Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-11 / 214. szám

ft Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgatom fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) üsző és egyéb tenyészállatok után biztosítani kell az eddig engedélyezett ártámogatást. A közvetlen vásárlás útján szerzett tenyészállatoknak más megyébe való elszállítását a megyei, Járási és községi tanácsi szervek nem akadályozhatják, A A mezőgazdasági tér­*• melőszövetkezetekben a föld járadék kifizetését az alap­szabály értelmében továbbra is kötelezőnek kell tekinteni, azon­ban a mintaalapszabálytól elté­rően abból a földadót levonni nem lehet. A földjáradékot azoknak a tagoknak is ki kell fizetni, akik a termelőszövetke­zetbe saját földdel léptek be, de előrehaladott koruk, vagy egész­ségi állapotuk miatt a közös munkában részt venni nem tud­nak. A közös gazdaságba bevitt szőlő- és gyümölcsös esetében — annak minőségétől és állapotá­tól függően — általában az egyéb terület után fizetett, föld­járadék két-háromszorosát kell fizetni, kivéve, ha a telepítés költségeit a termelőszövetkezet a belépő tag részére az 1. d) pont alapján megtérítette. A közgyű­lés úgy is határozhat, hogy a bevitt szőlő után a termelő- szövetkezet a földjáradékot bor­ban adja ki. Haszonbérelt föld bevitele ese­tén a termelőszövetkezet föld já­radékot nem fizet, köteles azon­ban a szerződésben kikötött ha­szonbért a föld tulajdonosának (haszonélvezőjének) megfizetni. Cl A Minisztertanács aler- ■ • melőszövetkezetek épt- töanyagellátásának megjavítá­sa érdekében az alábbiakat ha­tározza: a) Kötelezi az építésügyi mi­nisztert, valamint az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a ter­melőszövetkezetek építőanyag­ellátását (vasbetongerenda, ce­ment, tégla, mész, fenyő és lombfűrészáru, fenyőgömbrúd, tetőfedőanyag, stb.) szeptember 30-ig hozza arányban a többi népgazdasági ág építőanyagellá­tásának mértékével és ütemé­vel. A termelőszövetkezetek anyagellátását a továbbiakban is a többi népgazdasági ág építke­zései anyagellátásával egy szin­ten kell tartani. Közös létesít­mények építése esetén a ter­melőszövetkezeti csoportokat a mezőgazdasági termelőszövetke­zetekkel azonos építöanyagellá- 1 ás ban kell részesíteni. b) Az Országos Tervhivatal elnöke az országos erdészeti fő­igazgatóval együtt gondoskodjék arról, hogy a termelőszövetke­zetek 1956-ban az előirányzott 30 000 köbméter építkezési fa­anyagon felül további 20 000 köbméter hazai termelésből ere­dő faanyagot kapjanak. c) A város- és községgazdál­kodási miniszter u mezőgazda- sági termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti csoportok építkezéseihez 1950. év végéig folyamatosan biztosítson egy­millió kéve száraz nádat és öt­százezer négyzetméter nádpallót. d) Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek az épít­kezéshez szükséges faanyagot a belkereskedelmi szervek ki­kapcsolásával közvetlenül az ál­lami erdőgazdaságoktól és az Országos Erdészeti Főigazgató­ság értékesítő vállalatától — kis­kereskedelmi áron — szerezhes­sék be. A termelőszövetkezetek építési faanyagsziikségletét az Országos Erdészeti Főigazgató­ság értékesítési tervében kell előirányozni. e) A földművelésügyi és az építésügyi miniszter, valamint a SZÜVOSZ igazgatóság elnöke a 39'1945/Vtí. 15,/MT. számú ren­delet végrehajtása érdekében szeptember 30-ig dolgozzák ki és adják ki azokat az intézkedése­ket, amelyek elősegítik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek és termelőszövetkezeti cso­portok, illetőleg