Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-23 / 198. szám
V/LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f AZ HOP BACS-RISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Ára 50 fillér 1956. ATJG. 23, CSÜTÖRTÖK Szüreti előkészületek a Borforgalmi Vállalatnál Néhány hét választ el csak a szürettől, érnek a szőlők. Megkérdeztük a Borforgalmi Vállalatot: milyen előkészületeket tett a szüretre, a várható bormeny- nyiség begyűjtésére, felvásárlására? BŐVÜL A HORDÖPARK * • A vállalat műszaki felkészültsége biztosítja a zavartalan átvételt, a kiegészített tárolótér fedezi a szükségletet. Kiskun- majsán és Bácsalmáson 5—5000 hektoliter cementhordóval bővül a hordópark. Ezenkívül 45 darab egyenként 30 hektoliteres, kocsira szerelhető aluminium tartályt vesz igénybe a vállalat. A kisebb átvevő helyeken a múlt évhez hasonlóan, 300 hektoliteres aluminium tartályokat állítanak be. A Borforgalmi Vállalatnak a szüretkor közel 100 000 mázsa szőlőt is fel kell dolgoznia Apos- tagon, Kiskunmajsán, Kiskunhalason és Jánoshalmán. Ennek megfelelően ki kellett bővíteni a műszaki felszerelést. Aposta- gon például kibővítik a szőlőgyűjtő medencét és mabil gyorsfeldolgozó, elevátor segítségével fejlesztjük a telep kapacitását. Jánoshalmán és Kiskunmajsán 10—10 tonnás hídmérleg beállításával, továbbá központi szivattyú beépítésével korszerűsítik a feldolgozást, Kelebián pedig 2 darab bolgár mabilt állítanak be. A borgazdasági gépek javítása néhány napon belül befejeződik. A várható muslfelhozatal egyrészét a konzervgyárakba szállítják sűrítés céljából. A sűrítésre kerülő must konzerválásához szükséges kénsav biztosítva van, ugyancsak a szállításhoz szükséges vasúti és tehergépkocsik is. A pincéket megfelelő mérőműszerekkel ellátták. KIKKEL KÖTHETETT SZERZŐDÉST A VÁLLALAT? Az elmúlt évben az kötött a vállalattal szerződést, aki akart. Ezért több termelő olyan nagy mennyiségre kötött, amelyet teljesíteni nem tudott. Ez az oka annak, hogy majdnem 2.5 millió forint szerződéses előleg kintlevőség van. Ez arra kényszerítette a vállalatot, hogy a felsőbb hatóságtól kapott keretszámot —, amely jóval kisebb a múlt évinél — olyan termelőkkel kösse le, akik nem tartoznak, várható termésük a szerződésijén lekötött mennyiséget fedezi és termésüket hordó hiányában elhelyezni nem tudnák. Ezek a tényezők okozták, hogy a vállalat nem köthetett mindenkivel szerződést. A BETÁROLÁSI SZERZŐDÉS = Dr. Majzon László főgeológus, Szénási Sándornc és Szabó Elemérné laboránsokkal kőzetmintákat vizsgál a Kőolaj- bányászati Tudományos Laboratóriumban. ANYAGI ELŐNY Azoknál a termelőknél, akik hordókészlettel rendelkeznek, az idén is szükségesnek látszik a termelői betárolás. Azok a termelők, akikkel betárolásra szerződést köt a vállalat, anyagilag előnyös helyzetbe jutnak, mert betárolási díjat kapnak. A vállalat ügyel a sorrendiség szigorú megtartására, amely szerint a termelőknek elsősorban beadási, másodsorban szerződéi ses kötelezettségüknek kell eleget tenniük s csak azután adhatnak el szabadon bort. A vállalatnak nemcsak meny- nyiségi terve van, hanem az átvétel minőségi feltételekhez is kötve van, mert a borbeadást szabályozó rendelet világosan kimondja, hogy csak hibátlan, idegen