnokságon nem kell jelenleni, de a bejelentőlap katonai szelvényét kitölteni köteles. A lakásváltozást minden 16 éven felüli állampolgárnak 48 órán belül kell a rendőrségen jelenteni. A 16 éven aluliak pedig a szülők személyi igazolványának bemutatásá- sával a lakónyllvántartónál jelentkeznek. Az új szabályzat a hivatásos katonatisztekre is kötelező, tehát ók is kötelesek a lakásváltozási jelentőt kitölteni. A lakosság mindig kísérje figyelemmel a lakónyilvántartók közleményeit, mert az esetleges módosításokról, változásokról a lendőrség a nyilvántartókon keresztül értesíti a közönséget. Most megkezdik az 1939- és 1940-ben születettek részére a személyi igazolvány kiadását. Ennek megszerzéséhez szükséges két fénykép, 4 forintos okmánybélyeg és a születési anyakönyvi iávonat. Az igazolványokat a Kecskemét városi és járási személyi igazolvány alosztály adja ki. A személyi igazolvány közokirat, ezért mindenki jól őrizze meg, mert elvesztése sok visszaélésre ad alkalmat. Irtsuk az arankát! Milyen lesz a hegyköznégi törvény? Beszélgetés Petőfi Sándor clvtárssaU a megyei pártbizottság mczflsa/dasági osztályának vezetőjével liölieréseink és lucernásaink egyik legáltalánosabb kártevője az aranka, amely magottermű, élősködő növény. Gyökere csak kicsírázáskor van, egyébként pedig cérnaszálvékonyságú sárgásvörös, hajlékony levélszára a gazdanövényre csavarodik, ennek testébe szívókákat bocsát s így szívja táplálékát. Az így megtámadott növény senyved, fejlődésében visszamarad, majd elpusztul. Az aranka kúszó száraival növényről növényre haladva nagyobb foltokban pusztítja ki a növényzetet. Az arankafajok közül kettő érdemel említést, mint komoly kártevő: az illatos, vagy nagy aranka és a herefojtó, '-'agy kis aranka. Mindkettő kártétele és életmódja hasonló, azonban a Kis aranka magvai a herefélék magválnál valamivel kisebbek £ ;gy megfelelő rosták segítségére! könnyen szétválaszthatok. Az illatos, vagy nagy aranka magva azonban majdnem azonos nagyságú, így szétválasztása nehezebb a hereíélék magjától. Azért is veszedelmesebb, mert a szára messzire tovakúszik a kipusztult folton is, ezért alapos irtása is nehezebb. Az aranka lelépett szárrészei is képesek a yazdanövényre tekeredve újabb tóitokat előidézni. Általában magról szaporodik. Júniustól szeptember végéig virágzik és júliusban már érett magokat is 'ehet találni. A legfontosabb védekezési mód, hogy kizárólag arankamentes magot vessünk. Ha magunk termesztjük a magot, akkor a tábla arankamentes részét hagyjuk meg, — ha vásároljuk, ak- vor államilag ólomzárolt, fehér- bárcás magot vegyünk. Az aranka magja a földön, vagy a trágyában több évig is megtarthatja csírázóképességét, tehát trágyával is terjedhet. A lóhere- és lucernatáblákat folyton figyeljük. Ha arankafertőzést foltot) észlelünk, legcélszerűbb ezt a foltot egv ásóA 22. sz. Építőipari Vállalat állandó munkára felvesz budapesti munkahelyeinkre kőműves, ács szakmunkásokat, valamint kubikos és segédmunkásokat. Vidékiek részére munkásszállást biztosítunk, valamint napi háromszori étkezést előnyös hozzájárulással. Családfenntartók részére — kellő igazolás alapján — napi 6, ill. 10 forintos különélési pótlékot űzetünk. Belépés esetén — vasúti jegy ellenében — a közlekedési költséget megtérítjük. Jelentkezni lehet Budapest, V. Irányi u. 17. sz. MunhaerogazűálkodásS Csoportunknál. 