az őket kiszol­gáló földművesszövetkezetek az eddigieknél nagyobb mértékben foglalkozzanak építőanyagok ílőállításával (tégla, cserép, nészégetés, nád és szalmapalló- tészítés, kör- és szalagfürésze- és, stb.) í) A termelőszövetkezeti épít­kezéseket vasvázas szerkezetek gyártásával és felhasználásával s segíteni kell. A kohó- és gép- pari miniszter és a földművelés- igyi miniszter 1956. szeptember 10-ig állapodjanak meg a gyár­oshoz szükséges anyag biztosí­tása érdekében; fa A földművelésügyi mi- niszter segítse elő, hogy a termelőszövetkezeti építkezé­sek fokozása érdekében több termelőszövetkezet közös építő­brigádot szervezzen. Abban a kérdésben, hogy a közös építő- brigád munkáját munkaegység jóváírással, vagy munkabérben számolják el, az építtető termelő- szövetkezet közgyűlése határoz­zon. Munkabér alapján történő el­számolás esetében a Magyar Nemzeti Bank engedélyezheti, hogy a munkabért létesít­ményekre engedélyezett hosszú- lejáratú beruházási hitelből egyenlítsék ki. A termelőszövetkezet építő- brigádját — kölcsönös megsegí­tés keretében — más termelő- szövetkezet részére átengedheti, ilyen esetben az építőbrigáddal nem rendelkező termelőszövet­kezet részére az építőbrigád munkabéreinek kifizetésére hi­tel folyósítható és az így végzett építőipari munka í'orgalmiadó- mentes. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek saját építőbrigádot ala­kítani nem tudnak és közös épí­tőbrigád sem áll rendelkezésük­re, termelőszövetkezeti épít­kezéseiknél magánkis iparosok munkáját is igénybevehetik ér­tékhatárra való tekintet nélkül. Kbben az esetben, ha a termelő­szövetkezet az építkezési költsé­geket saját erejéből fedezi, az építő kisiparosok részére a ve­lük kötött megállapodás alapján fizethető a munkabér. H A termelőszövetkezetek * * fával való ellátását sa­ját kitermelés útján is javítani kell. a) Az érvényben lévő rendel­kezéseknek megfelelően a ter­melőszövetkezeteknek — kéré­sükre — használatba kell adni az olyan 50 holdnál kisebb ál­lami erdőket, amelyek a ter­melőszövetkezet területén belül vannak és nem védőerdők. A termelőszövetkezetek használa­tába lehet adni az olyan védő- erdőnek nem minősülő 50 hold­nál kisebb állami erdőket is; amelyek a termelőszövetkezet területével érintkezőén helyez­kednek el. A termelőszövetkezetek hasz­nálatába átadott erdőkben a gazdálkodást az általános erdő­gazdálkodási elvek alapján az Országos Erdészeti Főigazgató­ság felügyelete mellett kell vé­gezni. b) Azoknak a termelőszövet­kezeteknek, amelyek erdővel nem rendelkeznek, lehetővé kell tenni, hogy a legközelebbi, ál­lami tulajdonban, vágy kezelés­ben lévő erdőből — a tervszerű fakitermelés keretében — az erdőgazdaság irányítása és fel­ügyelete mellett, indokolt gazda­sági szükségletük mértékéig, fa- kitermelést végezzenek és a ré­szükre szükséges iát az érvé­nyes kiskereskedelmi áron az erdőgazdasági ól megvehessek. Ezeket a vásárlásokat is az er­dőgazdaságok a helyi értékesítés keretében kötelesek megter­vezni. e) A termelőszövetkezetek er­dőhasználatának rendezésével és a faanyag közvetlen értékesíté­sével kapcsolatos rendelkezésekéi az Országos Erdészeti Főigazga­tóság földművelésügyi és belke­reskedelmi miniszterrel egyet­értésben 1956. szeptember 30-ig adja ki. Az olyan 50 holdnál ki­sebb állami tulajdonban levő nádasokat, amelyek a ter­melőszövetkezetek területére es­nek, vagy azzal határosak, — amennyiben a termelőszövetke­zetek kérik. 