Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-03 / 182. szám

t WÄG PßölETAßJÄf EGYESÜLJÉTEK • NÉPÚJSÁG AZ MDP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANA'CS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM ________Ára 50 fillér____________1956. AUG. 3. PÉNTEK A z Idén csaknem három millió forintot fordítanak a sütőipari üzemek fejlesztésére Még ebben az évben három községben létesítenek új üzemet A második ötéves terv során megyénk sütőipari üzemeinek központosítására és korszerűsí­tésére nagy gondot fordítanak. Az idén beruházási és felújítási keretből 2 900 000 forintot hasz­nálnak fel. Tiszakécskén egy új 4 sütőte­res kemencét építenek; A helyi tanács a megfelelő helyet már biztosította. A kivitelezési szer­ződést is megkötötték és az év végére megindul a termelés az új üzemben. A kemence napi kapacitása két műszak alatt mintegy 32 mázsa kenyér. Ez­zel a mennyiséggel megoldódik Tiszakécske, Lakitelek és Alpár friss kenyérrel való ellátása. Eddig a szükséges kenyeret és péksüteményt fecskéméiről szállították ezekbe a községek­be. Hajóson kettő, Mélykúton pe­dig hárojih sütőteres kemencét létesítenek. Az utóbbi építését már meg is kea4flfcl70 000 fo­rintos költség Yasbetonelem-előregyáitó üzem létesül A Központi Vezetőség határozata alapján a helyi lehetőségek kihasználása érdekében a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelő- ipari Vállalat Kecskeméten, a Tatár sor alatt lévő telephelyén há­rommedencés előregyártó üzemet létesít. Erre a célra igénybe ve­szik a régi malom egy részét. Az új üzem megvalósítására a szük­séges hitelkeretet a megyei tanács végrehajtó bizottsága biztosítja. A terveket az Építési és Szerelőipari Vállalat maga készíti és az építkezést augusztusban megkezdik. Az új üzem kapacitása olyan lesz, hogy képes ellátni a tanácsi építőipari vállalatok és a VKG vállalatok ingatlankezelő részleg teljes szükségletét. EGY NAP ALATT 20 vagon gabonát gyűjtöttek be Mélykúton Mélykút község határában 20 cséplőgép bugása hallatszik. A munka csak déltájban szünetel, amikor ebédelnek a cséplőmun- kások. A szorgalmas munkának köszönhető, hogy a községben már az eleséplésre váró gabona 60 százalékát clcsépelték s előre­láthatólag a jövő héten szerdán, csütörtökön már mindenütt vé­geznek a cséplésscl. A cséplésscl cgyidőben fo­lyik a kenyérgabona begyűjtése is. A község dolgozó parasztjai kivétel nélkül a cséplőgéptől szállítják a bcgyüjtöhelyrc gabo­nájukat s felhívás nélkül tesz­nek eleget kötelezettségüknek. A 3260 termelő közül eddig már több mint 1400 dolgozó paraszt adta be gabonáját és augusztus 1-ig mintegy 15 vagon kenyér- gabona gyűlt már össze. Csak egyetlen napon 19 és fél vagon gabonái gyűjtöttek be a község­ben. A termelőszövetkezetek kö­zül a Termő Kalász Tsz tagjai elsőnek tettek eleget gabonabe­adási kötelezettségüknek. A köz­ségben úgy számítják, hogy a gabonabegyűjtést augusztus hó 10-rc már be is fejezik, addigra minden dolgozó paraszt beadja gabonáját. Befejezték a cséplést a Tompái Állami Gazdaságban A Tompái Állami Gazdaság­ban az aratás befejezése után nagy igyekezettel fogtak hozzá a cséplésliez. A két kombájnon kívül még két cséplőgépet állí­tottak munkába és jó munka- szervezéssel biztosították a mun­ka folyamatosságát. A két csép­lőgépnél összesen 12 fő dolgo­zott egymással versengve ás en­nek eredményeként a keddi na­pon már be is fejezték a ke­nyérgabona cséplését. Az állami gazdaságban 220 holdról 2520 mázsa búzát, 100 holdról 871 mázsa rozsot, 118 holdról pedig 1239 mázsa árpát takarítottak be az idén. A. betakarított gaboná­ból 1725 mázsát adtak át az ál­lamnak. A kenyérgabona cséplése után megkezdték az aprómagvak cséplését, valamint a szalma be- hordását. Kombájnszalmát pél­dául 245 holdról hordanak be. A gazdaság területén 350 holdon elvégezték a tarlóhántást, 110 holdon pedig a tarlóvetést. A tanácsok pénzgazdálkodási jogkörének növeléséről As adókönyvelést már mindenütt a községekben végzik Mostanában sok szó van arról, hogy a tanácsoknak nagyobb ha­táskört kell biztosítani; Erre vonatkozólag kértünk nyilatkozatot Varga Jenő elv­társtól, a megyei tanács végre­hajtó bizottsága pénzügyi osztá­lyának vezetőjétől. Elmondotta, hogy mit tettek eddig és milyen terveik vannak a jövőre nézve. — Augusztus 1-től a megye valamennyi községében már helyileg végzik az adókönyve­lést. Az adófőkönyvek levitelét a kecskeméti járásban kezdték meg először, s azóta folyamato­san valamennyi járásban meg­oldották. Nagy előnye ennek, hogy nem kell az adófizetőnek a járáshoz szaladgálnia, ha vala­milyen panasza, elintézni valója van. Sokszor egy-egy írásbeli kérelem hetekig várt elintézésre a járásoknál. Most helyben in­tézkednek. Megkezdtük a jogtalanul ku- Iákként kezelt középparasztok — a helytelen kivetésből származó •— adóhátralékának törlését is. Természetesen ez nagy gondot és körültekintést kíván, mivel a megyében több ezer dolgozó pa­rasztot érint. Szeptember 1-ig szeretnénk befejezni. Az a tervünk, hogy november 1-ig néhány nagyobb községben önálló gazdasági csoportot hoz­zunk létre. Ez a csoport teljesen önálló pénzgazdálkodást íoiytat, a tanács végrehajtó bizottságá­nak irányítása mellett. Lénye­ges a csoportok összeállításánál, hogy figyelembe vegyük a szak­értelmet, mert hiszen az önálló pénzgazdálkodás egyben jóval nagyobb felelősséget is jelent. Éppen a tanácsok nagyobb ha­táskörével kapcsolatban, feltét­lenül szólnom kell a községfej­lesztési járulékról. A községfej­lesztési járulék nagyságát és azt, hogy egyáltalán szükséges-e, a végrehajtó bizottság javaslata alapján, a tanácsülés dönti el. Nem elég azonban elfogadni a községfejlesztési járulékot és megállapítani, hogy mire hasz­náljuk, hanem törődni kell az­zal is, hogy a pénzt befizessék és hogy azt ténylegesen fel is használják. Az előirányzatnak mintegy 10—12 százaléka folyt csak be, ugyanakkor rosszul ha­lad a tanácsok által végzendő beruházások végrehajtása is. Ha a lakosság látja, hogy a már eddig befizetett községfejlesztési járulékból mi épül, megjavult az ivóvízellátás, jobbakká válnak az utak, stb., szívesebben is fizet. Az országgyűlésen Hegedűs András elvtárs, a Miniszterta­nács elnöke említette, hogy az idén mintegy 300 millió forint­tal növekedett a parasztság adó­terhe az országban. Ez méltá­nyos is, hiszen a parasztság jö­vedelme az utóbbi időben jelen­tősen növekedett, amit a megyé­ben is tapasztalunk. Megyénk­ben a parasztság részére tavaly a felvásárló szervek és a föld­művesszövetkezetek az első fél­évben 194 millió forintot fizet­tek ki. Az idén ugyanebben az időszakban az említett vállala­tok majdnem 72 millió forinttal többet, vaüvis 265 870 000 forin­tot adtak cserébe a dolgozó pa­rasztoknak termékeikért. Meg­jegyzendő, hogy az új adózási rendszer igazságosabb, jobban figyelembe veszi az egyes gaz­daságok jövedelmét, Az emlí­tett 300 millióból 22 millió eme­lés jut a megyére.' Kormányza­tunk figyelembevette a Duna— Tisza közi homokos területeket és ezért nálunk az 1 holdra jutó termelés kevesebb, mint más megyékben, ahol jobb minőségű termőföldek vannak. Az említett számok bizonyít­ják, hogy a parasztság jövedel­me növekedett, tehát megvan a lehetőség az adófizetési kötele­zettség teljesítésére. A paraszt- gazdaságok bevételei most még növekednek, érik a gyümölcs, folyik a cséplés. Bízom benne, hogy dolgozó parasztságunk ele­get is tesz kötelezettségének és pótoljuk a félévi lemaradást. Fél­évi adótervünket ugyanis csak 95,2 százalékban teljesítettük. Még csak annyit, hogy a ta­nácsok pénzgazdálkodási jogkö­rének növekedésével párhuza­mosan a megyei tanács pénzügyi osztályának és a járási tanácsok­nak az a feladatuk, hogy fokoz­zák a szakellenőrzést, több konk­rét segítséget adjanak a közsé­geknek. A magam részéről biztosra ve­szem, hogy a tanácsok pénzgaz­dálkodási jogkörének növelése nyomán megjavul a munka, nö­vekedik a tanácsi demokrácia, — fejezte be nyilatkozatát Varga elv társ. Az országgyűlés csütörtöki ülése Az országgyűlés csütörtöki ülését néhány perccel tíz óra után nyitotta meg Vass István- né, az országgyűlés alelnöke, Az ülés első napirendi pontja-» ként Rónai Sándor, az ország-* gyűlés elnöke számolt be t a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatásáról és az Interparlamentáris Unió munkájáról Tisztelt országgyűlés! A Szov­jetunió következetes békepoliti- kájában nagyfontosságú lépést jelentett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlament­jeihez intézett felhívása, amely­ben javasolta, hogy valameny- nyi ország parlamentje vállalja a béke megőrzésének és meg­szilárdításának felelősségét, te­gye lehetővé a parlamentek kö­zötti közvetlen kapcsolatok meg­teremtését, a parlamenti kül­döttségek cseréjét, a népek kö­zötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztését a bé­ke megszilárdítása érdekében. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának kezdeményezése új feje­zetet nyitott meg a törvényhozó testületek közötti kapcsolatok történetében. A felhívás pozi­tív visszhangra talált sok ország parlamentje részéről. Népköz- sársaságunk Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége nyi­latkozatában őszinte örömmel üdvözölte a felhívást. — Népünk egységes és szilárd békeakaratát juttatta kifejezés­re országgyűlésünk 1955. feb­ruár 22-i ülésének határozata, amelynek alapján meghívtuk hazánkba a Szovjetunió, a Cseh­szlovák Köztársaság, az Olasz Köztársaság és az Osztrák Köz­társaság parlamenti küldöttsé­gét. Az országgyűlés 1956. feb­ruár 8-i határozata alapján pe­dig meghívtuk a Lengyel Nép- köztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Finn Köz­társaság és a Török Köztársa­ság parlamenti küldöttségét. — Meghívásunk alapján eddig látogatást tett hazánkban a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak küldöttsége, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége, a Román Népköz- társaság nagy nemzetgyűlésének képviselői, a Finn Köztársaság parlamenti delegációja, s jelen­leg a Lengyel Népköztársaság parlamenti delegációját üdvö­zölhetjük hazánkban. (Taps.) — Az országgyűlés elnökségé­nek meghívására hazánkban járt és néhány napot itt töltött a Szí­riái parlament két tagja, a ja­pán parlament három tagja, a brazil szenátus két tagja és par­lamenti delegációja. A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának Elnöksége pedig arról értesített bennünket, hogy még az ősszel örömmel tesznek eleget meghívásunknak. Bízunk abban, hogy meghívásunkra a többi meghívott országok népei ás parlamentjei is pozitív választ adnak és így elősegítik a né­peink közötti együttműködést és további megszilárdítást. — Országgyűlésünk örömmel fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Csehszlovák Köztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköz- társaság, s a Finn Köztársaság meghívását. Ugyancsak örömmel fogadtuk a Lengyel Népköztár­saság szejmjének meghívását, amelyet országgyűlésünk mosta­ni ülésén Stanislaw Kulczynski elvtárs, a hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti delegáció ve­zetője adott itt át. Rónai Sándor ezután beszámolt a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése héttagú küldött­ségének látogatásáról, majd a Román Népköztársaság parla­menti küldöttségének látogatá­sát ismertette. Részletesen fog­lalkozott a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa 13 tagú küldöttsé­gének látogatásával; Hangsú­lyozta: — Szovjet barátainknak ha­zánkban tett látogatása nem­csak felejthetetlen baráti talál­kozás volt, hanem olyan alka­lom, amikor hasznos , eszmecse­rét folytathattunk a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldötteivel s mint a delegáció tagjai is el­mondták, hasznos volt ez a ta­lálkozás vendégeink számára is. Szovjet képviselő társaink itt . tartózkodásuk alatt számos ta- nújelét látták annak, hogy né- pünk helyesen tud élni a Szov­jetuniótól kapott szabadsággal^ hogy szilárd őre a békének, a nincs olyan erő, amely le tudná} téríteni arról az útról, amelyek maga választott, a szocializmus építésének útjáról. Meghívásunknak szívesei» tett eleget a Finn Köztársaság parlamentje. A továbbiakban a Brazil Köztársaság szenátusa két tagjának látogatásáról szól* az előadó. Ezután a magyatí parlamenti küldöttségek látoga-i tásairól beszélt. A csehszlovák parlamenti kül- döttségek baráti látogatásának viszonzására ez év elején kerül* sor. A Szovjetunió Legfelső Ta- nácsának meghívására 14 tagú parlamenti küldöttségünk ez év április 20-tól május 9-ig látoga­tást tett a megvalósult szocia­lizmus országában, a Szovjet­unióban. Élményekben, tapasz­talatokban rendkívül gazdag voll ez a felejthetetlen 19 nap. Ez­után a magyar parlamenti kül­döttségnek a Német Demokra­tikus Köztársaságban tett láto­gatásáról számolt be Rónai Sán­dor elvtárs. Majd e rész össze­foglalásaként kiemelte: megál­lapítható, hogy a parlamenti de­legációk tagjainak az üzemek­ben és a mezőgazdaságban, aa építkezéseken és az egyeteme­ken, a szociális intézményekbenj színházakban és kulturális ott­honokban való látogatása mó­dot ad arra, hogy különböző te­rületeken értékes szakmai ta­pasztalatokat szerezzenek s azo­kat hasznosan alkalmazzák; A Szovjetunió Legfelső Taná­csának a világ népeihez és par­lamentjeihez a múlt év február­jában intézett felhívása ótai mintegy 35 országból, illetve or­szágba több mint 90 delegáció tett látogatást. Nem lehet vi­tás, ez nagymértékben előmoz­dította, hogy mind több és többi ország ismeri el a békés egy­más mellett élés helyességét e* szükségességét és hozzájárul » tartós béke biztosításához, — Kérem a tisztelt ország­gyűlést, — mondotta Rónai elv­társ —, hogy "a beszámoló jelen­tésnek ezt a részét vegye tudo­másul és egyben mondja ki, hogy] a szocialista országok között* szoros barátság és együttműkö­dés további ápolása mellett sok­oldalú gazdasági, tudományos* művészeti, sport- és egyéb kap­csolatokat óhajtunk kiépíteni ai szocialista világrendszeren kívül álló országokkal is; A továbbiakban az Interpar­lamentáris Unió tevékenységé* ismertette Rónai elvtárs, illetve beszámolt a magyar csoport ál­tal e nemzetközi szervezetben végzett munkáról; A beszámoló jelentés után a hozzászólások során Wolf Jo­hanna országgyűlési képviselő, a magyar parlamenti delegációi Csehszlovákiában tett látogatá­sáról, Sebes István képviselő a Német Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatásról, Szá- deczky-Kardoss Elemér képvi­selő pedig a Szovjetunióban tett) látogatásáról szátpolt be. Friss István szólalt fel ezután. Be­szélt az Interparlamentáris Unit? munkájáról és a magyar dele­gáció munkájáról adott képet. Az országgyűlés elnökének vá­lasza után az országgyűlés a be­számolót tudomásul vette és megállapította, hogy a parla­menti delegáció kölcsönös láto­gatásai helyesek és szükségesek. Az országgyűlés ezután hoz­zákezdett az új ügyrend, vala­mint az országgyűlés és az or­szággyűlési képviselők munká­járól ' szóló törvényjavaslat együttes tárgyalásához. A tör­vényjavaslat előadója Pongrácz Kálmán elvtárs, a Jogi Bizott­ság elnöke volt. ftolltstás » üldalöa)

Next

/
Thumbnails
Contents