Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-19 / 196. szám
Éljen a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége Hozzászólás az „Egy szomorú édesanya“ címfi riporthoz Lapunk augusztus 14-i számában riport jelent meg egy szomorú édesanyáról, aki szegénységben tengeti életét, mert felnőtt gyermekei nem gondoskodnak róla. Hogy ez a riport az olvasókban milyen érdeklődést váltott ki, nem tudjuk, de a napokban levelet hozott a posta, Szekeres Ferencné levelét, Tisza. kecskéről. Nem ismerjük Szekeres Ferencnét, nem tudjuk róla, milyen idős, vannak-e gyermekei és hogyan él, de úgy véljük, levelét érdemes közzétenni: »Olvastam a Népújság augusztus 14-i számában megjelent »Egy szomorú édesanya« című írást és bár a lap vitát nem indított, mégis szeretnék hozzászólni. Végig olvastam a sorokat és elszomorít, hogy ennek az orgoványi öregasszonynak teljesülne a vágya, ha mind a hat gyermekétől havonta csak tíz- tíz forintot kapna. Nem nagy pénz ez, ebből nem is lehet megélni. Többre, sokkal többre lenne szüksége özv. Ács Jánosáénak, mint ahogyan többre lenne szüksége a sok hozzá hasonló szomorú édesanyának és édesapának. Nem az öregek, hanem a régi rendszer hibája, hogy ezek az emberek nem lehettek tagjai semmiféle biztosító társaságnak. Engedjék meg nekem, hogy papírra vessem javaslatomat: hozzon törvényt a Minisztertanács arra, hogy minden gyermek kötelessége legyen az öreg és munkaképtelen szüleit eltartani. Ha a gyermekek maguktól nem segítik szüleiket, szabják meg, mennyit kell adnia, természetesen vegyék figyelembe azt is, hogy hány gyermek van. Sok mindent megoldott már a mi pártunk, kormányunk és ezért merem javasolni, hogy ezzel is foglalkozzanak. Helyes, hogy vannak szociális otthonok, de miért kényszerüljön egy szülő oda, amikor élő, jövedelemmel rendelkező gyermekei vannak? Törvényt kellene hozni, mert általában az a helyzet, az öregek a legszegényebb gyermekeiknél húzódnak meg, mert itt legalább krumplit ehetnek, míg a tehetősebbek nem gondoskodnak a szüléikről. Szekeres Ferencné, Tiszakécske • örömmel adtunk helyet Szekeres Ferencné levelének s örömmel adnánk helyet mások leveleinek is. Azt szeretnénk, ha minél több javaslat érkezne hozzánk, ha minél több szó esnék az öregekről való gondoskodásról. Azt szeretnénk, ha mindenki érezné: hálával tartozik szüleinek még akkor is, ha nehéz körülmények között nevelődött fel. Talán még nagyobb hálával, A film egy római bíróságra viszi el a nézőt, ahol nap mint nap a legkülönbözőbb emberek fordulnak meg. A film szellemes epizódok során keresztül Del Russo bíró egy hétköznapját mutatja be. Egymás után érkeznek az idézettek. Egy jelentéktelen külsejű emberke hűtlenséggel vádolja ragyogó szép feleségét. Bizonyításul a bíróság és az ájuldozó feleség előtt bemutatja a titokban felvett filmet. Majd egy jampec, utána a hajdani primadonna, a bíró ifjúkori szerelme következik. így követik egymást az érdekesebbnél érdekesebb epizódok. A film alkotóit azonban nem csupán az a cél vezette, hogy a római bíróság életéből érdekes epizódokat mutasson be, hanem •■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»a mintha jobb anyagi körülmények között nevelték volna fel a szülök gyermekeiket. Nem indítottunk vitát, de legyen most vitaindító Szekeres Ferencné tiszakécskei olvasónk levele s beszéljünk, írjunk minél többen az emberségről, emberi és gyermeki kötelességeinkről. Várjuk olvasóink leveleit, véleményét, éles társadalmi kritikát is gyakorol, Ez abból az epizódból tűnik ki, amelyben a bíró a fennálló törvények értelmében kénytelen elítélni egy szegény asz- szonyt, akit az éhség macskalopásra kényszerítettj A film kitűnő rendezését dicséri, hogy a néző érdeklődése egy percre sem lankad, bár epizódok sora a film. Az érdekes témát kiváló színészi alakítások teszik maradandóvá. Ismét viszontlátjuk Sophia Lorent és Silvána Pampaninit. A kitűnő olasz filmet városunk közönsége augusztus 22-ig tekintheti meg a Városi Moziban, de a várható nagy érdeklődésre való tekintettel az Árpád Mozi is műsorára tűzi augusztus 19-től 22-ig, Film ismertetés Egy nap a bíróságon A film egyik jelenete 'Válaiz az őLaamk BIMBÓ JÁNOS, KECSKEMÉT. Nyugodtan lepadlóztathatja házában a helyiségeket, mert a tanács építési tilalmat nem adott ki. Erre csak abban az esetben kerül sor, ha a városi tanács elfogadja a dárdai-, a voelker-telepi és a vacsihegyi dolgozók javaslatát és a Daróczi-köz, valamint a körösi betonút között nyitnak egy átjáró utat. Az útlétesítés csak egyetlen telket érint, tehát lakóháza lebontásáról szó sincs. DUDÄS LASZLO, TISZAKÉCSKE. A tsz alapszabályzata kimondja, hogy a tsz-be belépő tagok a művelésük alatt álló összes földet a háztáji gazdálkodás céljára visszatartható terület kivételével a tsz közös használatába kell adni. A földterület be vetéséhez szükséges vetőmagot a belépőnek kell biztosítani. Azonban, ha a közgyűlés úgy látja, hogy a Fazekas-családnak szüksége van a levélben említett gabonamennyiségre, úgy a haszonbérleti díjat részükre meghagyhatják; VÖRÖS LAJOS, KISKÖRÖS. Mivel nem határozta meg munkakörét, kérdésére pontos választ nem tudunk adni. A sütőiparon belül a munkaruha kihordási ideje általában egy év. Azonban, ha a vállalat javíttatja, mosatja, vasaltatja a ruhát, akkor az már nem munkaruha, hanem védőruha, melynek kihordási ideje nincs; Közvetlenül a sütödékben dolgozók sarut és alsó munkaruhát, a kihordók pedig munkaruhát és bakancsot kapnak. A lábbeli kihordási ideje, amennyiben annak javítását a dolgozó vállalja, két év, ha azonban a vállalat javíttatja, kihordási idő nincs meghatározva. CS. F., RISKUNMAJSA. A Kiskunfélegyházi Járásbíróságon minden héten a hetipiacok alkalmával fogadóórát tartanak, ahol a bejelentésében említett törvényes úton érvényesíthető panaszokat felveszik. Annyit közölhetünk, hogy amennyiben fia nem tesz ele* get a szerződésben vállalt kötelezettségeinek, nem gondoskodik ön és két gyermekének eltartásáról, kérheti a szerződés felbontását Bár az ilyen szerződésekben ki szokták kötni az életfogytiglani haszonélvezeti jogot a volt tulajdonos javára. Amennyiben ez ai kikötés megtörtént, úgy Ön minden további nélkül gyakorolhatja ezen jogát mind a ház, mind a földingatlan felett; KOVÁCS JÔZSEFNÉ, BAJA. Rádiót és tűzhelyet csak akkor vásárolhat egyszerre részletre, ha az összes levonásai és havi részletfizetésének együttes összege fizetésének 33 százalékát nem éri el. Aki ezt kimerítette, részletfizetési kedvezményt újból csak akkor vehet igénybe, ha összes részletfizetési kötelezettségének már eleget tett. A vásárlási könyv az érvényesítéstől számított 39 napig érvényes, SZABO ZOLTÁN, KECSKEMÉT. Baleseti járadék munkaviszonyának időtartamára tekintet nélkül jár annak a dolgozónak, akinek munkaképessége üzemi baleset, vagy foglalkozás betegség következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent. Ha a munkaképesség csökkenése a 25 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két évig jár. A 67 százalékot elérő vagy meghaladó, tartós jellegű munkaképességcsökkenés esetén baleseti járadék helyett rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani. BÍRÓ JÓZSEF, IZSÁK. Leánya ügyében feltett kérdésére közöljük, hogy a Kecskeméti Gyorsíró és Gépíró Iskolában most van a felvétel. Jelentkezni lehet délelőtt 9-től 1-ig és délután 3-tól 5-ig. Leánya hozza magával a VIII. osztály elvégzését igazoló bizonyítványt és az iskolaigazgatóság ajánlólevelét, melyben továbbtanulásra javasolják, ■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■ •■»»»»■■■■■■■■■■■■■■■»■■■«■■«■■■■»■■■ Kora délelőtt van még, de a nap már jól felkapaszkodott az égre és szinte pazarlóan szórja sugarát a földre, fűre, fára s emberre egyaránt. Köröskörül csendes a határ, csak a messzeségben búg valahol egy cséplőgép, mintha légy döngicsélne. Emitt meg, ahol a Kunszállásról Jalcabszállás felé vezető út hirtelen elkanyarodik, gyermekkacagás hallatszik az egyik útszéli tanya udvaráról. A kopaszra nyírt gyermek ott játszadozik a tanya udvarán. Gondtalanul tologatja a külön erre a célra eszkábált kiskocsit s jókedvűen, vidáman belekacag à világba. Amióta csak elkészült ez az új játékszer, nem tud betelni vele. Reggeltől estig egyebet sem tesz, mint ezt a kiskocsit húzza-tolja s csak akkor teszi le kis időre, amikor enni- hívják. A világról még mit sem tud, de a tárgyakat, élőlényeket s az embereket meg tudja különböztetni egymástól. Tudja, hogy a ház, ahol él, tanya. A tanya előtt kert van s csak az úton szabad menni, mert letapossa a szőlőt. Az asztalnál enni kell, az ágyban aludni s a kenyér is úgy (ó, ha van mellé valami. A kutya okos jószág, mert megugatja az idegent, neki azonban igen jó pajtása. A gyermek ötesztendős mindössze és állami gondozott. Apját, szülőanyját nem ismeri, nem emlékszik rájuk. Apjáról csak annyit árul el az írás, hogy S. Ferencnek hívják. Anyja Fábián Júlia. Ez van a könyvbe írva. így, ilyen szűkszavúan. Ania neMl LESZ VELED, SÁBIÁN IMRE? vének kezdőbetűjéből és anyja nevéből kapta a Sábián nevet. A gyermek 1951. január 26-án született s 1952. március 6-án az Állami Gyermekvédő Intézet gondjaira bízták. Ki tudja, mi okból? Talán mert világrajöttét nem várta senki, megszületésével nem szerzett örömet sem az apának, sem az anyának. A tanya Hegedűs Lázár két és félholdas kunszállási dolgozó paraszt tanyája s a gyermek két esztendővel ezelőtt, 1954. áprilisában került ide. Hegedűs Lázár most hetven esztendős, a felesége meg hatvannégy. Két felnőtt fiuk, két leányuk és tizennégy élő unokájuk van. Az unokák közül csak a legkisebb van a tanyán s ő is csak azért, mert apja- anyja ugyancsak itt lakik. A Magyar-házaspár még nem tudott fészket rakni magának, az öregeknél húzzák meg magukat. A kis unoka megszületése előtt — jó két esztendeje — még üres volt a tanya, csak a két öreg kerülgette egymást. — Gyerek kellene ide, anyja, — sóhajtozott egyre az ember. — Az bizony — így az asszony, mert ő is hiányát érezte a gyermeknek nagyon. Akkor határozták el, hogy gyermeket kérnek az intézettől, s így kapták még az alig három esztendős Sábián Imrét. Abban az időben valami furcsa szembetegség kínozta Hegedűs Lázárt s valamelyik szomszéd ráiiesztett. hogy elveszik tőle a gyereket, mert ragályos a betegsége. — Tán csak nem? — hökkent meg Hegedűs Lázár, de nyomban el is határozta magát, hogy kezeltetni fogja a szemét. Pedig öreg korban már inkább hanyagolja az ilyesmit a