Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-09 / 213. szám

füáUuz. cut úUxaiók kérdís&tw FÖLDHÁZI ANTAL, KIS­KUNFÉLEGYHÁZA. Az állami tartaléktőidre kötött haszonbér­letet a földrendezés, illetőleg ta­gosítás miatt a szeyződés lejárta előtt megszüntetni nem lehet. Abban az esetben, ha a kialakí­tott táb}a haszonbérelt, állami tartaléktőidet is magába foglal, helyette lehetőleg azonos értékű csereföldet kell adni es a haszon- bérleti jogviszony a haszonbér­lőnek adott csereterületre száll át, aki a főidet a bérleti idő alatt továbbra is műveli. Ugyan­ez vonatkozik a magántulajdon­ban léyő földek több éves haszon­bérletére is. • KOVÁCS JÁNOSNÉ. KECS­KEMÉT. A Minisztertanács ha­tározata te mudot ad arra, hogy azokat a házfelügyelőket, akik nem rendesen látják el feladatu­kat, felelősségre lehet vonni. Sőt a határozat arra is kitér, hogy az ilyen házfelügyelőket fel kell menteni és a szolgálati lakásból haladéktalanul — akár ideigle­nes, vagy szükséglakásba is — ki kell költöztetni. * SZABO BÁL, BAJA. Az igaz­gatói alap jóléti részéből a Mi­nisztertanács határozata értel­mében minden olyan kiadást fe­dezni lehet, amely a dolgozók szociális, kulturális, sport és egyéb jpléti szükségleteivel kap­csolatban merül fel, így a mun­kaszüneti napokon rendezett tár­saskiránduláson részvevő dolgo­zók teljes útiköltségét (autóbusz­bérleti díjat) is. Bár a Minisz­tertanács határozata a dolgozók kirándulásaival kapcsolatos költ­ségek fedezését engedi meg, — azonban nincs akadálya annak, hogy a kiránduláson a dolgozó­val együtt részt vevő közvetlen hozzátartozói (feleség és gyerme­kek) is részesülhessenek bizo­nyos mértékű kedvezményben. Ennek elbírálása az igazgató és a szakszervezeti bizottság hatás­körébe tartozik. • BUZSIK LŐRINC. KISKÖ­RÖS. A közszolgálati alkalma-r zásban álló dolgozót megilleti a szolgálati idő után kórpótiék. Minden szolgálatban eltöltött 5 év után az alapiiletmépyének 2 százalékát kell kárpótlék címén folyósítani. Munkahelyváltozás esetén a közszolgálati alkalma­zott részére előbbi szolgálati munkahelyén élvezett kprpótlé- kot az új munkahelyen is folyó­sítani kell a munkavállalói iga­zolás alapján, feltéve, ha a mun­kaviszony folyamatossága nem szakadt meg, K. I.-NÊ, KECSKEMÉT. Az Építőipari Vállalatoknál azokat a dolgozókat illeti meg az étke­zési hozzájárulás, akik az üzemi konyhán étkeznek. A dolgozók jutányosán kapják az ebédet, ezért mindössze 3.30 forintot kell fizetni. A 3.30 forint és a tény­leges költség közötti külünbäzßr let a vállalat fedezi. Akik egész nap az üzemi konyhán étkeznek, a reggeliért 1.20 forintot, a va­csoráért pedig 2.30 forintot fi­zetnek. A vállalati hozzájárulás szintén olyan arányú, mint az ebédnél. YAKUJAA PÁL, SÜLTVAD- KERT. Ä kötelező biztosítás dí­ját mérsékelni vagy elengedni csak abban az esetben lehet, ha a biztosított szociális helyzetére való tekintettel ezt a községi ta­nács is javasolja. Ellenkező eset­ben ennek fizetése nemcsak egyéni érdek, hanem ugyanolyan állampolgári kötelezettség, mint a beadás, adó és egyéb terhek teljesítése, Községiejlesztés Páhin A községfejlesztési terv célki­tűzéseinek megvalósításával a páhi dolgozók régi kérelme tel­jesül. Ugyanis a községnek volt állandó orvosa, de az szinte me­nekült Páhiról, mert nem volt lakás és a rendelés céljára meg­felelő helyiség. Alig két hete kezdték meg a várótermes or­vosi rendelő és a háromszobás orvosi lakás építését, máris úgy számítják, hogy még ebben a hónapban befejezik a munkát és a helyiségeket