Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-23 / 198. szám
TAPASZTALATCSERE FORUM Hogyan takarékoskodunk mi as energiávalf A Központi Vezetőség legutóbbi ülésén részletesen foglalkozott az ország energiaproblémájával és felhívta az energiafogyasztókat, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben takarékoskodjanak az egyes energiahordozókkal. A mi üzemünk, a Gyufaipari Vállalat kecskeméti telepe is át- érezte a Központi Vezetőség felhívásának nagy fontosságát és elhatározta, hogy a lehető legnagyobb mértékben takarékoskodik a felhasználásra kerülő energiafajtákkal. Üzemünk az energiahordozók közül csak villamosenergiát és szenet vásárol kívülről. A szén elégetésével gőzt fejlesztünk, melyet aztán szárításra, mechanikus és villamosenergiatermelésre használunk fel. Energiamegtakarítást többféleképpen érhetünk el. Szénből megtakarítást főleg a szén helyes tárolásával tudunk elérni, mely abból adódik, hogy az eddigi és az ezután elkészülő beton széntárolóba raktározzuk a felhasználásra kerülő szenet. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 4 hónapra elegendő szénmennyiséget tudunk helyesen tárolni, s így a hosszabb ideig tárolt szenek kalóriaveszteségét kb 10—20 százalékkal tudjuk csökkenteni. A szénnel való takarékoskodást segíti elő az is, hogy a fűtőnek sztahanovista feltételként a kazán gazdaságos működését írtuk elő, így a fűtő anyagilag is érdekelve van a szén kalóriájának minél jobb kihasználásában. A gőzzel való takarékoskodást, főleg a gőzcsövek szigetelésével, a tömítettenségek megszüntetésével, a hibás kondenz- edények kijavításával fogjuk elérni. Villamosenergiából a megtakarítást a vásárolt villamosenergia csökkentésével és saját termelésű villamosenergiával való helyettesítéssel fogjuk megoldani tekintettel arra, hogy a saját termelésű villamosenergia sokkal olcsóbb, mint a vásárolt. A távolabbi tervünk; egy új, modern, egyben gazdaságosabb kazán beállítása a jelenlegi régi, elavult, rossz hatásfokú kazánunk helyett. Kovács Menyhért technikus, Kecskeméti Gyufagyár A homokföldek termőképességének javítása Kiskunhalason a járási pártbizottság megbeszélésre hivta össze a járás legjobb szakembereit: mik a teendők a járásban a gabonatermelés sikere, a termésátlagok növelése érdekében? A járás területének legnagyobb része homok, illetve vá- lyogos homoktalaj. Ennek a homoknak is több, mint fele 4 aranykoronán aluli minőségű. Az ilyen talajokon jó termést csak bőséges talajerőutánpótlás mellett lehet elérni. A járásban —, de különösen Kiskunhalason — ezt hanyagolják el. Az állatállomány még a termelő- szövetkezetekben is kevés. Egy holdra évenként a szükséges 40—50 mázsa istáilótrágyával szemben csak mintegy 10—20 mázsát tudnak adni, az állat- állománytól függően. De ez a trágyamennyiség is gyenge minőségű, mert helytelenül kezelik. A járás szakembereinek javaslata szerint a homoki gabonatermesztés megjavításának igen jó módszere lenne a zöld- trágyázás elterjesztése. A hiányzó istállótrágyát zöld- és műtrágya kombinálásával kellően lehet pótolni. Régi, elfogadott tény, hogy homokon az istállótrágya hevít, a zöldtrágya pedig üdít. Zöldtrágyának alkalmas a somkóró, a fehérmustár, repce, napraforgó, stb. Államunk a talajerő növelésének szorgalmazása érdekében a zöldtrágyázásra szánt területet mentesíti a beadás alól. De megoldható a zöldtrágyázás terméskiesés nélkül is. A kunfehértói állami gazdaságban például a somkó- rót ősszel rávetik a rozsra. Aratás után még marad két hónap, mialatt a somkóró megerősödik s mintegy 50—60 mázsányi le- szántható zöldtömeget ad. Kettős hasznot ad a napraforgóval vetett somkóró; először besílóz- ható takarmánynak, majd leszántják, s nyomban vethetik is a rozsot. A gazdaság tapasztalatai szerint a zöldtrágyázott területen 2 mázsával magasabb volt mindig a rozs termésátlaga. Arról is szó volt a megbeszélésen, hogy sürgősen meg kell indítani a vetőmagcsere-akclót