Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-02 / 181. szám
lijtípisú zoiiiáncozfti tűzhely és kisteljesítményű biyamozűony A Bajai Fémipari Vállalat a dolgozók igényeinek kielégítésére új típusú zománcozott tűzhelyet szerkesztett. A tervezést Illés György főművezető végezte, a kivitelezésben segített Szendrődi József szakmunkás. Az új típusból öt darab már élkészült. A tűzhely fa-, szén- cs villanyerőre egyaránt alkalmas. A mintadarab minőségi felülvizsgálata és ármegállapítása folyamatban van. Előreláthatóan 1400—1600 forintos áron hozzák forgalomba. A minőségi jóváhagyás után minden valószínűség szerint ebben a negyedévben megkezdik a sorozatgyártást. A képen látható alsó fiók a fa, illetve a szén tárolására szolgál. A téglagyárak és a tőzegkitermelő vállalatok részéről igény merült fel kisteljesítményű bányamozdonyok gyártására. A Fémipari Vállalat vállalkozott ennek előállítására és augusztus 1-vel el is készül az első darab, finnek előnye, hogy köny- nyű súlya miatt a süppedékes, laza talajon is kiválóan használható. A mozdony kivitelezése annyiban tér el az eddig használatban lévőtől, hogy a vezető részére fülkét is készítetlek az időjárás viszontagsága ellen és ülése nem ráz. A tervezést Szabó István, a vállalat műszaki vezetője végezte, a kivitelezésben segítenek Kanzler Béla és Szendrődi József szakmunkások. A megyei Téglagyár Vállal# részére még ebben a negyedévben elkészítenek 12 mozdonyt. A Nógrád megyei Bánya- és Építőipari Vállalat is bejelentette igényét az új mozdonyokra. Asszonyoknak OOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOCKKKXKK3000-00000-OOOÖ Virág-térítő Megint nagyobb lett a megyeszerte elismerten jól gazdálkodó hartai Lenin Tsz hírneve. Több, már eddig is szépen jövedelmező melléküzemág mellett a napokban ismét előre lépett egyet a belterjes gazdálkodás, a tagság magasabb jövedelmének biztosítása útján, — üzembehelyezték a »■téglagyárat«. A téglagyár szót nem azért tettük idézőjelbe, mintha ezzel csökkenteni akarnánk ezen örvendetes eredmény nagyságát, hanem azért, mert jelenleg még — bár nem a saját hibájukból — egészen primitív módon, nagy fizikai munkaigénnyel dolgoznak. Azonban így sem eredménytelenül, hiszen az első 20 000 szénporos égetésű tégla már építésre alkalmas, s 80000 most folyik újabb 60 ezer nyerstéglának a kemencébe történő berakása. Gyors lábon jár a hír, fgy Hartán bizony jóformán egyébről sem beszélnek az egyéniek és a tsz-ta- gok, mint a Lenin Tsz kétségesnek vélt kísérletének sikeréről. Jönnek is már rendelések. Mindenki téglát szeretne igéhyelni, termelőszövetkezetek, egyéniek, földművesszövetkezetek, de magának a Lenin Tsz- nek is szüksége van az építőanyagra. Hiába na, ilyen is van néha. Jóformán még meg se kezdték a téglaégetést és máris »szűk a keresztmetszet«. Fő is Oláh elvtárs, a tsz elnökének a feje, de nehezebb ügyeket is megoldottak ők már. így ez is menni fog. Menni bizony, mert úgy határoztak, hogy szeptemberre már olyan terjedelműre bővítik a kemencét, hogy 120 ezer téglát rakhatnak be égetésre. Az elnök, amint elmondotta, tervük közlésekor mindenhol csak ígérték a segítséget, de úgylátszik, gondolatban nem bíztak a vállalkozás sikerében, kételyeik voltak az eredményeket illetően, s így az ígéretek nem váltak vu- lóra. Persze ettől még nem áll meg az élet, s Oláh elvtárs, miként az egy élelmes gazdához illik, úgy segít magán, illetve a Lenin Tsz-en, ahogy tud. Az a terve, hogy felkeresi a pesti téglagyárakat, ahol a termelési folyamatok korszerűsítése után, biztos akad majd egy-két használható gép, ami, sokat könnyít az ő, ma még igen nehéz munkájukon. És ki kapja az első téglát? Harta község egész lakossága. Az első 40 000 téglából ugyanis földművesszövetkezeti üzletház épül a hartaiaknak. Arról pedig, hogy a termelés zökkenő- mentesen folyjon, a tsz-ek egymást segítve gondoskodnak. Éppen ott jártunkkor érkezett a hír a solti Szikra Tsz-ből, hogy »ha esetleg szénben íennakadástok volna, szívesen rendelkezés- tekro állunk két vagonnal.