Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-11 / 214. szám
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (Folytatás a 3. oldalról.) szerződés szerint járó pénzbeli 'előleget is be keli számítani. A Minisztertanács engedélyezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezeteknek rövidle- járatú hitelt folyósítson munkaegységelőlegre. I n Begyűjtési miniszter a bel- * • vízkárok miatt súlyos gazdasági helyzetbe került termelőszövetkezeteknél az 1956. évre kivetett hizottsertés beadási kötelezettség egy részét, szövetkezetenként! elbírálás alapján, a kár arányának megfelelően törölje. A fennmaradó rész teljesítését — figyelembevéve a termelőszövetkezet gazdasági helyzetét — szükség esetén három évre hosszabbítsa meg. A terület utáni hizottsertés beadás és a szerződéses sertéshizlalás teljesítésének, valamint az állatállomány átteleltetésének elősegítésére adjon kamatmentes abraktakarmány kölcsönt. A begyűjtési miniszter és az illetékes miniszterek intézkedjenek aziránt, hogy a szerződéses növényeket termeltető vállalatok által a termelőszövetkezeteknek folyósított termelési előlegek visszafizetését a vállalat az elszenvedett belvízkár arányának megfelelően elengedhesse és a még fennmaradó hátralék visz- szafizetésére indokolt esetben két-három évi haladékot adhat. 1 O A Minisztertanács a ta- gok kezdeményező munkájának előmozdítása érdekében javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a többtermelési jutalom rendszerét az alapszabály idevonatkozó rendelkezésétől, valamint a Minisztertanács 1044 —1955. (IV. 17) MT h. számú határozatában foglalt javaslattól függetlenül, a közgyűlésen maguk állapítsák meg. A termelő- szövetkezet közgyűlése döntsön tehát abban a kérdésben, hogy a szövetkezeti gazdaság egyes üzemágaiban elért tervtúlteljesítés jutalmazására adjanak-e az üzemág dolgozóinak prémiumot. A közgyűlés döntsön továbbá arról is, hogy milyen legyen a prémium mértéke. A szerződéses termelés alapján a termeltető vállalatok által a termelőszövetkezetek részére többtermelési jutalom címén fizetett összegek felhasználásáról ugyancsak a közgyűlés döntsön. Ha azonban a közgyűlés ezekből az összegekből az illeti növény megtermelésében részt vett tagokat kívánja premizálni, prémiumukat a termelőszövetkezet saját termelési tervében előirányzott átlagtermés alapján állapítsa meg. IQ A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében a termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, közös gazdálkodásuk fejlesztését, gazdasági megerősítését a helyi mezőgazdasági szervek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támogassák. a) A Földművelésügyi Minisztérium és a helyi tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szervei a termelőszövetkezeti csoportok zárszámadásával, éves üzemtervével és pénzügyi előirányzatával ugyanolyan rendszeresen foglalkozzanak, mint a termelőszövetkezetekével. b) A termelőszövetkezeti csoportok közös gazdálkodását a gépállomásoknak teljes mértékben támogatni kell és gépállomási mezőgazdászokat lehetőség szerint a termelőszövetkezetekhez hasonlóan helyezzenek ki a termelőszövetkezeti csoportokba is. II. A földművesszövetkezeti mozgalom kiszélesítéséről, egyszerű termelői társulások fejlesztéséről A földművesszövetkezeti mozgalmat és a földművesszövetkezetek tevékenységét, az áruellátás mellett, mind az értékesítés, mind a termelés terén erőteljesen fejleszteni kell. A földművesszövetkezetek értékesítő tevékenységét felvásárló tevékenységük eddigi tapasztalaira támaszokdva erőteljesen ki kell szélesíteni és el kell érni, hogy a földművesszövetkezetek tagjaik értékesítő szövetkezeteivé is váljanak. Az értékesítési és áruellátási tevékenység növelése mellett az eddigieknél nagyobb mértékben kell fejleszteni a földművesszövetkezetek termelési tevékenységét. Ezért — a már működő szakcsoportok továbbfej lesztésével — az egyszerű termelési társulások újabb formáinak a kialakulását is elő kell mozdítani. 