Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-13 / 216. szám
VUÀ& PROLETÁRJAI EGYESÜLJ tT tK f NÉPÚJSÁG U MBP BflCS-KISm HEGYEI BIZOITSflgü ES H MEGYEI TflHU'CS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM _______Ára SO fillér_______1956. SZEPT. 13. CSÜTÖRTÖK J övedelmezőbbé teszik gazdaságukat a drágsséli Haladás Tsz tagjai »I Ölvén holdam öntözéses rendszert létesítenek as idén Szeptember derekán járunk mar, a nap még forrón lüz, de időnként szél kavarja a port. A drágszéü Haladás Termelőszövetkezet udvarán asszonyok rostálják a babot, borsót, egy 15 tagú asszonybrigád meg a szénát gyűjti a határban. A termelőszövetkezetben úgy számítják, hogy az idei zárszámadásnál körülbelül 40 forint lesz egy munkaegység értéke és egy munkaegységre 15 forintot készpénzben fizetnek majd. — Szombati Vera sertésgondozó már most megvan elégedve, hiszen a napokban három malacot kapott prémiumként és eddig 310 munkaegységet mondhat magáénak. Nem lesz baj az idén a jövedelemmel semmiképpen sem, mert csak a 10 hóiról betakarított 95 mázsa borsóért kapott a termelőszövetkezet 77 000 forintot. Szépen fizetett a som- kóró és a magrépa is. A somkó- róért 23 000 forint, a magrépáért pedig 8400 forint folyt be a közös pénztárába. Jobban jövedelmez hát az idén a gazdaság s ebben része van annak a 38 asz- szonynak s leánynak is, akik a közösben dolgoznak. Beszámoltunk arról, hogy Tóth Sándor 8 holdas dolgozó paraszt hosszú vívódás után belépett a termelőszövetkezetbe. Ez tavaly novemberben történt. Tóth Sándor azóta megtalálta helyét a közösben, a termelőszövetkezet juhásza lett s olyan szorgalommal dolgozik, hogy a mai napig 415 munkaegységet írtak a neve mellé. Szorgalmas munkával törekednek arra, hogy minél jövedelmezőbbé tegyék gazdaságukat. Míg az egyik munkacsapat 20 holdon már harmadszor kaszálja a lucernát, egy másik csapat a 250 köbméteres silógödör építésénél dolgozik. A határban két traktor az ősziek alá szántja a földet. Ezen az őszön 158 holdon búza, 15 holdon árpa, 10 holdon rozs, 15 holdon pedig takarmánykeverék kerül majd a földbe. Ügy tervezik, hogy a vetést a jövő héten megkezdik. Tervezik azt is, hogy még az idén 50 holdon megvalósítják az öntözéses növénytermesztést és a munkálatokat hamarosan elvégzik. Az öntözéses növénytermesztés rendszerével a következő gazdasági évben még nagyobb jövedelemre tesz majd szert a drágyszéli Haladás Termelőszövetkezet s a nagyobb jövedelem mellett bizonyos, hogy még szebb lesz az élet a közösben. 45 000 forint jüvedelent vörosheremagból Havas András levelezőnk írja a csikériai Üj Barázda Termelőszövetkezetből: — Szorgalmasan átdolgozott nyár van tsz-tagságunk mögött. Az aratásban sokat segített a gépállomás: összesen 157 hold gabonát takarítottunk be géppel, Gubics János kombájnos egymaga 130 holdról. Váradi József 12 főből álló munkacsapata kézierővel birkózott meg a magnak termesztett bükkönyös búzával, 28 hold búzát. 11 hold zabot és 5 hold árpát arattak le. Sári Kálmán és munkacsapata a kertészetben szorgoskodott sikerrel. A 7 holdas kertészetből eddig 26 ezer forint jövedelem eredt, a tagságnak egész nyáron át jutott friss zöldség s munkaegységre is osztottunk kertészeti cikkeket. Most a napraforgót szedjük, trágyát hordunk és csépeljük a vörösherét, amely 2.5 mázsa termést adott holdanként és 45 000 forint jövedelmet jelent. 210 holdon feltörve a tarlónk, 20 holdat letrágyáztunk, még 40 hold van hátra. 17 holdon vetjük az őszi takarmánykeveréket. Ügy terveztük, hogy a gabonafélék 85 százaléka kapások után kerüljön a földbe, çzért igyekszünk nagyon a betakarítással. Kifizetőbb a tavalyinál az állattenyésztésünk is, naponta 150 liter tejet fejünk. Igyekszünk sok és jó silót készíteni, 75 köbméter már kész, a további 325 köbmétert csalamádéből és silókukoricából csináljuk. Szénából 300 mázsát takarítottunk be. Ui műsorral készül a télre A MISKEI NÉPI EGYÜTTES A miskei népi együttes kéthónapos nyári pihenője után újra munkához lát. Hamarosan megkezdik vándorelőadás-sorozataikat a környéken. \ Beke Sándor pedagógus, a kultúrház és az úttörő népi együttes vezetője elmondotta, hogy az általános iskolásokból két együttest is szervezett, külön az alsó és külön a felső tagozatúakból. Már nagy lendülettel folynak a próbák egy ennek a vidéknek hagyományait felölelő táncjátékból, az úgynevezett Tűz-táncból. A felsőosziályosok a megyei bemutatón első díjat nyert Kanalas-tánc kibővített változatát tanulják nagy szorgalommal. A miskei kultúrház nagy