Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-19 / 196. szám
A dolgozó parasztság jövője a termelőszövetkezet Gazdag nyár után — sukatígérő ősz előtt (Jegyzetek a kunfehérfói Vörös Hajnal Tsz-ről) Zsákba eresztette magját az utolsó kéve gabona is. Most már csak a ceruzának van dolga, kiszámítani: mit adott ez a nyár, a hatodik közös aratás 135 szövetkezeti embernek Kuníe- íértó legnagyobb s legizmosabb ermelőszövetkezetében? Adott munkaegységenként 4.60 kiló kenyérgabonát, 2 kiló zabot és árpát, jutott a beadáson felül 283 mázsa szabadgabonu, amiért csak korpát 84 mázsát kapott a szövetkezet. Kiosztottak munkaegységenként közel 4 forint készpénzelőleget is, amit az ünnepre újabb egy forinttal megtoldottak, r Es mit ígér az ősz? Legalább 70 000 forintot a kertészetből, havonta 8—9000 forintot a 8.5 literes fejési átlagú tehenészetből, 30 mázsán fe- öüli termést a kétszer kézzel, háromszor géppel kapált kukoricáról, 220 mázsát a cukorrépáról. S most már lehet számítani a halászat jövedelmét is; a szövetkezeti tagság lett a gazdája a halban gazdag Fehér-tónak, a 4—5 kilós potykákat nevelő tágas víznek. Súlyos ezreket nevelve gömbölyödik a hizlaldában 60 befogott süldő, — hat mázsa kifutja a hátralévő beadást (a 48 mázsa tartozásból már csak ennyi hiányzik) s a többi szerződéses úton kerül eladásra. 22 darab hizlalásra lekötött üsző- és bikaborjú is a jövedelmet gyarapítja. Summázva: munkaegységenként 41.50 forintos osztalékot ad ez az esztendő a Vörös Hajnal tagságának, — kinek három, kinek négy százzal megszorozva. Az egész szövetkezetnek pedig folyton gyarapodó jóhírnevet, megbecsülést nemcsak a kunfehértói, hanem a távolabbi határban is. Egy jól működő termelőszövetkezet sikereinek sok összetevője van, — a kiindulópont a közösség, a tagság milyensége. Kunfehértón ez úgy fest: a 135 tagból 54 kommunista, —- nemcsak papíron, nyilvántartás szerint, hanem húsból-vérből gyúrt nagyszerű mintái a párttagnak. Ök a szívdobogás, a folyton előrehajtó erő ennek a 135 tagú lelkes közösségnek életében. Amióta Horváth Sándor párttitkár az állattenyésztés felelőse, nincs takarmánytékozlás, 20—22 literes hozamú állatokat is nevel a tehenészet. Amióta Szundiné elvtársnőt állították a baromfitenyészet élére, 80 fillérbe kerül egy tojás előállítása, a tavalyi 6 forinttal szemben; 06 liba, 220 anyányi pulyka, 700 egyéb baromfi nevelődik veszteség nélkül a keze alatt. A kommunisták kezdeményezték, hogy végezzék saját erőből a eséplést, — s kerek 170 mázsa gabonát takarítottak meg ezzel. A kommunisták sürgették annakidején, hogy a kalászosok legnagyobb részét: 180 holdat kombájnnal arassa a gépállomás, do amikor látták, hogy az idei nyáron a gép mellett emberi kéz is kell a betakarításhoz, — ők fogták meg elsőnek a kaszát. De nemcsak róluk kell szólni, — a becsületben, szorgalomban erősen áll talpán a többi is, a nagy tudású Bor Kéz János juhász, a kertészet munkásai s az az öt lelkes asszony, aki június eleje óta naponta ízes-olcsó üzemi ebédekkel látja el a nagy családot ., ; Múlhaf-e 35 hóid legelőn ? Ez a szilárd, nagyhírű és gazdag termelőszövetkezet olyan, mint a mágnes. Nemcsak a kívülállókat vonzza (pár hónap alatt 25 taggal szaporodott), hanem a szomszédos kisebb szövetkezetét is, például a Rákóczi Tsz-t. Ez tavaly alakult, de nehezen jut az egyről — a kettőre. Rosszak a körülményei. 16 tagja van, 370 holdon dolgozik, aminek nagyobbik része legeiő, állata azonban alig van. Szeretne csatlakozni a Vörös Hajnalhoz. Ez pedig a lehető legokosabb megoldás lenne. A Vörös Hajnalnak ugyanis állata van sok, s kevés legelője: 130 holdon már most is nehezen tart el 300 birkát, több, mint 100 marhát, 300 sertést, pedig a tehenészetet mindenképpen gyarapítani akarják. Az egyesüléssel megoldódnék a gond, de jól járna a Rákóczi tagsága is. Kevés szántójuk ugyanis gyenge homok, mégis kénytelenek benne gabonával bajlódni, mivel jobb nincs. Nem is tudtak csak másfél kilót osztani. Ha egyesülnének, az anyaszövetkezet jó kötött szántói teremnének elég gabonát, a gyenge talaj jó lenne takarmánynak, egyébnek. S ennek a nagyszerű lépésnek megoldása mindössze 35 hold legelőn múlik. Szomorú, bosszantó dolog leírni is. A Vörös Hajnal ugyanis csak azt kéri: adja át nekik a tanács ezt a legeltetési bizottság kezelésében lévő darabot, amely a Vörös Hajnal s a Rákóczi Tsz területe közé ékelődik. Békési elvtárs elmondása szerint a szövetkezet készséggel ad egy ugyanekkora területet a meglévő táblából —, de erre szükség van, mert csupán ez választja el a két szövetkezetét. De a tanács, azaz Kollár elvtárs tanácselnök sem szűkölködik érvekben, s ragaszkodik a 35 holdas legelőhöz. Az érveket tekintve igaza van. De semmiképpen sem érthető a tanács állásfoglalása 150 szövetkezetbe tömörült ember, sőt: egész Kunfehértó érdeke, jövője szempontjából. Ez a legelő-vita ügy lest, mintha a tanács és a Vörös Hajnal Tsz két szembenálló, más-más célokért harcoló fél lenne. Nagyon sürgősen véget kell vetni ennek a vitának, — ha másként nem megy, a járási szervçk segítségével. Nem múlhat 35 hold legelőn az egyesítés hasznos, szükséges problémája. S ha a Béke is csatlakoznék?... Van a községnek egy harmadik szövetkezete is, a Béke. Ennek tagságában is felötlött már az a gondolat, hogy egyesülni kellene. Itt is hasonló a helyzet a Rákóczi Tsz-chez: sok a szőleje, gyümölcse a szántói gyengébbek, viszont kevés a munkaereje, összeolvadva a Vörös Hajnallal, megoldódnék a munkaerő gondja s amolyan szőlős-gyümölcsös részlege lenne a megnövekedett nagy szövetkezetnek, homokjait —, amin ma kénytelen gyenge kapásokat, sovány gabonát termeszteni, — betelepíthetné újabb szőlővel, gyümölcsfákkal. Hogyan festene az egyesült termelőszövetkezet? összeadva a Vörös Hajnal 840, a Béke 600, a Rákóczi 370 holdját, jó 1700 holdas területű lenne, bővében jó gabona- és kukoricatermő szántónak, kiváló legelőnek és fejlett* szőlő-\ gyümölcskultúrának. Ez a sokoldalúság a fejlődés legalább féltucat lehetőségét ígéri. Nyomban beállíthatna legalább 100-as létszámú tehenészetet, csekély összegből tejfel- dolgozót létesíthetne, a cefre, a gyümölcs ellátna egy szeszfőzdét, kiterjeszthetnék a Vörös Hajnalban jövőre már amúgyis tervezett öntözéses kertészetet, fejleszthetnék a halászatot, a nádas révén is jól jövedelmező melléküzemágat teremthetnének .. : — hogy csak néhányat említsünk. A gondolat már megfogant. Ne hanyagolják el Kunfehértó előrenéző, mindig többre-jobb- ra törekvő szövetkezeti emberei, szülessék meg az okos elgondolásból mielőbb a tett: az erős, egyesült termelőszövetkezet. Gáspár Klára Hat éves a garai Vörös Csillag éve, 1950. augusztus 20-át írt a naptár. Lovrity Miksa. ÛU Kricskovics József délszláv, Walcz Antal, Propst Mátyás, Müller István német, Kovács János, Tóth Vince, Bondzsák Pál magyar anyanyelvű dolgozó parasztok megalakították Garán a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. Az eltelt hat esztendő a megértés, a békés, munkás élet évei voltak. A község különböző nemzetiségi dolgozói összetalálkoztak, hogy az alkotmány szellemében, — amely népköztársaságunk területén minden nemzetiség számára egyenlő jogokat biztosít — a mezőgazdaság fejlesztésére fordítsák erejüket. A megalakulást követően rövid pár hónap alatt 36 család találkozott a szövetkezetben s ma, a hatesztendős évforduló napján, 124 család — délszláv, német és magyar — ünnepli a közös munka eredményeit. A múlt tévedései sem tudták megbontani soraikat. Mindig a megértésre, a testvéri szeretetre törekedtek. Kivirágzóit náluk a szövetkezeti demokrácia. A megalakulás első pillanatától kezdve úgy választották a vezetőket, hogy azok között minden nemzetiség képviselve legyen. Az egyenlő jog, az egyenlő kötelesség talán sehol sem tudott úgy kibontakozni, mint éppen a nagyüzemi gazdálkodás keretében. Ezt a közös megértést, az alkotmánybiztosította jogokat és kötelességeket tették szövetkezet) politikájuk sarkalatos pontjává. Az ellenőrző- és fegyelmi bizottság tagjai délszlávok, németek és magyarok. Aladics János brlgádvezciő délszláv, — Kovács János magyar. Ha új tag kopogtatott portájukra, soha nem azt nézték: ki íja-fija, hanem hogy milyen munkásember az illető? A vezetőség tagjai között ma is három délszláv, három magyar és egy a német anyanyelvű. Elnök a délszláv, Milankovity János. Az eltelt hat esztendő, a délszláv, magyar és németajkú szövetkezeti tagok közös erőfeszítése szép, gazdag eredményekei hozott. Az idén is gazdag termést takarítottak be, amelyet már saját gépkocsijuk szállít haza a határból. Ä szorgalmas munkának meg van a gyümölcse A császári öltési UJ Barázda TSZ 17 taggal, 70 hold földön 1951-ben alakult meg, Petróczi János, a tsz jelenlegi elnökének vezetésével. A megalakuláskor még nem rendelkeztek korszerű felszereléssel, gazdasági eszközökkel. S hogy ma már, mint a járás legjobb tsz-ét emlegetik, az a tagság szorgalmas munkájának köszönhető. A jó gazdálkodás mellett nem feledkeztek el az építkezésről sem. Az 1952—53. évben saját erejükből egy teljesen új tanya- központot létesítettek, amelyet ebben az évben tovább fejlesztettek. Ez is kiváltotta a község lakóinak elismerését, a tsz-tagot megelégedését. A termelőszövetkezet az elmúlt évben 82 forintot osztott munkaegységenként. Ez nemcsak a járásban, hanem országos viszonylatban is igen jónak mondható. Erre még jobban felfigyeltek az egyénileg dolgozó parasztok és nem utolsó sorban ennek is köszönhető, hogy az őszön és az idei tavaszon 100 százalékkal növekedett a taglétszámuk. Ebbe a tsz-be szívesen léptek be An- geli Tamás, Koch József és Schweibert Menyhért középparasztok is. Az új belépők a tsz-ben eltöltött rövid idő után mind úgy nyilatkoztak: sokkal jobban jártunk volna, ha már korábban belépünk. A tsz továbbfejlesztésében nem kis része van a pártszervezetnek. A'párttagok, a népnevelők az elmúlt évben rendszeresen felkeresték az egyénileg dolgozó parasztokat s őszintén elmondták, hogyan élnek, hogyan dolgoznak a tsz-ben. Ma már egyre több azoknak a száma, akik részt kérnek a felvilágosító munkából. Vízi Boldizsár, Zellei János és Vidner István példája, — hogy csak a legjobbakat említsem — sok követőre talált. A tsz-lagok többsége szívesen felkeresi az egyénileg dolgozó gazdákat, beszélgetnek velük a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és bátran kijelentik, hogy: a becsületes dolgozó parasztok előtt nyitva áll a tsz kapuja. Az ilyen példák és eredmények ékesen bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk biztosan számíthat a császártöltési Új Barázda TSZ tagságára. Ezen túlmenően pedig mindazokra a tsz-tagokra, akik jó munkájukkal elősegítik, hogy mielőbb megvalósítsuk a szocialista mezőgazdaságot és a dolgozó parasztok számára még jobb, még kulturáltabb életkörülményeket biztosítsunk. Oláh Ferenc VB-elnök, Császártöltés Termelőszövetkezet alakult In ácska kucson avagy: a hiteles jelet:tes (Szatíra) I. Nagyotmondó Gábor, Inácskakucs község tanácselnöke a minap reggel összevetődött a határban Ballagó Péter gazdával. A találkozás éppen a Ragyogó Jövő Termelőszövetkezet kukoricatáblája szélén esett. — De szép ez a kukorica, Péter bátyám! — szemlélődött az elnök. — Az — bólintott elismerően Ballagó. — Telik majd vele a zsák. S azzal el is váltak. Mire az elnök a tanácsházára ért, ott pöfögött a járási instruktor: Buzgó Béla motorja. Nagyotmondó Gábor fülehegye égni kezdett. Leolvasta az instruktor ábrázatáról, hogy megint valami víznélküli fejmosás készül, amit Buzgó elvtárs kivételes tehetséggel gyakorol. Nem is tévedett; — Alszanak maguk, elnök elvtárs?! — dörgött a kiküldött. — A járásban gombamódra nőnek az új tsz-ek s maguknál semmi mozgás. Hallatlan, hogy még egy előkészítő bizottságot sem tudnak megszervezni. Nahát, nahát. :. Húsz perc múlva a mélabúsan hallgató elnök agyában isteni szikra villant. — No, nem egészen így van. Buzgó elvtárs. Éppen ma beszéltem a falu legtekintélyesebb középparasztjával: Ballagó Péterrel. Aszongya, hogy ő már nem nézi tovább tétlenül a Ragyogó Jövő nagyszerű eredményeit, új csoportot alakit : : » M Nagyszerű! — derült szélesre az instruktor képe. — És hány társa van már? , — Hát — tétovázott az elnök (uramisten, kik is hamarjában Ballagó legközelebbi szomszédai?!) ...a Kása János ... a Godó István ... a Szekeres Imre. :. a.,, — Elég! Szóval öttagú előkészítő bizottság. Pompás, elnök elvtárs, pompás! Csak így tovább, előre a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért, a szocialista Inácskakucs megteremtéséért!. ; ; II. Idő: ugyanaznap dél. Színhely: a járási pártbizottság székháza. Szereplők: Buzgó Béla elvtárs és a gépíró. — Folytassa elvtársnő: ... »'Inácskakucs dolgozó parasztsága tömegesen készül rálépni a szövetkezés útjára. Ballagó Péter vezetésével négy ... hm !.. : — javítsa elvtársnő! — tíztagú előkészítő bizottság alakult. A csatlakozók száma azonban óráról-órára nő a minden tétovázást elsöprő nagyszerű ugitációs munka hatására i . ,« III. A járási titkár kényszeredett arccal böngészgeti az írásos jelentéseket. Semmi érdekes, pedig a megyétől eleget abajgatják, hogy nincs náluk kezdeményezés stb. Am most felcsillan a szeme. Előkészítő bizottság Inácskakucson? — Ojjé! — Halló központ? Kérem sürgősre a megyei pártbizottságot! — Halló Forgósdi elvtárs? örömmel jelentem, hogy Inácskakucs községünkben egy-két nap múlva új termelőszövetkezet alakulóülését tartjuk... A belépési nyilatkozatot? Igen... azonnal!... tehát eddig ti. ;. tizenöten írták alá. Elnöknek Ballagó Péter 18 holdas középparasztot választották... Hát igen, igyekszünk Forgósdi elvtárs ... IV. Délután 3 óra. A megyei Termelési Tárogató szerkesztőségében cseng a telefon. — Halló, itt Forgósdi az embé-ről. Ejnye, ejnye elvtársak, micsoda újságírók maguk! Inácskakucson már napokkal ezelőtt megalakult egy új termelőszövetkezet, mikor írnak végre róla?! V. Alkonyat. A* inácskakuesi országúton szét taposott libák, tyúkok jelzik a sze> kesztőségi gépkocsi haladási irányát. A cél: Ballagó Péter tanyája. A nagy esemény lázában megillelődötten lihegd újságíró hegyesre faragott ceruzát szegez a gazdára: — Elnök elvtárs ;. s valamit a maguk nagyszerű új szövetkezetéről.. Jaj, ugye kapcsol még a posta, hogy a mai számba telefonon leadhassam a riportot? s s s — Hogyan? Hiszen a megyei pártbizottság is tud már róla ; s s — Ne tréfáljan aranyos Ballagó bácsi! . ; í — — Öh, hogy az a!!! . . . Negyedóra múlva a magábaroskadt riporter megtört hangon egy pohár vizet kér és szédelegve tántorog az autóhoz.- Ballagó gazda sajnálkozó arccal kíséri; Napszúrást kapott valahol ez a szegény fehérszemély .. ; még hogy ő tsz-elnök.., S jóindulatúan odaszól a sofőrnek: — Amott a sarkon van a patika, álljon majd meg az elvtársnővel... Hogy ilyesmi Bács megyében előfordul s nem is ritkán? Sajnos... Ezért is írtam mer. G. V
