Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-05 / 184. szám
P/ÍA6 PßOlBTAßJAt EGrESÜLJETBK ! NÉPÚJSÁG AZ MBP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A ME6YEI TANl'CS LAPJA ^*1*—■i—- .. •. ..—j—1 _________— X I. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM Ara SO fillrr 1956. AUG. 5. VASÁRNAP MAKK FERENCNÉ : Közös erővel, egy akarattal a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért A Központi Vezetőség legutóbbi határozata, mint mindenki számára, nekem is sokat jelent. Nemcsak azért, hogy iránytmutatóan határozza meg a tennivalókat, azért is, mert a határozat szelleme bizonyítja, hogy a mi pártunk nyíltan, harcosan felveti a hibákat és reális feladatokat határoz meg; az ipari munkások, a falusiak, az öregek, fiatalok éhzéseit, gondolatait, egyszóval az egész nép óhaját, akaratát fejezi ki. Az irányelvnek különösen azt a kitételét olvastam megelégedéssel, ahol a gazdaság- vezetés demokratizmusának fejlesztéséről van szó. Már az elmúlt hetekben is tapasztaltuk, hogy nagyobb önállóságot biztosítanak a vezetőknek. Hat éve vagyok a Bajai Gyapjúszövetgyár igazgatója, de eddig csak az volt a jelszavunk: termelni, termelni és harmadszor is termelni. Az biztos, hogy ma is elsőrendű feladatunk a tervek teljesítése, hisz ez a gazdasági alapja a nép jólét növelésének. Ezt t ükrözi a vállalat vezetőségének az igazgatóság tervével szembeni ellenterve is, melyben részletesen meghatározzuk az üzemrészek feladatát. A termelékenység növelése mellett nálunk igen fontos az anyagtakarékosság. Évente nagy mennyiségű ausztráliai, holland és angol gyapjút dolgozunk fel, amiért drága valutát fizetünk. A fő üzemrészek közül a szövődé dolgozói vállalták, hogy a megengedett hulladékot gondos munkával 0.2 százalékra csökkentik és a harmadik negyedévben több mint 20 ezer forint értékű anyagot takarítanak meg. Hogy csökkenteni tudjuk a külföldi nyersáru szükségletünket, műszál szövetek gyártásával kísérletezünk, és azt is mondhatom, hogy nem eredménytelenül. A szép, színeskivitelű, exportképességű gyapjútakarókból 3000 darabot gyártottunk. 1600-at át is adtunk a kereskedelemnek. Míg a -külföldi nyersanyagból készült akarók fogyasztói ára 360 forint volt, a hazai anyagból készült takarókat 160 forintért árusítják a bajai üzletekben. Ellentervünk a szénmegtakarítás érdekében is meghatározza a feladatainkat. Eddig egyáltalán nem használtuk fel a szénport. Ezt most ventilátoros úton értékesítjük, így 30 százalékkal növelni tudjuk a gőzmennyiséget és naponta 18 mázsát, évente pedig 300 tonna szenet takarítunk meg, Munkánk azonban sokkal eredményesebb lesz, ha a terveket teljesítő emberekről sem feledkezünk meg. Ügy gondolom, hogy az igazgatóknak, a vezetőknek biztosított nagyobb önállóság következtében többet tudunk tenni a dolgozók munka- és életkörülményeinek megjavításáért is. A mi üzemünk 1948 óta úgyszólván nem is fejlődött egészségügyi szempontból. Akkor kapott egy 24 »rózsás« fürdőt, s azóta két-három üzemrészben házilag csináltunk egy-egy »rózsás« fürdőt, de ez a több mint 700 nőt foglalkoztató üzemnek kevés. Öltözőnk meg egyáltalán nincs. Az utak felújítására évente 8—10 000 forintot fordítottunk, ez az összeg azonban kevés volt. Most úgy számítjuk, hogy legalább 50 000 forintot költünk — főleg az árvíz alatt tönkre ment — útak javítására, mert a toldo- zásnak és foldozásnak úgy sincs értelme, és sokszor felesleges kiadást jelent. Az irányelvnek azt a kitételét is örömmel olvastam, hogy »a dolgozó nők helyzetének köny- nyítése céljából önköltségi alapon bentlakásos iskolákat, 6 napos bölcsődéket és óvodákat kell létesíteni.-« Mi már hónapokkal ezelőtt bevezettük a »hármas szakmájú« gyermekgondozást. Az édesanyák nyugodtan dolgozhatnak, művelődhetnek, szórakozhatnak mert gyerekeikre éjjel-nappal nagy gondot fordítanak az óvónők. A »fekete napköziben« pedig a 6—8 évesek töltik gondtalan napjaikat. (Ezt azért hívtuk fekete napközinek«, mert ennek fenntartását eddig nem engedélyezték. A Központi Vezetőség határozata nyomán az eddigieknél még jobban figyelembe vesz- szük a helyi sajátosságokat és a szükségleteket, a gazdaságirányításban nagyobb szerepet biztosítunk a dolgozók kezdeményezéseinek, javaslatainak, hogy közös erővel, egy akarattal biztosíthassuk a nagy jelentőségű határozat végrehajtását, Erőmű épül a Csepeli Papírgyárban. Az árvíssújtott népkönyvtárak megsegítést Az árvíz sújtotta községek népkönyvtárai is károkat szenvedtek. A bajai járás községei közül Dávod-Főmajorban az Összedőlt ház romjai a népkönyvtárat maguk alá temették és teljesen megsemmisítették. A Katonai Kiadó könyvellátó alosztálya az árvízkárosult községek könyvtárainak újjászervezésére és könyvekkel való ellátására 432 kötet könyvet küldött az Ady Endre járási könyvtárnak. A közeli napokban már mgg is kezdik a könyvek eljuttatását az árvíz sújtotta Hercegszántó, Hódunapuszta, Dávod, Nagybaracska községek népkönyvtárainak. Rovarkutató körúton Bács megyében Népgazdaságunk fejlesztésében fontos olajtermelésünk növelése. A lovászi olajmezön újabb kutat helyeztek üzembe. 1956. tavaszától a Tassi Növényvédő Állomás többszöri rovarkutató körútra indult, hogy felvételezésekkel, mező- és kertgazdasági növényeink kártevőit tanulmányozza, s a jövő évre adatokat gyűjtsön arravonatko- zólag, hogy hol, milyen kártevők, mikor jelennek meg. Ezzel válik lehetővé, hogy a jövő év elején már előre jelezzék, milyen védekezésre kell felkészülni a megye különböző tájain. A körutak alkalmával a növényvédelem legújabb irányzatát tartottuk szem előtt, azt, hogy egy-egy gazdasági növény vizsgálatánál az egyes kártevő- j két ne csak kiragadva szemlél- , jük, hanem összességükben kör- ; nyezetükkel együtt tegyük tanulmányozás tárgyává és ne csak a kártevőket vizsgáljuk, hanem a hasznos bogarakat is. Felvételezéseket végeztünk a gabonaféléken, a gabonafutrinkára és a drótférgekre vonatkozólag. Négyzetméterenként megszámoltuk a fellelhető kártevőket. A számszerű adatokból előre tudunk következtetni, hogy már ez év őszén és a jövő év tavaszán hol lesz nagy gabona- futrinka- és drótféreg-kártétel. A pillangós virágú takarmánynövényeken, (lucerna, lóherei, kártevők kárarányait vizsgálva a lucernabogár és böde nagymértékű kártételét tapasztaltuk főleg a Duna menti járásokban. Részletesen tanulmányoztuk a levéltetvek és a katicabogarak száma közti arányokat. Ahol sok volt a katicabogár, ott alacsony volt a levéltetvek száma. A cukor- és takarmányrépa-kártevőket is tanulmányoztuk. Jövő évre részletes információt tudunk adni róluk. Minden gazdasági növénynél a nap különböző szakában végeztük a rovarok gyűjtését, hogy a főkártétel idejét pontosan megismerjük. Ez a védekezés szempontjából fontos. A kultúrnövények környékén gyomokon is vizsgáltuk a rovarokat. Többször igazolódott az a régebbi feltevésünk, hogy sok kártevő a gyomokról kerül át a kultúrnövényekre. A kutató kör- útak alkalmával azt is tanulmányoztuk, hogy az egyes védekezőszereknek milyen a hatása. Tapasztalatainkat megyénk mezőgazdasági dolgozóinak rendelkezésére bocsátjuk még ez évvégén, hogy jóelőre felkészüljenek a kártevők ellen. Szűcs József agronómus SZTK-fiók rendelőintézet Bácsalmáson A bajai SZTK rendelőintézet túlzsúfoltsága szükségessé tette, hogy Bácsalmáson fiók SZTK rendelőintézet létesüljön. Az előkészületek már megindultak a fiók rendelőintézet felállítására. A leendő új rendelőintézet szakrendeléseinek ellátására Bajáról egy gyermek- és belgyógyász orvos már le is telepedett a községben. Az újonnan létesülő rendelőintézet Bácsalmás és a bácsalmási járás gyógy szolgálatát látja majd el. Megnyitása meg fogja szüntetni a betegeknek Bajára utazását, gyorsul a betegellátás és jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni. Az új SZTK rendelőintézet megnyitását szeptemberre tervezik. Teljesül a jogos kívánság Kunszentmiklós község Tass- kertesi részén soha nem múlt el egy kisgyűlés anélkül, hogy meg ne kérdezték volna: mikor kezdik meg az új iskola építését. Kívánságuk jogos volt. Azonban pénz, építőanyag hiánya és egyéb okok miatt eddig nem kerülhetett sor jogos kérésük teljesítésére. Most elérkezett az idő, amikor minden feltétel biztosított. A napokban el is kezdték az új kéttantermes iskola építését. Ebben az épületben egy külön teremben helyet adnak az óvodásoknak is. Az építkezés nagy részét még ez évben be akarják fejezni. S a jövő tavasszal már nem kell a helybeli gyerekeknek két-három kilométert gyalogolniuk, mert az új iskolában folytathatják tovább tanulmányaikat. A tanács 200 000 forintot biztosított az építkezésre, amelyhez a tassker- tesiék 40 000 forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá. A tanács a beruházással teljesítette ígéretét. Most már a tasskertesieken a sor: végezzék el időben a felajánlott társadalmi munkák Kismozdonyok gyártását kezdte meg a Bajai Fémipari Vállalat Felcseng a télefon. — Egy hónapos áldozatos munkánk eredményének bemutatóját tartjuk. Szívesen látjuk az elvtársakat. A Bajai Fémipari Vállalat telepén vagyunk. A műhelyrészek közölt vezető úton keskeny nyomtávú sínek feküsznek. A sínpár végén egy most konstruált 7 lóerős MIB-motorral ellátott kismozdony várja a bemutatót. A vállalat már eddig is számos gépkonstrukcióval segítette a mezőgazdaságot. A kismozdony konstrukciójával is az ál- : lami gazdaságokat, termrflő- ' szövetkezeteket akarja segíteni. I Megtudjuk, hogy téglagyárak, I tőzegtelepek, erdőgazdaságok is ! nagy hasznát vehetik az emberi j erő kímélésére. I A kismozdony az ismert sínkuli korszerű átalakításával készült. Mit jelent a korszerű átalakítás? Motorházzal, karosszériával látták el, hogy a ve- i zetőt esőtől, széltől védjék. Kezelése roppant egyszerű. Két darab lamellás tengelykapcsolóval van ellátva, mellyel a rugalmas erőátvitelt biztosították. A kivitelezés tervezését Szabó István* a vállalat műszaki vezetője végezte, a karosszériát Illés György főművezető irányításával Hausier László és Szendrődi József szakmunkások készítették. Szabó Endre technikus az éjszakai órákban végezte a lánckerekek marását, hogy a nappal folyó más természetű munkát ne akadályozza. Most itt a kismozdony és robogva halad sínpárjain. A sínkuli páros kerék meghajtásával szemben mind a négy kereke meghajtható és óránként 14—16 j deciliteres üzemanyafogyasztása mellett 16 tonna teherbírásra alkalmas. Beülünk a mozdonyba és máris tudjuk, ismerjük kezelését. Egy irányváltó kerék előre, vagy hátra való forgatásával megoldották a tervezők a kismozdony irányítását. A laticel ülés a vezető teljes kényelmét biztosítja, ügy, hogy állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, de másutt sem szükséges kezelésének előzetes tanumányozása. A kismozdony 85 lóerős Diesel-motorral is felszerelhető. Erőkifejtése természetesen ezzel megnövekszik. És sínpárjai 600—760 mm nyomtávú vonaira alkalmazhatók. Sínpárjai könnyen elhelyezhetők és bármikor a követelményeknek megfelelően áthelyezhetek. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek igen jól hasznosíthatják a kismozdony munkáját gabona- és trágyaszállításra, takarmányféleségekneb az istállókba való eljuttatására. A vállalat 10 kismozdonyt tud havonta gyártani és a mező- gazdaság, vállalatok és üzemek szolgálatába állítani. Az első 12 kismozdonyra már meg is érkezett a rendelés a Téglagyár: Egyesüléstől. A Hildpusztai Állami Gazdaság is érdeklődik a kismozdony iránt, sőt egyes Nógrád megyei gazdaságok és vállalatok is bejelentették igényeiket a vállalat által gyártott kismozdonyok vételére.
