Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-23 / 198. szám

DAMASZKUSZ. A szíriai lapok szembetűnő helyen közük a Szovjetunió és Szíria kulturális együttműködési szerződésének megkötéséről kiadott hivatalos közleményt.

Az An Nur című lap örömmel üdvözli az egyezményt. Hangsúlyozza, hogy az egyezmény különös jelentőséggel bir, mert »nem követ semmiféle imperialista célt, csupán a népek közötti baráti együttműködést tűzi ki feladatul.«

PÁRIZS. Az AFP idézi a Djakartai rádiót, amely szerint az Indonéz Külügyminisztérium szóvivője kijelentette: »össze lehetne hívni egy második ban- dungi értekezletet, amely a gzu- ezi-csatorna Társaság államosítása következtében előállott helyzet tanulmányozásával foglalkoznék.«

A szóvivő rámutatott, hogy Egyiptom felkérte Indonéziát egy ilyen értekezlet összehívásának tervbevételére. Mindemellett — fűzte hozzá — e téren semmit sem lehet kezdeményezni a londoni értekezlet befejezése előtt.

PÂRIZS. Nyugatnémet, angol és francia katonatisztek a közeii napokban ismét farkasszemet néznek majd a normandiai Caen városkában, hogy a történelemben először közösen rekonstruáljanak egy elkeseredett ütközetet. A DPA híradása szerint a nyugatnémet, angol és francia katonatisztek, valamint más államok katonái a helyszínen ismét le akarják játszani a2 1944. június 6-i döntő normandiai csatát. (MTI)

**vWVWtnA>>^yvwvwv«Mvvv«

India támogatta Egyiptomot a szuezi kérdésben

KAIRÖ, A Tanjug tudósítója jelenti:

Kairói politikai körökben kedden hangoztatták, hogy Krisna Menőn indiai küldött hétfői beszéde a diktátum elítélését jelenti és nagy támogatást nyújt Egyiptomnak. Kairói politikai körökben úgy vélik, hogy Dulles javaslata nemcsak lényegénél, hanem merevségénél fogva sem kielégítő s így nem szolgálhat alapul a tpvábbi tárgyalások számára. Ezzel szemben Kairóban azt tartják, hogy Menőn javaslata magában foglalja azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik a további tárgyalásokat Egyiptom szuverén jogainak tisz- teletbentartása mellett.

Kairóban várják, hogy Londonban közelebb kerüljenek egymáshoz az álláspontok és megtalálják azt a formulát, amely Egyiptom számára is elfogadható lesz és amely alapul szolgálhat az új tárgyalások számára. (MTI)

wt/^vyvwww\«wvwvww

Görögország az ENSZ elé viszi a ciprusi kérdést

ATHÉN. (MTI) Az AP jelentése szerint Evangelosz Averoff görög külügyminiszter kedden bejelentette, Görögország eltökélt szándéka, hogy az ENSZ elé viszi a ciprusi kérdést, »Elszánt harcot fogunk vívni az Egyesült Nemzetek előtt a ciprusi nép jogos követeléseinek teljesítéséért« — mondotta a külügyminiszter.

300 traktor végzi a vet&szántást

Kőolaj után kutatnak a Bácskában

BELGRAD. (MTI) Néhány év óta különösen széleskörű kutatómunkák folynak a Bánátban és a Bácskában. A szakértők hosszú kutatás után megállapították, hogy ezen a területen negyven olyan hely van, ahol megfelelő fúrással kőolajra és gázra lehet bukkanni. Ügy vétik, hogy Jermenovác környékén körülbelül egy millió tonna kőolaj, Veljka Grada környékén pedig nagymennyiségű földgáz van.

A Bácskában ismét felújultak a kutatómunkák. A lelőhelyek kiaknázása igen nagyjelentőségű a jugoszláv népgazdaság és ezen belül a Bánát és a Bácska gazdaságának fellendítésében.

Bács megyében a cséplésnél felszabadul erőgépek nyomban munkához látnak a szántóföldeken. A napokban 300 traktor látott munkához a megye termelőszövetkezeteiben. Alig pár nap alatt több, mint ezer holdnyi területen készítették elő a talajt a vetéshez. A vetőszánlás mielőbbi elvégzése azért is fontos, mert az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a jó előkészített, megülepedett talajban került mag gyorsabban fejlődött, több termést hozott.

A Kiskunmajsai Gépállomás,

amely elsők között fejezte be a cséplést a megye gépállomásai között, már teljes erővel a vetőszántást végzi. A körzetéhez tartozó tsz-ek földjén már csaknem 100 holdon végezték el a magágy készítését. A jászszentlászlúi Lenin, a móriezgáti Petőfi termelőszövetkezetben a műtrágyázást is elvégzik a rozsvetésre kijelölt parcellán. A Kecskeméti Gépállomás körzetében is serényen halad a szántás. A termelő- szövetkezetben több, mint ezer- holdnyi rozsát, zabosbükkönyt vetnek ősszel.

— A belkereskedelem kiváló vállalata címet nyerte a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. A vállalat dolgozói meghitt ünnepség keretében ünnepelték munkasikerüket

— Ebben az évben a mezőgazdaságot nagymennyiségű gabonazsákkal látták el. A tavalyinál 200 000-rel több készült a mezőgazdaság részére. Nagymennyiségű — 1200 tonna — zsineget is gyártott a len-, kenderipar a gépi aratáshoz.

— A Lajosmizsei Földművesszövetkezet szept. 1-én nyitja meg új könyv-, papír- és kultúr- cikk szaküzletét. Az üzlethelyiség tatarozása és a berendezés elkészítése is gyors ütemben folyik, hogy az iskolai év kezdetére megindulhassan az árusítás.

2000 halálos áldozatot követelt július végéig a bihari kolerajárvány. A keletindiai Bihar államban kitört kolerajárványnak július végéig 2000 ember esett áldozatul. A járványt még nem sikerült megfékezni.

— Hamburg mellett a csatornát átszelő vasúti hídon áthaladó gyorsvonat mozdonyvezetője azt érezte, hogy a mozdony félrebillen. Kinézett és látta, hogy süly- lyed a híd. A bátor mozdony- vezető feltalálta magát, erős gőzt adott, a szerelvény pedig átrobogott a veszélyes hídon. Később kiderült, hogy a híd 2 métert süllyedt.

— Iskolatatarozás. BácsbokoJ don a Szülői Munkaközösség és az iskola paironálói az iskolát kívül belül kitatarozták, kicsinosították, hogy újjászületett iskola köszöntse szeptember első napjaiban az iskola tanulóit.

— Elmerült az utasokkal telt autóbusz. Kuopio, közép-finnországi város közelében egy túlzsúfolt autóbusz lesiklott a kompról és elmerült. Harminc ember vesztette életét.

— Majominvázió Hamburgban. Nemrég a hamburgi Hagen- beck állatkertben nyitvafelejtették a majomketrec ajtaját. Pilla» natok alatt 45 ketreclakó kelt1 vándorútra. Megszállták a környező fákat, majd tovább szök- deltek a városnegyed különböző részeibe. Rövidesen az egész vá» rosnegyed majmokat hajszolt.' Első nap alig húszat sikerült megfogni e másnapra már más városnegyedekben is feltűntek. A negyvenötödik majmot a napokban sikerült csak megfogni.

Várható időjárás csütörtökön estig: Változó felhőzet, több helyen záporeső, helyenként zivatar. Mérsékel szél. A nappali felmelegedés keleten kissé fokozódik, máshol alig változik.

Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: 22—23 fok között.

Súlyos baleset az épsekcianádi országúton

A Baján megrendezett Bácskai Ünnepi Vásárra egy fővárosi magánkereskedőkkel és kisiparosokkal megtelt tehergépkocsi tartott Baja felé. Érsekcsanád előtt mintegy 500 -lépésre az autó a gépkocsivezető vigyázatlansága miatt az árokba fordult. A bennüiők kiestek és többen közülük az autó alá kerültek. A bajai mentők nagy készültség- | gei vonultak ki a helyszínre és ■ a sebesülteket és a sérülteket a j közkórházba szállították. t Kisebb-nagyobb sérülésekkel a kórházba kerültek: Schönwald Leóné, Goldsack Leó, Herskovics Jenő, Klinger Au- rélné, Faragó Dezső, Lichtmann Ernőné, Szász Jenő, Stark Sán- dorné, Sík Ernőné, Schvamrr István, Hoffenreich Sándor, Goldsack Leóné budapesti és Rózsavölgyi Ferenc kerekegyházi lakosok.

A beszállított sérültek közül Schönwald Leóné az elszenvedett sérüléseibe a keddre virradó hajnalon meghalt.

A gépkocsivezető ellen az el- járás megindult.

cAz étlíímíujíi

A gazdaság baromfikeltetőjében fülledt meleg terjengett. A hatalmas szobában, amely valaha iskolai tanterem lehetett, ölnyi távolságra terpeszkedtek egymás mellett a keltetőgépek. A falakon szemléltetőtáblák oktatgallák a terembe tévedt embereket: A gépkeltetés olcsóbb és biztosabb, mint a kotlósül(e- tés! Ne higyj a babonának! A géptől kikelt csirke éppen olyan erős, mint a kallós keltette csirke!

