Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-14 / 191. szám
Körössényi János: ORSZÁGRONTÓ GÂRÂ ötszáz évvel ezelőtt dördültek meg Nándorfehérvár alatt utoljára Hunyadi János ágyúi... De hangjukat ötszáz év elmúltán is halljuk, regények lapján zúg a visszhang, halljuk a dübörgést egy színmű csata jelenetébe átolvadva, egy lírai vers intonációjává nemesedve. Hunyadi és a Vajdafiak sorsa egy volt az ország sorsával. A hadvezér halála után az országrontó főurak, a Garák és Cii- liek ármánykodása mihamar elveszítette az ország főkapitányát, a szelíd jellemű, ábrándozó, becsületességében könnyen hívő Lászlót. Itt kezdődik Körössé- nyi regénye: a fogoly Má- \ tyás cellájában. Nagy szükségünk volt erre a regényre, Nemcsak a jubiláns esztendő miatt, hanem azért is, mert nem volt marxista alapon álló, szépirodalmi formájú értékelésünk erről a korról. Egy tehetséges író számára pedig különösen csábító ez a kor: a nemzeti önállósodás, a humanizmus és röneszánsz kora: vezéralakjával, Mátyással. Mátyás történelmünk legrokonszenvesebb egyénisége. Nem véletlen az, hogy halála után Keltái Gáspáron és Zrínyi Miklóson át neve a nemzeti függetlenség szimbóluma lett. Nagy hadvezér, nagy politikus, — és mint ember — a röneszánsz embere is nagy. Ez a röneszánsz ember fogja meg korábbi életrajzi regényének íróját: Harsányi Zsoltot. Harsányi az életélvező, szerelemben nagyétvágyú, korlátlan hatalomra vágyó, mindenképpen autonóm embert ábrázolja és csak ezt ábrázolja,!— s ezzel meghamisítja Mátyá^ profilját. Szükség volt erre a legényre, a kor és szereplők ilyen átértékelésére, hogy az olvasóközönség ne Harsányi Zsoltra legyen utalva, ha meg akar ismerkedni Mátyás korával. A regény László kivégzésével, Mátyás fogságával kezdődik, és uralkodásának első napján zárul le. — Az író — helyesen — csak az igazán drámai lüktetésű eseményeket emeli ki, csak az események fordulópontjait, ezeket viszont szépen motiválja. « A László halálakor borral töl- tekező, nőkkel mulatozó királyi udvar méltó miliő az elpuhult, búja, lelkifurdalásoktól rettegő V. -Lászlónak. Ugyanakkor látjuk, hogy nem a király a tulajdonképpeni bűnös ebben, hanem Gara és a többi udvaronc. A következő felvillanó jelenetsorban a börtönben ülő Szilágyit, Kanizsait, Rozgonyit, Bo- dót látjuk. Mindegyikük alapvető jellemvonásait itt tisztázza az író: az indulatos, szertelen, nagyravágyó — de vitéz Szilágyi; — a csendes, kicsit melankolikus < Rozgonyi. — az örökké tréfás' Bodó és a nagyerejű, tisztánlátó,! mérlegelő Kanizsai szépen egye-1 intett alakok. | A szökés és V. László nyug-' tálán éjjele tulajdonképpeni Arany balladájának tömörségét' oldja fel szélesen epikus mere-' lekben. A Szilágyi elől Prágába! menekülő király magával viszi1 a rabságában férfivá érő Má-| t.yást. Innen kezdve ismét Ma-' gvarországra tér a regény. Aj Hunyadi-ház tárgyalásai foly-i nak szemünk előtt a magát ki-' rálynak áhító Garával. A Hu-i nyadiak hatalmától megijedt,' diplomáciájuk által megveszte-! getett nádorpártiak elhagyják: G arát, aki egyedül maradva] kénytelen meg"kötnl az egyezsé-i get Szilágyi Erzsébettel — ha' megcsküsznek arra, hogy Má-J tyás elveszi Gara Annát, a nádor lányát; j A királyválasztó országgyűlés« befolyására Szilágyi 50 000] fegyveressel Pestre érkezik. Há-< la Vitéz János diplomáciai fára-' dozásának, az urak megveszte-] gethetőségének és nem utolsó« sorban a köznemesség és a nép] erejének, a megriadt országgyű-« lés Mátyást királlyá választja. ] A leggazdagabban árnyalt két« jellem: Szilágyi és Gara. A fék-] felen, nagyravágyó Szilágyi nemi érdektelenül segíti öccse trónra-] léptét. Maga akar kormányozni.; Finoman motivált lelkirajzzal; indokolja is ezt az író, Szilágyi! mindig másodraiigú szerepét ját-.