1065 nyomnyi mélyen befergatni, még pedig úgy, hogy a folt szélén túl néhány méteres sávban még az arankamentesnek látszó növényeket is leforgatjuk. Kerülni kell az arankás folt lekaszálását és kosárban, vagy zsákokban vMó felhordását, mert elkerülhe- te*e fen az elszóródás. Ha az aranka már magot érlel, a fenti irtási mód nem vezet célhoz. Ebben az esetben az arankás foltot fel kell égetni úgy, hogy a foltot lekaszáljuk, szalmával, vagy terekkel vastagon leterítjük, majd petróleummal megöntözzük és felgyújtjuk, j Végezhetjük az égetést lángszóróval is. Vegyi védekezésre vasgálifc- oldatot használunk. A fiatal he- réseket 15, az idősebbeket 18 százalékos oldattal permetezzük, tehát 100 liter vízben 15, illetve 18 kg. vasgálicot oldunk fel, s négyzetméterenként kb. egy litert számítunk. Jó a 8 százalékos kénsav, vagy a gyári ké- szítményű kuszkután. Ha a permetezés után esős idó jönne, a permetezést meg kell ismételni. Szűcs József Mint ismeretes, napjainkban ismét szóbakerült a hegyközségek visszaállítása és a hegyközségek létesítéséről törvény is készül. Lapunk munkatársa felkereste Petőfi Sándor elvtársat, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetőjét és nyilatkozatot kért a Népújság olvasóinak számára. KÉRDÉS: Mi indokul ja a hegyközségek létrehozását? VÁLASZ: Az 1894. évi, majd az 1938. évi kormányrendelettel a szőlő- és gyümölcstermő vidékeken létrehozták a szőlő- és gyümölcstermelő dolgozó parasztok érdekvédelmi szervezetét, a hegyközségeket. Működésük alatt nagy szolgálatot tettek az egyes vidékek bor- és gyümölcstermő jellegének kialakítására és fenntartására, valamint a szóló és gyümölcs gazdaságos termelésére. Így vált lehetővé, hogy ország és világ előtt hírnevet szereztek a kecskeméti kajszinak és csemegeszőlőnek, így lett híres az izsáki, soltszentimrei sárfehér, a kiskunhalasi és kelebiai riz- ling és muskotály, a legkorábban érő cseresznye, a kiskőrösi, helvéciai, szikrai, lakiteleki, ötfai kadarka és a Jánoshalma: gy ümölcstermelés. A hegyközségek áldásos tevékenységeire jól emlékeznek még a dolgozó parasztok s jelenleg is a szőlő- és gyümölcstermelő dolgozó parasztok érdekében van szükség a hegyközségek létrehozására. Ezt kívánják népgazdasági érdekeink is, mert így több lehetőség van arra, hogy gyorsabban és intézményeseb- j ben dolgozzunk a bel- és külföldi piacigényeknek megfelelő magyar bor és gyümölcs hírnevének, gazdaságos termelésének a helyreállt fásáért. KÉRDÉS: Milyen munkák folynak a hegyközségek létrehozásáért'.1 VÁLASZ: A megyei pártbizottság nemrégiben határozatot fogadott el a hegyközségek visz- szaállítására, amelyet megküldött a Minisztertanácsnak. A Minisztertanács elfogadta a hegyközségek alakításáról szóló javaslatot és utasította a földművelésügyi minisztert, valamint a SZÖVOSZ elnökét, hogy készítsék el a törvényerejű rendeletet. A Minisztertanács előreláthatólag két héten belül dönt a hegyközségi törvény elfogadásáról, KÉRDÉS: Mi lenne * hegyközségek célja? VÁLASZ: A hegyközségek a szőlő- és gyümölcstermelőknek olyan társulásai lennének, amelyek biztosítják a szőlő és gyümölcs jobb megművelését, gondoskodnak a növényi és állati kártevők elleni védekezés megszervezéséről. Elősegítik'az illető kor- és gyümölcstermő vidékeknek megfelelő fajták na- gyobbarányú elterjesztését, közreműködnek a bor és gyümölcs minőségének megjavításában. Szervezik és előkészítik a szüreteket, a közös értékesítést és biztosítják a hegyközségekhez tartozó termelők" védekezőszerrel, gépekkel és egyéb anyagokkal való ellátását. A hegyközségek gondoskodnának arról, hogy a gondozatlan szőlő- és gyümölcstermő vidékeken kényszerintézkedéseket hajtsanak végre. Nagy szolgálatot tennének a hegyközségek, ha közreműködnének az értékesítés megszervezésében,, az árak helyi kialakításában, ha javaslatot tennének az állami szerveknek az új szőlők ás gyümölcsösök telepítésére. A hegyközségek elősegítenék a bortörvények végrehajtását, közreműködnének a borhamisítások megakadályozásában, a termelés anyagi feltételeinek megteremtésében és a termelői érdekeket képviselnék, KÉRDÉS: Milyen haszon szár- * mazna a dolgozó parasztok j számára a hegyközségek { ! visszaállításával? i VÁLASZ:' Nagy viták folynak I akörül, hogy milyen kedvezmé- j nyeltben részesíthetnék a hegy- I községek tagjait. Itt messzeme- ] nőén figyelembe kell venni a j népgazdaság teherbíró képessé- I gét, a dolgozó parasztok anyagi ' erejét és termelői érdekeit. A megyei pártbizottság javasolta a kormányszerveknek, hogy részesítsük a hegyközségek tagjait adó- és borbeadási kedvezményben, nyújtsunk a gyümölcs és bor értékesítéséhez, a melléktermékek feldolgozásához, valamint a tároláshoz anyagi segítséget, hitellel segítsük elő az új telepí téseket és a régi szőlők pótlását, gépek beszerzését, 10—20 százalékkal csökkentsük a gépi munira díját s hogy ne lehessen tagosításba vonni a szőlő- és gyümölcstermő területeket. Ja- vasultuk azt is, hogy emeljük fel 5 hektoliterre egy család borfejadagját, s ezután ne kelljen boradót fizetni. Sok kérdésben már döntött a Minisztertanács, a borfejadag kérdésében még további viták folynak. KÉRDÉS: Milyen gépek segítik a szőlő- és gyümölcstermelést? VÁLASZ: Sajnos, a kézi és háti gépeken (cívül még kevés gépi segítséget tudunk nyújtani a termelőknek. Jelenleg 11 darab Sztalinyee 80-as traktor segíthet a talajforgatásnál, a szállítóeszközök segíthetnek a trágyahordásnál. A megyei pártbizottság javaslattal fordult a földművelésügyi miniszterhez, hogy Franciaországból hozzunk be egy korszerű szőlő- és gyümölcsművelc traktort az összes munkagépeivel, nagyteljesítményű lóvontatású permetező- és porozógépet kipróbálás végett. ígéretet kaptunk hogy még ebben az évben megkapjuk ezeket a gépeket Franciaországból. A megyei pártbizottság a Hírős Héten kongresz- szusra hívja a hegyközségek ve- zetőit és tagjait és a továbbiakban is számít a dolgozó parasztok javaslataira, azoknak pedig akik eddigi javaslataikkal segítettek és segítenek ebben a nagi munkában, fáradozásaikért ;■ megyei pártbizottság köszönetéi fejezi ki. **♦♦ ít-M#t -, .... .,. v GONDA BÉLA: Agronómusok kézikönyve 492 lap, 2 tábla, 2 ábra, kötve 40 Ft. A könyv igen nagy segítségei nyújt a fiatal, gyakorlattal még nem, vagy csak kismértékben rendelkező agronómusoknak, mert a mezőgazdaság növény- termesztési, kertészeti, növényvédelmi, üzemszervezési munkáit időrendi sorrendben láthatják havonkénti beosztásban. Rámutat a könyv a termelés gazdaságosságának fontosságára és az elkövetett mulasztások káros következményeire. Mezőgazdasági Kiadó A KOFORSO \ T ondják, alig pár éve még a járás legjobbjai közé tartozott Csólyospáloson a Lenin Tsz. Azóta jöttek-mentek az elnökök. A közgyűléseken vita nem volt. a járás javasolta, a tagság elfogadta, de bizalmával nem nevezte ki a vezetőket. Nincs rajta csodálni való, hogy a sok elnök között lejebb, egyre lejebb csúszott a szövetkezet, így ment ez egészen a legutóbbi közgyűlésig. Azóta a Lenin Tsz- ben más szokás járja, — de beszéljenek a tények. rrörtént, hogy a pletyka ki- 1 kezdte az öreg Hurkai bácsit, — mondván, hogy lopja a fát a szövetkezet fűrésztelepéről. Lehet, hogy nem ez indította el a lavinát, de a hirt azok terjesztették, akik mindig ott szeretnének dolgozni, ahol azt mondják — végeztünk! Nem szaporítjuk a szót, elég az hozzá, hogy az öreg nem hagyta any- nyiban a dolgot. Még, hogy őt lopással vádolják?! Fogta magát és panaszt tett a csoport elnökénél, Dobos elvtársnál, aki elütötte a dolgot azzal, hogy közölte: amit Harkai lopott, csináljon abból néki egy koporsói. Az elnök válasza meglepő volt. Sértette is az öreget a gúnyos hang, de az elnök mondta és így szó szerint vette az utasítást. Lehangoltan hazaballagott és összemesterkedett egy miniatűr koporsót. Hossza alig volt több hét colinál. Dobos elvtárs, az