Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-13 / 216. szám

A szuezi válság harmadik szakaszába lépett A szuezi kérdés megoldására először Londonban ültek össze a kardcsörtető politikusok. Ez volt a válság első szakasza. A második szakasznak színtere Kairó volt, ahol az ötös bizott­ság Nasszerrel tárgyalt. A kai­rói értekezlet befejeztével a szue­zi kérdéssel kapcsolatos nyugati diplomáciai tevékenység köz­pontja újra a brit főváros lett. ;Ez tehát a tárgyalások harma­dik szakasza. Megállapíthat­juk, hogy amióta Nasszer beje­lentette a Szuezi-csatorna álla­mosítását, a nyugati diplomaták rendkívül aktív tevékenységet folytatnak. Mondhatnánk megengedhetetlen és veszé­lyes módszerekkel dolgoz­nak. Mialatt a diplomaták párnázott ajtók mögött tárgyaltak, addig az angulok és a franciák a Föld­közi-tenger keleti részén kato­nai intézkedéseket hajtottuk végre. Ezeknek céljuk az, hogy nyomást gyakoroljanak Egyip­tomira. A Ciprus szigetére kül­dött francia katonák ezrei — a francia külügyminisztérium szó­vivőjének magyarázata szerint — az Egyiptomban élő francia állampolgárok életét védik. Va­jon ki hiszi azt el, hogy a fran­cia állampolgárokat veszély fe­nyegeti Egyiptomban? A katonai intézkedéseknek nemcsak az a célja, hogy ■'meggyőzzék« Nasszer elnö­köt, hanem, hogy ideghá­borút szítsanak Egyiptom ellen. Az angolok és a franciák azonban nem elégedtek meg a Földközi-tenger keleti részén foganatosított katonai rendsza­bályokkal. Az északatlanti tömb valamennyi tagállamát szeret­ték volna belerántani kalandor lerveikbe. Ezért az angol kor­mány kérésére szeptember 5-én Párizsban Összehívták a NATO tanácsát. De ezzel nem értek célt, mert a világközvélemény széles körei támogatják Egyiptom álláspontját. Hétfőn Londonban tanácsko­zott a francia és az angol mi­niszterelnök. Itt úgylátszik, két lehetőséget vitattak meg. 1. a 22 nemzet tanácskozásának újabb összehívását, 2. az egész vitának az ENSZ elé terjeszté­séi. A világközvélemény most. azt várja, hogy mi. a nyugati diplomaták következő lépése. Az, hogy a szuezi válságot az angol és francia parlament elé viszik, azt jelenti, hogy igen súlyos a helyzet. Erre engednek következtetni az angol—francia közlemény alig burkolt fenyegetései is. De Egyiptom sem hagyja figyel­men kívül az angol—francia katonai intézkedéseket. — Nasszer elnök egyik nyilatkoza­tában kijelentette: »Felkészü­lök a legrosszabb lehetőségekre is.« A francia és angol diplo­matáknak megnehezíti a mun­káját, hogy az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia között még nem sikerült közös plat­formot létrehozni. Londonban és Párizsban érzik, hogy elérkezett a döntés órája, s vagy meghajolnak a befeje­zett tények előtt, ami a gyen­geség beismerését jelentené, vagy a megtorlások útjára lép­nek, ami viszont fegyveres kon­fliktus kockázatát jelenti, Va­jon az ENSZ elé viszik a kér­dést?! Merre halad a szuezi vál­ság diplomáciai karavánja?! A ciprusi közétek Jelentések szerint Ciprus szi­getén angol—francia »haditaná­csot« tartottak, vagyis tanácskoztak a szigeten állomásozó francia, angol ejtő­ernyős csapatok legfőbb pa­rancsnokai. Itt megvitatták azo­kat a közös hadműveleti terve­ket, amelyek a szuezi háború kitörésekor kerülnének végre­hajtásra. Anglia most úgy akar­ja enyhíteni a feszültséget Cip­ruson, hogy mesterségesen vak­vágányra vezeti az egész kér­dést. Az angol kormány ugyanis nem foglalkozik komolyan és őszintén azzal a gondolattal, hogy Ciprusnak belátható időn belül önkormányzatot és önren­delkezési jogot adjon. A ciprusi kérdés megoldásának egyik leg­nagyobb akadálya az, hogy Ang­lia ereje egyre gyengül a Föld­közi-tenger keleti medencéjében. Miután Egyiptomból és a Szu­ezi-csatorna övezetéből kitessó- kelték az angol katonákat, most ezek Ciprus szigetén próbálnak megkapaszkodni. így a sziget a középkeleti angol hadállások katonai és ideg­centrumává lépett elő és egy esetleges Egyiptom elle­ni támadás ugródeszkájául szolgálhat. Az angol egységek után most már francia csapatok is a cip­rusi földön tanyáznak. Ezért ragaszkodnak a birodalmi vágy­álmoktól fűtött angol kormány­körök a ciprusi támaszponthoz. Ä Szo¥Ïeiumél&C3E intézett nyugat-német jegyzék MOSZKVA. Moszkva dolgozói szeptember 11-én a Lenin Sta­dionban szovjet—indonéz baráti nagygyűlést tartottak, amelyen több mint 100 000 ember vett részt. K. J, Vorosilov és dl*. Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke mondott beszédet. NICOSIA. Az AFP értesülése szerint a Famagusztában kedden este osztogatott röpcédulák meg­állapítják, hogy az EOKA tag­jai közül senki sem tett eleget Harding ciprusi kormányzó meg­adási felhívásának, amelynek határideje szerdán lejárt. MOSZKVA. Szeptember 12-én a moszkvaiak szívélyes búcsút vettek Sukarno elnöktől és In­donézia más képviselőitől, akik kéthetes szovjetunióbeli tartóz­kodás után repülőgépen Jugo­szláviába indultak. JERUZSÁLEM. Mint az AFP jelenti: az ENSZ fegyverszüneti bizottságának székhelyén közöl­ték, Egyiptom panaszt emelt Izrael ellen amiatt, hogy izraeli­ek behatoltak egyiptomi terület­re Nizana Elauja-tól délre. Az egyiptomi területre behatoló iz­A világérdeklődés homlokte­rébe került Menzies washingto­ni útja, a nagyjelentőségű meg­állapodások a szovjet—indonéz tárgyalásokon, Max Reimann, a Német Kommunista Párt Köz­ponti Vezetőségének első titká­rának moszkvai beszéde és a Szovjetunióhoz intézett nyugat­német jegyzék is. Ez a jegy­zék Németország egyesítésének kérdéséről szól. A külföldi sajtó egyöntetű véleménye szerint a bonni kormány nem nyúj­tott semmiféle új szempon­tot a német kérdés megol­dására. A jegyzéknek tulajdonképpen az a célja, hogy a nyugatnémet köz­véleményben leszerelje azt az egyre hangosabb követelést, amely a szövetségi köztársaság kezdeményezését sürgeti az új­raegyesítés érdekében. A jegy­zéket úgy szerkesztették meg, ha elutasító válasz érkezik Moszkvából, azt lehessen mon­dani a német közvéleménynek: látjátok, az oroszok nem akar­nak. Nyitott kérdés, hogy ez a jegyzék hozzájárul-e az orosz— német tárgyalások megindulásá­hoz. Nyílt titok ugyanis, hogy az utóbbi hónapokban erősen MmuáHrr, raeli járőr öt egyiptomi katonát megölt, egyet pedig megsebesí­tett. A fegyverszüneti bizottság megfigyelői vizsgálatot szándé­koznak folytatni a helyszínen. Az izraeli—jordániai vegyes fegyverszüneti bizottságot csü­törtökre sürgősen összehívták, hogy döntsön annak az incidens­nek az ügyében, amelynek kö­vetkeztében hat izraeli vesztette életét Beth Gorvin közelében. MOSZKVA. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke szeptember 11-én a Kremlben nagyszabású fogadást adott Sukarno indonéz köztársasági elnök tiszteletére. A fogadáson Vorosilov beszé­det mondott. Bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége határozatott ho­zott, amelynek értelmében gu- karno indonéz köztársasági elnö­köt a Szovjetunió legmagasabb érdemjelével, a Lenin-renddel tüntette ki. BERLIN. A mecklenburgi Wa­ren városából hétfőn újabb szov­jet katonai egységek indultak haza. A város lakosainak ezrei búcsúztak el szovjet barátaiktól. megromlott a szovjet—nyugatné­met viszony. Sokan azt remél­ték, hogy a jegyzék kellő jóaka­ratot tartalmaz, amelyet eddig Bonn igen nélkülözött. De ez nincs a jegyzékben, amely nem más, mint belpolitikai manővert szolgál. Az egész jegyzékre mondhatjuk, hogy a tartalma túl kevés és túl későn szerkesz­tették. Várható Időjárás csütörtökön es­tig: Erősen felhős idő, sokfelé eső, helyenként zivatar. Élénk, észak- nyugati szél. A nappíili hőmérséklet főként keleten és délen csökken. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 10—13, legmagasabb nap­pal! hőmérséklet csütörtökön: 16— 18 fok között. — Tudományos és technikai Lenin díjakra kiírták a pályáza­tot. — Aa Aurore magyar állami cirkuszegyüttes nagy sikerrel vendégszerepei Párizsban. — Nemeskoltán Joó Gyula ud­varán az idén immár másodszor kivirágzott a cseresznyefa. — A diplomáciai testület hajó- kiránduláson vett részt a Dunán. A kirándulás során a vendégek látogatást tettek Esztergomban, ahol megtekintették a város tör­ténelmi nevezetességű helyeit. — Fábián István 30 éves kecs­keméti asztalos Horváth Ferenc- nétől, akinél albérletben lakott, két ízben 1690 forint értékű ru­haneműt lopott. A bíróság ezért 6 hónapi börtönre ítélte; —- Francia expedíció Grönlan- don. A napokban francia expe­díció szállt le ejtőernyőkkel^ Grönland teljesen jéggel borí­tott központi részén. Az expe­díció egy évig folytat kutató­munkát Grönland szigetén. — Űj aluminium hengermű épül a Székesfehérvári Könnyű­fémműben. Már befejezték a földmunkát és az alapozást, az idén tető alá kerül az új csar­nok. — Nylon-kötéllel 1130 méteres mélységbe. A »Calypso« nevű ■ francia kutatóhajó az Atlanti óceán déli részén nylon-kötél se­gítségével 7730 méteres mélység­ben vetett horgonyt. Ez az eddigi legnagyobb mélység, ahol sike­rült lehorgonyozni. Békeliölcsönköírényt próbált hamisítani A napokban az 1929. évben Mélykúton született Kövesdi Ferenc került a vádlottak pad­jára. A bácsalmási járásbíróság közokirathamisítás büntette és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás bűntettének kí­sérlete miatt vonta felelősségre. Kövesdi Ferenc ez cv májusá­ban meglátogatta a mélykúti piacot. Miután végigjárt a pia­con, betért a vasútállomás mel­letti italboltba és ott ismerősei­vel billiárdozott. A helyiségben vidéki ismeretlen emberek is voltak, akik szintén részt vet­tek a játékban. Pár nappal előbb volt a Második Békeköl­csön sorsolása és az újságban olvasták, hogy a 0073 sorszámú kötvény 25 000 forintot nyert. Az egyik ismeretlen embernek volt egy 50 forintos békekölcsönköt­vénye, Kövesdi Ferencnél pedig ott volt az 5536 sorozatú 100 fo­rintos békekölcsönkötvény. Az egyik ismeretlen férfi biztatásá­ra Kövesdi Ferenc az ismeretlen férfivel együtt a saját 100 fo­rintos kötvényének sorszámá­ból három számjegyet kivágott és az ismeretlen férfi 50 forin­tos kötvényéből kivágott három másik számot beragasztottak a terhelt tulajdonát képező köt­vénybe, úgy, hogy a kötvény száma azonos lett a 25 000 forin­tot nyert kötvény sorszámával; Kövesdi Ferenc másnap a köt­vényt be akarta váltani a mély­kúti postahivatalnál, ahol azon­ban közölték vele, hogy ilyen nagy összeget az OTP-nál fizet­nek ki. Kövesdi Ferenc még az­nap behozta a kötvényt Bácsal­másra, az OTP fiókjához bevál­tás végett. Itt azonban észrevet­ték a hamisítást és feljelentet­ték a fiatalembert. A járásbíróság a csalási kísér­letért Kövesdi Ferencet 6 havi börtönre ítélte. A börtönbünte­tés végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette, mert a terhelt a cselekményt felbúj- tásra követte el, a hamisítást teljesen primitiv, könnyen felis­merhető módon végezte, s így a cselekményből kár nem szárma­zott. A terheltnek ezenkívül idős szülei vannak, akiknek a földjét műveli, s így a végrehaj­tott börtönbüntetés nem annyi­ra a terheltet, mint idős szüleit sújtaná. Súlyos gépkocsibaleset Veszprém környékén Súlyos gépkocsibaleset történt vasárnap éjjel a Veszprém és Felsőörs közötti útszakaszon. A felsőörsi Dózsa Tsz tehergépko­csija, amely 23 személyt szállí­tott hazafelé, Veszprém határá­ban — eddig ismeretlen okok miatt —■ az árokba futott és az egyik útmenti fának ütődött. A baleset következtében ketten a helyszínen, négyen pedig a kór­házba szállítás közben életüket vesztették. Többen súlyos és könnyű sérüléseket szenvedtek. Az ügyészi és a rendőri vizsgá­lat megindult a baleset okainak megállapítására. (MTI) Előbbre lépni* de hegyem? (Folytatás az í. oldalról.) községek a gazdák önkéntes tár­sulásaként alakulnának és leg­több irányító, ellenőrző szervük a hegyközség tagjainak kollek­tív testületé, a közgyűlés lenne. Akik alakítják, azok vezes­sék a hegyközséget. E tekintetben egyöntetű volt a gazdák véleménye. A vezetés hogyanjára viszont annyi javas­lat és elgondolás hangzott el, hogy alig győztük jegyezni. Az öreg Lovas Imre bácsi például úgy vélekedett, ha megalakul a hegyközség, szerinte nagyon szükséges lenne, hogy minden vasárnap szakelőadást tartsa­nak az időszerű kérdésekről és főleg a fiatalokkal foglalkozza­nak sokat, hiszen azok fogják átvenni majd az ő helyüket. Zoboki László arról beszélt, hogy a hegyközség igen sokat te­hetne a gazdák érdekvédel­mében. Rengeteg munkától, felesleges adás-vétel és szállítási fáradság­tól kímélné meg a tagokat. Meg­oldhatónak tartaná a dűlőnként! csomagolást, s így az áruk gyors, de kö2ös szállítását. Meggondolandó az a vélemény is, ami az állami tartalékszőlők rossz kezelésével kapcsolatban elhangzott. Több szőlősgazda is [elvetette, hogy a tízéves szerző­déssel bérbeadott szőlők jelentős részét, a bérlők nem trágyázzák, hanem kizsákmányoló gazdálko­dást folytatnak azom Nem végzik el a szükséges permetezéseket, védelmi munkákat. Így aztán a jó gazda hiába permetez több­ször, a fertőzéses gócok megma­radnak és szétterjednek az egész határban. A hegyközség itt is sokat tehetne. Figyelmeztethetné és kényszeríthetné ezeket a ter­melőket a szőlő- és gyümölcsö­sök szakszerű ápolására, vagy kényszer esetén ö maga végezné el. Oláh Sándor, aki régebben az ókécskei hegyközség bírája volt, helyesen állapította meg, hogy a hegyközségi hozzájárulást magának a hegyközségnek kell majd eldönteni, hiszen ők tudják, hogy mit akar­nak beszerezni, illetve építeni és ehhez mérten szabnák meg az évi hozzájárulás összegét. A gyü­mölcsértékesítésről elmondotta, hogy régebben ők nem vertek mindent cefrébe, s véleménye szerint egy felállítandó hegyköz­ségnél most is megtennének a pulpkészítés, az aszalás, a borok helyi palackozásának, így hírne­ve és minősége megőrzésének le­hetőségei, nem is szólva arról, hogy az anyagi érdekvédelem és a hegyközség osztályozásá­nak, elbírálásának alapján a minőséghez mérten, maga­sabb áron értékesíthetnék szőlő-, gyümölcs- és borter­mésüket a hegyközség tag­jai. Olasz Ferenc, aki szintén hegy­bíró volt. elmondotta, hogy ré­gebben rendeletileg kényszert tették a gazdákat a hegyközség­be. így azt eleinte nem kedvelte senki, csak később jöttek rá az előnyeire. Kedvezményesen kap­ták a védekező anyagokat és olyanokat is használtak, amire az egyénileg termelőnek nincs lehetősége. Ezt most is szüksé­gesnek tartanák és igényelnék azt is, hogy a gépkölcsönzést is­mét vezessék be, kapjanak trá­gya- és tőzegvásárlási hitelt 4—3 évre, a termékeket pedig — és ezt igen fontosnak tartanák — legyen joguk maguknak értéke­síteni akár vagontételben is., Helyes tenne, ha a beadást ^ is közösen intézhetnék. így aztán, mint mondotta, a dolgozó pa­rasztokat nem kell csábítani, hi­szen a gazdaember odamegy, ahol jobban megtalálja a számí­tását, ahol nagyobb az anya­gi érdekeltsége, biztosabb a jövedelme — s ez nyilván a hegyközség lesz. Amit írtunk, csak része a ba­ráti beszélgetésen elhangzottak­nak, a hegyközségről alkotott vé­leményeknek és az abból eredő előnyöknek. Része csupán, de kezdetnek eredmény. Rajtuk áll most már, hogy találkozzanak a vélemények, a hegyközség gon­dolata megértésre találjon és akkor lehet, hogy már a követ­kező hónapokban előbbre lép­nek egy lépéssel a tiszákécs- keiek. Sándor Géza

Next

/
Thumbnails
Contents