a leromlott rozsvetőmagvak kicserélésére. Meg kell tanítani a termelőket arra is, hogy az egyoldalúan használt pétisó és szuperfoszfát mellett alkalmazzák a káliműtrágyát is, mert csak az együttes használat után várható erős, szilárd szár, jó szemképzödes cs jó gabonatermés. Élni fogunk, mert élni akarunk Gázrezsókiutalás és a jó kapcsolat Nem egyébről, mint arról a tűrhetetlen állapotról lesz szó, amely Kiskunhalason uralkodik a gázigénylők elbírálása terén Többed magammal több, mint egy éve adtunk be igénylést re- zsóra. Értesítettek bennünket, hogy egy év múlva teljesítik kérésünket. A válasz világos volt és érthető. Később azonban nem értettük a dolgot. Ugyanis a mi igényünket félretéve a jó kapcsolatok útján olyan személyek is gázrezsóhoz jutottak, akik az igénylést később adták be, mint mi, ennek ellenére nem volt jogos számukra a gázrezsójuttatás. így kapott a baráti összeköttetés révén négy futballista gázrezsót. Egy évvel a kérelmünk beadása után arra figyeltünk fel, hogy a Budapesti Gázértékesítő több személyt értesített a gázrezsó átvételéről. A mintegy húsz személy közül kifelejtették Szigeti Sándornét, kétgyermekes édesanyát. Később megtudtuk, ügyét helyben bírálták el. A bíráló bizottság nem javasolta. Elfogadható indokot nem adtak. Mucsi Lajos gázrezsójának története is igen érdekes. A bíráló bizottság elfogadta kérelmét, azt azonban nem tudja senki sem, hogy mire a gázrezsók Kiskunhalasra érkeztek, miképpen változott meg a cédulán Mucsi Lajos neve Zsíros Lászlóéra. Mucsi Lajosnak két gyermeke van. Zsíros Lászlónak pedig még nincs családja. Mi indokolja számára a rezsó kiutalását? Talán a jó kapcsolat? Valószínű! Hasonlóképpen felejtették ki a listából özv. Rigó Jánosnál, aki a Kenyérgyárnál dolgozik, két gyermeke van, idős édesanyját és beteges testvérét tartja el. Az ő nevét is kicserélték Csanad: Jánoséra. De hosszan lehetne sorolni ezeket a visszásságokat. Vajon meddig intézik ilyenformán a dolgozók ügyeit? Jómagam és még néhányan szeretnénk az illetékesektől választ kapni, mi indokolja ezt a kivételezést? Erre már annál is inkább kíváncsiak vagyunk, mert az egyik édesanya, amikor Mácsai János városi tanácselnökhelyettest felkereste és érdeklődött, hogy milyen indok alapján utasította el kérelmét a bizottság, a következőket mondotta: — Nézze kérem, ez már csalt olyan emberi gyarlóság, hogy ilyenkor elkezdik firtatni, miért nem kapott az egyik és miért a másik. — Az ilyen válasz nem nyugtatja, elégíti ki a dolgozó gyermekes anyákat. Végül Mácsai elvtárs azt is megjegyzi: »azt gondolja, maga az egyedüli, aki ilyen panasz- szal jön, hogy több személynek jogtalanul adjuk ki a gázrezsót?« Számunkra az ilyen válasz nem vigasztaló. Az a véleményünk, hogy a jogos panaszt az illetékesek csak úgy tudják orvosolni, ha az igénylések elbírálásánál nem az ismerős, a barát, a rokon kerül előtérbe, hanem figyelembe veszik a szociális körülményeket, a munkakört, a szükségletet és úgy bírálják el a gázrezsóra való jogosultságot. Végezetül azt szeretnénk megtudni és erre feltétlenül választ is kérünk az illetékesektől, hogyan tűnhetett el a járási púrt-végrehajtóbizottság által 1955 áprilisában a Gézértékesítő Vállalatnak Budapestre felküldött öt igénylése, az összes iratok« kai együtt. Körösi Mihály JU ayit.-prop. oszt. vez., Kiskunhalas Szeptember elsején kezdődik a tanév az általános és középiskolákban Minden kezdet nehéz. Hátha meg olyan körülmények nehezítik, — mint a bajai Kossuth Tsz-ben, — a félév előtti jegesárvíz. Az elmúlt év őszén alakult szövetkezet egész területe víz alá került. De aki egyet lép előre, nem szívesen tesz két lépést hátra. Így voltak ezekben a súlyos napokban a Kossuth Tsz tagjai is. A végén mégis mi fogunk győzni! — hangoztatták. Mi kell a győzelemhez? Akarat, vasfegyelem, a maguk tulajdonának, — ezúttal szövetkezetüknek, — szeretete. A víz teljes lehúzódásdig is tettek, vettek, szorgoskodtak, hogy