átadják ren­deltetésének. Igaz, ez csak ak­kor sikerűi, ha megkapják az igényelt cserepet. Bár erre biz­tató jelek nincsenek, mert a me­gyei TÜZÉP-től még a második sürgető levélre sem kapott vá­laszt a páhi tanács. Sokat tesznek ez évben a jó ivóvízellátás biztosítása érdeké­ben is. Több helyen kútíelújí- lásl végeznek és új kutat is lé­tesítenek. A Kossuth Lajos utca lakói négy és félezer forint rá­fordítással új mélyfuratü kutat kapnak. Az utak felújításához a köz­ség dolgozói is hozzájárulnak. Különösen a kispáhiak veszik ki részüket a munkából. A közsé­get és Kispáhit összekötő útsza­kaszon kb 300 méter útjavítást már elvégeztek, A mezőgazdaság elé tűzött feladatok sorában első helyét foglal el a többtermés kiharco­lása. A többtermés nemcsak több iparcikket jelent, de az életszín­vonal emelkedés útjának to­vábbi lehetőségeit is szélesebb­re tárja. Baján a Mezőgazdasági Tech­nikum és Szakiskola immár má­sodik éve végez műtrágya kí­sérletezéseket a szőlőtermesztés fokozására. A kísérletezése­ket az Agrártudományi Egyetem ellenőrzi, hogy annak gyakor­lati eredményeit mind szélesebb körben meghonosíthassa. Künn jártunk a tíz helyen fo­lyó négyszer négysoros kísérleti táblákon. Az elmúlt évben oportói, az idén kadar szőlőtő­kéken a műtrágyát folyadék alakjában permetezték a leve­lekre. Jegyezzük mindjárt ide az eddig észlelt tapasztalatot. — A műtrágya az. eddig is­mert gyakorlat szerint a tala­jon keresztül szívódott a nö­vényzetbe. A mostani eljárás ■viszont lehetővé teszi, hogy a műtrágya felolejva, folyadék alakjában, permetezés útján a levélzeten keresztül végezhesse el érlelő hatását. A talajba ju­tott műtrágya egy része a gzö­El őre gyártás# #i ! épül a Tlszapalkony ai Erőmű Építkezésünk nagy gondja: a faanyaghiány. Ma ezen a gon­don építészeink úgy segítenek, hogy előregyártott, vasbeton- szerkezeteket használnak. Ilyen új módszerrel, előregyártással épül a Tiszapalkonyai Erőmű is. Ennél az építkezésnél ismét több újszerű megoldást vezettek be. Az oszlopok itt már nem I-szel- vényűek, hanem Vierendel-szer- kezetűek, az áthidaló tartóge­rendák pedig ráesosszerkeze- tűek. Az épület vázszerkezete ennek következtében olyan könnyednek és légiesnek hat. mintha nem is vasbetonból hanem vasszerkezetből készült volna. lőtőkék szerteágazó gyökérzete miatt nem tudta száz százaléko­san hatását kifejteni, míg per­metezés útján azt teljes egészé» ben a növényzet fejlődésére tud» juk hasznosítani. Ez mindjárt magyarázatát is adja, miért elégséges a permetező eljárás­hoz a holdanként ecjcjig igény­be vett műtrágya mennyiség fele. Vizsgálgatjuk a szőlőtőkéket. Könnyű felismerni, ptt, ahol a permetező eljárást végzik, vas­tagabb a termőszár, több a ter­mőfürt, fejlettebbek a bogyók. Azt is megtudjuk, az ejmúlt év tapasztalata azt is, bebizonyí­totta, a permetező eljárással nö­velni tudták a szőlő cukortar­talmát is. Ez pedig nem közöm­bös exportboraink szempontjá­ból, hiszen ez egyik legfonto- 6ebb tényezője. A műtrágya-permetezés mun­kaerő megtakarítót is jelent és mert kevesebb műtrágya szük­séges, jelentősen csökkenti a termelési költségeket. A kísérleti porok között kitű­nik egy sor másfélszer nagyobb levélzetével. Megtudjuk, ezen a soron egy eddig nálunk nem alkalmazott védekező szerrel, a earbomiddal folyik a pertnete- zés. Ezt a védekezést Frantiaor- szágbau, Champagne gazdag szőlőtermő területein már siker­rel alkalmazzák. Könnyen oldó­dó ammóniák kristály. A mi ho­moki szőlőfajtáinknál is sikeres védekezést nyújt és