'I A már működő egyszerű J- * termelői társulások megszilárdítását és fejlesztését, valamint újabb formáinak létrehozását az alábbiak szerint kell elősegíteni : a) Alkalmi társulások: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok alkalmi társulása a földművesszövetkezeteken belül egy- ogy termelési vagy munkafolyamat (gyümölcsös-, szőlőtelepítés, szántás, vetés, permetezés, stb.) közös elvégzésére, továbbá egyes termelési eszközök, vetőmagvak, anyagok közös beszerzésére vagy egyes tevmelvények közös értékesítésére egy-egy időszakra. A íöldművesszövetkezetek keretében alkalmi társulások kizárólag értékesítésre nem alakulhatnak. Az alkalmi társulások a földművesszövetkezet szerves részei, tehát nem önálló jogi személyek. Gazdálkodásukért a földműves- szövetkezet felelős, számadásaikat a földművesszövetkezet vezeti. b) Termelői szakcsoportok: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok huzamosabb időre szóló társulása egy-egy növény termelésére, közös géphasználatra, egyes állatfajták tenyésztésére, továbbá egyes állati és növényi termékek közös feldolgozására. A termelői szakcsoportok az al- alkalmi társulásokhoz hasonlóan szerves részei a földművesszövetkezeteknek és egész tevékenységüket a földművesszövetkezet. keretében fejtik ki. c) Szakszövetkezetek: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok értékesítő és beszerző társulása, amely egy-egy növény termelését vagy állatfajta tenyésztését, illetőleg egyes állati és növényi termékek feldolgozását önálló szövetkezeti keretben végzi. A szakszövetkezetek a föld- művesszövetkezetekhez hasonlóan önálló szövetkezetek, amelyek a földművesszövetkezeti hálózat kötelékébe tartoznak és közvetlen irányításukat a földművesszövetkezetek járási, illetőleg megyei szervei látják el. O Az egyszerű termelési “• társulások »működési szabályzat« alapján működnek, amelynek irányelveit a SZÖ- VOSZ határozza meg. A szak- szövetkezetek tevékenységükét alapszabály szerint folytatják, amelyet a SZÖVOSZ által kiadott mintaalapszabály figyelem- bevételével alakíthatnak ki. fi A Minisztertanács an- nak érdekében, hogy a falusi lakosság elsősorban a dolgozó parasztság pénzbeni megtakarításait saját szövetkezeti szervezete útján összegyűjtbesse és átmenetileg jelentkező hitel- szükségleteit a kölcsönös segítés elve alapján közvetlenül is kielégíthesse. helyesnek tartja falusi takarékszövetkezetek létesítésére irányuló kezdeményezéseket. Felkéri a SZÖVOSZ igazgatóságát, hogy a szövetkezetek megalakulását szervező munkával és anyagi eszközeivel segítse elő. A szövetkezetek szervezésének, működésének feltételeit a pénzügyminiszter, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértésben rendeletileg állapítsa meg. A szavatosság biztosítékaképpen a pénzügyminisztériumot e szövetkezetek pénzügyi működését illetően ellenőrzési jog illeti meg. A takarékszövetkezeteket a lapszabályszerű működésük keretében teljes adó- és illeték- mentesség illeti meg, A, A Minisztertanács szük’*• ségesnek és helyesnek tartja, hogy az állami és szövetkezeti szervek anyagi előnyöket biztosító kedvezményeket nyújtsanak az egyszerű termelő társulások számára, hogy ez is ösztönözze az egyénileg dolgozó parasztság egyszerű szövetkezeti társulásainak széleskörű kibontakozását. Ilyen előnyöket és kedvezményeket a társulásoknak aszerint kell nyújtani, amilyen mértékben a közös termelés feldolgozás és értékesítő tevékenység elemei a társulásban megvalósulnak. A kedvezmények nyújtásánál alapvető elvként kell érvényesíteni, hogy ösztönözzék a közös alapok képzését és segítsék a közös — főleg termelői tevékenység továbbfejlődését és a termelés növelését. Az egyszerű termelői * társulások működését széleskörű termelési segítség nyújtásával is elő kell mozdítani. a) A talaj, növényápolási-vé- dekezési és betakarítási munkák idejében való elvégzése érdekében biztosítani kell, hogy a társulások tagjai részére a gépállomások talajmegmunkáló és betakarító gépei a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és a termelőszövetkezeti csoportokat követő sorrendben rendelkezésre álljanak. A gépi szolgáltatásokat — már alkalmi társulások esetében is — az egyénileg dolgozó parasztok díjtételeinél 10 százalékkal alacsonyabban kell számolni. 