Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-16 / 193. szám

Mi újság az építőiparban? Öt éves a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat tervező részlege Még 1951. tavaszán a Szegedi Tervezőiroda kirendeltséget szer­vezett Kecskeméten a Bács me­gyében épülő 1 millió forinton aluli létesítmények tervrajzának elkészítésére. Az első terveket a tangazda­ságok és állami gazdaságok ré­szére készítették el a mérnökök és technikusok. Megemlíthetjük ezek között a kecskeméti állat­orvosi ambulancia, a mestersé­ges megtermékenyítő állomás, a régi gépállomás épületeinek ter­veit. Ahogy teltek az évek, úgy készültek a megyét, a várost, a községeket szebbé varázsoló ter­vek. . Több mint 2000 tervdoku­mentáció került ki a terve­zők kezéből, mely 00 millió forint értéket képvisel. A kirendeltség felállításának célja az volt, hogy a tervezés közelebb kerüljön a kivitelezés­hez. A kezdetben 3800 forint volt az egy főre eső havi termelés, ma az 5200 forintot is megha­ladja. Ez annak tulajdonítható, hogy részleg felszerelése, mun­kagépekkel való ellátása össze sem hasonlítható a kezdeti idő­szak munkaeszközeivel, amikor a dolgozók még saját rajztáblá­ikkal, felszereléseikkel, kölcsön­vett írógépekkel és fénymásoló­val dolgoztak. Ma egészen más kép tárul a látogató szeme elé. Persze a fejlődést csak azok ve­szik jobbadán cszre, akik már több éve itt munkálkodnak. Ma több írógép, számológép, rotációs fénymásológép és sokszorosítógép áll rendel­kezésükre, hogy minél gyorsabban és töké­letesebben el tudják végezni munkájukat. A részleg dolgozóinak nevéhez fűződik a Rákóczi úti első bér­ház, a megyei tanácsháza bőví­tése, a Gyógyszertár Vállalat üze­mi és irodaépülete, a Klapka- utcai bölcsőde, a Kisfái Kísérleti Gazdaság kutatóhelyisége és még több szép épület. A munka közben nőtt a gya­korlati tudás. A fiatalabbak az idősebbek segítségével, az idő­sebbek a fiatalok lendületével kiegészítve egymást ösztönözték a jobb, az ésszerűbb munkára. Hogy ez a kollektíva jól dolgo­zott, igazolja az is, hogy öt év alatt még kötbért nem fizetett, minden hónapban, minden évben teljesítette a tervét, nyereséggel zárt, Megemlékezve az elmúlt idő­szak munkájáról, szeretettel kö­szöntjük a részleg minden egyes dolgozóját, s kívánjuk, hogy még igen sok, hasznos, szép és olcsó épületet tervezzenek me­gyénk dolgozóinak legnagyobb örömére. Megalakult a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár A Kölcsönös Segítő Takarékpénztár július Í8-án tartotta vál­lalatunknál alakuló ülését. A közgyűlés hattagú elnökséget és háromtagú Ellenőrző bizottságot választott és határozatot hozott, hogy a július és december hónapok között befolyt összegeket de­cember 10. és 20. között fizetik ki a tagoknak. Eddig 61 dolgozó jelentkezett, havi 2050 forintos takarékbe- fizetéssel. Részükre tehát december 10. és 20. között 10 250 forint kerül kifizetésre, számításba véve az 5 százalékos kamatot is. A KST előnyeit 6 pontban foglalták össze. A betétek 50— 100, 200 forintnyi összegig terjednek. A KST ügyintézésével Bori Józsefet és Űri Lászlót bízták meg. (A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat híradójából.) Becsüljük meg munkatársainkat Szabó László, Baja, Szent- lászló utca 11. szám alatti la­kost, aki a Bács megyei Állami I Építőipari Vállalatnál, mint se- ! gédinunkás dolgozott, azonnali I hatállyal elbocsátották, mert \ Tóth B. Sándor ipari tanulót I tettleg bántalmazta. ^yyyyy^VVVWVVWVVVVVVVWWVWVVVVVVVVVVVVWVVV^lVVWWWyiVVWVVVV»* Szabó László fellebbezett. A fellebbezést elutasította a válla­lat egyeztető bizottsága, mert Szabó László vetett a szocialista munkaerkölcs szabályai ellen, mely minden dolgozóra egyfor­mán kötelező. A Kecskeméti BELSPED Vállalat öt éve gazdag könyvtár sokak igényeit elégíti ki. Megtalálják