1956. október 1-is részükre át lehet adni nádkiter­melés és feldolgozás végett; Az átadással kapcsolatos viták ese­tén a megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt. A város- és köz­séggazdálkodási miniszter gon­doskodjék arról, hogy a Velen­cei, a Fertő-tavon levő, valamint más nagyobb nádasokból a vál­lalatok által ki nem termelt te­rületeket elsősorban termelő- szövetkezetek és földműves- szövetkezetek, valamint a ter­melői társulások kapják meg, természetbeni részesedésért tör­ténő nádkiternielésre. Q A földművelésügyi mi­-** niszter tegye lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek — a növényvédőállomások, illető­leg a gépállomások gépparkjá­ból — még a folyó évben univer- zál traktorokat (Zetor) és pótko­csikat vásárolhassanak. 1957-től kezdődően az éves népgazdasági tervekben kell biz­tosítani a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek részére az univerzál traktorokat és a hozzávaló pótkocsikat. A trak­torokhoz biztosítani kell az üzemanyagot és az alkatrésze­ket. A vételárat az átvételnél tör­ténő műszaki felértékelés alap­ján, a használhatósági fok és a termelőszövetkezetekre érvényes új beszerzési ár alapján kell megállapítani. A közlekedés- és postaügyi miniszter a földművelésügyi mi­niszterrel egyetértésben tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az alap­szabályszerűen gazdálkodó ter­melőszövetkezeti csoportok 1956. évi tervben előirányzott meny- nyiségen felül további 150 új tehergépkocsit vásárolhassanak. Az univerzál traktorokat és ! tehergépkocsikat azoknak a ter- j melószövetkezeteknek kell jut- : tatni, amelyek azt saját erejük­ből vásárolják meg. I íj A mezőgazdasági ter- melőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok a tehergépkocsival történő áru- szállításnál minden vonatkozás- i ban az állami vállalatokkal és a íöldművesszövetkezetekkel azo­nos elbírálás alá esnek. Tehát I saját tehergépkocsijaikkal ötven kilométeres körzetben áruszállí- ; tást minden korlátozás nélkül i végezhetnek. A termelőszövetke- ' zetek állandó piaci elárusítóhe­lyükre — bármely városba — távolságra tekintet nélkül szál­líthatják saját termelvériyeiket, valamint tagjaik háztáji gazda­ságainak és más termelőszövet­kezeteknek termelvényeit nyers, vagy feldolgozott állapotban. Más termelőszövetkezetek részé­re történő szállításoknál a gép­kocsi csak TEFU-menetlevéllcl közlekedhet és az érvényben lévő TEFU-díjtételeket kell al­kalmazni. Ezenfelül az év bár­mely szakában körzethatár kor­látozás nélkül szállíthatnak primőrárukat, gyorsan romló termékeket, valaihint hízott ál­latokat. A fentiekben nem említett, el­engedhetetlenül sürgős esetek­ben a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet, illetőleg termelőszö­vetkezeti csoport elnökének írás­beli igazolása alapján a termelő- szövetkezetek a körzethatáron túl is végezhetnek teherszállí­tást az altalános közlekedési sza­bályok megtartásával. 11 A mezőgazdasági tennélö- ‘szövetkezetek és termelő­szövetkezeti csoportok áruterme­lésének növelését a közös érté­kesítés előnyösebbé tételével az alábbiak szerint kell elősegíteni. a) Biztosítani kell, hogy a ter­melőszövetkezetek jóminőségű saját termelésű boraikat és gyü­mölcspálinka termékeiket palac­kozhassák s abban az esetben, ha a márkázási előírásoknak megfelelnek, saját márkájukkal ellássák és forgalomba hozzák. A Minisztertanács engedélyezi, hogy az állami és szövetkezeti vendéglátóipar közvetlenül a ter­melőszövetkezettől is vásárolhas- stm bort. A belkereskedelmi mi­niszter és a SZÜVOSZ igazga­tóságának elnöke erre vonatko­zóan a