30 Kát. holdat meghaladó összefüggő táblán végzett gépi munka esetén a termelőszövetkezeti csoportok részére megállapított kedvezményt kell adni. b) Az egyéni termelők előtt sorrendi előnyben kell részesíteni az egyszerű termelői társulásokat (szakcsoportokat) a termelést elősegítő, továbbá a közös létesítményhez szükséges anyagok beszerzésénél (műtrágya. növényvédőszer, melegágyi felszerelés, szárító és feldolgozó épületekhez szükséges anyagok, stb.) Ugyanilyen előnyt kell biztosítani az élőállat, baromfi, állati termékek termelésére társult termelők részére a különféle takarmányjuttatásoknál, valamint naposcsibe, tenyészállat és egyéb akcióknál. c) A gépállomások iőmezű- gazdászai, a községi agronómu- sok, a megyei és járási mező- gazdasági szervek és a termelésben érdekeit vállalatok kötelesek rendszeresen szaktanács- adással támogatni az egyszerű termelői társulásokat. A Az egyszerű termelői társulások részére ter- melvényeik és termékeik értékesítésénél és feldolgozásánál előnyöket kell biztosítani. a) A termelési szerződések megkötésénél a társulásokat a társuláson kívüli termelőkkel szemben sorrendi előnyben kell részesíteni. Az így termelt cikkek után a társulások részére az egyéni termelőknél magasabb, de a termelőszövetkezeteket el nem érő többtermelési prémiumot, illetőleg a dohánynál minőségi felárat kell fizetni. b) Lehetővé kell tenni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési, szerződéses) teljesítésén felüli saját termékeiket feldolgozva, csomagolva közvetlenül a felhasználóknak szállíthassák és ilymódon nagyobb jövedelmet érhessenek el. c) Elő kell továbbá segíteni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési szerződéses) teljesítésén felül saját termékeiket feldolgozzák és közvetlenül for- galombahozzák (például gyümölcs, zöldségelárusítóhelyek fenntartása, tej lefölözése, gyümölcsfeldolgozás, pálinkafőzés, stb.). A szőlőtermelő szakcsoportok borértékesítését termelői borkimérések, palackozás útján, továbbá a termelőszövetkezetekhez hasonlóan poharazás engedélyezésével. valamint állami pincék, feldolgozó üzemek bérbeadásával is elő kell mozdítani. n A termelés növelését 4 * szolgáló közös berendezések létesítésére és közös felszerelések beszerzésére kedvezményes beruházási hitelt lehet nyújtani. Az ellátás és az export szempontjából fontos évelő kultúrák nagyobb összefüggő területen való telepítésére, a termőre fordulás után két-három év múlva visszafizetendő hitelt lehet folyósítani; A földművesszövetkezetek saját erőforrásaik felhasználásával, az állami vállalatok pedig e célra rendelkezésre álló kereteikből az egyszerű társulások közös termelői tevékenységének elősegítésére gépeket, termelési eszközöket szerezhetnek be és adhatnak bérbe a termelő társulásoknak. O Az egyszerű termelői társulások által telepített évelő kultúrák (földieper, gyümölcs. szőlő, egres, málna, spárga, stb.) összefüggő területét ta- j gosításba bevonni nem lehet. Lehetővé kell tenni, hogy az egyszerű termelői társulások tagjai földterületüket közös művelés céljából önkéntes csere alapján összefüggő táblákba vonhassák egybe. Ehhez szükség esetén állami tartalékföldeket is fel lehet használni. A tanácsi szervek a tartalékföldek hasznosításánál az egyszerű termelői társulások igényeit az egyéni termelők előtt elégítsék ki. Q Az egyénileg gazdálko- • dó dolgozó parasztok egyszerű termelői társulásának biztosított kedvezményekre vonatkozó feltételeket az érdekelt miniszterek a pénzügyminiszterrel és a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével egyetértésben szabályozzák. A hiteln}rújtásra vonatkozó feltételeket pedig a pénzügyminiszter a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértés h=n állapítsa meg. Hegedűs András s. k. a Minisztertanács elnöke Eredményes egyesítő ülések Az aratás és cséplés nagy mun- ikájának