Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-05 / 184. szám

ÜJ DELHI. A nyugati hatal­maknak az a javaslata, hogy he­lyezzék a Szuezi-csatornát nem­zetközi ellenőrzés alá, e fontos víziét feletti ellenőrzésük vég­nélküli meghosszabbítására irá­nyuló kísérlet — írja a Deccan Herald. Nem csupán az egyiptomiak, hanem az ázsiai—afrikai közvé­lemény is könnyen felismerte, hogy a javaslat azoknak az ér­dekelt hatalmaknak körmönfont kísérlete, amelyek azért akar­nak visszatérni a csatorna öve­zetébe, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a világ kereskedelmének ezt a létfontosságú ütőerőt — jegyzi meg a lap. BERLIN. Bonni hivatalos szer­vek minden eszközt felhasznál­nak arra, hogy lehetetlenné te­gyék nyugatnémet gyermekek­nek a Német Demokratikus Köz­társaságban való nyári üdülé­sét. Százhatvan esseni és bucii u- mi- gyermek elutazását úgy akar­ták megakadályozni, hogy a vo­naton a számukra kiutalt vasúti kocsikat »műszaki hibára« hi­vatkozással lekapcsolták. Ha­sonló intézkedéseket tettek más vasútállomáson is. BERLIN. Düsseldorfban ré­szeg angol megszálló katonák a város egyik házába —, ahonnan korábban kiutasították őket — robbanóanyagot doblak, A rob­banás után a katonák elmene­kültek. KAIRÓ. Mint az AFP jelenti, Nasszer egyiptomi köztársasági elnök pénteken délután Ale- xandriából visszaérkezett Kai­róba. »vwwv\/yWMw>^v^^wv«i^ww»/wwv Nasszer elnök fogadta a Szovjetunió, az Egyesült Államok és India nagyköveteit LONDON. A londoni rádió je­lentése szerint Nasszer egyiptomi miniszterelnök pénteken íogad- * ta a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, majd India kairói nagy­követeit. A megbeszélések után az egyiptomi kormány szóvivője közölte, hogy a szovjet és indiai nagykövetek saját kérelmükre keresték fel az elnököt, az ame­rikai nagykövetet pedig Nasszer kérette magához. (MTI) JOOOOOOOOj Augusztus 10-én nyílik A VI. országos vasutas újító kiállítást augusztus 10-én nyit­ják meg a Nyugati pályaudvar kulturális várótermében, A szep­tember 10-ig nyitva lévő kiállí­táson az 1955 júliusa óta benyúj­tott és elfogadott jelentős újítá­sokat —■ számszerint mintegy 350-et — mutatják be. Ugyancsak augusztus hó 10-én nyílik a VI, országos vasutas képzőművészeti kiállítás a kép­zőművészeti főiskola kiállítóter­mében (YÏ, Sztálin út 69. S3,) A képzőművészeti kiállítás augusz­tus 28-ig tart nyitva. (MTI) Uírósúo elé állítják a tib/.akéi'ik*-'l tejhaini«í(ót Vannak üzérek, akik azt ál-, titják, hogy azzal a cikkel lehet ! sokat keresni, amelyben víz is van. Ezért öntenek a savanyú­káposztához. a borhoz és a tej­hez vizet. Piringer .József tisza- kécskei tej kezelő is azt remél­te, nem jönnek rá arra, ha a dolgozó parasztoktól átvett tej­nél nagy a »ráhagyás«, illetve vízzel tejet »készít«. A paraszto­kat becsapta a nagy ráhagyás­sal, a tejipari vállalatot, amely­nek vezetője, pedig a felhígított lejjel. Piringer szabálytalansá­gai, visszaélései végül is kitu­dódtak. Nem volt elég, hogy rá­hagyással növelte a tej meny- nyiségét, hanem vízzel is. A »tejfelesleget« értékesítette. Eb­ből származott mintegy 6000 fo­rint haszna, amivel megkárosí­totta a vállalatot. Az ügyészség már elkészítette a vádiratot. A kecskeméti járásbíróság Jenő- ! vári büntető tanácsa augusztus j 29-én a helyszínen tárgyalja Pi- 1 «.inger József bűnügyet« Röviddel visszaérkezése után magához kérette Abdel Hakim Amer tábornokot, az egyiptomi fegyveres erők főparancsnokát, akivel hosszú megbeszélést foly­tatott. LONDON. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának politikai bizottsága nyilatkozatot adott ki a Szuezi-csatorna államosításá­ról, A politikai bizottság nyilatko­zatában megállapítja, hogy Ang­liának nincsenek olyan jogos ér­dekei, amelyeket ne lehetne megvédeni tárgyalások útján. Egyetlen szocialistának sincs jo­ga ellenezni, hogy az egyiptomi kormány államosította a Szuezi- csatornát. Az államosítás e jogát kétség­be vonni — hangzik a nyilatko­zat — annyi, mint kétségbevonni az egyiptomi kormány szuvere­nitását. Az a körülmény, hogy az egyiptomi kormány államosí­totta a Szuezi-csatornát, prog­resszív lépés, amely megfelel a középkeleti béke és a nemzeti függetlenség érdekeinek. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a konzervatívoknak az a követelése, hogy létesítsenek úgynevezett nemzetközi ellenőr­zést a Szuezi-csatorna fölött, a Szúezi-csatorna övezet újabb megszállására irányuló követe­léssel egyértelmű. A politikai bizottság megállapítja, hogy az angol munkásmozgalom életbe­vágóan fontos érdekei szüksé­gessé teszik »az agresszív kato­nai szándékok« megfékezését. Ezért a Szuezi kérdés békés, tárgyalások útján való rendezé­sére kell törekedni. E tárgyalá­sokon biztosítsák az egyiptomi pép jogait és nemzeti független­ségét, valamint az egész világ népei számára azt a jogot, hogy teljesen és szabadon használhat­ják a Szuezi-csatornát, hajóik korlátozás nélkül haladhatnak át a csatornán. (MTI) IV«^WVVVWWWVWVVVWWH Augusztus 10-én megkezdik a Yl. Békekölcsön-kötvények kiosztását A tavaly jegyzett VI. Békeköl­csön utolsó részletét most fize­tik ki a dolgozók. A kötvé­nyek szétosztását agusztus 10-cn országszerte megkezdik s augusz­tus 20-ig bonyolítják le. (MTI) ► ötéves tervünk irányelveiből A második ötéves terv éveiben kétszer annyi lakást kell építeni, mint az első ötéves terv során. NEMZETKÖZI SZEMLE A Szuezi-csatorna ügye Július 86-án jelentette be Nasszer elnök, hogy Egyiptom államosította az eddig túlnyomó­részt angol—franeia tökével dol­gozó Szuezi-csatorna Társasá­got, bogy ennek jövedelméből fedezze az asszuáni duzzasztó- gát építését. Az iigy azóta is vál­tozatlanul az egész világ közvé­leménye érdeklődésének homlok­terében áll. Az államosítás dühödt vihart támasztott nyuggtqn elsősorban Angliában cs Franciaországban. A hangadó lapok azonnal fel­kapták » jelszót, hogy veszély fe­nyegeti a szabad áthujózásl a csatornán és ezért a ^erélye­sebb visszavágást követelték, ja­vasolták, hogy Anglia szállja meg újra a Szuezi-csatorna öve­zetét. Amit a szabad áthajózást fe­nyegető veszélyről fecsegtek, ar­ra a legcsallanósabb cáfolat az voll, bogy az államosítást kő­vető első héten kétszáz hajó, köztük szép számban amerikai és francia, kelt át a csatornán. Mindez azonban nem akadá­lyozta meg, hogy a nyugati la­pok és politikusok továbbra is arról beszéljenek! »biztosítani kell a szabad átbajózást a csa­tornán. »Közben Anglia és Fran­ciaország gazdasági szankciókhoz folyamodott: zárolta Egyiptom, Londonban és Párizsban levő kö­veteléseit. Az ellenakció kidolgozására a hét közben összeültek London­ban a három nyugati nagyhata­lom külügyminiszterei s többna­pos tanácskozás után abban álla­podtak meg, hogy augusztus kö­zepére 24 ország — köztük Egyiptom és a Szovjetunió rész­vételével értekezletet hívnak ösz- sze. Ennek az értekezletnek a nyugati elképzelés szerint intéz­kednie kellene a Szuezi-csatorna »nemzetközi igazgatásáról«. — Egyúttal mind az angol, mind a francia felelős államférfiak kije­lentették, hogy amennyiben Egyiptom ezt nem fogadja el, szükség esetén erőszakkal fogják rákényszeríteni. Angliában és Franciaországban már előkészü­letek is történteit katonai meg­mozdulásokra. Érthető, hogy Egyiptom lépé­sére Anglia es Franciaország re­agál a legélesebben. Az utolsó tíz év alatt lépésröl-lépésre szo­rultak ki ázsiai gyarmatbirtoka- iKról, s a- Szuezi-csatorna elvesz­tése után most attól tartanak, hogy az egyiptomi lépést lánc- reakciószcnien követi majd a többi államosítás Ázsiában és a gyarmatosítás ellenes mozgalom fellendülése Afrikában. Másképp áll a helyzet az Egye­sült Államokkal. A jelek szerint nem akar fegyveres konfliktus­ba bonyolódni. A londoni érte­kezleten bizonyos egyensúlyozó szerepet játszott, talán azt re­mélve, hogy ha sikerül a Szuezi- csatornát nemzetközi igazgatás alá helyezni, nagyobb befolyás­ra tehet szert Egyiptomban, mint az Iránban történt, az jlajvita esetében. Egyiptom természetesen nem tűrheti, hogy a »nemzetközi el­lenőrzés« ürügyén kétségbe von­ják jogát a csatorna birtokbavé­telére. Ami pedig az erőszakkal — Ügyeletes orvos. Kecskemé­ten augusztus 5-én dr. Szablics Imre (J. Duclos u. 29) tart ügye­leti szolgálatot« — Teljesítették 1956. évi ga­bonabeadási kötelezettségüket. Kunfehértó községi tanács vég­rehajtó bizottsága jelentette a megyei begyűjtési hivatalnak, hogy augusztus 4-én, a cséplés befejezésével egyidejűleg telje­sítette gabonabeadási kötelezett­ségét. (Bálint András.) — Az iráni katonai kormány­zóhivatal közlése szerint börtö­néből kiszabadult Moszadik volt iráni miniszterelnök, aki pár évvel azelőtt államosította hazájának kincsét, a kőolajat. — Baján a Méntelepen szem­lével egybekötött tervértekezletet tartottak. ?— Izsákon az időszaki bölcső­de létszámát 20 főről 30-ra emel­ték. — Kecskeméten az idén hoz­záfognak a szennyvízcsatornahá- lózat építéséhez. A beruházás 80 millió forintba fog kerülni. — A Szikra kiadásában meg­jelent a Központi Vezetőség jú­lius 18—21, ülésének anyaga. — A megyei tanács VKG» vál­lalatai az első félévben 8 200 000 forinttal többet termeltek a la­kosság részére, mint az elmúlt év hasonló időszakában. — A Hírős Vásár alkalmával a Kecskeméti Földművesszövet­kezet kozmetikai bemutatót ren­dez. A kozmetikai kiállításon be­mutatják a dolgozó nők számára szükséges új és eddig is használt gyártmányokat. A bemutatón szakmai tanácsokat is adnak. — Finnországban Pori város­ka közelében gazdag urán-lelő­helyre bukkantak. Várható Időjárás vasárnap tótig; Változó felhőzet, néhány helyen ki­sebb eső, mérsékelt, Időnként élén- kebb északnyugati-északi szél. Az évszakhoz képest hűvös idő. Várható legalacsonyabb hőmérsék­let ma éjjel U—14, legmagasabb nap-» pali hőmérséklet vasárnap 22—23 fok között. Csalót kftrüz a kecskeméti rendőrség­Az utóbbi napokban többen panaszkodtak a rendőrsége)), hogy egy 50 év körüli, erősen kopaszodó férfi különböző csa­lásokat és lopásokat végez Kecs­keméten. A rendőrség nyomo­zóinak rövid idő alatt sikerült megállapítani, hogy a csaló Nagy Pál, Kossuth körút 39. sz. alatti lakos, aki a hiszékeny kecs­kemétieket fondorlatos úton be­csapja. pénzt csal ki, és ahol le­hetséges, kisebb-nagyobb lopá­sokat is elkövet. Nagy Pál több­szörösen büntetett előéletű; Miután a csaló lakásán nem tar­tózkodik, a rendőrség kiadta kö­rözését. A rendőrség városi kapitánysága kéri a lakosságot, ha Nagy Pál valahol fondorla­tos tízeiméivel előbukkan, ot azonnal adják át a legközelebbi rendőri közegnek, vagy ott je­lentsék tartózkodási helyét. A lakosság segítségével gyorsab­ban lehet ártalmatlanná tenni a veszélyes csalót. ítélet a jugoszláv katolikus papok ügyében BELGRAD. (MTI) A spiliti A bíróság döntése alapján a hitfelekezetek jogairól szóló tör­kerületi bíróság kihirdette ítéle­tét azoknak a katolikus papok­nak a bűnügyében, akik nép- és államellenes tevékenységet foly­tattak. A bíróság dr. Ante Pilepics teológiai főiskolai tanárt öt és fél évi, Zdravko Osztojics kato­likus papot négy és fél évi bör­tönbüntetésre ítélte, egy teoló­giai hallgató két évi, egy pedig másfélévi börtönbüntetést ka­pott. vény 22. paragrafusa értelmében a spiliti teológiai főiskolát 8 esz­tendőre, a püspöki gimnáziumot pedig 6 évre bezárták. Az ítélet indokolása szerint a két paptanár az állami és társa­dalmi rend ellen izgatta a hall­gatókat, soviniszta és fasiszta eszméket terjesztett, aminek kö­vetkeztében a spiliti teológiai fő­iskola és gimnázium ellenséges tevékenység középpontjává vált. való fenyegetőzéseket illeti, ilyen beavatkozást a világ országainak többsége elítélne. Anglia és Franciaország kétes kalandba keverednék és hamar elszigete­lődnék. Ázsia fiatal független és semleges hatalmai, az olyanok, mint India és Indonézia — egy­öntetűen helyeslik Egyiptom bá­tor lépését. A Szuezi-csatorna államosí­tása Egyiptom szuverén joga és belügye, amely senkit és semmit nem fenyeget. Ezért igazi meg­oldás csak akkor lehetséges, ha Angliában és Franciaországban végülis a józan ész diadalmasko­dik és az egész ügy Egyiptom jogainak elismerésével zárul. Az angol gépkocsiipar válságos helyzete A legnagyobb angol gépkocsi- gyártó társaság, a British Motor Corporation 55 000 munkása kö­zül 40 000-cn július 23-án sztrájk- be léplek, tiltakozásul 6000 tár­suk elbocsátása ellen. Ezzel éles fordulatot vett a brit gépkocsi­iparnak az év eleje óta mind jobban felszínre törő válsága. Az angol autógyárosok 1955- ben még fényes üzleteket bonyo­lítottak le bel- cs külföldön egy­aránt. Egyedül a British Motor Corporation tulajdonosai több mint 22 millió fontsterling tiszta haszonnal zárták az ével. A ba­jok a múlt év végén kezdődtek a liiteluifgszorításokkal, majd folytatódtak a személygépkocsik­ra kivetett forgalmi adók hatvan százalékos felemelésével, a rész­letvásárlások korlátozásával. Fo­kozta a nehézségeket, hogy Ang­lia több jelentős exportpiacot el­veszített. kivitel csökkené­sével párhuzamosan esett a nyersanyag behozatal és emelked­tek a nyersanyagárak. Ennek következtében több autógyárban már márciusban csökkentett munkaidővel (és csökkentett fi­zetés mellett) dolgoztak a mun­kások. Az eladatlan gépkocsik számát 70 000-re becsülték. Ez év első öt hónapjában az angol gépkocsiipar termelése — a múlt cv hasonló időszakához képest — 45 000 autóval, azaz 12 százalékkal, az export pedig hat százalékkal csökkent. Ilyen előzmények után került sor arra. hogy a British Motor Corporation igazgatósága 6000 munkásnak, mint »létszámfplct- tinek« azonnali hatállyal és min­den kártalanítás nélkül, felmon­dott. Rögtön ezulán a Coventry Standard Autógyár is bejelen­tette 2500 munkás elboesátásál és hasonló, kisebb-nagyobb fel­mondásokra került sor más autó­gyárakban. A Financial Times megállapítása szerint a háború óta néni volt példa ilyen töme­ges munkáséi bocsátásra egyetlen angol iparágban sem. Az a válság, amelyen a gép­kocsiipar most kerpsztülmegy, kicsiben tükrözi az egész, angol gazdasági helyzetet. Anglia ipa­rának súlyos problémája az ex­portlehetőségek összeszűkülése, ami csak eredője a több évre visszanyúló helytelen gazdasági politikának. Ez a helyzet radi­kális beavatkozást követel: min­denekelőtt a fegyverkezési ki­adások lényeges csökkentését, az egészséges és széleskörű ke­reskedelmi kapcsolatok kiépíté­sét a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal es a népi de­mokratikus országokkal, amire must óriási lehetőségek vannale

Next

/
Thumbnails
Contents