« , — Sándor — Tudomány és Ushnika Megkezdték a világ legnagyobb hajóinak építését Egy amerikai hajóépítő-társaság bejelentette, hogy a kurei japán hajógyárban rövidesen megkezdik a világ két legnagyobb hajójának építését. A hajók teherbírása eléri a 84 000 tonnát, 270 méter hosszúak és 40 méter szélesek lesznek, csaknem 20 méter mély süllyedés mellett. A fekete üvegek előnye A svéd tudósok hosszú időn keresztül foglalkoztak azzal, milyen hatással van a napfény a tejben lévő vitaminokra. Nagyon pqntos elemzésekkel megállapították, hogy a napfény hatására 1 pere után számos B- és C-vitaínin semmisül meg a tejben. Abban az esetben, ha 6 órán keresztül éri napfény a tejet, vitamintartalmának ,95 százaléka pusztul el. A svéd tudósok éppen ezért azt javasolják, hogy a tejet sötétszínű üvegekben árulják. LIN G Y Már hetekkel ezelőtt nagy izgalommal készültem lengyelországi utazásomra s különösen Varsóra, a Lengyel Népköztársaság fővárosára voltam nagyon kíváncsi. Sokat hallottam már erről a városról lengyel barátaimtól, olvastam róla az újságokban és láttam filmen is. Tudtam, hogy a hitlerista vandálok csaknem a földdel tették egyenlővé az addig is sokat szenvedett lengyel nép fővárosát. Azt akarták, hogy Varsó helyén még temetőföld sem maradjon. A gyilkos terv nem sikerült. Sikerült ugyan szétrombolni, feldúlni a várost, de a lengyel nép akaratát nem tudták megtörni. A hosszú évtizedekig elnyomás alatt élő lengyel nép tudott élni a szabadsággal. Azonnal talpra állt és megkezdődött az újjáépítés. Varsó újjáépítéséről is hallottam sokat, mégis meg kell mondanom, hogy az első benyomások minden várakozást felülmúltak. Varsó sokkal szebb, mintsem gondolni mertem volna. Mielőtt azonban tovább mennék, hadd mondjak talán néhány szót Varsó történetéről: ELORSZÁG! A Visztula két partján elterülő Varsó egyike a legrégibb lengyel városoknak. Keletkezésének idejét pontosan nem tudják, de az első írásos feljegyzések a XIII. század elejéről válók. A folyó balpartján elterülő nagyobbik részt Varsónak, a jobbparti részt pedig Prágának nevezik. A Prága elnevezés onnan ered, hogy itt valamikor egy ilyen nevezetű kis falucska volt. Miután a XVI. században hidat építettek a Visztulán, rohamos fejlődésnek indult, de Varsóval csak a XIX. század elején egyesült. Az ősi Varsóban egyébként többnyire fából építkeztek, de az 1431-i nagy tűzvész óriási pusztítást végzett s ettől kezdve a törvény szerint csak kőből lehetett építkezni. Varsó 1596-tól lett Lengyelország fővárosa, amikor III. Zsig- mond Krakkóból, az addigi fővárosból elköltözött Varsóba, miután már az összes állami hivatalok is átköltöztek. 1564-ben még csak tizenháromezer volt a város lakóinak száma, 1784-ben pedig már 96 000-en éltek Varsó falai között. Varsó ebben az LEVÉL időben már egyike volt Európa legszebb városainak. Állandóan épült, szépült a város, de számtalanszor szenvedett hatalmas károkat. 1939-ben már 1 200 000 lakosa volt Varsónak. Jött azonban a háború és ebben a háborúban sokkal többet szenvedett a lengyel nép, sokkal nagyobb károk érték Varsót. A második világháborúban közel tíz millió lengyel vesztette életét. Csak a varsói felkelésnek, mely 1944 augusztus 1-én kezdődött, 250 000 áldozata Volt. A város 1945. január 17-én felszabadult. A kilencven százalékig romokban heverő /Varsó fölött még az elmúlt harcok füstje szállt, csaknem teljesen kihalt volt a város. A hatalmas csatatéren még mindenütt hullák hevertek, de a sűrű füstfelhőn át- szürödött már a fény s egyre inkább federüll a szabadság hajnala. Lassan az emberek is megindultak vissza Varsóba és a ''-'■‘Okon újra gyökeret vert az élet. Hatalmas erővel kezdődött meg az újjáépítés, de erről majd a következő levelemben szólók. Gvóni Lajos Annál finomabb lesz a terítő, minél vékonyabb borgolócérnából készítjük. 1. sor: karika 16 láncszemből, 20- szoros kispálcával behorgolva, 2. sor: minden szemben egy kétráhajtásos pálca. Lehorgolásnál kétszer engedjük le a szemeket. Két pálcát egybefogva horgolunk, s utánuk Öt le- lévegőszemét. Ebben a sorban 10 pálca-párunk lesz, közöttük öt le- vegőszemmejL, 3. sor: minden öt levegösZemre 7 kétráhajtásos pálca (a kétráhajtást egyszerre vesszük le, majd lehorgoljuk a szemet). A 7 pálca után egy levegőszem, 4. sor: minden pálca fölé pálca, a hetedik Után két levegőszem, 5. sor: pálca fölé pálca, minden hetedik után három levegőszem, 6. sor: pálca fölé pálca, minden hetedik után öt levegőszem, 7 sor: minden pálcába pálca, a hetedik után három levegőszem, hosszöpálcával leöltünk az «lőtte lévő sor láncszembe, 2 láncszem, leöltünk ugyanabba a szembe. — három levegőszem után újra hét pálca következik, 9. «or: az előző sor első és hetedik pálcája fölé nem horgolunk pálcát, így 5 pálcánk lesz egy csoportba, utána három levegő- szem, hösszúpáícaval leöltünk az első sor hosszú pálcájába, két levegőszem, hosszüpák'ás icöilés középre, két levegöszem, hosszúpálcás lc- oltés ugyanoda, l;ét levegőszém, hossztipálca az elázó sor hösszüpál- cájáöa. Három levegőszém után e második csoport öt pálcája következik. 9. sor: az első és az ötödik pálca fölé nem horgolunk pálcát. Eb ben a sorban már csak három pálcánk lesz, utána három levegőszem, hosszúpálcás leöltés az előző sor pálcájába, két levegőszem, pálca, két levegöszem. pálca középre, három levegöszem, pálca ugyanoda és az ivet visszahorgoljuk ugyanígy- ~ Három levegöszem után következik a második csoport pálcája. 10. sor: a három pálcát egy kis pálcával összefogjuk, utána 13 ievegőszemet horgolunk, kispálcáva) a középső levegőszembe öltünk, ismét i:l levegöszem után egybefogjuk a következő három pálcát egy kis pálcával, 11. sor: kjspálcával szorosan behorgoljuk az előző levegősre- mekből álló sort és öt plkót Horgolunk minden ív tetejére. A pikó: a hét kispálca után négy levegőszemet horgolunk és visszaöltünk a hetedik klspálcába. Három kispálca választ el egy-egy pikőt. Az ötödik ptko után ismét hét kispálca következik. Védekezzünk a lakásban élősködő rovarok ellen A legyet, a vérhas és tífusz terjesztőjét irtani kell, mindenáron. Hogyan? A sokfajta'légy- írtón kívül odahaza is készíthetünk légypapírt. 50 deka gyantát 20 deka repceolajban lassan főzve feloldunk, azután meg 2 deka disznózsírt adunk hozzá. Jól elkeverjük és papírcsíkokra kenjük. Minél nagyobb a tisztaság, annál kevesebb a légy, ezért ne hagyjunk a lakásban szana- széjjel ételmafadékot, mosatlan edényt. Ajánlatos az éléskamra és a konyha ablakára szúnyoghálót szerelni, ez kívülre rekeszti a legyeket is. A hangyák leginkább az éléskamrába, az édességekre gyűl- hek, de a húst is szeretik. Figyeljük meg, hogy merről jönnek be és öntsünk a helyére forró szódásvizet. A falrepedéseket gipsszel öntsük be, előzőleg öntsünk a repedésekbe petróleumot, vagy terpentint. A moly főleg a gyapjúruhát és a prémet teszi tönkre. Szellőztetéssel, porolással sikeresen pusztíthatjuk. Ha kirakjuk a ruhákat a szekrényekből, a fát forró ecettel gyorsan mossuk le, A ruhákat csomagoljuk újságpapírba, rakjuk vászonhüzatok- ba és jól kössük be, mert a moly a vásznat nem rágja meg. A naftalin, kámfor, dohány szagára a molyok elmenekülnek. A svábbogár szellőzetlen, meleg, rosszultakarított konyhában él. Megdézsmálja az ételeket és undorítóvá teszí. Ne hagyjunk kint ételmaradékot, vagy vizes rongyot. A réseket, lyukakat tömjük be gípsszeL Éjszakára zárjuk be az ajtót és hintsünk a földre az ajtó és ablakok közelében bórax-szal kevert eukorport. Jó módszer a földre állított lapostányér, melybe cukros sört öntünk. A sörszag odacsalja a rovarokat és belehullanak. Az NDK-ban tervezték ' A frankfurti középiskolás lányok tervezték ezt a négy fiatalos ruhát. Valamennyi a nálunk Is divatos gömbölyű nyakkal. testhez simuló derékkal és bő szoknyával készült. Karton» ból, selyemből varrvá nemcsak a német, de a magyar lányok* nak is sok örömet szerezhetnek}