Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-02 / 181. szám

Munkában az országgyűlés R Központi Vezetőség határozata után (Folytatás a 3, oldalról.) Népi demokratikus rend­szerünk fokozódó megszilárdítá­sa, a dolgozók fejlődő öntudata, a nép állama iránti erősödő hű­ség és odaadás tette lehetővé — folytatta, — hogy a kisebb je­lentőségű cselekményeket ne minősítsük bűncselekményekké. Ez a törvényjavaslat elősegíti a város és a falu belső rendjé­nek erősödését és szilárdítását, gyorsabbá teszi az ügyek elbírá­lását és Igazságosabbá a bírsá­gok kiszabását. A szabálysér­tési bizottságoknak módjukban áll a cselekmény elkövetése Után, illetőleg a feljelentés után, a legrövidebb időn belül osz- szeülnj és felelősségre vonni az illetőt. Ezután Győré József ország­gyűlési képviselő szólalt fel Javasolta, hogy módosítani kell az előterjesztésnek azt a részét, amely szerint a bizottsá­goknak rendszeres jelentéseket, vagy átfogó tájékoztatót kellene küldeniük munkájukról az ügyészségeknek. A törvényjavaslatot elfogadta. Mivel a törvényjavaslathoz más nem jelentkezett hozzászó­lásra, az elnök a vitát bezárta és bejelentette, hogy Apró An­tal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese kíván szólni. A törvényjavaslathoz hozzá­szóló képviselőtársaim egyetér­tettek a javaslattal, azt helye­selték, elfogadásra javasolták — mondotta, majd így folytatta: — Két módosítás érkezett. Az egyik a törvénytervezet hatodik paragrafusára vonatkozik, amely úgy szól, hogy a községi, a já­rási és járási jogú városi szabálysértési bizottságok hatá­rozata elleni jogorvoslatot az a végrehajtó bizottság bírálja el, amelynél a szabálysértési bi­zottság működik. A fővárosi, va­lűz Szabadszálláson Szabadszálláson, a Búzakalász Termelőszövetkezetben tegnap, 7 óra 30 perckor a kazla?,ó gép indításakor berobbant a benzin­tartály és a tűz átterjedt a ta­karmányra, 19 394 forint a kár, A tűzoltásnál közreműködött a dunavecsei tűzoltóság, a szabad­szállási önkéntes tűzoltóság, a Bösztöri Állami Gazdaság tár­sadalmi tűzoltósága és a sza­badszállási honvédség 109 fővel. A tűzeset gondatlanság követ­keztében történt. Községünk dolgozó parasztsága együttesen küzd a célkitűzések megvalósításáért lamint a megyei jogú városi ke­rületi szabálysértési bizottság határozata elleni jogorvoslatot a fővárosi, illetőleg a megyei jo­gú városi tanács végrehajtó bi­zottságnál szervezett szabálysér­tési bizottság bírálja el. E má­sodfokú szabálysértési bizottsá­gokra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Én egyetértek Ná- nási képviselőtársunknak; ezzel a módosításával, elfogadom és a tisztelt országgyűlést is kérem, hogy fogadja el. —- Módosító javaslat hang­zott cl Győré képviselő társunk részéről, aki azt javasolja, tér­jünk, el attól a fogalmazástól, hogy rendszeres jelentéseket, vagy átfogó tájékoztatót adja­nak az ügyészségeknek a bi­zottságok munkájukról. Én egyetértek az indokolásával, amikor a bürokrácia csök­kentésére hivatkozott. Alkalom­szerűen kell jelentést vagy tá­jékoztatót adni, szóbelileg, az ügyészek ezt össze tudják gyűj­teni, tényleg ne foglalkozzanak ezek a bizottságuk rögtön jelen­tések tömegével, hiszen a fel­sőbb szervek valószínűleg szo­kásból kérték állandóan ezt. Javaslom, hogy a törvényterve­zetből ezt a kötelező jelentés­tételt húzzuk ki. Apró Antal felszólalása után az országgyűlés a szabálysértési bizottságokról szóló törvény- javaslatot a beterjesztett módo­sításokkal elfogadta. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Napirendjén szerepel az országgyűlés elnökének be­számolója, és az országgyűlés ügyrendjének tárgyalása. A bajai járásban 832 lakóház rongálódott meg, illetve dőlt össze a tavaszi árvíz idejében, 16 termelőszövetkezetet pedig több mint 7 millió forintos kár érte. Az egész ország népe meg­mozdult és pénz, termény segít­séget nyújtottak, valamint mun- kafelajánlásokat tett. A bontási munkáknál megyénk dolgozói is kivették részüket. Az újjáépítés megkezdése óta különféle bri­gádok jelentek meg az árvízsúj- lotla területeken. Segítségüknek van is eredménye. A helyreállítási operatív bi­zottság most arra kéri az üze­mek, vállalatok, hivatalok dol­gozóit, ha módjukban van, vál­laljanak segédmunkát az építke­Községünk dolgozó parasztsá­ga tettekkel bizonyítja, hogy magáévá tette pártunk és kor­mányunk célkitűzéseit. Most a Központi Vezetőség határozata után, amelyet mindenki osztat­lan örömmel fogadott, még na­gyobb lendülettel halad a mun­ka. Az idén már több mint 2000 katasztrális hold szántón végez­tek istállótrágyázást a termelő- szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok. Termelőink a kedvezőtlen tavaszi és nyár- eleji időjárás ellenére időben és jól végezték munkájukat. Az aratást szinte pár nap alatt vé­geztük el, minden késlekedés nélkül. Több mint 500 hold rná- sodvetésünk van. A munka üte­me jelenleg is kielégítő. A ga- bonabehordást több mint 70 százalékban elvégeztük, a csép- lés 9 cséplőgéppel teljes ütem­ben folyik. A dolgozó parasztok szorgal­mas munkáját elősegítette a ter­melési bizottság és az idén ta­vasszal végzett ezüstkalászos gazdák. Ezek együttesen töre­kednek arra, összefogva paraszt- társaikkal, hogy növeljék a ter­méseredményeket, mert ez nem­csak az ország érdeke, hanem Saját érdekük is. Ilyen kiválóan gazdálkodó dolgozó parasztok idősebb Herczegh József, Pong­rác/. János, Geri Ferenc, ök ki­váló növénytermesztők. Filus János, Beke János, Kapás And­rás a szőlő- és gyümölcsteiimesz­zéseknek meggyorsítására. Épí­tőanyag megfelelő mennyiségben van, de ennek helyszínre való szállítása és beépítése ütközik nagy nehézségbe, munkaerőhi­ány miatt. A lakóépületek hely­reállítása körülbelül 50 száza­lékban elkészült, a termelőszö­vetkezetekben pedig 13 helyen folyik nagyarányú építkezés. A jelenlegi feltételek mellett na­ponta csak 3 százalékos előre­haladás érhető el. Éz azt jelenti, hogy 20 hétre lenne szükség a teljes befejezésig. Ez bizony nyugtalanító. Ezért arra kérik a megyei DISZ bizottságot és a tömegszer­vezeteket, vállalatokat, üzeme­ket, hogy szervezzék meg a dol­tésben végeznek jó munkát. A termelési bizottság tagjai részt vesznek a cséplés ellenőrzésé­ben is. Erre különösen a csép­lés megindulásánál volt nagy szükség. Annak ellenére, hogy ellenőrző munkájuknál egyesek ferdén néztek rájuk, mégis ered­ményesen dolgoztak, mert va­lamennyi cséplőgép kifogástalan munkát végez. A tanácstagok körzeteikben rendszeresen foglalkoznak vá­lasztóikkal, tájékoztatják őket az időszerű feladatokról, rende­letekről, mozgósítanak a? ál­lampolgári kötelezettségek tel­jesítésére. A tanácstagi becsü- letkönyvek egymásután telnek meg. Elsőnek Berkes Mihályné és Kákonyi Jozsefné tanácsta­gok könyve telt meg vállalások­kal, Rózsa András végrehajtó bizottsági tag, egyénileg dolgo­zó paraszt állandóan arról tár­gyal paraszttársaival, miképp le­hetne szakszerűbbé, könnyebbé tenni a szőlők és a gyümölcsö­sök ápolását. Társaival együtt mindenkor készségesen áll más termelők rendelkezésére. Rúzsa András vállalta, hogy jövőre két termelőt fog állandóan patro­nálni, Bízunk benne, hogy kez­deményezése követésre talál. A Központi Vezetőség határo­zata foglalkozik az alacsonyabb fokú társulásokkal és felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben ezekkel jobhan kell foglalkozni. Ez ránk is vonatkozik. Közsé­günkben jelenleg két szőlőter­gozók között a társadalmi mun­kával történő segítséget. A já­rási tanács szakszervezete, a szellemi dolgozókból 20—25 tagú csoportot szervezett, akik sza­badságuk idejéből 5 napol tölte­nek az építkezésnél. Az első cso­port a héten kezdi meg a mun­kát. A járási tanács dolgozói már korábban is három esetben részt vettek a termelőszövetkeze­tekben a bontásnál. A helyreállítási munkák meg­gyorsítására megkérünk minden dolgozót, aki csak teheti, vállal­jon társadalmi munkát. Nem sze­retnénk megérni, hogy a rossz időben is sátrakban lakjanak a gyerekek és a felnőttek. meló szakcsoport működik. Á szakcsoportokban lévő gazdák számát szeretnénk az idén több­szörösére növelni. Tovább törekszünk az állam- polgári fegyelem megszilárdítá­sára. Már értünk el eredménye­ket. A gabonabeadási kötelezett­ségüket dolgozó parasztjaink tavaly jól teljesítették, ezért el­sők közé kerültünk a gabona­beadási versenyben. Ebben az évben is ezt a célt tűztük ma­gunk elé és elhatároztuk, hogy a cséplést és a begyűjtést a* idén szintén elsők közölt fejez­zük be a járásban. Úgy érez­zük, hogy ebhez a feltételek megvannak, Fontos feladatunk az állat és az általi termékek begyűjtése is. A tavalyihoz vi­szonyítva egyes cikkekben itt is jobbak az eredmények. A ser­tésbeadási tervet tavaly az évi tervhez viszonyítva 63.2 száza­lékban teljesítettük, míg az idén az év azonos időszakéban me százalékra. A tojásbeadási ter­vet 05 százalékra teljesítettük tavaly, az idén pedig már 9S százalékra. Hasonló javulás var a tejbeadásban is. A községben majdnem. 4t!C termelő tett mát' eddig verseny- vállalast es alig van már olyan közöttük, aki az adott szót nem teljesítette. Gabonabeadási ter­vünket már majdnem 30 szá­zalékig teljesítettük. A Vö­rös Zászló Termelőszövetkezet nemcsak a növénytermesztésben van az elsők között, hanem s gabonabegyűjtésben is. Kötele­zettségét a községben elsőnek teljesítette, már az értékesítési szerződésre szánt gabonarr.eny- nyiséget is beszállította. Vál­lalták a termelőszövetkezet tag­jai azt is, hogy szeptember hó 10-ig teljesítik egész évi tej­beadásukat és eddig az időpon­tig időarányos sertésbeadási ter­vüket is túlteljesítik. Árvái István VB-ehal; Kecel ieoooqooo­Magyarország csatlakozott az Egyesült Nemzetek kiváltsá­gairól és mentességeiről szóló egyezményhez. A csatlakozásra vonatkozó okiratot a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett működő képviselete július 30-án az ENSZ titkárságán átadta. ... .............. ——■ . ■" S egítséget a* árvízkárok helyreállításához JCét tó jíhhúL i'ántútta, MEG EGY POHÁR BOR Nagy port kavart az autó kereke az országúton- Két kis sovány tehén lassan slattyogott, kocsisuk nyugodtan csapott közéjük akácgally osto­rával, hallván az éles dudaszót, — Várjék mán, no! — szólt ada, köpve egyet a portól. — Byerünk Boris! Félre! Neee! Az autó lefordult egy dűlő­re. Nagyot zöltyent és megállt. A portáról egy nagyfülű bozont rohant elő csaholva, csaknem leszedte a sofőr nadrágját. — Tutyi! Hé! Az anyád iste­nit! — bentről hangzott a pa­rancs, s a dühös állat, mintha csak pyárdéiiutáni álmából éb­redt volna, farkát rázogatva fu­rább ódalgott. A gazda ránkné­zett, aztán az égre, mintha ott érdekesebbet látott volna, de nem szólt hozzánk. Várta, hogy­ha beszédet kell kezdeni, azt csakis mi tehetjük. —- Erő, egészség, Matkovics bátyám — köszönök rá moso­lyogva. Az öreg rámnéz, mintha a szememből akarná kiolvasni, honnan ismerem, de kicsi a vi­lág, gondolja, nem tudni, ki hon­nan ösmeri egymást. — Az még van egy kévés, in­kább a pénzből lenne ennyi! De kerüljenek beljebb is. — Kinyit­ja a kiskaput, tágasra, hadd lás­suk, most Itt minden a vendégé. Kis tornácra vezet. Az asszony a nyári tűzhelyen foglalatos­kodik, rozsét tör, azzal tüzel. A fiuk iá előjön a könyv mögül a szobából. Most érettségizett, ősszel egyetemre megy Pestre, orvosira. Széket hoznak, le­ülünk. Matkovics cigarettát so­dor, — Hogy telik az idő? — kér­dezem, nem tudván, mivel kez­deni a beszélgetést. — Elmegy az, nem kell fél­teni. Most is az esőtől vagyok itt. Mindig zuhog. Éz a vidék meg cudar ám. Esik, egy fer­tályra meg fúj a homok. Nehéz itt a szőlő. Ez már a téma, marad­hatunk. — Mennyi szőlleje van? — Van egy kévés. Három hold meg nyolcszáz négyszögöl. Két tagban. Fele itt a ház mö­gött, a másik meg a Gazdaság kézepjn. Az is a baj. Tavaly mondták, hogy beviszik a tagba, hát nem mertem trágyázni, pe­dig jócskán ráfért vóna. Erre megfeledkeztek róla, a tavaszon hát kénytelen vótam nyitni. Azt ugyan megengedték, hogy a gazdaság fődjin vigyem keresz­tül a trágyát, de már a tavaszi fele akkorát sem ér. Félek az őszre.. ; — Pe az itthoni föld csak te­rem? — kérdezem, mikor hosszú szünet állóit bej — No, ez oszt behozza, de van is vele dolog. Három hétig még vasárnap gém vettem le a per- metgépet a váltamról, mert any- nyi volt az eső, a perenis^- pedig nem nyugodott. Sokszor még nem is pitymgUett. mikor már kinn voltam a sorban és néztem a kötést. Kivisz a szőlőbe, a sorba, ahogy ö mondja, a munkáját mutatja hosszas kedvteléssel. Valósággal simogatja a leveleket a szemé­vel. Szépek a tőkék az igaz! Ritkán látni ilyent a kecskéi ha­tárban, pedig ott vannak ám szőlőmíyesek szépszerivel. A sze­meli dúsan szorulnak egybe. Ezerjó ez eddig a gazdának, s ha megérik, ezerszer jó a fröcs- csösöknek