szükséges intézkedéseket tegye meg. A termelői borkimé­rés! engedélyek kiadásét a köz­ségi (városi) tanácsok végrehajtó bizottsága kereskedelmi szak- igazgatási szerveire kell bízni. A termelőszövetkezeteknek telep­helyükön poharazási engedélyt is kell adni, telephelyükön kívül a poharazási engedély csak in­dokolt esetben adható ki. Ezen túlmenően állami pincék hasz­nálatba adásával is elő kell segí­teni a térmelőszövetkezetek bor­értékesítő tevékenységét. b) Meg kell engedni hogy a termelőszövetkezetek a közös és a háztáji gazdaságból származó tejnek a beadására és értékesí­tésre előírt mennyiségén felüli részét saját tejfeldolgozó üzemei­ben feldolgozhassák, abból saj­tot és vajat készíthessenek. A tejfeldolgozó üzemek kiszélesí­tésére a termelőszövetkezetek ré­szére megfelelő gépeket kell ren­delkezésre bocsátani. Az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék arról, hogy a ter­melőszövetkezetek kérésükre — az évszaktól és az ipari jellegtől függetlenül — a szerződés alap­ján átadott tej. után 40—60 szá* zalék fölözött tejet, vagy írót és savót kapjanak visszatérítés el­lenében. A szerződött tej ellenértékének 30 százalékát a termelőszövetke­zetek részére árelőlegként az elő­leg számlára ki lehet fizetni. c) A belkereskedelmi minisz­ter a SZÖVOSZ igazgatósága el­nökével és a földművelésügyi mi­niszterrel egyetértésben bizto­sítsa, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és a termelő­szövetkezeti csoportok 1956. oki. 1-től kezdődően a közös és a ház­táji gazdaságból származó termé­keiknek a beadási értékesítési és szerződéses kötelezettségén fe­lüli részére vonatkozóan szállí­tási szerződést köthessenek köz­vetlenül a kiskereskedelmi, ven­déglátóipari és üzemélelmezési vállalatokkal, valamint az üdü­lőkkel, a kórházakkal és az üze­mi konyhákkal. d) A termelőszövetkezetek szá- ! mára lehetővé kell tenni, hogy ! exportminőségű termékeiket a közvetítő kereskedelem kikap­csolásával közvetlenül külkeres­kedelmi vállalatoknak adják el, illetve velük kössenek szerző­dést. Az exportra kerülő cikke­ket, amennyiben az előírt köve­telményeknek megfelelnek, a termelőszövetkezet saját már­kázásával láthatja el. e) Termelőszövetkezetek részé­re biztosítani kell a nagybani ér­tékesítéssel járó előnyöket. Az élelmiszeripari, a begyűjtési, a belkereskedelmi és a külkeres­kedelmi miniszterek dolgozzák ki a nagybani értékesítésnél al­kalmazandó magasabb árak rendszerét. A magasabb ár meg­illeti a termelőszövetkezeti cso­portokat és a termelői társulá­sokat is. 1 A begyűjtési miniszter ’ 1956. dec. 31-ig adja át a termelőszövetkezeteknek azo­kat a helyi jelentőségű, kisebb raktárokat, amelyek a termelő­szövetkezetek területén vannak. Amennyiben a Begyűjtési Mi­nisztérium szervéi és a termelő­szövetkezetek a raktárátadásban nem tudnak megegyezni, a vitás esetekben a begyűjtési minisz­ter és a földművelésügyi minisz­ter együttesén döntsenek. ( Ü Az alapszabály szerint * * * gazdálkodó termelőszö­vetkezeti csoportú}:, amennyiben gazdaságuk valamelyik ágában a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekéhez hasonló közös ter­melési tevékenységet alakítanak ki — a közös termelési tevékeny­séggel kapcsolatosan — ugyan­azokra a kedvezményekre jogo­sultak. mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (beadás, udó, hitelfelvétel, gépállomás! munkadíj). Az alapszabály sze­rint gazdálkodó termelőszövet­kezeti csoportoknak közös tevé­kenységük előmozdítása érdeké- . ben ugyancsak még kell enged- ! ni segéd-, és feldolgozó