Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-30 / 231. szám
BÁCS-KISKUN megyei termelőszövetkezeti KÉPES HÍRADÓ Kiadja: A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága A termelőszövetkezetek megyei tanácskozása Bácsalmás, 1956. szept, 23. Porfelhőt kavarva teher- és személygépkocsik hosszú sora kanyarodik a bácsalmási Lenin Termelőszövetkezet központi tanyájának udvarára. Egésznapos tanácskozásra érkeznek a megye termelőszövetkezeteinek küldöttei a párt megyei végrehajtóbizottságának és a megyei tanács VB. mezőgazdasági igazgatósáA tanácskozás megkezdése előtt a vendégek megtekintették a Lenin Tsz gazdaságát. A szövetkezet vezetősége grafikonokén, rajzos táblázatokon mutatta be az alakulás óta eltelt idő eredményeit, a székház egyik szobájában pedig kiállítást rendezett. Ezek az eredmények tükörképei a szövetkezeti mozgalom fejlődésének a bácsalmási járásban, amely az átmeneti megtorpanás után egyre mélyebb gyökeret ver. Ebben az évben már négy áj termelőszövetkezet alakult és mintegy 1309 parasztcsalád több, mint 4000 holdnyi földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A meglévő termelőszövetkezetek vagyona négyszeresére gyarapodott. a közös földek gabona-termésátlaga gának meghívására. A vendéglátó szövetkezet hatalmas sátrat emelt, alatta mintegy 350—400 vendég foglal helyet. A községi úttörők virágcsokrokkal köszöntik az elnökség tagjait, közöttük Sándi Ottó elvtársat, a Központi Vezetőség mezőgazdasági osztályvezetőjének helyettesét, majd ugyancsak úttörőpajtásokból alakult zenekar szerepel. 150—200 kilogrammal magasabb az egyéni gazdák termésénél. A termésátlagok alakulása a Lenin Tsz-ben is a nagyüzemi földművelés maga- sabbrendűségét hirdeti. Búzából az 1954. évi 7.37 mázsával szemben az idén 9,87 mázsát takarított be. Az árpatermés 1954-ben 9,50, 1955-ben 13,61, 1956-ban pedig 15,26 mázsa volt. Burgonyából a Lét év előtti 43,80 mázsával szemben az idén 80 mázsa a terméseredmény. Nagyszerű termést szednek évről évre a dohányról : az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon 1954-ben elismerő oklevelet, tavaly pedig III. díjat nyertek. Fejlett és jövedelmező a szövetkezet állattenyésztése is, Tavaly a bevételi terv 34 százalékát a jószágtartás adta. 29 darab törzskönyvezett berkshirei anyájuk fiaiási átlaga 6,8, a leválasztási súly 14 kg. Jelenleg is 59 süldő hízik az ólakban. Országoshírű a juhtenyészet is: 1954-ben elismerő oklevelet, tavaly és az idén pedig III. díjat nyert az országos kiállításon. A száz anyára eső szaporulat 128 bárány, a nyírási átlag 3,5 kg. A gyönyörű cigája- állomány fennen dicséri Neszvecskó János és Bédics Jakab juhászok hozzáértését, lelkiismeretességét. Az iroda falát szinte elborító elismerő oklevelek sokaságában ott találjuk azonban a szarvasmarha-tenyésztés eredményességének beszédes bizonyítékait is: a Szultán és Sugár nevű bika például a tavalyi országos kiállításon ugyancsak díjat nyert. Sándi Ottó elvtársi A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM MEGÁLLTA A PRÓBÁT! A termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről Sándi Ottó elvtárs tartott beszámolót s az alábbiakat mondotta: — A termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt évek sok nehézsége ellenére is megállta a próbát. A szövetkezetek száma országosan elérte az 5000-et, vagyis több termelőszövetkezet van, mint község. A termelőszövetkezetekben és termelőszövetkezeti csoportokban több, mint 270 000 család dolgozik, ami mintegy 350 000 tagot jelent. Csak a közösen művelt földeket, számítva az ország szántóterületének több, mint 20 százaléka van a tsz-ek kezében; az állami gazdaságokat is számítva kereken a szántóterület 35 százalékán folyik nagyüzemi gazdálkodás. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden 3 hold szántóból 1 holdat már nagyüzemileg művelnek hazánkban. — Nem kis eredmény ez — hangsúlyozta Sándi elvtárs —, hiszen nem kell elfelejteni, hogy egy évtizede Magyarországon még a nagybirtok- rendszer uralkodott, 1945-ben osztottuk ki a földeket, s a szövetkezeti mozgalom csak 1948-ban indult meg. A szövetkezetek számszerű fejlő-* Sándi Ottó elvtárs beszámolót tart dése mellett az is fontos eredmény, hogy folytonosan javul gazdasági helyzetük, nőnek terméseredményeik. Tavaly — amire még nem volt példa — a tsz-ek 10 mázsás átlagot takarítottak be búzából, 1,5 mázsával többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Az idén alacsonyabb a gabonatermés, aminek oka jórészt a kései vetésben, az időjárásban s a hiányos műtrágyaellátásban kereshető. Ennek ellenére a tsz-ek termelési fölénye az idén is megmutatkozott: a szövetkezetek termésátlaga búzából 8,5 mázsa az egyéni gazdák 7,2. mázsájával szemben. Bács megyében is kitűnik ez a különbség. A megye termelőszövetkezeteinek búzaáilaga az országosnál is jobb: 9,2 mázsa, — az egyénieké 7,3 mázsa. Rozsból a szövetkezetek 6,2, az egyéni termelők 4,9 mázsát arattak holdanként. Az összehasonlításból látszik a szövetkezetek javára mutató különbség. Ezzel a párhuzammal nem becsüljük le az egyénileg dolgozó parasztokat, — mondotta Sándi elvtárs —, de ez az igazság. S ezek a számok azt is igazolják, hogy nem tudjuk az ország gazdasági életét az egyéni gazdálkodásra alapozni, hiszen a fenti számokat figyelembevéve többmillió mázsás gabanakiesés van az egyéni gazdaságokban. Azt is meg kell állapítani, hogy bár a gabonatermelésben a lehetőségekhez képest jó eredményt értek el a tsz-ek, — nem ilyen jó a helyzet más növények tekintetében: elérték ugyan az egyéniek átlagát, de nem haladták túl. Sándi elvtárs részletesen foglalkozott a szövetkezeti állattenyésztés helyzetével. A tsz-ekben 1955-ben a háztáji állatállományt is számítva 3,8 holdra jutott egy számosállat. Az egyéni gazdaságokban nagyobb az áilatsűrűség: 2,8—3 hold számosállatonként. Mutatkozik javulás a tsz- ekben, hiszen 1954-ben még 4,1 holdra jutott egy számosállat s ha a terveket mindenütt megvalósítják, az idei év végére már 3,5—3,6 holdra sikerül alakítani az állatsűrűséget. Az elmaradás felszámolása döntően a takarmányozási gondok megoldásától függ, hiszen köztudomású, hogy például a Dunántúlhoz viszonyítva az Alföldön mindenkor kevesebb volt a jószág s ennek oka éppen a takarmánytermő területek szűkében keresendő. Az állattenyésztés döntően befolyásolja a gazdasági fejlettséget vagy elmaradottságot. A Központi Statisztikai Hivatal tanulságos összeállítása szerint tavaly országosan 255 olyan tsz volt, ahol a munkaegységrészesedés meghaladta a 40 forintot s 219 olyan tsz, ahol a 20 forintot sem érte el, A PART és a kormány minden EREJÉVEL SEGÍTI A TSZ-MOZGALMAT Sándi elvtárs beszámolójában kitért a nyugati mezőgazdaságra is* Utalt arra, hogy a nyugati kapitalista államokban is éppen a nagyüzem tette fejletté a mezőgazdasági termelést, — aljas uszításnak minősíthető tehát egyes nyugati sajtóorgánumok támadása a termelőszövetkezeti mozgalom ellen. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Nyugaton a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése merőben más úton halad, mint nálunk: az Egyesült Államokban például a gépesített nagyüzem évente több százezer kisfarmcr tönkretétele révén erősödik. — Nálunk nem ez az útja a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének — mondotta Sándi elvtárs. — S a mi pártunk a szövetkezeti mozgalom fejlesztését alapjaiban helyes úton kezdte, a későbbi hibák vetették visz- sza. S a párt és a kormány minden erejével segíti a szövetkezeti mozgalmat. S ha ennek nem is látszik nyomban nagy eredménye, annak oka, hogy az ország teherbírása nem korlátlan. Mindent egyszerre nem lehet megvalósítani. Utalt például arra, hogy a júliusi ülés határozata szerint az állam univerzális gépeket ad el a termelőszövetkezeteknek. Az idén mindössze csak 100 ilyen gépet adnak át, mert a gépvásárlás mellett egyéb fontos kiadásai is vannak az államháztartásnak. De már ez a mennyiség is eredménynek számít, s az évek során egyre több követi majd, Ismertette Sándi elvtárs a Minisztertanács újabb fontos intézkedéseit, amelyek főcélja a termelőszövetkezetek gazdasági önállóságának biztosítása. Ezek a rendelkezések egész sor korábbi téves gyakorlatot s nehézséget szüntetnek meg. Ilyen jelentős lépés például, hogy a terveket az idén a tsz-ek már maguk határozzák meg, nem a régi irányszámos rendszerrel történik a tervezés, csupán a beadás mértékét s a kenyérgabona vetésterületet szabják meg központilag. Sándi elvtárs azt is elmondotta: miért van erre szükség. A gabonatermelés hazánkban a legnagyobb növénytermelési ágazat s az ország népének elsősorban kenyérre van szüksége. Ha lesz annyi műtrágyánk s más eszközünk, hogy búzából a 10, rozsból a 8—9 mázsás termésátlagokat biztosítsuk — az időjárástól függetlenül országszerte —, akkor lehetőség nyílik a kötelező kenyérgabona vetésterület nagyságának módosítására. Komoly vívmányok s államunk erejéről tanúskodnak a Minisztertanács egyéb intézkedései is; az értékesítési könnyebbségek, a feldolgozó üzemek Tetszik a kultúrműsor — a mókás jelenetek és a szép táncok — Gyönyörűség a szemnek a Lenin Tsz sertésállománya A SZÖVETKEZETI MOZGALOM FEJLŐDÉSE A LENIN TSZ TÜKRÉBEN