a fejlődést jelentősen elősegíti 800 szőlőtőkén folyik a kísér­letezés. Az ellenőrző sor mellett egy soron a már ismert műtrá­gyákat alkalmazták — nitrogén, foszfor és kálisó — egy harma­dik sor carbomid permetezést kap és a negyedik sor foszfor és kálisó oldattal nyert permete­zést. ősszel az iskola gyümölcsösé­ben alkalmazni fogja az Eger- szegi-féle altalaj trágyázást. La­za homokos talajban 40—60 cm mélybe juttatják a trágyát. Az így földbe juttatott trágya víz­záró reteszt fog jelenteni. Az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy az így végzett altalaj trá­gyázás a gyümölcsösben három­szor gazdagabb termést hozott. Itt kell rámutatni a gazdaság gyümölcsösében sikerrel alkal­mazott spóracsapdákra. Siker­rel előzjk meg vele a fák gom- bgbetegségeit és azok időben való felismerésével alkalmaz­hatják a permetezést. I ——jsss-rrrrrrr KÉT FIÚ Irta: Bertolt Brecht Egy thiirivgiai parasztasszony 1945 januárjában, amikor a hitleri háború már vége {elé közeledett, az egyik éj­szaka azt álmodta, hogy a harctéren lévő fia hívja. És amikor álomittasan kiment az udvarra, hirtelen azt hitte, hogy a fiát látja, amint a kutyái vizet iszik. Meg is szántotta., s csak akkor ismert rá, hogy az egyik orosz fogoly az, akit több tarsavai munkára ad­tak ki. Néhány- nap múlva különös dolgok történtek az asszonnyal. Ennivalót vitt ki a foglyoknak a közeli erdőbe, ahol a facsonkokat vágták ki. Mikar visszafelé indult, ismét látta ugyanazt a hadifog­lyot; beteges külsejű fiatalember volt; valaki éppen átnyújtotta neki bádog­csajkában a levest. Fanyar arccal vet­te át, és ez az arc egyszerre mintha átváltozott volna. Egészen olyan volt, mint az ő fia. A rákövetkező napokon még többizben látta az asszony ezt a változást a'iogoly arcán, de később az­tán végeszakadt a látomásoknak. Nemsokára megbetegedett ez a fiatal fogoly, s ott feküdt magatehetetlenül a csűrben. Az asszonyt egyre nyugtala­nabb érzés fogta el és arra ösztönözte, hogy valami erősítő ételt vigyen a fiú­nak, De megakadályozta a bátyja, egy hadirokkant, aki a gazdaságot vezette és a foglyokkal igen nyersen bánt, fő­leg most, hogy minden recsegett-ropo- gott és a falu félni kezdett a foglyok­tól. Az asszony kénytelen volt megha­jolni a bátyja érvei előtt, de valójában maga sem tartotta helyesnek, hogy ezeken az alacsonyabbrendű embereken segítsen, akikről annyi borzalmuk dol­got hallott. Elfogta a félçlem, vajon mit csinál az ellenség majd az a f iával, aki valahol a keleti fronton harcol. Mur végleg le is tett az amúgyis ingadozó el­határozásáról, hogy ezt az elhagyatott, beteg fiút megsegítse, amikor egy este a hóborította gyümölcsöskertben izga­tott megbeszélés közben lepte meg a foglyokat, akik bizonyára azért állottak ott a hidegben, hogy valami rajtaütést hajtsanak végre. A fiatalember is köziük volt. Reszke­tett a láztól és mert igen gyenge lábon állott, a legjobban ő ijedt meg az asz- szpnytój. Most ijedtében cspdálalpskép- pen ismét átváltozott az arca, és az asszonynak úgy rémlett, mintha a fia szemeit és a fia rémült tekintetét látta volna. Ez az élmény szinte marcangolta az asszony lelkét, s bár kötelesség- szerűen beszámolt a fivérének arról, amit a gyümölcsösben látott, tapasztalt, mégis elhatározta, hogy a fiatalember­nek odacsempészi az elkészített sonka­darabot. Rz, mint minden jó cselekedet a »harmadik birodalomban«, nehéz es veszélyes feladatnak bizonyult. Ennél a vállalkozásnál saját fivére volt az ellenség, de nem volt bizonyos a hadifoglyok felől