elnök nagyot nézett, amikor meglátta. Nem gondolta volna, I hogy az öreg Harkai komolyan l veszi a dolgot. De. ha mar meg-* van, ne vesszen kárba e gyászos kis tákolmány. Jó lesz búcsúzóul. Úgyis beadta már a lemondását a járási tanácshoz. Rá is pingáltatta azon minutában az öreg Harkai úttörő fiával: ».4 tagság ajándéka Dobos elvtársnak hálából«. Elérkezett az augusztusi közgyűlés, amelyen a járás is képviseltette magát, ami dukált is, hiszen nem mindennapi esemény, hogy egy tsz-elnök anyagiba sem veszi a szövetkezeti demokráciát, hogy a tagság előtt jelentse be lemondását, hanem — egyenesen beküldi azt a járáshoz. Igaz, hogy Dobos Imre elkövetett jó pár szabálytalanságot, megsértette a szövetkezeti, demokráciát, meg aztán a tagok is panaszkodtak rá, hogy durván bánt velük, többet meg is fenyegetett, mégis — nem ez a módja a lemondásnak. De ha már így alakult a helyzet: lássuk, mit határoz a tagság?! A közgyűlés megkezdődött.--*■ Az elnökség elfoglalta helyét, s a tsz elnöke felállt, hogy elmondja a hagyományos megnyitó szavakat. Azaz, hogy mégsem. Amit ugyanis mondott, az nem megnyitó, hanem egy szokatlan bejelentés volt: — Tisztelt közgyűlés, kedves elvtársak! Mielőtt értekezletünket megnyitnánk egy sajnálatos eseményt kell tudatnom a tagsággal. Nézzék meg, hogy becsülik a Lenin Tsz-ben a párt által ideküldött káder ekei «•» szólt és egy újsággöngyölegből remegő ujjakkal igyekezett kihámozni valami furcsa kis ajándékot. A teremben minden zaj elnémult. Minden szem a koporsót nézte és a felírást olvas ta: »4 tagság ajándéka...« Mondani se kellett, mindenki tudta, hogy micsoda súlyos sértést képvisel ez a fatákolmány. — Kinek a műve ez a gyalázat? — Ki csinálta ezt a piszkosságot? — hangzott innen is, onnan is. — Hogy merték a tagság nevében? — Ha van a gyártójában egy csöpp becsület, álljon fel! — Mi nem vállaljuk —tódot- ták meg jobbról is, balról is az emberek. De csak néma csend, nőit a válasz. Egyszer csak a hátsó sorban elkezdett valaki jajgatni, de úgy, akár egy siratóasszony. Dobos né mit, az elnök felesége. A z öreg Markai nem bírta **• tovább a némaságot. Felállt. Az emberek csodálkozva nézlek rá, az elnök pedig olyan lett, mint a rák. De ő most nem törődött ezzel, Beszélni kezdett: — Hát jó... Ha nem mondta el az, akinek illet volna, majd elmondom én. Hadd tudja mag a tagság, mi az igazság, ff3 elmondta az öreg töviről-hegyire, úgy, ahogy történt. Nem, tett hozzá, da nem is vett el belőle egy jottányit sem. A szövetkezet elnöke csak hebegeti-habo- gott, de kénytelen volt elismern az igazságot. Keletkezett is szavaira olyan felháborodás, hogy azon minutában leváltották a: elnöki tisztségről és ki is zárták a csoportból feleségével együtt, JJobos Imre megkapta a ^ büntetését, de elnök nélkül nem maradhatott a csoport. — Válasszunk új elnököt! —>■ követelték a jelenlévők. — Ki a legrégibb tsz-lsg? — Krupa! Krupa Tóth István — mondogatták többen is. — Vezesse ő a gyűlést! — Úgy van, ő a koréinak — helyeseltek emberek, asszonyok egyaránt. Napbarnított, 30 év körüli, értelmes tekintetű fiatalember állt fel s kicsit zavartan ugyan, de elindult az elnökségi asztai felé, ő volt K. Tóth István. Komótosan leült az asztalhoz, s azután, ki hitte volna, — úgy vezette le a közgyűlést, hogy abba egy hiba sem volt, hacsak azt az egyet nem számítjuk, hogy a saját nevét nem volt hajlandó felolvasni, pedig őt is jelölték elnöknek. De nemcsak jelölték, hanem meg is választották méghozzá egyhangú tapssal és egyöntetű szavazással. Vár ez az eset nem régi L* történet, de az egyénileg dolgozók máris úgy vélekednek Csólyospáloson, hogy ilyen szorgalmasan ss ilyen jókedvvel már régen nem látták dolgozni a Lenin Tsz tagjait, Sándor Géza.., I
