Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-30 / 231. szám
'Válajz az olvasók kérdéséivé SZEBERÉDI IMRE, KISKUNHALAS. A Minisztertanács határozata értelmében a néphadsereg állományából leszerelt tisztelt és tiszthelyettesek munkaviszonyát, ha a leszereléstől számított három hónapon belül új munkahelyen munkába állnak, folyamatosnak kell tekinteni. E határozat azokra vonatkozik, akik a létszámcsökkentés során szereltek le. H. I., CSÁSZÁRTÖLTÉS. A tulajdonosnak a termelőszövetkezet részére kialakított táblába eső épületéért azonos értékű csereépületet kell adni, vagy az épületet tőle önkéntes megegyezés alapján — az ellenérték teljes összegének pénzbeli megtérítése mellett — át lehet venni. Amennyiben a megegyezés nem jön létre, a tulajdonos a kialakított területen levő lakóépületét 800 négyszögöl háztáji területtel és úthasználattal megtarthatja. Ha a termelőszövetkezet részére kialakított területen olyan személy részére marad vissza lakóház és háztáji terület, akinek ottlakása a szövetkezet gazdálkodását károsan befolyásolja, a termelőszövetkezet közgyűlési határozattal kérheti a lakó kiköltöztetését. A kérelem alapján a járási tanács végrehajtó bizottsága elrendelheti a lakónak az eljárás befejezésétől számított 6 napon belül történő kiköltöztetését és egyidejűleg határoz az épületért járó kártalanítás felől. • BUDAI ILONKA, DUNAVECSE. Árvaellátás Jár annak a meghalt dolgozó, valamint nyugdíjas gyermekének, akinek a nyugdíjhoz szükséges munkaviszonya megvolt. Árvaellátás a neveltgyermeknek, a testvérnek és az unokának is jár, ha a dolgozó vagy a nyugdíjas saját háztartásában tartotta el és a neveltgyermeknek, testvérnek, illetőleg unokának tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás a gyermek 16. életévének, továbbtanulás esetén 18. életévének betöltéséig jár. * SÖRÖS ISTVÁN, KISKUNFÉLEGYHÁZA. A félbenmaradt (nem lakható) családi lakóház építésének befejezésére az új családi lakóház építésére megállapított feltételek szerint lehet kölcsönt engedélyezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az építési összköltség és az építkező által biztosítandó rész megállapításánál az építkező által már elvégzett munkák értékét — ha az építkező azokra állami kölcsönt még nem vett igénybe — figyelembe kell Venni. A kölcsön összege azonban nem lehet több, mint az építkezés befejezéséhez szükséges összeg. A meglévő (már lakott) családi lakóház kiegészítésére (tolda- téképítkezésre) engedélyezett kölcsön feltételei — a toldaléképítési költségek tekintetében — azonosak a családi lakóházépítési kölcsönök feltételeivel. A toldaléképítkezésnél a régi épület értéke az építkező saját hozzájárulásaként nem vehető figyelembe. • SZABÓ ZOLTÁN, KISKŐRÖS. A begyűjtési miniszter 5/1956 (VIII. 30.) számú rendeleté értelmében azok a termelők, akik az őszi betakarítású terményekből teljesítették az állam iránti kötelezettségeiket, a fennmaradó feleslegüket az ország egész területén szabadon értékesíthetik és mennyiségre tekintet nélkül szabadon szállíthatják. Kivéve azonban azokat a községeket és városokat, amelyeket a begyűjtési terv nem kielégítő teljesítése miatt a begyűjtési miniszter a szabad forgalomból kizárt. (Erre vonatkozólag pontos felvilágosítást kaphat a helyi begyűjtési hivatalnál.) • SZÉNÁSI MÁRTONNÉ, KECSKEMÉT.