népi együttese közel fél évi szünet után lát ismét munkához. Tegzes Miklósné koreográfus még dolgozik ugyan a Lakodalmi kikérő című táncon, de hamarosan megtartják belőle első bemutatójukat. A helyi DISZ-szervezet egy öttagú tánczenekart szervezett, mely már erősen készül a nagyszabású szüreti mulatságokra. A színjátszó csoport két színdarabot fog betanulni, az egyik Az igazgató úr nevenapja, a másik a Pulykapásztor című mesedarab lesz. A miskeiek és más községbeliek is szívesen fogják majd fogadni a dús programmal bővelkedő együttest. » Előbbre lépni, de hogyan ? Baráti beszélgetés a hegyközségről Képek a mezőgazdasági kiállításról Az első naptól kezdve nagyszámban keresik fel a látogatók a nemesnádudvari Kossuth Tsz saját termésű borkimérését, ahol jóízűen fogyasztják a tüzes nádudvari fehér kadart. A Bugacpusztai Állami Gazdaság fehér-magyar tyűkíörzse első díjat nyert a kiállításon. Sztyipanov Marin hercegszántói 5 holdas délszláv dolgoz«': paraszt berkshire-tenyészkanjai a kiállításon. Megyei első — országos második Tiszakécske nincs megelégedve a mával. A szőlősgazdák, gyümölcstermelők előbbre akarnak lépni a termelés és az értékesítés dolgában. Erről folyt baráti beszélgetés a helyi parlamentben, a tanácsházán, fehérasztal és csillogó bor mellett, Putics József elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával. A jelenlévők mind elismert szőlősgazdák, bor- és gyümöl őstermelők, akik elmondották — a hegyközségben látják az előrehaladást. A hegyközségben — igen ám, de hogy an? Volt, aki óvatos maradisággal, többsége azonban bátran kérdezett, várt és kapott feleletet elképzeléseire. Kezdjük talán a kételyekkel, hiszen azokat’ kell elsősorban eloszlatni. Az egyik neves gazda, Pákozdi György, úgy nyilatkozott, hogy a hegyközség régtől foglalkoztatja a kécskei gazdákat. Ha e szervezet biztosítja érdekvédelmüket, vállalnák is annak megszervezését, azonban kérdés, hová fog fejlődni a hegyközség szervezete? Vajon nem alakul-e majd egy év múlva termelőszövetkezetté? A válasz nem tagadta, hogy célunk a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A megyei titkár azonban hangsúlyozta, hogy. nem cél, sőt felelőtlen dolog lenne a hegyközség tagjait arra kényszeríteni, hogy termelőszövetkezetekbe lépjenek, vagy erőltetni a hegyközségek tsz-szé alakítását. Meg kell azonban mondanunk, hogy a hegyközségen belül elkerülhetetlen. számos közös tevékenység. Hiszen az új telepítések- a trágya, illetve tőzegmennyiségek biztosítása, az időben végzett, szakszerű védekezési, munkák, a termés leszedése, szüretelése, az áruk értékesítése, illetve nagyobb tömegű tárolása és ezeknek kezelése, mind-mind olyan munka, amely a hegyközség tagjaitól közös tevékenységet igényel. Felvetődött. ml lesz a biztosíték, hogy a hegyközségeken belül a protekció, az igazságtalanul nagyobb haszonszerzés nem fog bekövetkezni, mert a múltból bizony a kécs- kei gazdáknak maradt ilyen tapasztalatuk. Mi erre a válasz? Hát elsősorban az, hogy míg a múltban a hegyközség szervezetét rendeletileg ráerőszakolták a szőlő- és gyümölcstermelőkre, addig — a ma szervezendő hegy(Folytatás a 2» oldalon-) Nemrég volt Tiszakécskén az a gyűlés, amelyen a község egybehangzó véleménye szerint kimondották: Jakuts Dezső egyénileg dolgozó paraszt nem ku- lák, hanem elismerten jól gazdálkodó középparaszt, a szőlőművelésben pedig — egyenesen kiváló szakember. Ami igazságtalanság érte, az szőleje fclszor- zásából keletkezett. Jakuts Dezső azóta még nagyobb tiszteletnek örvend községében, mint régen. Megtalálta helyét Tiszakécske életében, sőt Hírt és dicsőséget is szerzett lakóinak. Mint olyanfajta gazda ember, aki szerelmese a szőlőnek, gyümölcsnek, olyan 30 hektó ezerjót szüretelt tavaly holdanként, hogy aki azt egyszer megkóstolja, hát nem felejti el, Ezt bizonyította a megyei tanácsnál alig pár hete megrendezett megyei borkóstoló verseny is. A bírálóbizottság szinte egyöntetűen ismerte el: Jakuts Dezső egyénileg dolgozó középparaszt szakszerűen kezelt ezerjója olyan zamatos, hogy megérdemli az első díjat. Rizlingje ízét pedig második díjjal jutalmazták. Nagy szó volt ez akkor Tiszakécskén. Jóitalü borait azonban az Országos Mezőgazdasági Kiállításon is megcsodálták a borkóstoló szakemberek. Táviratot is kapott az elmúlt napokban, hogy jelentkezzen a Mezőgazdasági Kiállítás bírálóbizottságánál, mivel az általa kiállított ezerjó ízre és zamatra az. országos II. díjat, kitüntető emlékérmet, 500 forint pénzjutalmat és oklevelet nyert.