sem. Mégis sikerült. Eközben felfedezte, hogy a hadifoglyok tényleg meg akarnak szökni, mivel nap- ról-napm nőtt a veszély, hogy a vö­rös hadsereg előnyomulása folytán nyugatra hurcolják, vagy egyszerűen le­mészárolják őket. Az asszony nem tudta megtagadni a fogoly kívánságait, amelyeket ez jelek­kel ás tört német szavakkal fejezett ki, hiszen olyan különös élmények vonzot­ták hozzá. így lassan belebonyolódott a foglyok szökési tervébe is. Adott a fiú­nak egy kabátot és egy nagy bádog­edényt. És különös, hogy ettől kezdve a fogofy arcán nen\ látta többé az átvál­tozást; az asszony tehát csupán egy idegen fiatalembert segített, Annál na­gyobb volt a megdöbbenése, amikor február végén egy reggel kopogtak az ablakán és a szürkületben a fia arcát pillantotta meg. Ezúttal valóban a fia volt. A Waffen SS elrongyolt egyen­ruháját viselte, csapattestét felmorzsol­ták. Izgatottan beszélte el, hogy az oroszok a falutól már csak néhány kilométernyire vannak. Okvetlenül ti­tokban kell tartani, hogy ő itthon van. A parasztasszony, a fivére és a fia a padlás egyik sarkában amolyan hadi­tanács-félét tartottak és elhatározták, hagy mindenekelőtt a hadifoglyokat kell elintézni, mért ha meglátták az SS-katonát, meg egyébként is bajba ke­vernék őket a rossz bánásmód miatt, A közelben volt egy kőbánya. A fiú amellett volt, hogy a legközelebbi éjjel a foglyokat egyenként kicsalja a csűr­ből és megöli. A hullákat azután el le­het rejteni a kőbányában. A fivér azt javasolta: este adjanak még nekik némi pálinkát; ez nem fog nekik nagyon feltűnni- Ugyanis ez az ember a cseléd­séggel együtt most már igyekezett ba­rátságosabban bánni a foglyokkal, hagy még az utolsó pillanatban esetleg meg­nyerje a jöakßfatiikßi. Mikor a fiatalember kifejtette a ter­vét, észrevette, hogy az anyja megre- meg. A férfiak elhatározták, hogy sem­miképpen nem engedik közel a csűrhöz. Így vártak tele iszonyattal az éjszakát. Az oroszok látszólag hálásan fogadták a pálinkát és az asszony hallotta, amint busangós dalaikat ducfalgatják. De ami­kor a fia tizenegy óra felé a pajtához lapozott, a foglyok már eltűntek. Csak fetették, hogy ittasak, A háziak szo­katlanul barátságos viselkedése győzte meg őket arról, hogy a vörös hadsereg­nek igen közel kell lennie. Az éjszalca második felében meg is érkeztek az oroszok, A fiú részegen hevert a padláson, míg az asszony a rémülettől dermedten igyekezett az SS- egyenruhát elégetni. A bátyja is berú­gott; az asszony egyedül volt kényte­len fogadni és ellátni az orosz katoná­kat. Megkövült arccal, lélektelenül tett- veft a házban. Az oroszok reggel el­vonultak, a vörös hadsereg folytatta az előnyomulást. A fiú kialudta magát, is­mét pálinkát követelt és azt mondta, hogy Ő, ha törik-szakad is, átvágja ma­gát á visszaözönlő német hadseregré- szekhez és tovább harcol. Az asszony meg sem próbálta, hogy megmagyarázza neki: a harc folytatása feltétlen pusztulást jelent. Kétségbeeset­ten állt az útjába és a testével akarta visszatartani. De a fiatal SS-legény nekivágta anyját a szalmakazalnak. Az asszony feltápászkodott, felkapott egy dorongott és leütötte az őrjöngő fiút. Még ugyanaznap délelőtt történt, hogy szekéren bement á3 asszony a legközelebbi orosz parancsnoksághoz es a marhakötéllel megkötözött fiát átad­ta, mint hadifoglyot, A tolmács útján elmondta, azért tette, hogy a fiú életét, legalább az ólaiét megmentse, Carbamid permetezés spóracsapdák és egyéb kísérletezések a Bajai Mezögazdasagi Technikumban

Next

/
Thumbnails
Contents