üzemek I létesítését saját közös termelvc- I nyeik, illetőleg tagjaik termel- I vényeinek feldolgozására. "1 A A termelőszövetkezetek • 1955. okt. 31-én fenn­álló közép- és hosszúlejáratú hi­teltartozását a következők sze­rint kell rendezni: a) A termelőszövetkezetek hi-j telállományát egységesen évi egy százalékos kamatozású, 25 éves hitellé kell átalakítani. E hitelek lejáratát úgy kell megállapítani, hogy a termelő­szövetkezetek hitelállományuk­nak évenként mintegy 4 száza* lékát fizessék vissza. b) 1955. november 1. után fo­lyósított és folyósításra kerülő beruházási hiteleket egységesen 1 százalékos kamat mellett kell folyósítani. A folyósításra ke­rülő hitelek lejáratát az amorti­záció és a termelőszövetkezetek teherbíró képességének messze­menő figyelembevételével kell megállapítani az alábbiak sze­rint: I. épületek, építmények, telkesítés, talajjavítás 20—35 év, H. Gépek, berendezések, felsze­relések, igás- és tenyész-állatok, új termelőszövetkezetek részére alapítási hitel 5—15 év. Az I. pontban felsorolt hiteleit lejáratát a Magyar Nemzeti Bank úgy állapítsa meg, hogy á visszafizetés általában a negye­dik évben, a II. pontban szerep­lő hiteleknél pedig a második évben kezdődjék. Az egyéb cé­lokra folyósított hitelek visszafi­zetési feltételeit a Magyar Nem­zett Bank a Földművelésügyi Minisztériummal együtt állapít­sa meg. c) Annak a termelőszövetke­zetnek, amely a felvett hiteleket a Magyar Nemzeti Bankkal kö­tött megállapodás szerinti lejá­ratnál korábban fizeti vissza és az állam iránti egyéb természet­beni és pénzbeli kötelezettségéit teljesíti, kedvezményképpen a fennmaradt hitelállományt az eredetileg esedékessé vált hite­len felül visszafizetett összeg 25 százalékának megfelelő további összeggel kell csökkenteni. d) Termelőszövetkezetek eladó­sodásának megakadályozása ér­dekében az egyes termelőszövet­kezeteknek csak annyi hitelt le­het folyósítani, amennyinek évenkénti törlesztési hányada nem haladja meg a tagok között kiosztásra kerülő természetbeni és pénzben! részesedés 15 száza­lékát. Ennek módozatait a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza. A Magyar Nemzeti Bank kivétele­sen indokolt esetben ettől eltér­het. A folyósítható hitel össze­gének megállapításánál a ter­melőszövetkezet saját erőből tör­ténő új beruházásait is figyelem­be kell venni. e) A Magyar Nemzeti Bank a beruházási tartalékszámlán levő összeget a termelőszövetkezet kérelmére üzemviteli célra is ki­adhatja abban az, esetben, ha a beruházási hitelek esedékes rész­letének visszafizetése égyéBként biztosítva van. f) A Minisztertanács felhatal­mazza a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben sza­bályozza a termelőszövetkezetei: hitelellátásának rendszeréi, 1 a termelőszövetkezetek-L,J' új gyümölcsös telepíté­seinek gépi forgatással történő talajelőkészítését 1956. szeptem­ber l-lől kezdődően vissza nem térítendő állami támogatásból kell biztosítani. A vissza nem té­rítendő állami támogatás igéhy- bevètelëilêk feltételei megegyez­nek az új szőlőtelepítések alá történő gépi forgatás féltételei­vel. I fa a Minisztertanács köte- lezi az illetékes minisz­tereket arra, hogy a termelőszö­vetkezetek által a szerződéses kötelezettségeik teljesítésére át­adandó termények és termékek ellenértékének 30—40 százalékát a felügyeletük alá tartozó szer­vek és vállalatok árelőleg címén a Magyar Nemzeti Banknál ve­zetett előlegszámlára átutalják. Ebbe az összegbe a termelési I (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents