Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-15 / 218. szám

s-S g NS Ai ROS 'OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO *zvwsrv**v^\^Q<K>QfiáÚíKH>OOOOi>©0<X>0<M>Os>0<)*0{>00<M>0<>OC-0000000000<>00<>0<>OOOÖ*}tai>©ö.tW>0<XM><KH>££0-0-Ö!C>0<>0 Ma: rendkívüli végreliajiő bizottsági ülés A Minisztertanács egyik ren­deleté arról értesíti az illetéke­seket, hogy szeptember 30-tól a díjbeszedő vállalatok további működtetése a tanácsok vállán nyugszik. A gazdát cserélt vál­lalat bevételének egy részét a piacfenntartásra, a személyzet biztosítására kell fordítani, a fennmaradó összeg pedig a vá­rospolitikai terv végrehajtását segíti. Ma a városi tanács végrehajtó bizottsága rendkívüli tanácsko­záson vitatja meg az új helyze­tet, a díjbeszedő vállalat új fel­tételek közötti működtetését. Nincsenek egyedül a nagy kárban 150 mázsa takarmányszalma a tűzkár enyhítésére Meghatódva, szó nélkül adták ké^ről-kézre a városi tanács mezőgazdasági osztályán a Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet tagságának levelét. Az első mon­dat, ami hangosan utat tört ma­gának így hangzott: erő és szív van a szövetkezeti mozgalom­ban. A csoport, ha bajba jut, nincs egyedül — ezt példázza a Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet levelének minden sora. E hét elején tűzvész pusztított a itos- suth Tsz-ben. Az állatok takar­mányának jórésze a tűz marta­léka lett. Nagy kárt jelent ez a tagságnak és komoly gondot is, hisz az állatok enni akarnak. A Vörös Csillag Termelőszövetke­zet tagsága rendkívüli közgyű­lésen határozott: 150 mázsa ta­karmányszénával enyhítik a kárt. Együttéreztek valamennyien a Kossuth Termelőszövetkezet tag­ságával, hisz nem is olyan tá­gén, — ha más eredőből is, — álé nehéz helyzet előtt állt a Vö­rös Csillag tagsága. A magára ta­Javííják a kövezetek Kecskeméten a városi tanács előtti autóbuszmegállónál, a Klapka utcában, a Katona Jó­zsef utcában és a Molotov téren. Igazán, szívből örülünk ennek, hisz mi, kecskemétiek, hányszor panaszkodunk naponta városunk egy-egy csúnya arc-foltja miatt. S most, hogy látjuk a felszedett utcaköveket, arra gondolunk, hogy továbbra is ilyen úton kell járnia a kecskeméti - VKG osz­tálynak! lált szövetkezet ma máj segít. Segít a tűzkárt szenvedett cso­porton. Jellemző a megható le­vél befejező mondata: a kár nagy, de nincs ok az elkesere­désre, — a szövetkezeti moz­galomban nagy erő lakozik, olyan erő, amely gyorsan kihe­veri még a nagy csapásokat is. A Vörös Csillag tagsága által felajánlott takarmányszéna már­is a Kossuth Termelőszövetke­zet rendelkezésére áll. E szép testvéri cselekedet, úgy hírlik, követőkre is talál. Az első szüreti bál Űjbor még nincs, a szüret még néhány hétig várat magára, de érik a szőlő. Szüreti mulatság­hoz pedig ez is elég. A hangula­tot megteremtik a gyönyörű für­tök, a jó kedvre hangolás fel­adatát pedig elláthatják az óbor­ral töltött hordók. így gondol­ták ezt a Tiszti Klubban műkö­dő nőtanács tagjai — és a gon­dolatot tett követi. Szombaton este megrendezik a város első szüreti mulatságát. A nagyter­met asszony! ízléssel, jó pár kiló szőlővel díszítik és a vigyázók- ról, a csőszökről sem feledkez­nek meg. Fővárosi művészek szórakoztatják majd a vendég­sereget. Lesz értékes tombola és a csárdásversenynél majd elvá­lik, hogy ki bírja tovább, a zene­kar, avagy a táncoslábú párok. A Hazafias Népfront nőtaná­csa a szüreti mulatság bevéte­lét apró kedvességre fordítja: beteglátogatáskor ajándékra, a jól dolgozók köszöntésére, Két baleset a Kecskeméti Gépgyárban A Kecskeméti Gépgyárban kétízben látták a mentőket. Dél felé Simigla András (Harta, Budai út 607.) szemébe folyé­kony vas fröccsent. A szeren­csétlenül járt munkás szemének kötő- és szaruhártyája harmad­fokú égési sebeket kapott. A mentők a szegedi szemklinikára szállították. Délután 4 óra utón Barta Sán­dor (Lugossy u. 5.) karjára esett egy vasszekrény. A mentők Bar- tát kartöréssel kórházba szállí­tották. Pedagógiai előadásokat ankétokat a szülött tájékoztatására A Hazafias Népfront nemrég alakult szülői bizottsága e héten megbeszélésre hívta az iskolai szülői munkaközösségek veze­tőit. Több mint hetvenen jöttek el a hasznos megbeszélésre, ahol nemcsak a feladatokról és a szü­lői munkaközösségek újjáválasz- tásáról, de a kívánságokról is sok szó esett. E néhány sor ép­pen az utóbbiról tájékoztat. PIACI ARAK A pénteki hetipiacon a bur­gonya kilóját 1,80-ért mérték. A sárgarépa csomója 80 fillér, a gyökéré 1,20—1,50 volt, míg a í'ejeskáposzta és kelkáposzta ki­lójáért egyaránt 3 forintot kér­tek. A vöröshagyma ára 2,60— 2,80 között alakult, a fokhagy­máé 8 forint volt. A kalarábé kilóját 1,80-ra, a karfiolt 3— 3,80-ra tartották. .A paradicsom kilója 80 fillér volt, a zöldpapri­káé 2—3 forint. Az uborkát 3,50 —4 forint között mérték. A fő­sötök kilója 60—70 fillér, a ten­geri csöve 40 fillér volt. A gyümölcspiacon az almát 1,30—2,50 forintért árulták ki­lónként. A szőlő ára 3,50—5 fo­rint volt, míg a szilva 1,40—1,60 forintért cserélt gazdát. A sár­gadinnye ára 1,20—1,40, a gö­rögdinnye 1,30—1,50 forint volt. A baromfipiacon 28 forintra tartották a csirke kilóját, a tyú­kért 22 forintot kértek kilón­ként, a pulykáért 20 forintot. A kacsa ára 18, a liba 22 forint volt. A tojás darabját 1,60-ért adták. A tejpiacon a tej ára 3 forint­ra alakult, a tejfel literjéért 20 forintot kértek. A túró ára 10— 12 forint volt, a tehéntúróé 24— 28 kilónként. A mák literjét 18 forintért mérték. Nyitott szemmel Olcsó borokat is kérünk A Szabad Nép­ben nemrég érdekes riportot olvashat­tunk arról, hogy miért nem kapható Budapesten és a legtöbb italboltban leszállított áru, 10 forinton aluli bor. A riporter meg­állapította, hogy bor van a raktárakban, a boltokban is ele­gendő, de az olcsó borokat nem szíve­sen árusítják azért, mert az a tervtel- iesítést rontja. Mon­danunk sem kell, aoev ez a nézet és eljárás mennyire helytelen, öncélú és a vevők érdeke el­len való. Azt hinné az em­ber, hogy a tanul­ságos és figyelmez­tető riport után az efféle hiányosságok szűnőfélben van­nak. A tapasztalat azonban sajnos mást igazol. Az el­múlt hetekben a Kecskeméti Föld­művesszövetkezet Rákóczi úti italbolt­jában hiába keres­tem a 10 Ft-on aluli bort és ez az eset a napokban megis­métlődött velem. A magam és azok nevében, akik a drágább borok mel­lett néha könnyű, olcsó borokat is sze- retnének f ogyasz­tani, kérem, néz- h zék meg, miért ■ nem kapható 10 fo­rinton aluli bor? De nem ártana an­nak a megállapítá­sa sem, hogy vajon a kiszolgált borok mennyisége és minő­sége megfelelő-e? Bayer Emil, Rákóczi út 7. Felvetődött a kérdés: vajon a szülők iskolája keretén belül megtartott pedagógiai előadáso­kat, — melyek az utóbbi időben elmaradtak — igénylik-e a szü­lők; segítségükre vannak-e az ankétok? A hozzászólók eldön­tötték mindkét kérdést. Időn­ként igenis szükség van össze­vont pedagógiai előadásokra, ezt igénylik a szülők, ugyanígy az ankétok is sokban segítenek a felelősségteljes szülői hivatás gyakorlása közben. El is határoz­ták, hogy az első ankétet a »Hol­nap már késő« című filmről tart­ják a közeljövőben. A testi fenyítés eltörlése is nagy vihart kavart. Többen vol­tak, akik ennek tulajdonítják if­júságunk neveletlen viselkedé­sét. Világosan tisztázódott ott az értekezleten, hogy a nevelési módszerek sokféleségével, a testi fenyítés mellőzésével is el iehet érni hathatós eredménye­ket. A szülők bírálták a városi ta­nács oktatási osztályát, amiért nem vett részt ezen az értekez­leten, pedig a pedagógusok mun­kájáról is mondtak véleményt. Az iskolákban nem veszik fi­gyelembe, hogy a tanulók jóré­sze egy-egy tantárgyból nehe­zebben halad előre. Több foglal­kozással, segítséggel orvosolhat­nák e bajt és így egyetlen tan­tárgy nem rontaná le az általá­nos tanulmányi eredményeket. A tanyai iskolások szüleinek a túlkoros gyermekek kamaszkodó magatartása is sok gondot okoz. Vannak olyanok, akik harmad­szor, sőt negyedszer járják az osztályokat és a sok évvel idő­sebb gyerekek rossz viselkedése nincs jó hatással a fiatalabb osz­tálytársakra. Ezen segíteni kel­lene a többször ismétlők érdeké­ben is. A hasznos értekezlet azzal a kívánsággal zárult, hogy az öt­letszerű összejövetelekből le­gyen negyedévenkénti tanácsko­zás, a pedagógiai előadásokat, ankétokat pedig rendszeresen, havonként rendezzék ezután. NAPIRENDEN! as összeférhetetlenség Nem, nemcsak a probléma felvetésére szoritkozás a szán* dékunk, hanem az elgondolkoztatás. Elgondolkoztatni, jobb belá­tásra bírni a békétlenkedőket, az összeférhetetlenség keserű tűs- kéit szurkáló, hétköznapokat elkeserítő háztulajdonosokat, bérlő­ket. Ma, amikor a XX. kongresszus és a Központi Vezetőség júliusi határozata után egyre szabadabban lélegzünk, mikor a múltnak tudjuk az osztályharc mindig éleződő elmélete okozta egymáskö- zötti súrlódásokat, még mindig sok az egymásnak szánt, apró mé­tely. Tágabb lett az ész világa, de a jelenlegi lakáskörülmények még szűkös helyekre korlátozzák a város lakóit. A születő új tör­vények több jogot adnak a háztulajdonosoknak, de a lakáshiány még sokáig az együttlakásra kényszerít. Vannak, akik saját kényelmük biztosítása közben nem törőd­nek sem törvénnyel, sem emberséggel, a lakást, mely egy család boldog otthona volt, mellékhelyiséggé alakítják, mint K. Tóth János is, a körösi betonúinál. Mi lesz a négytagú családdal, aki így otthontalanul marad? Legyen az a bajbajutottak gondja. És vajon milyen gonoszság lakozik a 71 éves özvegy Horváth And­rásáé és 50 éves lánya szívében, akik az Alsószékió 61. számú ha­zat mondják magukénak. Valóságos rémregények keringenek ró­luk a környéken és nem ok nélkül. Míg ők közel 10 helyiséget használnak mellékhelyiség címén, egyetlen lakójuk egy 4x3 mé­teres szobában lakik harmadmagával. Már régen lakják ezt az egy szobát idegenek, de kevés öröme tellett benne valamennyiük­nek. Egyik gyermekágyban fekvő lakója ablakán az öregasszony petróleumot öntött be és azt meggyújtotta, a rémület hatására 'a beteg asszony egy évig nyomta a kórházi ágyat, özvegy Horváth- nét két évre elítélték, májusban szabadult, de nem igen gondol- koztatta meg a büntetés. Emberekre veszélyes, nagy ebeket tar- lőtt és azzal ijesztgette lakóit, — hatóságilag kiirtották a kutyá­kat. Akkor a kapu elzárásával tette lehetetlenné a közlekedést, a lakók a kerítés átmászása után térhettek csak otthonukba. Az apró bosszantások, az élet megkeserítésének ezer és egy fullánk­ját találták és találják ki még ma is. A Zöldfa utcában Kovács Lajos házigazda teszi lehetetlenné a bérlő Simon Editék életét. A öreg néni fellökését sem átallják, csakhogy elüldözzék őket udvarukból. A Dankó utcában az egyik lakó, Farkas Ferenc, keseríti meg négy bérlő és a háztulajdonos életét, megbotránkoztató magaviseletével. A Hosszú utca 7-ben is Verzár