is. — A tavalyi számadás? Az milyen vqlt? — Tette valahogy. De jöjjek be, vacsora mellett, bor mellett jobban esik a beszéd. Itt legalább is így tartják. Az asszony — pedig nem be­széltek össze — már meg is terí­tett. Tányér kerül az asztalra, kés, meg villa. A nyári tűzhe­lyen fellobog a láng, főzéshez jól értő asszonyi kéz töri fel ügyesen a tojásokat, füstöl a zsírban a hagyma, a kolbász, sjs- terg a serpenyő. A gazda fias­kót hoz elő a konyhából, tölt a pohárba. — Hadd legyen útja annak is — mutat az asztalra került edényre. Benne dagad, sárgálik a négy adag rántotta. Nekem kell először hozzálátni, vendég vagyok, Újra tölt. Az első pohárnál nem kérdezte a véleményem, olyankor nem illik. A zsíros utsp — hisz azon van a bor ha­zája, — már kérdőn tekint rám. — No ez bor! — kell megadni a jussát, aztán töltök még. Sa­ját bornál lehet ezt felszólítás nélkül is, m CSűk elismerés, nem szemtelenség. —- A számadás■— kezdi ő maga, — az volt valahogy. A szőlőn kívül van még másfél szántó is, tartaléktőid. Ötödik éve fogom. Eiőszöribe hozott az, de most valahogy alábbhagyott. Pedig gondozgatom valamelyest. De a szőlő, a szőlő az igazi. A szántóból csak a beadás jön már ki, a haszon a tövön van. Láthatta kint, van alma, nyári, meg téli, meggy, szilva és egy­két őszi. Azok sokat hoznak a konyhára. Tavaly téli alma volt 20 mázsa, idén lesz negyven is. Borból is lesz holdanként itt 20 —30 hektó. Meg még egyebek. Ezekből bejön úgy 25 000 forint. — És mire költenek? — Azt mindig talál az ember. Három fiunk van. Egy kohó- mérnök, Sztálinvárosban van az új kohónál, a másik katonatiszt, a legfiatalabb meg most megy egyetemre. Vitték ezek a pénzt a háztól, míg tanultak... Meg bútort vettem az ősszel, villanyt hoztam a lakásba. Most őszön meg nagyobbítok. Ezt a torná­cot, la, kijjebb viszem, meg még talán lesz egyéb is. Disznó, ap­rójószág, be is kell szerezni a gálicot majd. Hisz van itt kétség. — Téesz az nincs ugye? — Nincs itt csak a gazdasági Kéne a téesz, lenne belépő, de még nem lehet, Jövőre, vagy inkább két év múlva. —- Miért olyan későn? — Ejh, nehéz ez itt. Tudja, egy évig én voltam párt titkár, benn a faluban. De aztán rám- íogtyk dogokat, lemondtam. Ki­vizsgálták, kivizsgálták, hívtak is vissza, de nem mentem. Azóta is kértek: jó vóna csoportot csi­nálni. El ón nem vállaltam, de idehaza azért beszéltem az em­berekkel. Azt mondják, amit még lehet, kihoznak a földből, kicsit felruházzák a családot, s csal- utána... — De a fs? jövedelmez úgy mint az egyéni — vetem ellen. — Tudja, meg az is lehet, bdgy jó se lenne. Itt van a gazdaság, azt kéne inkább nö­velni. Nehéz a csoport. ; ; Nehéz a csoport;:! Jól mond­ja Matkovics bátyánk. Nehéz megcsinálni. Pedig ezek az itteni gazdák becsületes, dolgos embe­rek. Nem hagynák prédára a közös vagyont. De nehéz. Köt még a föld. Ugyanúgy köt itt ezen a vidéken, mint kétezer éve; És megszakítani nagyon nehéz; De ha már megvan az új, hamar megköt. Kiürül a flaska, búcsúz­ni kell. Tülköl az autó, mordul e motor és az öreg, nyugodtsághoz szokott kutyák felverik a falus éjszaka csendjét. Éjfélre bent le szünk Kecskeméten. Benedek István

Next

/
Thumbnails
Contents