íztől és szagtól mentes mustokat és borokat lehet átvenni. Négymillió liter tejet adtok ebben az évben a fogyasztóknak Bács megye állami gazdaságai ERDEKES KÍSÉRLET: Töltési röntgenező műszer Érdekes s ma még fclmérhe- letlen jelentőségű kísérlettel foglalkozik a szegedi Vízügyi Igazgatóság. Két nagynevű mérnök: Dr. Lampl Hugó és Scherf Egyed műszert szerkesztettek, amellyel mintegy megröntgenezik az árvédelmi töltéseket. Az a tény, hogy nem ismerjük a töltéstestekben keletkezett belső elváltozásokat (repedések, féreglyukak stb.) mindig bizony- 'talanná teszik az árvíz ellen va- tó védekezés sikerét. Különösen veszélyesek lehetnek ezek a belső elváltozások nálunk most, mert 15 éve nem volt komoly árvíz, ami ezeket a veszélyforrásokat megszüntette volna. Az új műszerrel vizet juttatnak a gáttestbe és azt mérik, hogy mennyi idő alatt mennyi vizet emészt, mert ahol feltűnően nagy a vizemésztés, ott bizonyosan üreg van, vagy nagy a fellazulás. Ahol ilyet találnak, ott bepréseléssel szüntetik meg az üregelődést s így próbálják elejét venni az árvízveszélynek) A kísérlet három felszereléssel folj’ik. Kettő a Tiszán s egy a Maroson dolgozik, azokon a- helyeken, ahol a megfigyelés szerint az árvédelcm biztonsága a legkisebb, (őrdögli József) Bács megye állami gazdaságai közül elsőnek a Hosszúhegyi Állami Gazdaság teljesítette egész évi tejbeadási kötelezettségét. Év végéig még mintegy 70 000 liter tejet ad a fogyasztóknak ez a gazdaság. Itt azoknál a szarvasmarháknál is, melyeket annakidején az árvíz sújtotta területről mentettek ki, ma már tíz liter az istállóátlag. Bács megye állami gazdaságai eddig 4 millió liter tejet adtak át az államnak a beadási kötelezettség keretében. Viseljék ezt a kitüntetést... Felemelő ünnepség színhelye volt Gara az alkotmány napján. Negyvenhat volt partizánnak nyújtották át a Minisztertanács által adományozott »Fegyverrel a hazáért« elnevezésű Magyar Partizán Emlékérmet. Az ünnepségen részt vettek a megye vezetői, a MÖHOSZ partizán tagozatának több tagja, Görgényi • Dániel vezérőrnagy elvtárs és Földes László elvtárs, a külkereskedelmi miniszter vezetésével. Megjelent a kitüntetések átadásánál Milenko Milovanov elvtárs. a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság magyarországi követségének titkára és Jovo Vuknirovics őrnagy, a követség katonai attaséjának helyettese is. A Himnusz hangjaival megkezdett ünnepségen Görgényi Dániel vezérőrnagy tartott rövid ünnepi beszédet. Kedves Elvtársak! A MÖHOSZ partizán tagozatának nevében üdvözlöm önöket abból az alkalomból, hogy a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa a »Fegyverrel a hazáért« Magyar Partizán Emlékérmet adományozza negyvenhat volt partizán elvtársnak, akik a második világháború idején a Tito marsall vezette partizánmozgalomban segítettek leverni a hitleri hódítókat., « Viseljék ezt a kitüntést olyan büszke öntudattal, mint amilyen büszke öntudattal álltak helyt a véres harcok alatt. A most kitüntetett elvtársak nagyobb része tagja volt a partizán szövetségnek. Derekas harcuk minden dicséretet megérdemel, mégis alig fejeződtek be a dicső harcok, •fényüket, beárnyékolták a koholt vádak és intrikák, a személyi kultusz talaján elburjánzott igazságtalanságok, törvénysértések és az a meghurcoltatás, amely sajnos önöket is érte. De ennek az időnek már vége. A XX. kongresszus világos irány- mutatást adott. A párt végetve- tett a személyi kultusznak, s véle együtt vége a törvényszegésnek is. Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja levonva a múlt hibáinak tanulságait, jóvátéve az elkövetett hibákat — tiszta lapot nyitott a szocializmus építésében. Ezt célozza mai összejöveteleink is. A mai ünnepség azonban nem vége, hanem kezdete a délszláv partizán-mozgalmat ért hibák kijavításának, s ebben a munkában önökre is számít a párt. Számít és kéri önöket, hogy a MÖHOSZ keretében működve neveljék a magyar ifjúságot a haza védelmére, sze- retetére, a proletárinternacionalizmus, a békéért és a szocializmusért harcoló népek, a dolgozó emberek szeretetére. Kívánok önöknek ehhez a munkához sok szép sikert és kívánjuk azt, hogy szerezzenek munkájuk során minél több megbecsülést kitüntetéseik viseléséhez. Ezután Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Beszédében tolmácsolta a megyei párt- és tanács végrehajtó bizottságának üdvözletét, majd arról szólott, hogy a délszláv dolgozókat, köztük a partizán elvtársakat ért sérelmek kijavítása nem lesz könnyű feladat, hiszen nemcsak pártpolitikai és társadalmi rehabilitációról van szó, hanem anyagiakban is komoly segítséget kell nyújtanunk gazdasági helyzetük megszilárdításához. — A megyei pártbizottság és a. megyei tanács eddig már több gazdasági intézkedést foganatosított megyei szinten, azonban a délszláv rehabüitáliak ügyének végleges rendezése — hangsúlyozta Dallos elvtárs, — a népgazdaság erejéhez mérten komolyabb központi anyagi intézkedéseket is szükségessé tesz. Ezeknek felmérése folyamatban van, s reméljük, hogy javaslatainkat már a közel jövőben a Központi Vezetőség és a Minisztertanács elé terjeszthetjük megvitatás és határozathozatal végett — fejezte be felszólalását Dallos elvtárs. A beszédek elhangzása után Görgényi Dániel vezérőrnagy elvtái-s negyvenhat elvtársnak Garán: Alazity Márk, Bu- dimátz János, Dujmov Antal, Dujmov Miksa, Gojtán István, Kriskovits József, Kubatov Ferenc, Kubatov Mátyás, Majszt- rovits István, Osztrogonácz József, Osztrogonácz Péter, Pa- tercsics Mátyás, Páncsics Jakab, Sibalin Antal I., Sibalin Antal II., Sibalin János, Sibalin Miklós, Sibalin Mátyás, Sokacz Antal, Zegnál Márk és Zomborcse- vics Jánosné, Katymáron: Alaga Márk, Is- panovics Jakab, -Ispanovics János, Ispanovics Vince, Jelasics János, Mándics József, Petres Máté, Tomasevics Márk, Zolit.y István, Zority Szaniszló, Czárity István, Bácsalmáson: Bédics István, Gyenge László, Szabó László, Témák József és Témák Lajos, Csátalján: Bíró Boldizsár, Búzás Imre, Illés Gábor, Kajtár Vilmos, lovász Menyhért, Papp István, Papp Lajos és Varga József és Csávolyon: Nákity Félix elvtársaknak átnyújtotta »Fegyverrel a hazáért« elnevezésű Magyar Partizán Emlékérmet. A bensőséges ünnepség díszebédde! és szívélyes baráti beszélgetéssel ért veget. 2263 taggal 12 500 hold földdel gyarapodtak a termelőszövetkezetek megyénkben At elmúlt félévben majdnem 12 500 hold földdel gyarapodott a Bács megyei termelőszövetkezetek termőterülete. Ez idő alatt 2263 dolgozó paraszt lépett be a termelőszövetkezetekbe. Nyolc új termelőszövetkezet és 9 termelőszövetkezeti csoport is alakult, melyek az idén először takarítják be közösen a termést. A termelőszövetkezeti mozgalom erőteljes fejlődését elősegíti az is, hogy a pártfunkcionáriusok behatóan tanulmányozzák a termelőszövetkezetek belső életét, gazdálkodásuk eredményeit és fogyatékosságait és ehhez mérten' segítik azokat. Kedden például Harta termelőszövetkezeteibe látogattak el a megye járási párt- bizottságainak funkcionáriusai, ahol az alacsonyabb típusú termelési társulások felépítésével, gazdálkodásával ismerkednek meg és gyakorlati tapasztalataikat a gyakorlatban hasznosítják. TarSóSiántássai védekezzünk a kártevők ellen Bauer Ferenc »Jó talajelőkészítés a jövőévi jó rozstermés alapja« című cikkében foglalkozott a talajmunkák növénytermesztési jelentőségével. Arról azonban nem esett szó, hogy növényvédelmi szempontból mi a tarlóhántás feladata? A tarlóhántás előnyeit általában mindenki ismeri, tudja, hogy segít a talajuntság leküzdésében, biztosítja a nyári eső kihasználását, a talajéretlséget, csökkenti a talaj mélyebb szintjeiből a párolgást. A tarlóhántás feladatai közé tartozik az állati kártevők elleni harc is. Az aratás utáni tarlóhántással különösen a gabonaszipolyok, futrinkák, gabonalegyek és bagolypillék ellen védekezhetünk eredményesen. Éghajlati viszonyaink, június—július folyamán különösen kedveznek a gabonaszipolyok tojásrakásának. Rovarkutató körútaink alkalmával sok helyen négyzetméterenként 10—14 szipolycsimaszt is találtunk. A bogár a talaj legfelső rétegébe rakja le tojásait s a kibúvó csimaszok főleg a következő évben károsítanak. A tojások fejlődéséhez nedvességre van szükség. Ha a tarlóhántással a felső talajréteget kiszárítjuk, a tojások nagyrésze elpusztul. Ha gabona után gabona kerül a földbe, akkor az egyéves csimaszok szintén gyéríthetők a tarlóhántással; vagy a művelőeszköz, — vagy a madarak pusztítják el. A múlt évben sokhelyütt kipusztultak a gabonavetések a gabonafutrinka lárvájának pusztítása miatt. A legnagyobb kártétel ott van, ahol a gabona után őszi gabona kerül, de az egyéni gazdáknál jó vetésforgó esetén is előfordulhat, mert a szomszédos kisparcellákon a csó- csároló megtalálja táplálékát. A gabonafutrinka tojásait főleg a keresztek alá rakja és a kis lárva első táplálékát a kihullott szemekből kikelt, úgynevezett árvagabona adja. Ha tehát gondoskodunk a kévék gyors lehor- dásáról és a tarló mielőbbi meg- hántásáról, akkor nem tudja a tojásokat lerakni s nem marad táplálék a csócsárolóknak. Nehezebb a védekezés a gabonalegyek ellen. Ezek muslinca- nagyságúak s főleg a korai vetéseket tehetik tönkre. Viszont, ha a legyek miatt későbbre halászijuk a vetést, akkor a gabona nem tud elbokrosodni. A gabonalegyek a nyári árvagabonában szaporodhatnak el igen nagy tömegben. Ezért az árvagabona gyors lebuktatása a gabonalegyek őszi kártételét is csökkenti. De megakadályozza a bagolypille elszaporodását is, mivel az a tarló gyomjaiba rakja le tojásait. A kikelő kisher- nyók először a gyomokon élnek, majd pedig az őszi vetéseket károsítják. Mindez világosan mutatja., hogy a tarlóhántás növényvédelmi feladat is. Szűcs József agronómus.