az orszá­gos és megyei napilapokat, több folyóiratot. Azok, akik rádiózni kívánnak, ugyancsak nem kell a szomszédba szaladni. Filmvetí­tőgépünk is dolgozóink szórako­zását szolgálja. Emellett meg­találtuk a lehetőségét annak, hogy a legjobb dolgozók gyer­mekei ingyenesen üdüljenek a Balaton mellett. Jelenleg 15 gyermek pihen a magyar ten­ger partján, s az üdülés költsé­geit a vállalat fizeti. Ezenkívül 6 munkában kitűnt dolgozó üdültetésének költségét vállalta magára a vállalat. ÉRDEMES JÓL DOLGOZNI, ezt az alábbiak is mutatják: Rö­videsen elkészül a központi kor­szerű fürdőnk. Az új vállalati székház rendbehozatalához és felszei’eléséhez szükséges anya­gi eszközök már birtokunkban vannak. De sorolhatnánk to­vább fejlődésünk eredményeit. A FENT EMLÍTETTEK mu­tatják, hogy érdemes jól dol­gozni, érdemes a párt útmuta­tását követve teljesíteni azokat a feladatokat, amelyek szüksé­gesek az életszínvonal emelésé­hez. Egyedi József igazgató 4 háziasszonyok megnyngtaUisâra Friss hús — fagyasztott hús A magyar nép a húsfogyasztó népek közé tartozik. Klimati­kus, mezőgazdasági viszonyok, de a népszokások miatt is a hús és a húsipari készítmények a magyar nép táplálkozásában lé­nyeges szerepet játszanak. Az utóbbi esztendőkben, különösen a városi lakosság, de általában az egész népesség húsfogyasz­tása örvendetesen fokozódott. A hús sem terem azonban egész éven át egyforma bőséggel, bi­zonyos idényszerűséget okoznak az állatok hizlalása és az álat- tartásban szereplő egyéb körül­mények. Az egyenletes húsellá­tásról pedig csak úgy lehet gon­doskodni, ha a bővebb húster­melés időszakából a felesleget a szűkebb hónapokra tartalé­koljuk. Ez az egész világon így van. A háztartások, üzemek, ven­déglők, stb. számára szükséges hatalmas nyershúsmennyiségek tárolása, csak valamilyen tar­tósítási eljárással lehetséges. A tudomány és a technika mai ál­lása szerint ezt a célt a húsok fagyasztása szolgálja legjobban; Jelenleg minden nagy hűtő­házunk /úgynevezett gyorsfa­gyasztó lerendezéssel van ellát­va, amelynek segítségével a hús fagyasztási idejét annyira le le­het rövidíteni, hogy az ilymó- don — általában a fagypont alatt 40 C fokon tartósított hús — minősége visszamelegítés után alig különbözik a friss hús­tól. Ennek ellenére a vásárlókö­zönség és a háziasszonyok igen sok esetben kedvezőtlenül fo­gadják a fagyasztott húst. Eb­ben jelentős szerepe van annak, hogy a régebbi, korszerűtlen eljárással fagyasztott hús mi­nősége tényleg sok kifogásolni valót hagyott maga után. A je­lenlegi fagyasztási technológia alkalmazásával ezeket a régebbi hibákat ki lehetett küszöbölni. Vannak országok, 1 ahol friss hús jóformán egyáltalán nem kerül forgalomba, a közönség megszokta és igényli a fagyasz­tott húst, amelynek konyhai fel­használhatósága, ízletessége semmiben sem marad el a friss hús mögött. A fagyasztott- húsnak a friss hússal szemben határozott elő-tj nyeiről is beszélhetünk. így van-*' nak bizonyos szabad szemmel | nem látható kártevők, amely a legszigorúbb állatorvosi ellen-1 őrzés mellett is a friss húsban? előfordulnak, de amelyek a —40 j C fokon történt fagyasztás és< —20 C fokon történő tárolás1 során biztosan elpusztulnak. Ép-j pen erre való tekintettel többi külföldi államban az egészség-j ügyi hatóságok javaslata arra! irányul, hogy nyershúsfélék ki->< zárói ag gyorsfagyasztás után kerüljenek forgalomba. Nem igaz tehát, hogy a fagyasz­tott hús egészségügyi szemponté bél hátrányosabb lenne a friss húsnál. A nyári hónapok alatt azonban minden élelmiszer, így. a hús, sőt a nem kellő gondos­sággal kezelt fagyasztott hús is gyorsabb romlás-veszélynek van kitéve. Ezért a kereskedelem, de a háziasszonyok figyelmét is a tisztaság és a fagyasztott hús el­tartása és feldolgozása terén az amúgyis szokásos gondosságra kell felhívni Nem áll tehát az a nyil­vánvaló tudatlanságból faka­dó híresztelés, hogy a fagy asz-; tott hús kevesebbet érne, vagy,j éppenséggel az egészségre talán' veszedelmet jelentene. A hazai1 hús- és hűtőipar, de az elosztó: kereskedelem is mindent meg-» tesz, hogy ez, a dolgozók táplál-' kozásában nélkülözhetetlen, ér-i tékes élelmiszer, a fagyasztott) marha-, vagy sertéshús a leg­jobb minőségben és mindig a; kellő mennyiségben álljon ren-*‘ delkezésre. Dr. Lőrinc Ferenc, , a Konzerv-, Hús- és Hűtő-* ipari Kutató Intézet Hús Osztályának vezetője k>o o-o-o-ooo-oooo-o o-oooooooo-o oo oo-oo-o-o ao-ooooooc T)wLkc néni Szép piros almák mosolyogtak rám a ládákból az Alföldi Kecskeméti Kon- revgyár udvarán. Csak futólag pillan­tottam rájuk, tovább mentem, mert akit és keresek, az nem az almánál ta­lálható, hanem tá­volabb, a szárító­ban, a hagymaszá­rításnál. Csoportve­zető. Neve: Tóth, Teréz. Nevezzük csak egyszerűen, úgy, mint munka­társai: Tériké né­ninek. Már megette a kenyere javát, haja is őszbe csavaro­dott, közelebb van a hatvanhoz, mint az ötvenhez, de sokszor sok fiata­lon is túltesz. Kö­rültekintő és alapos. Sok fiatal követhet­né példáját. Persze, most nemigen akad ilyen fiatal, mert legtöbbje új, s úgy gondolkodik, amíg itt van, megpróbál írásként is, nemcsak munkával pénzt ke­resni. Ügy gondol­kodik öreg már a Teri néni, mit ke­res itt. No, de ha már itt van, nem baj. — Feledékeny »vén asszony«, majd becsapjuk. Persze, az ilyenek aztán csalódpak. Té­riké néni jól emlék­szik mindenre. Ezt bizonyítja a hétfői eset is. Dinók Ká- rolynénak 20 kilo­gram hagymát mért először. Nagyon jól emlékezett rá. Di- nókné azonban erő- sitgette, hogy 40 kiló volt. Azt gon­dolta, hogy rábírja majd Tériké né­nit, hogy többet ír­jon be neki. Tériké néni azonban nem engedett a csalónak. — Olyat ne köve­teljen, ami magának nem jár — mondta. Végül Dinókné is belenyugodott. Be­látta, hogy nem le­het olyan könnyen becsapni Tóth né­nit, a »vén asz- szonyt«. De sajnos, nem ez az első eset és talán nem is az utolsó. Nehéz, nagyon ne­héz a sok új dolgo­zót megtanítani az üzem rendjére, fe­gyelmére, s arra, hogy csak becsüle­tes munkáért jár bér. De Tériké néni nemcsak itt áll a sarkára, hanem se­gíti is megértetni: a szorgalom iutalma a több fizetés. Hol az egyik le­ánynál, hol a másik asszonynál időzik. Egyszer, kétszer, ha kell tízszer is meg­mutatja, hogyan kell úgv tisztí­tani a hagymát, hogy minél gyor­sabban menjen. Bi­zony nem könnyű dolog ez még neki sem, mert az a hagyma, amit a gyár kap néha, nem à legjobb, s mégis az exportra szállí­tott szárított hagy­mának kiváló minő­ségűnek kell lenni. Tériké nénitől be­csületességet, szor­galmat tanulhat­nak a fiatalok. Nagy Teréz, az Alföldi Kecske­méti Konzerv­gyár dolgozója. A poros út és Bezzeg úr tanácsa Rekkenő hőség üli meg a tájat a kora délutáni órákban- Mozdulatlan a levegő, a szellő sem rezdül. A nagy nyugalombaj a csendbe élesen hasít bele a gyár szirénája. Vége az első mű« szaknak a Bányászati Berendezések Gyárában. A kapu felé igyekszem. Ott megállók egy néhány percre, kői rülnézek. Elém tárul a sok szép, modern épület. Jobbkéz felől aj kétemeletes irodaház emelkedik a magasba. Előtte gondozott$ park, s egy szobor, mely a munkást jelképezi. A park útjain es* a gyár útjain rend és tisztaság honol. Nem sokáig gyönyörködhetek a nagyszerű épületek sokasát gában, indulok én is, mert egyre többen sietnek a kijárat felíj Már megmártogatták magukat a fürdő kellemes vizében, s mosS sietnek hazafelé. Ki gyalog, ki másként. Többen a porta melletti nagy fedett épület felé irányítják lépteiket. A szokott mozdulattal! kiemelik a kerékpárt, kitolják a motorkerékpárt. Az embertômeçf sietve lépdel hazafelé. A város egy—másfél kilométerre van. Nem nagy út, gyalog is kényelmes