Mihály terjeszkedik a többi lakó rovására. Lassan a nagy ház összes mellékhelyiségét csak egyedül uralja. Apró, sokszor naggyá fajuló békétlenkedések, melyek megke- seritik a hétköznapokat. És mennyi energiát, lendületet vesz el az alkotástól az egyre tornyosuló békétlenkedések, összeférhetett lenségek sorozata. Békés együttélés... A világ eseményeinek tárgyalása közben hányszor halljuk egyre nagyobb örömmel e szót. Jó lenne, ha kicsiben városunk lakosságára is vonatkoztathatnánk. Nem lehe­tetlen. Ha komoly nemzetközi eseményekben lehetséges tárgyat lások útján két fél megegyezése, ha különféle nézetet valló nemzetek élhetnek békésen egymás mellett, miért nem egy ezt hetnének meg az egy udvarba kényszerült lakók, miért nem él­hetnek békésen egymás mellett az egy célért, a gazdagabb jövőért dolgozó háztulajdonosok és bérlők'i A szűkös körülmények gyakran adnak okot a súrlódásra. Do ha már megtörtént, beszéljék meg a panaszokat, kívánságokat és mindkettőjük érdekében jussanak közös akaratra. És ahol ez net hezen megy, ott segítsenek a tanácstagok, hisz a körzet ügyest bajos gondját vállalták magukra. A pártszervezeteknek is volna feladatuk, józan ésszel, megértéssel, okos szóval tisztázni lehet a legelfajultabb összetűzéseket is. És még egyet. Most, amikor lép- ten-nyomon. a törvényesség betartásáról beszélünk, vegyük ezt kötelezőnek, necsak a hivatalos szervek részéről, de az egyének- tői is. Ebben az ügyészség, a bíróság nyújthat segítséget. A tör- vényesség sziklaszilárd talaján állva büntessék meg a békétlen­kedőketazokat, akik semmiképpen sem hagynak fel embertár­suk életének megkeserítésével. És ha így lesz, bizonyára egy-kéi hónap múlva már nem úgy beszélünk erről a problémáról, mint állandóan napirenden lévő kérdésről. És hogy így legyen, fogjunk össze mindannyian. Megkezdték a tetőzést az új, kétemeletes iskolánál belső munkálatokat, a válaszfa­lak felhúzását, a kazánház beépí­tését. Jövőre már csak a vako­lási és kőfaragási munkák ma­radnak. Az épületet 1957. júl. 1-én ad­ják majd át a város általános iskolásainak. 1955 augusztusában telték le az első téglát a solti betonút mellett épülő kétemeletesnek tervezett, 13 tantermes iskolánál. Ma már állnak a falak, s a kora reggeli órákban elkezdték az épület középső részének tetőzé­sét. Iiz évben befejezik az összes Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet Igen, igen, a közmondás meg­állja a helyét. A törökök adták nekünk, akik pedig nagyon sze­rették a szépet. No, persze nem elég a virágot csak szeretni. Kell valaki, aki a virágokat még an­nál is jobban szereti. Imádja! És ez az ember: a kertész. Meglátogattuk a Város- és Községgazdálkodási Vállalatot, melyet bátran nevezhetünk a »virágok atyjának«. Mint megtudtuk, a VKG Vál­lalatnak négy városi kertészeti telepe van, és ezeken a telepeken termesztik a szép alföldi virá­gokat. Hetenként mintegy tíz­ezer szál aszparáguszt hoznak be Kecskemétre, szállítanak Bu­dapestre. Bajára, Hódmezővásár­helyre és Nyíregyházára, azon­kívül számos gladiódusz, ciklá­men, őszirózsa kerül becsoma­golásra. Ez a vállalat az, amelyik gon­dozza a város virágágyait, park­jait, fáit. A kertészek ígérik a »jő em­bereknek«, a virágkedvelöknek, hogy a téli hónapokban is bát­ran bemehetnek a kecskeméti, bajai virágüzletekbe: lesz min­dig friss, zöld virág. ooooooo^ Sporthír Ma este S órakor a Megyei Tanács udvarán villanyfényes kosárlabda- mérkőzés lesz. A Budapesti Törekvés—Kecskemét} Bástya férfi csapatai mérik össze erejüket. Előtte 7 órakor női mér­kőzést tartanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents