Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-30 / 231. szám
létesítésének elősegítése, a kisebb nádasok, erdők átadása, a szállítási korlátozások megszüntetése, a hitelek rendezése, a nyugdíjrendszer intézményes megoldása slb. Ez utóbbival kapcsolatban figyelmeztette Sándi elvtárs a tsz-ek vezetőségét, hogy a nyugdíj kezdetben nem jelent valami óriási összeget s nem menti fel a tsz-eket, hogy idős, munkaképtelen tagjaikat ne segítsék gabonával, tüzelővel stb. KAPCSOLAT A KÍVÜLÁLLÓKKAL Sándi elvtárs foglalkozott a földjáradék kötelező folyósításának kérA beszámoló kiemelte, hogy nagyobb szerepet kell adni az alacsonyabb típusú szövetkezeteknek, alkalmi társulásoknak. A kormány sokféle formát javasol s támogatja is ez ilyen törekvéseket. A tsz-eknek meg kell érteniök, hogy ez a támogatás nem ellenük, nem az ő rovásukra történik. A kormány célja nem az, hogy ezek a társulások ellenlábasai legyenek a tsz-eknek, hanem az a meggyőződés vezeti, hogy az egyénileg dolgozó parasztság i fokozatosan haladva ismerje meg a közös munka előnyeit. — Kívánatos lenne — mondotta Sándi elvtárs —, ha az erős termelőszövetkezetek segítenék — erkölcsileg, politikailag és anyagilag is — az alacsonyabb társulásokat. Ma még furcsán hangzik ez, de a múlt szek- táns politikáját e téren is fel kell számolni. Sándi elvtárs beszélt az önkéntesség helyes értelmezéséről is. E téren meg kell találnunk a középutat — hangsúlyozta. désével, amelyet számos tsz-ben kifogásolnak. Meg kell érteni, hogy ez is eszköz a kívülállóknak a mozgalom számára való megnyerésére s kifizetése nem is röV.díti meg a tsz-tagság egészét. Ugyanilyen méltányos intézkedés az, hogy a bevitt szőlőterület után többszörös földjáradékot kell fizetni. Ez a probléma éppen Bács megyében jelentkezett erősen s erre válasz a Minisztertanács fenti értelmű határozata. Erőszakot alkalmazni nem lehet, de oktalan dolog lenne az is, ha nem agitálnának a tsz-ek. Sokan arra hivatkoznak, hogy az idei esztendő eredményeivel nem lehet meggyőzni a dolgozó parasztokat. Nem is erről az évről van szó; hiszen az egyéni gazdák is jól tudják, hogy a mezőgazdasági termelésbe gyakran beleszól az időjárás. De van mivel agitálniuk a tsz-eknek: a megtett többéves út eredményeit kell ismertetni s ez az út mindenképpen a mozgalom töretlen felfelé ívelését igazolja, Sok termelőszövetkezetben azért zárkóznak el az új tagok felvételétől, mert féltik a jövedelmet. Nem törvényszerű az, hogy az új tagok nyomán csökken a jövedelem — emelte ki Sándi elvtárs. A Minisztertanács újabb határozata egész sor lehetőséget nyújt a tsz-eknek a belterjesebb gazdálkodás, a meglévő adottságok teljes kihasználására, — ha élnek ezekkel a lehetőségekkel, úgy minden tag megtalálja a dolgát és a számítását is a közös gazdaságban. A VITA Sándi elvtárs beszámolóját vita követte. Sorra álltak fel a szövetkezeti elnökök s tagok s mondották el problémáikat, kérdéseiket, tapasztalataikat. Oláh Pál, a hartai Lenin Tsz elnöke: A BÁTOR KEZDEMÉNYEZÉS NEM MARAD SIKER NÉLKÜL Oláh elvtárs, a hartai Lenin Tsz elnöke hozzászólásában elmondotta, hogy náluk éppen a tagság számának növekedése késztette a szövetkezet vezetőségét a belterjesebb gazdálkodásra, a tervek módosítására. Az év elején 50 új taggal gyarapodott a taglétszám, de a földterület változatlan maradt. Megkeresték tellát a lehetőséget a munkaerő teljes kihasználására. Felállították a tejfeldolgozót, ma már mázsaszámra árulják a vajat a helyi és budapesti elárusítóhelyükön s elérték, hogy a tsz pénzjövedelmének, negyedrésze a tejből s tejtermékből folyik be. Megindították a téglaégetést; jelenleg 78 000 darab tégla van a kemencében, ugyanennyi berakásra vár s az év végéig összesen 300 000 darab téglát akarnak előállítani. — Ugyancsak a jövedelmet gyarapítja a többi melléküzemág, például a daráló is. Oláh elvtárs beszélt a tsz- és a kívülállók kapcsolatáról is. Sikerült az elmúlt évek feszültségét felszámolni s egészséges, segítő viszonyt kialakítani a községben lévő 11 termelőszövetkezeti csoport tagságával. A csoportokat anyagilag is segíti a tsz, azok csatlakoztak a szövetkezet elárusító helyéhez, vetőmagot kérnek s kapnak kölcsön a Lenin Tsz-től, csép- léskor gabonát adott a betakarításban hátrább lévő csoportoknak stb. Mindez a bizalom megszilárdítására, a barátság elmélyítésére vezetett a község dolgozói közölt. Szép asszonyok főzték, szép lányok tálalják — ízlik is nagyon a finom paprikás... AZ ALACSONYABB TÁRSULÁS NEM ELLENLÁBASA A TERMELŐSZÖVETKEZETNEK Oláh elvtárs hangsúlyozta, hogy a bátor, merész kezdeményezés Így vezetett náluk sikerre mind a tsz jövedelmezőségének megteremtése, mind a kapcsolatok erősítése terén. Galicz István, a tataházi Dózsa Tsz elnöke is arról beszélt, hogy az idén tervezett 45 forintos részesedést jórészt a belterjes termelés, a segédüzemágak révén éri el a szövetkezet. Kiváló eredménye van a tsz-nek a magpaprikából; meg kellene oldaniok azonban a paprika húsának saját feldolgozását, mert konzervgyártól távol lévén, tavaly is több mázsa termés ment tönkre. Szabó G. Andrásné, a kelcbiai Vörös Csillag Tsz-bői ismertette szövetkezetének az alakulás óta megtett útját. Ez az út nagyon nehéz volt, hiszen a Vörös Csillag Tsz-t csupa olyan dolgozó alakította, aki jóformán semmi nélkül kezdte az új életet. Annál nagyobb eredménynek számít az, hogy a szövetkezet vagyona ma meghaladja a 2 millió forint értéket s a kormány újabb, nagy jelentőségű határozatainak megvalósulása nyomán még biztatóbb és biztonságosabb jövő elé néz a Vörös Csillag Tsz tagsága. Gedovics Péter mélykúti tsz-elnök (Hámán Kató) és Galacz Imre bácsalmási munkacsapatvezető (Lenin Tsz) után Pintér Sándor, a jászszcntlászlói Uj Barázda Tsz elnöke szólalt fel. Elmondta, hogy ők a homokos vidéken sokkal nehezebb körülmények között élnek és dolgoznak, mint a bácsalmási járás tsz-ei. Náluk a tavalyi 15—23 forintos részesedés — ami az átlag volt a félegyházi járásban — már jó eredménynek számított. Az alacsony jövedelem legfőbb oka a gyenge állattenyésztés, ami viszont abból ered, hogy kevés a férőhely s a takarmány. A szövetkezet a gyenge, savanyú széA mélykúti tornászcsapat egyik szép mutatványa. Mohácsi Károly elvtárs kiosztja a jutalmakat a kiváló tsz-ek vezetőinek. nát termő kaszálók termését vetett takarmánnyal s süózással igyekszik pótolni. Pintér Sándor igen helyeselte a föidjáradék kérdésének rendezését. Ez és a nyugdíjtörvény, véleménye szerint, nagy ösztönzője lesz a szövetkezeti mozgalom fejlődésének náluk is. A nagy taglétszámú és kevés földdel rendelkező tsz-ek problémájáról beszélt Papp elvtárs is. A fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetősége úgy segített ezen, hogy a szántóterület 20 százalékát munkaigényes növényekkel vetették be. így — bár gabonavetésükből 139 holdat a jeges ár kipusztított — tudják biztosítani a tervezett 38 forintos részesedést, a 81 hold fűszerpaprika s a 20 hold öntözéses kertészet jövedelméből, amely eddig már 290 ezer forint bevételt adott. A megmaradt kalászosvetésen is 14,5 mázsás búzájuk termett, mert gondosan ápolták s minden műtrágyát ideadtak a tavasszal. a gépállomások ügye Több hozzászóló foglalkozott a gépállomások szerepével, s főleg a gépállomások munkaszervezésében, díjrendszerében mutatkozó hibákkal. Pesir István, a félegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke olyan javaslatot tett, hogy a gépállomások gépeit adják bérbe a tsz-eknek, mert csak így látja megoldhatónak a gépek jobb kihasználását s a jobb minőségű talajmunkát. Beszélt arról is, hogy a jelenlegi díjrendszer szerint egyes tsz-eknek túl drága a gépi munka s ha a tsz saját gépével dolgozhatna, jobb lenne a részesedés. Huszár Kázmér, a kecskeméti Vörös Csillag és Schütz Mihály, a bácsalmási Táncsics Tsz elnöke is arról beszélt, hogy igen sokba kerül a tsz- eknek a gépállomással végeztetett szállítás, — különösen a távoleső, szétszórt tanyavidéken. Huszár Kázmér kifogásolta azt is, hogy a felsőbb szervek sokszor nem a táj adottságainak megfelelő gépekkel látják Pesir István, a félegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke el a gépállomásokat. Schütz Mihály pedig javasolta, hogy adjanak a tsz- eknek cséplőgépeket is, mert ezzel igen sok kenyérgabonát megtakaríthatnak. A gépállomásokkal Kapcsolatos problémákra Sándi elvtárs válaszadásában részletesen kitért. Aláhúzta, hogy ebben a kérdésben sem lehet elhamarkodottan intézkedni, mert a gépállomás még hosszú ideig fontos bázis lesz, amelyre támaszkodnunk kell. A Minisztertanács határozata a gépek eladásáról mindenképpen megindulás ennek a kérdésnek megoldásához s a további lépésekről is vita folyik a párt- és kormányszervek körében.