séta a zöldelő, most erősödő erdő mellett. Csakhogy felbúgnak az autóbuszok, amelyeket a motorkerékpárosok követ­nek, s a tiszté, átlátszó levegő pillanatok alatt áthatolhatatlan■ portengerré változik. A gyártól a városig szinte áll a sűrű por az országút felett, amikor az autóbuszok végigrobognak rajta. A lassabban haladó1 kerékpárosok és gyalogosok teli tüdővel szívják a port, amikor a két méter széles, betonkockákkal kirakott úton sietnek a város felé. Majdnem mindennapos beszédtéma ez. Nemcsak a városban, a gyárban, hajnem még a vonaton is. Nemrégiben egyik utazásom alkalmával is szó esett erről a dologról. »Bezzeg úr« — azt hi­szem, nem kell külön bemutatnom, ő az, aki mindent tud, aki a legokosabb, s a legjobban tájékozott — azonnal közbeszólt: »Bez­zeg Amerikában, a munka után minden munkás saját autóján robog hazafelé a leolajozott úton.-« Hm.... Nem mondom! Ez a »saját« autó és a »mindenki«, ?hogyismondjam csak, hát egy kicsit sántít. Legalábbis így általá­éban. De az olajozott útért sem kellene éppen Amerikába menni, Nálunk is könnyen és aránylag kevés költséggel megvalósítható, csak egy kis törődés, és valamennyi fáradtolaj kellene hozzá. Nem új dolog, másutt már csinálják. Sőt, a gyár régebbi dolgo­zói arra is emlékeznek, hogy az elmúlt években a város öntöző­kocsija reggel és délután egyszer végiglocsolta az útat. De ez a szép szokás valahogy elmaradt. "■« Nagy örömmel vennék, ha a városi tanács ezt a szép szokást ismét divatba hozná. De még jobban örülnénk, ha »Bezzeg úr« tanácsára »amerikai módra«, felolajoztatná az útat, s ezzel végleg megszűnne a porfürdő. így aztán nem kellene a pihenést odahaza ismét a fürdéssel kezdeni. Benőcs Miklós, a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára dolgozója. A BAJAI Állami ÁRUHÁZ augusztus 19—-20-án, A VÁSÁR MINDKÉT NAP.IAN NYITVA TART. 919 ÜT ÉVVEL EZELŐTT ismer­kedett meg a város a Kecs­keméti BELSPED nevével. Ek­kor még csak 28 lova volt é: 16 korszerűtlen kocsija. Nerr volt könnyű dolga, hisz a szállt lás új és új feladatok elé állítot­ta a párhónapos gyakorlatlat vállalatot. Ahogy teltek az évek úgy gyarapodott, erősödött gazdagodott szállítóeszközökben Ma 180 lovat és 123 nagy teher bírású kocsit vall magáénak : vállalat. A szállítás gyorsabb é: korszerűbb. Mi is lassan átté rünk a gépesítésre. Ennek mái kézzelfogható példája a két von­tató. mely jelentősen gyorsítja könnyíti a szállítást. AZ ELTELT IDŐ A LATI nagy gondot fordítottunk a ter vek túlteljesítésére, az önköltség csökkentésére is. Megalakulá­sunktól kezdve 1956. másodil negyedév végéig termelési ter­vünket 107.5 százalékra teljesí tettük, az önköltséget pedig 4.- százalékkal csökkentettük. Több szőr tűztük a büszke élűzem csillagot épületünk homlokzaté ra. A múlt héten pedig ötödszöi nyertük el az élüzemi címet Nem volt könnyű dolog, hisz a; első negyedévi 3.4 százaléko: tervlemaradást is be kellett hoz ni, amelyet a mostoha, szokatlar hideg téli idő okozott. De fizi kai dolgozóink leleményessége szorgalma átsegített a nehézsé­geken és jórészt nekik köszön­hetjük, hogy öt év alatt ötszöi nyertük el az élüzemi címet. A; ő munkájuk volt az, ami lehe­tővé tette az egészséges fejlő dést. Éjt nappalá téve végezték s végzik a szállítást. Céljuk: í dolgozóit; időben megkapjál azokat a termékeket, ami a za­vartalan ellátáshoz, építkezés­hez, stb. szükséges. E nehéz munka közben új munkahősöl születnek, s egyre több fizikai dolgozó mellén ott díszlik a? elismerés kis csillaga, a ldválc és a szakma kiváló dolgozója kitüntetés. NEMCSAK A SZÁLLÍTÁS munkájában jutottunk előbbre, hanem kulturális életünk is igen nagyot fejlődött. Szépen berendezett kultúrtermünkben adnak egymásnak találkozót a fizikai és szellemi dolgozóink, A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents