Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-13 / 216. szám

A* idős szakmunkások nyugdíj ügye » Cseh László elvtárs, a megyei tanács titkárának válasza a legutóbbi sajtótájékoztatón e tárgyban feltett kérdésre Azok a szakmunkások — nyi­latkozott Cseh elvtárs, — akik­nek a munkaviszonyuk sem a felszabadulás előtt, sem a felsza­badul ás után 5 évnél huzamo­sabb időre megszakítva nem lett, azoknak a nyugdíjazásánál fi­gyelembe veszik a ténylegesen eltöltött munkaviszonyt. A mun­kásokat még abban az esetben sem érheti sérelem, hogyha a felszabadulás előtt 1929. decem­beréig bezárólag a volt mun­kaadójuk nem jelentette volna őket be az OTl-ba. Ellenben, ebben az esetben a nyugdíj fo­lyósításának az időpontja kito­lódik. mivel az SZTK-nak meg kell előbb állapítani, illetve le kell ellenőrizni a munkaviszonyt és a kereseti viszonyt, aminek alapján a nyugdíjmegállapítás történik. Amennyiben a szükséges mun­kaviszonyt az SZTK-nak egyál­talán nem sikerül megállapítani, indokolt esetben a szociális kö­rülményekre és az illető múlt­beli magatartására való tekin­tettel a szakmailag illetékes terü­leti szakszervezeti bizottságon keresztül kell a kérelmet az SZTK nyugdíjintézetéhez eljut­tatni. Mezőgazdasági vonatkozásban hasonló az eljárás, bár itt szin­tén megnehezíti a nyugdíj folyó­sítását az a körülmény, hogy a heti bélyegek beragasztását, mely 1947. április 1-töl lett elrendel­ve, a munkáltatók nem minden esetben teljesítették. Ugyancsak nehezíti a mezőgazdasági dolgo­zók nyugdíjának, öregségi járu­lékának megállapítását az is, hogy az igazolásoknál nem min­den esetben fogalmazták meg he­lyesen, hogy mint mezőgazda­sági munkás, vagy mint bérlő volt-e munkaviszonyban. Így természetesen ezeknek az ügyek­nek a kivizsgálása is huzamo­sabb időt vesz igénybe. Általában két dolog van, ami hátráltatja a jogos nyugdíjak gyors elintézését, illetve folyósí­tását. Egyik maga a munkavál­laló, aki a hozzá kiküldött, vagy a részére kiadott nyilatkozatot nem figyelmesen tölti ki, s az egyes kérdésekre nem ad pontos .................................................. válaszokat. Ebből fakad azután, hogy a nem pontos válaszokat az SZTK-nak le kell kontrolálni, ki kell nyomozni, ami sok időbe telik. A másik ok, ami főleg a me­zőgazdaságban mutatkozik meg. a mi megyénkben, az állami gazdaságoknál és gépállomások­nál lévő kimutatások rendkívül rossz és hanyag vezetése. Da nem egy esetben akadályozza a gyors eljárást az is, hogy a fent- említett szervek mellett az Ipari üzemek, vállalatok, sőt tanácsi szervek sem adnak crdembeli és gyors választ az SZTK-nak ilyen irányú hozzájuk intézeti kérésére. Nem látják, hogy ez egy szükséges adminisztratív munka, amely az idősebb dolgo­zók nyugdíjfolyósításának egyik alapvető és fontos dokumentu­ma. Reméljük, ebben a vonatko­zásban is változtatni fognak az egyes szervek eddigi magatartá­sukon, s ha ez megtörténik, úgy az SZTK a nyugdíjazási kérel­meket minden esetben záros ha­táridőn belül érdemben el fogja intézni. Nemzetiségi oktatási ankét Baján A megyei párt-végrehajtóbi­zottság nemzetiségi oktatási an­kétet tartott Baján. Az ankéten képviseltette magát az Oktatás­ügyi Minisztérium és a Délszláv Szövetség. Sebő Gyula elvtárs ismertette az ankét megtartásá­nak szükségességét. A megye öt járásában élnek nemzeti kisebb­ségek. A párt- és kormányhatá­rozat szellemében fokozottab­ban biztosítani kell a nemzetisé­giek anyanyelvükön való oktatá­sát, nemzeti hagyományaik, kul­túrájuk ápolását. A felszabadulás előtt a me- gyében mindössze egy nemzeti­ségi iskola működött Herceg- szántón. Ma 5 délszláv iskola, 2 német­anyanyelvű iskola működik 242 tanulóval. Tizenhárom általános iskolában folyik a német, hét­ben a délszláv és egy iskolában a szlovák anya nyelv oktatása. Ezekben az iskolákban 1353 tanuló tanulja anyanyelvét. Számos községben nemzetiségi óvoda nyílt meg. Baján az idén nyílt meg a III. Béla Gimná­ziumban a némettagozatú gim­názium első osztálya, G arán, Nemesnádudvaron az országban elsőknek megnyíltak a német­anyanyelvű iskolák. Ezenfelül 6 iskolában folyik német nyelvű oktatás 600 tanulóval. Ismertette a nemzetiségi kui- túrcsoportok munkáját. Mind erőteljesebben tör utat a haladó hagyományokon alapuló népi és nemzeti sajátosságokat vissza­tükröző kultúrmunka. Hangsú­lyozta Sebő elvtárs, hogy az or­szág legnagyobb délszláv isko­lájává fejlődött a hercegszántói délszláv iskola. Az ankét részvevői hozzászó­lásaikkal alapos részletességgel vitatták meg a megyében folyó nemzetiségi oktatás kérdéseit. Völgyi János, a hartai, Klim Ist­ván, a hajósi általános iskolák igazgatói a németanyanyelvű ok­tatás tovább fejlesztéséről be­széltek. Bakos János Dunaegy- háza iskolájában a szlovák anyanyelv oktatását ismertette. Lovrity János, a Garai Általános Iskola igazgatója ismertette az iskolájukban folyt fakultatív né­met nyelvoktatást. A községben németanyanyelvű óvoda felállí­tásának szervezése folyik. Ja- szenovics Lajos, a katymári dél­szláv iskola igazgatója azokról a kívánságokról beszélt, melyek további német anyanyelvű és délszláv iskola felállítását teszik szükségessé. Megemlítette a tan­könyvekben. — főleg a délszláv anyanyelvű ékben — fellelhető hibákat. Túlnehéz az anyag a gyermekek értelmi fejlettségé­hez viszonyítva. Szabó Balázs, a III. Béla Gimnázium igazgató­ja, Karászi József bácsalmási já­rási párttitkár hozzászólásai után. Gorjonácz József, a garai délszláv iskola igazgatója dél­szláv nyelven szólt a kialakult vitához. Meg számos hozzászólás hang­zott el, és a felszólalások szinte egyértelműleg mint fontos köve­telményt állították fel a nemzeti­ségi pedagógusok továbbképzé­sének fontosságát. Több irodal­mat, szakmai tanfolyamot sür­gettek. a pedagógusok tovább­képzésének biztosítására. Az ankéten kialakult vita so­rán felszólalt Gráf Rezsöné is, az Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi osztálya részéről, majd a viszonválaszok elhang­zása után, — a mindenképpen hasznos és eredményes nemze­tiségi oktatási ankétet, — a megyebizottság képviseletében megjelent Molnár Frigyes elv­társ szavai zárták be. Jól sikerült a nagyszülők találkozója\ A kiskunfélegyházi népfront nöbizőUsága a tanítási év meg­kezdése alkalmával megrendezte a nagymamák és nagypapák ta­lálkozóját. A találkozón csaknem 500 nagyszülő vett részt. A mű­sor keretében a kis óvodások verses köszöntőt mondtak, az isko­lások operett kettősöket énekeltek, a balettkar pedig táncbemu­tatóval szórakoztatta a kedves vendégeket. Közreműködtek a Vass-testvérek, akik keringőket és talpalávalókat játszottak. A jól sikerült műsoros délutánt Molnár Jánosné, a nőbizottság kul- túrfelelőse rendezte. Mohai Eclénc, a nőbizottság elnöke A Dunapataj—líalocsa—Baja útvonal vasiiipótló autóbuszjáratainak menetrendié DUNAPATAJ — KALOCSA: Indulás Dunapatajról: 0.52, 4.42, 5.35, 6.43, 12.53, 19.43, 22.32, — Ordasról: 1.01, 4.51, 5 44, 6.56, 13.02, 19.57, 22.41, — Géderlak- ról: 1.10, 5.00, 5.53, 7.05, 13.11, 17.35, 20.06, 22.50, — Dunaszent­benedekról: 1.17. 5.07, 6.00, 7.12, 13.18, 15.53, 17.42, 20.13, 22.57. — Úszódról: 1.24, 5.14, 6.07, 7.19. 13.25, 14.50, 16.05, 17.49, 20.20, 23.03, —Foktőről: 1.35, 5.25, 6.18, 7.30, 13.36, 15.01, 16.16, 18.00, 20.31, 23.14. KALOCSA—BAJA: Indulás Kalocsáról: 2.10, 5.59, 6.42, 11.37, 14.15, 15.20, 16.54, 18.56, 20.48, 23.50, Bátyáról: 2.21, 6.10, 6.53, 11.48, 14.26, 15.31. 17.05, 19.07, 20.59, 0.01, Fajszról : 6.27, 12.00, 14.43, 15.48, 21.16. Dusnoltról: 6.38, 12.09, 14.59, 15.59, 21.27. Dus nők Viziszárnyas Telepről: 6.40, 12.11, 15.01, 16,01, 21.29. Borsoshátpusztáról: 6.42, 12.13, 15.03, 16.03, 21.31. Szántópusztá- ról: 6.49.12.20, 15.10, 16.10, 21.38. Siikösdről: 5.28, 6.59. 12.30, 15.20. 16.20. 18.00, 21.43, Érsekcsanád- rói: 5.36. 7.07, 12.37. 15.34, 16.20. 18.03, 21.56, BAJA—KALOCSA: Indulás: Baja, Béke térről: 4.59, 6.23, 8.13, 13.30, 14.57, 16.23. 20.08, 22.43. Érsekesanádról: 5.19, 6.43, 8.33, 13.48, 15.15, 16.43, 20.28, 23.03. Sükösdről: 5.27, 8.41, 13.55, 15.24, 20.36. Szántópusztáról: 5.37, 8.51, 14.06, 15.34, 20.46. Borsoshátpusz­táról: 5.43, 8.57, 14.12, 15.40, 20.52. Dusnok Viziszárnyas Telepről: 5.45, 8.59, 14.14. 15.42, 20.54. Dusnokról: 5.48, 9.02, 14.17, 15.45, 20.57. Fa jszról: 3.28, 6.00, 7.14. 9.13, 14.27, 14.47, 15.56, 17.54, 22.34. Bátyáról: 3.45, 6.17, 7.31, 9.30. 14.38, 15.03, 16.13, 18.11, 22.51. KALOCSA — DUNAPATAJ: Indulás Kalocsáról: 3.25, 4.20, 5.45, 6.52, 11.42, 14.24, 14.52, 15.25, 16.54, 18.55, 23.40. Foktő­ről: 3.36. 4.31, 5.56, 7.03, 11.53, 14.35, 15.04, 15.36, 17.05, 19.06, 23.51. Úszódról: 3.47. 4.42, 6.07, 12.04, 15.15, 15.47, 17.16, 19.17, 0.01. Dimaszentbencdckről: 3.54, 4.48, 6.14, 12.10, 15.22, 15.54. 17.23, 19.24, 0.03. Géderlakról: 4.01, 4.55, 6.21, 12.17, 15.29, 16.01, 1931, 0.14, Ordasról: 4.10, 5.04, 6.30, 12.26, 15.38, 16.10, 19.40, 0.24. Dunapatajról Budapest felé: 4.51, 16.00, 0.52-kor indul. A Fajszról Baja felé 12 és a Kalocsa leié pedig 14.27 órakor a busz az útelágazástól indul. Vannak olyan járatok, amelyek a megadott útszakaszon csaa egyes helységekből és helysége­kig közlekednek. így például 17.35-kor Géderlakvól, 15.58-kor Dunaszentbenedekről, 14.50-kor Úszódról indul Kalocsára. A Ka­locsáról induló 6.42-es, a 16.54-es és a 18.56-os csak Fajszig, Bajá­ról a 6.23-as, a 16.23-as és a 22.43-as Sükösdig, Fajszról a 7.14-es és a 14.47-es Kalocsáig, Kalocsáról a 6.52-es és a 14.24-es Úszódig, valamint a 16.54-es Gé- dcrlakig közlekedik. Megjegyez­zük, hogy ezeken az útvonala­kon csatlakozó járatok vannak, így tehát mód van a továbbuta­zásra. Egyben felhívjuk az uta­zóközönséget, hogy a biztonság kedvéért az utazás elolt érdek­lődjenek az autóbuszállomúsokon ÍS; Asszonyoknak J CCH>Q-CKKK3<><>0OCK>CH><>0-0<>0eKjCK>0-0CKXK>0<>lX>0 CHJO-OOOO-O-a Milyen az őszí divat? Elöljáróban tálán annyit, hogy az idei őszí divat szabásba#., színben, anyagban sokkal válto­zatosabb, mint a tavalyi volt. A kabátok hónaljtól lefelé ol­dalt bővülők, de divatosak a ta­valyi szűkszabásúak is. Az ujjak bevarrottak, válltömés nincs, az ejtett válvonal nem divat. A gal­lér általában magasan csukódik, a gombolás változatos: egy, vagy kétsoros, mélyen lefutó, vagy egészen magas. Anyagok: tweed, kord-szövet, velour gyapjú. A kosztümök rövidek, testhez­állók, a mell varrás karcsúsítóan végig lefut, az újj gyakran há­romnegyedes, a nyakmegoldás néha gallértalan. Inkább szűk szoknyával hordják. A kuli kosz­tüm divatban marad, úgyszin­Frizura, A kalapdivatról is szólunk né­hány szót. A kalapok cserépfor- májüak, mélyen a homlokbahú- zottak, vagy csavart, turbánsze- rűek. Uj forma a filcből készült, elől ráncokba vasalt «palacsinta« formájú kalap. Divatosak a kis filckalapok íelkunkorodó kari­mával és csak magas nőknek előnyösek a nagykarimájú, la- I postetejű kalapok. A második rajz mutatja, hogy fejrefektet- ve, homlokbahúzva hordják a sapkát is. Az első rajz az új hajviseletet mintázza. Párizs fodrászmesterei döntöttek a »románc« mellet, mert így nevezték el az új frizu­rát, romantikus és nőies formá­járól. Az új frizura 3—6—9 centimé­ter rövidre vágott hajból készül. A homlok felett a haj 3, kétol­dalt 9, hátul a tarkó felett pe­dig 6 centiméter hosszú. A rö­vid frizura új vonala, hogy a választék majdnem a fejtetőre kerül és a haj kétoldalt az arcba fésülve lágy, sima hullámba ta­karja a fület, s csak éppen a fül­tén a hétnyolcados kabát is. — Kosztümanyagok: jersey, tweea, kamgárn, lengyel kordbársony, háziszőttes szövetek. A ruhák szűk és bő aljjal, pli­szírozva, húzva, rakva készülnek, A hosszított derékvonal eltűnő­ben van: az őv a természetes de­rékvonalon helyezkedik el, vagy magasított »princessz«-szabással készül a ruha. Sok a kétrészes megoldás: a felsőrész kosztüm- kabátszerű, vagy rövid bolerós, O'j divatötiet az elől bevarrt, há­tul raglánszabású újj és az egye- nesvonalú szoknyán hátul a térdtől induló berakott beállítás. Ruhaanyagok: jersey, tweed, melirozott szövetek, sima szöve­tek, csíkos, pepita, kockás anya­gok. kalap cimpát hagyja szabadon. Az ol­dalhullám szinte észrevétlenül simul a tarkón is hullámosán fé­sült hajhoz. A románcnak több változata van, például az oldal­hullámot a halántéknál fru-fru- szerűen fésülik az arcba, vagy a választékot egy könnyed hul­lám alá rejtik. A románc erősen dauerolt hajból nem szép, mert annál divatosabb, minél lazább és simább. Aki nem szereti a rö­vid hajat, annak vállraomló, si­ma frizurát terveztek, a haj vé­gén egyetlen, nagy hullámba fé­sülve. Bluz-kardigán, kámzsaszabású pulóver Az őszi divatról szólva nem lehet érintetlenül hagyni az év­szak legfontosabb ruhadarabjait, a kötött holmit. A pulóver, a kardigán is új változatokban je­lenik meg az őszi divatban. Új modell az blúz-kardigán (első rajz). A kardigánra emlé­keztető kabátka, de nem maga­san gombolt, hanem kivágott és széles gomboláspántja sálgallér« szerűen simul a nyakhoz. Az új kardigán egysoros és kétsoros gombolással készül, az újjá ja­pán, vagy raglánszabású. A raglánszabásnál újszerű, hogy az újj alul bevarrott. A gombolás­pánt és a kézelő keskeny csíko­zással is készülhet, A pulóver vonala — főleg a nyakszabásnál — eltér az egy­szerű formától. A pulóver új nyakmegoldása közül legérde­kesebb a kámzeaszabás (második rajz). Ez a nyaktól elálló és de­koratív gallér estélyies jelleget ad a pulóvernek, de azért a sportpulóvernél is alkalmazzák. Hova, hogyan öltözzünk? Munkához, sporthoz, utazáshoz egyszerű, angolosszabású, lehe­tőleg szolid színű és mintájú ru­hát viseljünk. Az úgynevezett délutáni ruhák közé tartoznak azok, melyeket kényesebb anya­guk, gazdagabb díszítésük, és szabásuk miatt kisebb ünnepi alkalmakkor délutáni, esti ven­dégség alkalmával hordhatunk, Az első és második rajz dél­előtti ruhákat mutat be munká­ba. nappali viselésre alkalmasak. A harmadik—negyedik rajz dél­utáni ruha. Francia szabású kis­kosztüm, könnyű .szövetből — ! nylonblúz. bő iaítszóknyúvsl. Az Kites—hatos modell esti alkalmi ruha. Fekete, acélszürke, acél­kék, sötét zöld színből szép, egy­beszabott, simavonalú, japán­szabású ruha — a másik széles nyakkivágású, bőszoknyás, hím­zéssel, vagy gyöngyözéseel ké­szített selyemvuhaí

Next

/
Thumbnails
Contents