- A lakhelyiségekben (szoba, konyha, előszoba, éléskamra, fürdőszoba), valamint a közös használatú helyiségekben két napi szükségletet meghaladó tüzelőanyagot tartani nem szabad. Ezen helyiségekben a tüzelőanyag aprítását (favágás, széntörés) végezni nem szabad. Ha a lakótársa továbbra is a lakásban vágja a fát, bátran forduljon a KIK-hez. Rövidesen megnyílik a Kecskeméti Városi Pártbizottság Esti Egyeteme Az ország nagyobb városaiban: Budapesten, Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Debrecenben már az elmúlt években is voltak «Marxizmus—Leninizmus esti egyetemek. -A Központi Vezetőség határozata értelmiségi politikánk néhány kérdéséről« lehetővé tette az egyetem megszervezését Kecskeméten is. Az esti egyetem felállítását indokolttá teszi az a körülmény, hogy a városban dolgozó párt-, állami, gazdasági funkcionáriusok, az értelmiségiek körében igen nagy az érdeklődés a Marxizmus—Leninizmus iránt. Mivel a város megyeszékhely marad, a jövőben is számolni kell az állandó későbbi igényekkel Ls. Az egyetem célja, hogy értelmiségi dolgozók, párt-, állami-, gazdasági funkcionáriusok szervezett marxista—leninista képzését egyetemi színvonalon biztosítsa. Az egyetem hároméves. A Bátran fordulhat lakosságunk a rendőrségi panaszirodákhoz A lakosság bejelentéseinek kivizsgálásáról szóló 1954. évi I. trv. fontos feladatokat w a rendőri szervekre is. E nagyjelentőségű törvény alapján létesült Kecskeméten a Koháry utcában a Főosztály Panaszirodája, melynek célja a BM. szervek és dolgozók közötti kapcsolat elmélyítése, a szocialista törvényesség betartásának biztosítása, a felesleges zaklatások, túlkapások, indokolatlan szigor, vagy megfélemlítés, továbbá a törvénytelen intézkedések megszüntetése. A panasziroda létesítése óta a dolgozók nagy számmal keresik fel az irodát panaszaikkal, problémáikkal, nyilvántartják véleményüket öZ őket ért sérelmekről, a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeikről, de igen gyakran bűncselekmények elkövetéséről is adnak tájékoztatást. Tevékenységünk tartalmának iránya a továbbiakban is az lesz, hogy a jogos sérelmekét rövid időn belül orvosoljuk. A panasziroda mindenekelőtt a törvényben előírt feladatoknak tesz eleget. A hatáskörünkbe tartozó valamennyi bejelentést kivizsgáljuk s a vizsgálat eredményéről írásban tájékoztatjuk a dolgozókat. A M É K KÖZPONT libamáj felvásárlásra felvásárlókat vesz fel. Jelentkezni lehet Kecskemét. Bercsényi u. 4—6. sz. 1176 VONTATÓRA képesített és gyakorlott vezetőt keresünk. Jelentkezés: Bácsmegyei Téglagyárak Vállalat központi irodáján, Kecskemét, Szabadság tér 5. 1166 Hozzászólás a „Válaszoljon a szövetkezeti törvény“ című cikkhez Posváncz elvtárs cikkével nagyon egyetértek. Igen fontos kérdést vetett fel. Erről már mi is szóvátettünk egyet s mást és hasonlóan választ várunk az új szövetkezeti törvény megalkotásánál. Nézzük meg közelebbről a cikkben felvetett kérdéseket. A szövetkezetek mintaalapszabályának 2/a pontja a belépő dolgozó parasztnak előírja, hogy az összes gazdasági területével, bármilyen címen használatában lévő földjével, a háztáji gazdálkodás céljára rnegtHrthatón kívül be kell lépnie. Ezek szerint be kell vinnie saját, bérelt, haszonélvezettel terhelt, árvaszéki, illetve kiskorúak földjét (gyámság esetés), stb. Ez eddig rendben is Van, hiszen a dolgozó parasztok egyenlő jog és kötélezéttség mellett társulnak à közös termelésre. A bevitel tényével a szövetkezet használati jogot szerez a földre. Dé a mi jogalkotásunk igen elmaradt a földek további sorsát illetően, éppen a magántulajdoni jog vélt elhalása, hibás teóriája miatt. Igaz, hogy az iparban már elenyésző a magántulajdon, de a mezőgazdaságban még a föld- magántulajdonosok 65 százalékával állunk kapcsolatban. Nem lehet ezt figyelmen kívül hagyni éppen a mezőgazdaság szocialista építésének döntő szakaszában. A földjáradék kérdésével nincs megoldva, mert ez csak a szövetkezeti tagokra terjed ki. Ha sikeres szocialista építést akarunk megvalósítani (már pedig feladatunk), akkor számolni kell azzal is, hogy mi van a szövetkezeten kívül, hogyan hat az alapszabály említett pontja kifelé. Eddig sajnos nemcsak a magántulajdonjog tsz-en kívüli tulajdonosait nem vettük figyelembe, hanem a kialakult különböző hagyományukat és közös szokásokat sem. Ilyenek a szülők, kiskorúak feletti gyámság, a rokkantak, a csökkent szellemi, íizil^i képességűek eltartása, stb. Ezeket