Jóska kíváncsian olvasgatta a feliratokat. Két napja volt itt a gazdaságban. Azelőtt — nem szívesen emlékezett rá — egy évig szinte embertelen sorban élt egy tanyai gazdánál. A mcnhelyböl kisgyermek mellé vitték ki »játszótársnak«, s ott... az állatnak is jobb sorsa volt. Ütötték, verték, enni keveset adtak. Boldog volt, mikor visszavitték a menhelybe. Legalább itt embernek érezte magát. Négy éves kora óta — akkor veszítette el apját, anyját, akiket nagyon szeretett — szinte mindég vándorolt. Hiányzott az életéből az igazi szép, az igazi boldogság, az édesanyai szeretet. Árvának érezte magát. Igen, itt, a gazdaságban — mióta itt van, — jó dolga van. Alhat éjjel eleget. Enni is kap bőségesen. S úgy érezte, szeretik is egy kicsit. Mindenki kedves hozzá. Csak az igazgató egy kicsit szigorú, de azért jó embernek látszik. Ilyen gondolatok jártak a tizenhárom éves Varga Jóska fejében, amikor éppen az igazgató lépett be a terembe. Érdes orrhangon szólította meg Jóskát.

— Idefigyelj! Minden órában benézel ide, érted?! Megnézed a gépeket, meg a hőmérőt. Az ajtót gondosan becsukod, nehogy kihűljön a terem. Ablakot csak akkor nyithatsz, ha mondom. Érted?

— Igenis értettem, igazgató bácsi — felett katonásan.

— Dél felé pedig — folytatta az igazgató, — megforgatod a tojásokat, így ni... — kinyitotta az egyik gép alsó rekeszét, megfogott egy fogantyút, csa- varintott rajta és a kétszáz tojás elkezdett forogni. Jóska fölényesen nézte az »öreg« ténykedését. Ez is valami? Megmarkolta a fogantyút és jót csavart rajta. Ment, mint a pinty.

— Ilyesmit még nem láttál, mi? — kérdezte az igazgató.

— Nem kérem.

— Hová valósi is vagy?

A gyerek hallgatott egy darabig, aztán nehezen szalajtotta ki magából a szót.

— Pesten születtem. Anyám már régen meghalt, Nem ismertem.

— És apád?

A gyerek vállatvont. Az igazgató megértette.

— Kékessy Zsuzsának hívták az anyámat. — Lesütötte a szemét, de a szögletéből odavigyázott az »öregre«. No bedőlt. Szép név is ez a Kékessy. Még a menhelyben találta ki. Mikor Kovácsnc, a volt gazdája belénígott s egyszer részegen fattyának csúfolta, Jóska dühösen vicsorgott rá: — Nem igaz! Bolond, aki mondja! Az én anyámat Kékessy Zsuzsának hívták, s apámnál volt felszolgáló.

Az igazgató nem kérdezte tovább. Két nappal ezelőtt hozta ki a menhely- ből. Örökbefogadia a gazdaság. Mindenki hozzájárult a neveléséhez, anyagilag és erkölcsileg.

— Most lemész a borjakhoz. Darát és szecskát keversz. Osztán egy óra múlva vissza a keltetőbe. Érted?

— Igenis értettem, igazgató bácsi!

öiszeütötte a bokáját, és amint kilépett, jól megnyomta az első lépést, ahogyan a ritkán látott iskolában tanulta. A nagy udvaron keresztül igyekezett az istállók felé. Tyüh, ha Kovácsáé most látná a fattyút! Borjakat nevel. Gondozza a keltetőgépet. Mihelyt »dohányt« kap az öregtől, lapokat vesz és ír a menhelybe és ezt írja alá: Varga József üzemvezető.

Megetette a borjakat. Elnézte a fényes, buta orrukat, amint mohón falnak s kiserked a könnyük, akárcsak neki. Egy óra múlva visszasietett a keltetőbe. Megnézte a hőmérőt, megforgatta a tojásokat, s odaszorította a fülét egyikhez-másikhoz. Aztán kimarkolt közülük hármat. Eltorzult arccal felnevetett, de amikor az ajtónál tartott, megfogta a lábát valami: ezer tojás néma csendje. Fütyürészve visszament

a géphez és óvatosan visszarakta a tojásokat helyükre.

Nyugtalanul, ingerülten topogott a gépek között. Nincs cigarettája, ez a baja. összefutott a nyál a szájában, ha gondol az ízére. Négy napja nem szívott már, csak egy-két szippantást csikart ki egy-egy talált csikkből. Nyugtalanul cikázott a szeme a folyosón, meg az udvaron, mit lehetne elemelni és pénzzé tenni. Az abrakosládát, meg a járomszeget néni lehet. A szekérkenőccsel is baj volna. A petrolt a konyhán adják ki. Különben is üveg kéne hozzá, meg büdös is, elárulja az embert.

Maradt a tojás. Az egyik gépben pár- naposak vannak, úgy tudja. Meg ki a szösz lát a tojásba, hogy már kelés alatt volt. Bepiszkítja egy kicsit, mint a kofák csinálják, aztán kész.

Szépen kitervelte a dolgot. Ma szotn- bat van, estefelé már senki sincs az iskolában, különben is hetivásár van, ilyenkor nincs itt élet. Berakja szépen a tojásokat a zabostarisznyába, kétszáz darab biztosan belefér, aztán leereszti az ablakon, lesétái a lépcsőn és odébbáll, mintha mi sem történt volna... Ügyesen összekötötte cókmókját, s mikor daráért ment talicskával a raktárba, odatolta az üres zsákok alatt a gép- keltető ablaka alá és elrejtette az orgonabokrok közé. — Szürkületkor a dereka köré csavarta a zabostarisznyákat és fütyürészve nézett fel a keltetőbe. Megnézte a hőmérőt, kinyitotta az ablakot, körülkémlelt — csend, csak a vásárosok szekere zörög éktelenül, kurjon- gatásoktál megcsipkézve.

Gyorsan eloldotta a tarisznyákat a derekáról és a legfrissebb tojásokkal megrakott keltetögéphez lépett. Hirtelen zaj ütötte meg a fülét. Csip ... csip ... Jóska lába gyökeret eresztett a nehéz, olajszagú padlón. Újabb csőrök koppan- tak össze: csip ... csip ... csip... A szélső gépanya felől jönnek a hangok, tisztán hallja. Dühhullám önti el: becsapta az igazgató! Azt mondta, csak a jövő héten lesz az első kelés — és most itt van. Egy ugrással olt termett a gépanyánál és gyors mozdulattal felnyitotta a költőkamrát. Kihúzta a reteszt és szálkázó szemmel nézte a korán jött életeket. — Büdösek! — vicsorogta

fojtott dühvei. Itt is egy fej. ott is egy fej. Sárgán, nyálasán dideregnek feléje. Remegő csőröoskéjükkel fájdalmas meghökkenéssel csipognak, mintha ezt mon« danák: — Itt vagyunk! Ö, hát ilyen as élet?

Egyik-másik tojás most reped a szeme előtt, kis csőr kászálódik ki belőle, mint a barka sárga szarvacskája. Jóska nem állhat ja meg, segít neki. Le kellene őket fordítani a szárítóba, de hogyan? Az igazgató ezt nem. magyarázta neki. Az egyik kis pitypang-csomó már kapirgál is: enni kéne adni neki, de mit? Hogyan? Az istállóban belemért néhány marék darát u zabostarisznyába és nyargalt vissza a. müanyá« hoz. Mintha üvegcsengők közt egerek szaladgálnának gyöngytopánkákkal, úgy cse ng, zeng az egész terem. Már őt vauén is lehetnek. Darát hint nekik és közben dohog:

— Ugye köl^s kéne nektek, nyomorultak ... meg meleg... Huszonöt fok van csak a teremben. Kevés. Egyenként kezdi lehelgetni a csibéket, félig dühösen, félig gyengéden: — Ti fattyák... ti ágrólszakadtak, senkik!.. -. Valami fojtogatja a torkát, valami régi, névtelen fájdalom. Felcseng benne Kovácsáé rekedt rikácsolása: »Mars, te fattyú!* Nem tehet róla, gyűlölettel rúg bele a gépanyába és lerohan az udvarra.

Sötét van már, felhők kárpitozzák be a csillagos égboltot. Jóska belódul a baromfiudvarba, a tyúkólakhoz. Alusznak már mind, de az egyik ólban kotyog valami: kotlós csibék nélkül. Az ajtónál fészkelődik, mert melege van. Hevíti a ki nem élt kotlós láza.

Jóska benyúl az ajtón, megragadja a tyúkot. Sivítás, rikácsolás, de ő nem törődik vele. Három lépcsőt is ugrik egyszerre a lépcsőházban és lihegve teszi a bolond tyúkot a didergő fattyak közé.

— Nesztek kis szemetek! — zihálja boldogan. A kis sárga anyátlanok csü pogva futnak az anya alá és odatörlesz- kednek a meleg testhez. Jóska pedig oda- iénfereg az ablakhoz, belebámul a tintakék messzeségbe és boldog fájdalommal suttogja maga elé: nektek már van édesanyátok ...

Szirmay Béla