halandó lélek. Járt is a kezelésre szorgalmasan, mert a gyereket nem engedi elvenni. Helyre kis legény ez az Imre. Szép is, meg okos is és nagyon jól esik az öreg szívnek a gyermekcsacsogás. Az se kutya, amikor belekap a kicsi kezével az öreg loboncos bajuszába, aztán húzza, cibálja. Hogy mekkorákat kacag olyankor ez a gyerek. Hát akadna-e olyan ember, aki erről le tudna mondani? Hegedűs Lázárnak azóta egészséges a szeme. Még használt is a kezelés, mert jó messzire ellát a szemeivel. Azóta eltelt a két esztendő és megnőtt a gyerek is. Megszerette a tanyát, megszerette a nevelőszülőket annyira, mint amennyire más gyermek az édes szüleit szereti. — Édesanyám! Mi lesz velem, ha maga meghal? — borul oda nevelőanyja ölébe. Csodálatos, hogy ez a gyermek ennyire érzi, ennyire tudja, hogy a halál a legszomorúbb dolog a világon. Hegedűs Lázárné, a gyermek nevelőanyja a padláson takarít- gatott a minap. Takarítás közben egy pár apró cipőcske került elő a sok lim-lom közül. Az öregasszony alázattal, nagy-nagy szeretettel vette kezébe a kicsi ci- pőcskét, csókolgatta, aztán levitte magával. A sublót legaljára tette, emlékbe. Ez a kicsi cipőcske volt a gyermek Iában, amikor a tanyára került Hege- düsékhez. A gyermek gondtalanul játszadozik, de a két öregben gyakran megremeg a lélek, ha arra gondolnak, hogy eljön az idő, amikor el kell válniok a gyermektől. A kis Sábián Imre lassan iskola- köteles korba lép és további neveléséről az Állami Gyermekvédő Intézet gondoskodik. Intézetben lakik és ott jár majd iskolába is. — Pedig igazán ittmaradhatna, hiszen úgy szeretjük, mintha édes gyerekünk lenne, — panaszolja az öregasszony. — örökbefogadnánk, a nevünkre íratnánk és még földet is adnánk neki, hogy megálljon a maga lábán, ha megnő, — ezt meg az ember mondja. Szereti a kis Imrét a Magyar-házaspár is. Nekik van gyermekük, de ha úgy adódna, hogy elhalnak az öregek, vállalnák a nevelését. Ragaszkodnak a gyermekhez s a gyermek is ragaszkodik hozzájuk. Fogékony ilyen korban a gyermeki lélek s megérzi az igazi, önzetlen szeretetet. Hogy ki az apja, ki a szülőanyja, nem tudja. Eddig még nem látta őket, azok nem voltak rá kíváncsiak, feléje sem néztek, de akadt az életében két nagyon forró szívű ember, akik pótolták a szülői szeretetet, akiknél igazi otthonra talált. Igaz, ez a két forró szívű ember már túl van élete delén, de miért ne maradhatna náluk továbbra is ez a szüleitől eldobott gyermek? Három esztendős koráig csak hányódott, miért kellene hányódnia ezután is? Nagyon nagy dolog a szeretet., mert az emberek szívéből faliad, s ha a kis Sábián Imrének el kell, válnia nevelőszüleitől, három ember szívét sebzik meg. Ezt a sebet a két öreg szív talán kiheveri, de kérdés, hogy a gyermek kiheveri-e? Valószínű, hogy az elválás fájdalmas lenne és egész életén át nyomot hagyna a lelkében. Talán nincs más megoldás? Miért kellene összetörni ennek a kicsi emberpalántának a lelkét? Vajon az intézeti nevelés előnyére lesz-e és pótolja-e1 azt a szeretetet, amiben jelenleg is része van? Mi lesz veled, Sábián Imre? Most még gondtalanul játszadozol ott, a kicsi kunszállási tanyán s ki tudja, meddig tart boldogságo? Félreértés ne essék, nem az intézeti nevelést kifogásolom. Tudom, hogy kitűnő pedagógusok foglalkoznak az eldobott gyermekek nevelésével, az is lehet, hogy szeretettel bánnak velük. A gyermeknek azonban szülői sze- retetre, otthonra van szüksége s ez az, amit semmiféle pedagógiai módszer nem pótol. Fonyó János /