befejezése után egyre j több községben tartják meg a Központi Vezetőség határozata ! nyomán a népfront, a békebi- ! zottság és az MNDSZ egyesítő ! üléseket. Az üléseken elhang- i zott felszólalások, javaslatok I mind azt mutatják, hogy helyes volt a' három tömegszervezet egyesítése. Az erők így nem forgácsolódnak szét, együttesen harcolnak a közös célért. KISKUNMAJSÄN például százan jelentek meg ez egyesítő ülésen és többségük dolgozó paraszt volt. Az újjászervezett népfront első tevékenysége év, volt, hogy felülvizsgálta a régi terveket és amelyekben nem történt intézkedés, felelősöket jelöltek ki. így munkát kapott a békebizottság és a nőtanács is. Elhatározták, hogy minden kedden és pénteken fogadónapot tartanak a népművelés házában. Megszervezték és megtartották pénteken a rozstermesztési an- kétot, őszre pedig ezüstkalászos tanfolyamot szerveznek, hogy ezen minél több dolgozó paraszt képezze magát. KUNSZÁLLÁSON 120-an vettek részt. Látszik, hogy a falu népe szivén viseli a népfrontmozgalom munkáját. Igen sérelmezték, hogy már hosszabb idő óta nincs tanácselnökük és úgy érzik, mintha gazda nélkül maradt volna a község. Javasolták, hogy a tanács mérje fel a szőlőtermést és ennek megfelelően már előre gondoskodjon tároló helyről, hogy a begyűjtésben ne legyen fennakadás. A piactéren elárusító padok és WC építését javasolták és ehhez társadalmi segítséget is ajánlottaK fel. Észrevételezték, hogy a községben és tőlük 20 kilométeres körzetben nincs gyógyszertár, örömmel fogadnák, ha egy kézigyógy- szertárat nyitnának. A község jobb húsellátása érdekében pedig javasolták a föltíművesszö- vetkezetnek, hogy melléküzem- ágként hizlaldát létesítsen. TOMPÁN is néhány híján 100- an gyűltek össze. Nagy problémát szeretnének megoldani. A jelenlegi iskolában egy-egy tanteremben 50—60 gyerek van ösz- szezsúfolva. Nevelésük, oktatásuk bizony sok nehézséget okoz a pedagógusoknak. A legelemibb egészségügyi feltételeket sem tudják biztosítani. A faluban nincs egészségház, sem szülőotthon. Ugyanakkor a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Főigazgatóságának felügyelete alá tartozó Délmagyarorszá- gi RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat egy óriási épületet foglal le raktárnak, ami nagyszerűen alkalmas lenne iskola és szülőotthon létesítésére. A helyi népfront-bizottság mindent megtesz, hogy ezt az épületet a fenti vállalattól a község megkapja iskola céljára. A tüzelőanyagellátásról is sok szó esett. A tom- paiak Kiskunhalasról — körülbelül 20 kilométer távolságról — szerzik be évi tüzelőanyag szükségletüket. Kérik egy TÜZÉP- telep létesítését. A FAJSZI népfront nőtanácsa erőteljesen bekapcsolódik az »Ismerd meg hazádat« mozgalomba. A sztálinvárosi tanulmányút után az elmúlt vasárnap igen jól sikerült társaskirándulást rendeztek a Balatonon. A kirándulás alkalmával ellátogattak Balatonalmádiba, Ralatonfüred- re, Tihanyba és Siófokra. Ügy határoztak, hogy a jövőben többek között Tokajra, az Aggtele- ki-cseppkőbarlanghoz. Szegedre és a Mecsekbe szerveznek társaskirándulást. FELVESZÜNK AZONNALI BELÉPÉSRE kubikosokat és férfi segédmunkásokat; Munkaruhát, munkásszállást biztosítunk. Havonta egyszer a hazautazás költségét megtérítjük. Családfenntartók napi 10 forint különélési díjat kapnak. Jelentkezés: Fővárosi Gázszolgáltató Vállalat Munkaügyi Osztály, Budapest, VIII. Köztársaság tér 20. 983 TRÁGYÁT adunk cserébe szalmáért. — Állami Kordé- Iyos Vállalat, Kecskemét, Bem utca 12. 1063 KERESÜNK azonnali lelveteire budapesti és vidéki munkahelyetekre kőműveseket, ácsokat, festőket, bádogosokat és térti segédmunkásokat. Vidéki dolgozóinknak kéthetenként szabad-szombat, .munkás- szállás és egyéb szociális kedvezmények biztosítva. — Jelentkezés: Budapest. V., Guszcv utca IS. sz. Telefon: 128—470. 734 EGYENl GAZDAKI Már most kössünk szántási szerződést a megye gépállomásával az őszi vetőszántásra, hogy a gépállomások idejében el tudják végezni. 903 Vetőszántás kli-ként 18—21 cm 120.— Ft Mélyszántás kh-kcnt 22—23 cm 132.— Ft