amikor a munka lehetősége elsőnek felcsillan előttük, minden erőt arra mozgósítsanak. Nos, az idő, mely azóta eltelt, bebizonyította: nekik lett igazuk. Győztekl Annak ellenére, hogy késve kezdhettek munkához, konyhakertészetük eddig 12 000 forintot, 12 saját nevelésű hízójuk levágása és feldolgozása után állati termékből 20 000 forint bevételt eredményezett. Munkaegységenként 3 kg búzát, egy kg árpát osztottak előlegképpen, az eddig elért bevételek és az árvízsegély pedig lehetővé tette, hogy munkaegységenként 33 forint készpénzelőleget is oszthassanak. Pedig a baj nem járt egyedül. Mikor a víz lehúzódott területeikről, egyes tábláikon feltört a talajvíz. Ebből csak egy veszteség érte őket, az uborkamag területén a viz kimosta a magot. Sebaj! — mondják, — jövőre megkétszerezzük és az idei veszteséget is be fogjuk hozni. Nem volna teljes a kép, ha nem szólnánk a klshitűekről, akik a vészterhes napok óráiban azon siránkoztak: — mi lesz velünk? Mi lesz— mondotta ilyenkor Poth Józsefné, — élni fogunk, mert élni akarunk. Lám- csak Pothnénak és a többieknek lett igazuk: a 22 holdas kertészetben szépen fejlődik az árvizes területen vetett paprika, zöldség, paradicsom, saláta, melynek magtermesztése szép pénzt fog hozni. Hiszen a már betakarított mézelő növény, a facólia egymaga 31 000 forintot jelent majd a bevétel rovatban. A kezdet éve sok nehézséget gördített útjukba. A biztató jövő azonban a sok remény mellett sok lehetőséget is megcsillogtat előttük. Ha az idei év viszontagsága csak félkézzel engedte őket munkálkodni, annál sikeresebb, gazdagabb lehet a jövő esztendő. Hogy így legyen, azon már most munkálkodnak. Mint hadvezér előtt a győzelem terve, úgy fekszik előttük is fejlődésük további programja, saját ötéves tervük első szakasza. Először is konyhakertészetük területét növelik jelentősen. Még az idén ősszel hozzáfognak 70 holdas gyümölcsösük talaj- előkészítéséhez, fásításához. Nem ám csak úgy, akárhogyan. A j letérni, gazdag gyümölcstermés bizto-1 sItására a legkorszerűbb altalaj- trágyázást fogják elvégezni. Fe- kál- és komposzttrágyából keverve holdanként 400 mázsát juttatnak az altalajba, ősszel kezdik meg a talajelőkészítést és még ebben az évben a fásítással is végeznek. Ebben az évben 5 holdas halastavat is létesítenek, tehenészetük fejlesztésével tejtermékek előállítására is rátérnek és hogy a város ipari dolgozóinak testvéri barátságát még szorosabbra vonják, termékeik árusítására Alvégen üzletet nyitnak. Elkészített saját ötéves tervük kirajzolja jövőjüket: a konyhakertészettel, gyümölcstermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezetet. Az első év megmutatta számukra az útat, melyen haladniok kell és ők erről az útról soha nem akarnak Az általános és a középiskolákban a pótbeiralásokat aug. 23—28-a között tartják, a gimnáziumi pótbeiralásokat pedig augusztus 30—31-én. A tanévnyitó ünnepélyeket szeptember 1-én rendezik és az első tanítási nap szeptember 3-a lesz. Az első tanítási nap reggelén — szeptember 3-án 8 órakor — Kónya Albert oktatásügyi miniszter a Kossuth rádión üdvözli az általános és a középiskolai tanulókat, a szülőket és a pedagógusokat. Az általános és a középiskolák levelező tagozatain ugyancsak szeptember 1-én kezdődik a tanév. A dolgozók általános és középiskoláiban szeptember hó 15-én lesz a tanévnyitás. A mezőgazdasági vidékeken a dolgozók általános iskolái később nyílnak meg. Ezekbe az iskolákba szeptember 1-től október 1-ig lehet jelentkezni a dolgozó lakásához vagy munkahelyéhez legközelebb eső általános iskola igazgatójánál. (MTI) Sárika me.giaLálta a föaáfél Biró László DCámiotkmL ANDRICS IVÖ: Vihar a völgy felett. A könyv szerzője a jugoszláv irodalom idősebb korosztályának egyik kiemelkedő személyisége, művében a XIX. század elejének eseménydús korszakát örökíti meg egy boszniai kis város, Trávnik lakóinak életében. Kelet és Nyugat érdekei, világnézete, szokásai ütköznek meg a törökök alatt nyögő, primitívségben, kultúrálatlanság- ban sínylődő Trávnikban. Izgalmas meseszövése, a régmúlt idők mesteri megelevenitése. A regény alakjai sokáig megmaradnak az olvasó emlékezetében. CSEHOV: Anna a férje nyakán. Ebben a kötetben Csehov legszebb elbeszéléseit kapja kézhez az olvasó. A címadó novella, az »Anna a férje nyakán« című filmről is jólismert. Valamennyi írás válogatott gyöngyszeme Csehov gazdag és sokrétű elbeszélő művészetének. Hősei hétköznapi emberek; a pénzhajhász, elfásult vidéki körorvos, a mindenkihez vonzódó, csak férfiak árnyékában viruló nő, az élet minden értelmes, őszinte megnyilatkozásától reszkető, tokba bújt ember és a mezzaninos ház kedves fiatal lánya, akinek életét az előítéletek korlátái közé szorítják. Valamennyi szereplő egy szomorú emlékű, letűnt társadalom egy-egy nagyszerű típusa. K. GRANDPIERRE EMIL: Csillagszemű. A regényben egy fiatal pásztor csodálatos története tárul fel előttünk. Csillagszemű elindul igazságot keresni és kalandjai, harcai közben igazi népi hőssé nő. A mű állásfoglalás az ostobaság és elnyomás ellen, bátor hitvallás a legyőzhetetlen emberi szabadságvágy, az egészséges élet és a szerelem mellett. IJosszú és néhol kátyus út vezet az élet országút- ján. Talán hasonló ahhoz, amely a budapesti betonúitól mintegy ! 4000 méternyi hosszan a lajos- j mizsei Vörös Csillag Tsz-be ve- \ zet. Dombok, vízállásos laposok j és enyhe kanyarulatok váltják egymást. Ezen az úton többször jártam már, de ezt a kerékpárom sem szereti a kisebb nagyobb gödrök miatt. Kanyó Sárika is járt rajta, de amíg eddig elért az élet országútján, több ürömé volt, mint öröme. Mintha harminc éves lenne, állapítja meg az ember szavaiból, pedig, ha a termetét és az arcát nézzük, alig látszik többnek tizenhat évesnél. Vékony és alacsony, de szívós és lelkileg erős. Megtanította már az élet sorsa a küzdelemre is. 1940-et írtak az anyakönyvbe, amikor született és négy évvel többet édesanyja fejfájára. Két nővérével együtt árván maradtak s gonosz mostohát kaptak. Sárika volt a legki- iebb és a legmegvetettebb is. Ha kenyeret kért, pofont kapott, ha sírt, akkor még egyet. Napok nem múltak el pofonok nélkül, de olyan sok volt, amikor enni nem kapott. Reggeltől napestig nem mehetett a lakásba, többször aludt durva szalmán, mint az édesanyja által varrott puha tolipárnán. Már hét éves volt, de iskolába mégsem íratták be. Amikor idősebb nővére férj- hezment, ahhoz került. Itt már a leckét is kikérdezték tőle és többet foglalkoztak vele. Jó tanuló lett. A hat-hét osztályt egy évben végezte el közepes eredménnyel, a nyolcadikat négyessel. Ahogy a fákban a tavasz első lehelete elindítja a rügyfakadást, Sárikába is úgy nőtt az elhatározás: tsz-tag leszek. Márciusból csak 15 nap telt el, amikor a Vö-' rös Csillag Tsz irodájában ülve kitöltötte a belépési nyilatkozatot. A termelőszövetkezetben mindenki szeretettel fogadta, Ezért is mondja boldogan, hogy nincs már egyedül, mert a munkatársakban barátokat is talált. Rövid időn belül tagja lett a DISZ-nek. A gazdasági teendők végzésével bízták meg a fiatalok. Feladatát becsületesen ellátja. A tagdíjfizetők száma azóta megduplázódott. A földeken is kitesz magáért, .4 tsz egyik legszorgalmasabb tagja lett. A kertészeti munkacsapatban dolgozik és eddig 120 munkaegységet szerzett. A 800 négyszögöl háztáji földet is gondosan műveli. A kukorica akkorára nőtt, hogy Sárika csak a csöveket éri el, melyből mindenszáron kettőt-hármat lehet találni. Gondos gazdálkodásit szép jószágállománya is bizonyítja, Harminckét csirkét nevel és már két süldője is van, az egyikből anya, a másikból hízó tesz. Már most úgy gondolkodik, hogy a téli hónapokat kötéssel tölti el. mert tud kártolni, fonni, kötni, hogy jövedelme legalább havi 700 forint legyen. Csoda-e, hogy Sárika nemcsak örömét, boldogságot, hanem a jövőjét is a termelőszövetkezetben látja? Horváth Ignác