számtalan esetben a törvényen kívüli íratlan szabályok, a gyengébbek cs tehetetlenek iránti kötelességérzet többé-kevésbé tűrhetően rendezte. De mihelyt valaki a tsz-be lép, a teljesített munkaegységek szerint részesedik a jövedelemből, vonakodik ezen testvéri vagy szülő iránti kötelezettségek teljesítésétől. Ilyen eset szép számmal van és legtöbbször azt vonja maga után, hogy megvetik a szülők, a rokonok, aki közülük a tsz-be lépett. Ezzel megszakadnak a szülői, rokoni kapcsolatok, gyűlölet alakul ki s ennek jórésze szól nemcsak az egyén, hanem a termelőszövetkezet felé is. Ez viszont a tsz-től való elszigetelést növeli. Számtalan szülő lebeszéli, visszatartja a fiát a tsz-től, mert nem lát erkölcsi hitelt további eltartására. Ez pedig igen széles mértékben hat, hiszen a szülői kötelezettség mindenkit érint. Posváncz elvtárs javaslatával az a) pontban egyetértek, különösen, miután a föld.iáradékból az adót nem szabad levonni a Minisztertanács legújabb határozata szerint. A b) pont esetében, amikor a tulajdonosok, vagy haszonélvezők nincsenek a tsz-ben, helyesebbnek látom azt a megoldást, hogy itt is fizessen a tsz földjáradékot, de ne a töld be- vlvőjének, hanem a tsz-en kívülálló örökösnek, illetve haszonélvezőjének. Ez megnyugtató módon enyhítené az eltartandó gondjait, de az eltartásra kötelezettnek is jelentős segítséget adna. Másrészt a termelőszövetkezet így erkölcsi alapot is kapna árra, hogy a tagok szülői kötelezettség érzetét ápolja. Így a kialakult hagyományok időlegesen a tsz életével is összekapcsolódnak s ez egészséges fejlődést biztosít. De száműznénk azt a helytelen nézetet is, hogyha valaki munkaképtelen, menjen a szociális otthonba. Molnár András, megyei tsz-szervező Ilyenformán többek között elintéztük Abádi Mária kiskőrösi lakos kerékpár ügyét, Hucsek Lászlóné bácsalmási lakos hozzánk eljuttatott levelére közöltük öccsének lakáscímét, Horváth Mihály tompái lakos kerékpárját visszakapta, Koncz Ferenc Kecskemét, külsőballószögi lakostól jogtalanul elkobzott kukorica visszaadására intézkedést tettünk, Kovács Jánosné érsek- csanádi lakos lakáskéreltae ügyében segítséget adtunk, Riskó Teréz bajai lakos régi nyugdíj illetményét folyósíttáttuk, Sándor Ferenc kecskeméti lakos panaszát orvosoltuk. Kérjük a dolgozókat, hogy a továbbiakban is bizalommal keressék fel a Főosztály Eáhasz- irodáját, akár személyesen, akár levélben. Morvái Ignácné, rendőrfőhadnagy ff hallgatók az I. évfolyamon filozófiát, a II. évfolyamon politikai gazdaságtant, a III. évfolyamon nemzetközi munkásmozgalmi történetet tanulnak majd. Az előadásokat a Lenin Intézet és más budapesti egyetemek előadói tartják. Az egyetem hallgatóit, mint általában minden más egyetem Hallgatóit jogok és kötelességek illetik meg. Amennyiben felvételt nyernek, a Minisztertanács rendelete értelmében a félévi vizsgák előtt 6 nap, az évvégi vizsgák előtt 12 nap fizetéses tanulmányi szabadság jár rendes szabadságukon kívül. Ugyanakkor a hallgatók kötelesek az egyetem hetenként egyszer megtartott foglalkozásán megjelenni. A felvett elvtársak a tananyagból minden félévben vizsgát tesznek, az egyetem elvégzésekor pedig végbizonyítványt, diplomát kapnak. A tandíj évi 150 Ét., mely két részletben fizethető. Mindebből kitűnik, hogy a pártbizottság az egyetem megszervezésével igen jelentős, komoly marxista képzést tud nyújtani azoknak, akik felvételt nyernek. A városban ez alapján, különösen érteJmiségi körökben igen nagy az érdeklődés. Többek kérésére ismét közöljük, hogy az egyetemre október 15-lg lehet jelentkezni a városi pártbizottságon. Az egyetemre mindenki jelentkezhet, aki érCltségivél, illetve ennek megfejő általános és politikai műveltséggel rendelkezik. A tanév október 20 után kezdődik meg és jUHUs közepéig tart. Jo vetőmag — jő termés Az őszi búza vetőinayjáuak előkészítése és csávázása A jó búzatermés elérésének atapvető feltétele a jó vetőmag. A vetőmag megfelelő tisztaságú, jó csíraképességű és betegségektől mentes, tehát csávázott legyen, A vetőmag tisztasága fontos követelmény. Az elvetett gyommagok nemcsak a jövő évi termést csökkentik, hanem több évre elgyomosítják a talajt. A gyomnövények magvai Ugyanis sohasem csíráznak ki teljes számban a vetés évében. Vannak köztük úgynevezett kemény- héjú magvak, amelyek több évig is elhevernek a talajban. Mikor aztán kedvezően alakul számukra az időjárás, megjelennek. Ezért vannak például repcés- évek, amikor — különösen jó búzatalajokon — tömegesen jelenik meg a vadrepce, holott előző évben esetleg nyoma sem mutatkozott. Kellemetlen szennyeződésnek számít a vetőmagban más fajtájú kalászos magja, például a búzában a rozs, vagy őszi árpa. Ezeket csak tövenként való kigyomlálással távolíthatjuk el a vetésből. Ezért gondosan ügyeljünk a cséplésnél és szelektorozásnál a gép tisztaságára. Tisztátalanság a vetőmagban a törött szem is. A törött szem csírás részéből fejlődhet ugyan növény, azonban, ha kedvezőtlen körülmények közé kerül, sokat sínylődik, vagy el is pusztul, mivel kevés tartalék-tápanyaggal rendelkezik. Ezért a törölt szemeket is cl keli távolítani u vetőmagból. A jó vetőmag tisztasága szelektorozás utón legalább 98—99 százalékos legyen, tehát 1—2 százaléknál több tisztátalanság lehetőleg ne legyen benne. A csírázóképesség is lényeges követelmény a jó vetőmagnál. A jól csírázó Vetőmagból jól beállott vetést kapunk. A jó vetőmagtól elvárjuk, hogy 106 szemből legalább 95—96 szem csírázzék. Az idén Valószínűleg még jobb csírázási százalékú vetőmagjaink is lesznek, mivel száraz idő volt aratás és cséplés alatt. A vetőmagokat minden esetben ajánlatos ellenőrizni próbacsíráztatással. A gépállomások mellett működő laboratóriumok díjtalanul végzik a csí- ráztatást, de száz szemet lapostányérba, nedves homokba rakva, házilag is elvégezhetjük ezt az egyszerű vizsgálatot. A búzavetőmag csávázása sokkal fontosabb követelménye a jó vetőmagnak, mint sokan gondoljak. Ezért tette kötelezővé kormányzatunk a vetés előtti csávázási. A csávázés a búzánál a kőüszög, vagy büdösüszög nevű gabonabetegség megakadályozása érdekében történik. A kő- üszkös szemeket, az úgynevezett puffancsokat szelektorozással távolít juk el a magból. Azonban sok puffancs felreped és a benne lévő gomba spóratömege finom, fekete por alakjában rátapad az egészséges szemekre. Vetés után a talajban egyszerre csírázik a mag és a gomba spórája. A gomba belenő a növénybe s az ilyen búzanövény kalászában nem búzaszemeket, hanem üszögpuffancsokat találunk. Az így okozott terméskiesés 1—2 százalékról 10 százalékra, vagy még ennél is nagyobbra emelkedhet, ha nem csávázunk. A vetőmagcsávázás legjobban bevált módja a Higosannal végzett kosaras nedves csávázás. Száz liter vízbe 20 deka csávázószert teszünk, hordóba, vagy kádba. Ebbe merítjük a zsákkal bélelt kosárba helyezett vetőmagot s folytonos keverés mellett, 15 percig hagyjuk benne. Minden 100 kg búza csávázása Után négy liter előre elkészített csávázó oldatot öntünk a hordóba; A nedves csávázást kismérvű fertőzöttség esetén helyettesíthetjük porcsávázással is. Ennél 100 kg búzára 20 dkg Germisan vagy Nitrosil porcsávázószerfel 5 percig keverjük a búzavetőmagot forgó hordóban, vagy porozódobban. A fenti csávázószereket semmiesetre sem helyettesíti a réz- gálic oldattal való csávázás, mert a rézgálic hatása nem tökéletes. Nem pusztítja el a gombákat, csak hátráltatja fejlődésüket, azonkívül rontja a csírázóképességet Is, tehát semmiképpen sem ajánlható. A jó vetőmag fontosságával mindenki tisztában van. Igyekezzünk tehát ennek érdekében a fentiek alapján mindent elkövetni, hogy a lehető legjobban kitisztított, jó csíraképességű és gondosan csávázott búzavetőmagot vethessünk. Bauer Ferenc, a TTIT tagja