í szőtt csak a nagy Hunyadi János mögött, — hát most itt az idő, hogy ő uralkodjék Mátyás kezeivel, az ő személye lépjen előtérbe. Afféle szerepre vágyik, mint amit Hunyadi János töltött be V. László mellett. Csakhogy Szilágyi nem üti meg Hunyadi tehetségét és az elpuhult bábkirály helyett erőskezű, gondolkodó férfi ül most a trónon: Mátyás. Gara egy Szilágyival a hatalomra törésben. De míg az a tűz, amin Szilágyi akarta megsütni pecsenyéjét, az egész országot hevítette, — az egész országot melegítette, — addig Gara aljas módon, saját önző érdekeit látva csak, Hunyadi László meggyilkolásával, a Hunyadi-család kiirtásával akarta célját elérni. Gara — a megtestesült hitványság. Nem is egyed, nem személy — hanem az oligarchia évszázados bűne, a két lábon járó gonosz. Az a Rossz a magyar nemesi állam történetében, aki nem Garával keletkezeit és halálával nem tűnik el — az a Rossz, aki benne élt a rablóvárába húzódott főúrban, a hazaáruló érsekben, a talpnyaló királyi kamarásban, a hazát pénzen adó-vevő kufár-nemesek- ben. Ezt azzal is érzékelteti az író, hogy Gara nagyapja és apja is épp oly hitvány emberek voltak, mint a nádor. Gara nagyapja éppúgy meggyilkoltatja Kis Károlyt és a Laciinkat, mint az unoka Hunyadi Lászlót. Ebből a családból nem sarjadhat más, csak olyan ember, mint a nádor, olyan nő, mint Gara Anna. Az érzéki Anna csak számításból adja oda magát valakinek — és Mátyáshoz is csak azért menne hozzá, hogy a Garák által annyira óhajtott korona végre egy Gara-ivadék fejére kerüljön. A regény korrajza hű. A kor központi problémáját: a vaskezű nemzeti király alatt egyesítendő ország gondját rajzolja meg. A század fő eszméjét, a humanizmust nemcsak Vitéz János, a nagyműveltségű diplomata és költő testesíti meg, hanem az olaszos műveltségű ifjak egész sora. Komoly erénye a műnek, hogy a népi alakokon keresztül állandóan értesíti az olvasót a nép állásfoglalásáról. Népi tablói (pl. a pesti kútnál) elevenek, színesek, valószerűek. A regény nyelve archaizált, néhol nem érthetünk egyet bizonyos kitételeivel. így nem hat valószerűen az egyszerű parasztok szájából a »türk« elnevezés a közkeletű török helyett, a »ma- gyari« mellékneves forma a »magyar« főnév-melléknév helyett — ami egyébként is ellenzéki nyelvünk szemléletével. Ugyanis nyelvünkben a népnevek kivétel nélkül főneves formájukban töltenek be melléknévi funkciót. A régies alakok használata (trufa,1 csuma, trakta, stb.) kétségtelenül aláhúzzák a regény kprhüségét, hangulati értékük van. Viszont eltekintettünk volna azoktól a szavaktól, melyeknek képzése ma már elhomályosult. (»Mimes« — képmutató, a mimelni igéből.) Tetszettek azonban, és jogosan érezzük az ilyen összetett szavakat: mint: éjjelbátor — a haramia helyett, tíz- nagy (a hadnagy analógiájára) a tizedes helyett, stb. Az alakokat nem tudja mindenütt egyénien beszéltetni. Így pl. nincs nyelvi különbség Janus Pannonius Balatonról szóló elmélkedése és Varró Matyi jobbágygyerek Erdély or szagról való gondolatai közt, holott nyilvánvalóan nem gondolkozhat egy- szinten a világot látott tudós és a parasztgyerek — még nagyjából azonos téma esetén sem. A mű értékelését még nem lehet lezárni, tekintve, hogy ez a kötet a Mátyás Király Országa című trilógia első darabja. Egy szép terv sokat ígérő intonációja ez a regény. Várjuk a folytatását! Ifj. Bölcs István Cemenílapos járda épül Hercegssántón Régi óhaj megy teljesedésbe. A községfejlesztési alap lehetővé tette, hogy a régen tervbe vett Kossuth utcát, mintegy 1300 méteren cementlapokkal kikövezzék. A járdaépítés mellett sor kerül az átvezető hidak, utak, a kultúrház javítására is. Szépül a község. A tanácsháza tatarozása is megkezdődött, 19 000 forint költséggel. A munka során külön szobához jutottak az elnökhelyettes, a tanács- titkár, akik eddig a többi dolgozókkal összezsúfolva voltak kénytelenek dolgozni. A sportpálya továbbfejlesztéséről sem feledkeztek meg. A továbbfejlesztésre 4000 forintot irányoztak elő. B. M. levelező (íüinejpi aásáft leiz (Bafátt A kétnapos nagy vásárra — augusztus 19—20-ra — készül a város és a járás. Az állami gazdaságok, tsz-ek, egyénileg dolgozó parasztok, gépállomások, cél- és tangazdaságok a legjobb és legszebb tenyészállataikat, mezőgazdasági gépeiket hozzák a kíváncsiskodók elé. Akik a mezőgazdasági növénytermelés eredményeire és az élenjáró mezőgazdasági módszerekre kíváncsiak, azoknak is módjuk nyílik ezt megtekinteni. Találkát adnak ezen a napon egymásnak a munkások és a parasztok. A munkások jelenlétén kívül megtalálhatjuk azokat az áruféleségeket, amelyeket az ipar készített a falu lakosságának* Az állami és földművesszövetkezeti kereskedelem igen bő áruvá « lasztékkal képviselteti magát ezen a kétnapos vásáron. A nagy nézelődés közben az ember megéhezik, megszomjazik* A Garai Állami Gazdaság, a Bajai Állami Gazdaság, a Bácsbo- kodi Földművesszövetkezet lacikonyháján, a Bajai Halászati Tsz, a Nagybaracskai Halászati Tsz és a Dávodi Földművesszövetkezet pavilonjában mindenki megtalálhatja kedvenc ételét. A kiadós, finom falatok után a Nemesnádudvari—Vaskúti Állami Gazdaság, a nemesnádudvari Kossuth Tsz és a Bajai Tangazdaság finom, ízletes borait kínálják fogyasztásra. Az evés-ivás után a járás legjobb magyar és nemzetiségi kul- túrcsoportjainak színpompás kultúrbemutatója, majd lovasverseny, vízilabdaniérkőzés, úszóverseny, motoresónakverseny, labdarúgó mérkőzések, teniszverseny, birkózás, este pedig lampionos felvonulás kishajókkal és csónakokkal a Kamarás—Dunán teszi felejthetetlenné az ünnepi vásárt. Az ünnepi vásárra 100 kilométeres körzetből a vasút 50 százalékos kedvezményt biztosít. Akik autóbusszal kívánnak bejönni»! azok 25 százalékos menetdíjkedvezményt kapnak, Nyár a bajai Művészfelepen «— Zsúfolt házunk van! — fogad mosolyogva a bajai Művész- telep árkádos feljárata alatt Kun István festőművész, a Művésztelep vezetője. Este van, a paletták, ecsetek már nyugovóra tértek, a műtermekben, szobákban készülő és befejezett vásznak örökítik a város és a Dunarész egy-egy megkapó és művészt ihlető részletét. Mi vonzotta immár negyedszer a város falai közé Vidéki Brigitta festőművésznőt? A hangulatos kis zeg-zugos utcák macskakövei, apró házai, melyek köré az esti alkonyat aranyszálakat sző. Attól fél, hogy egyszer nem találom majd meg a Lámpa utcát és benne azt a kékre festett kis házat. Évekkel ezelőtt már egyszer megörökítette és most az Építésügyi Minisztériumot díszíti. Új vásznán a Petőfi sziget fehér fövenye vakít labdázó, gondtalanul nevető, vidám leánysereggel. A nagy magyar mester, Rud- nay Gyula tanítványai is eljöttek a Művésztelepre, hogy továbbra is a nagy magyar festő nyomdokain haladhassanak. A festőművész házaspár, Czene Béla és Hibády Erzsébet vásznai elárulják a romantikus szépségek utáni kutató munkájukat* Czene Béla főleg a Duna egyes részeit örökíti meg, felesége pedig a színpompás, gazdag népvt-i seiet vászonra vetítője. Szerem! e, Hercegszántó népviseleteinek megörökítésére számos vásznat készít. Konok Tamás egy most ké-« szült vászna a Csónakázó Egy-« létről, a sokszáz vízben himbá- lódzó csónakkal, a fejlett vízi- életet örökítette meg. A Népművelésügyi Minisztériumban két képe pedig a Dombos utcát a Bútorgyárral és a Kamarás-Du- na város felőli képét örökíti meg. A Művésztelep lakói az egész napot serény munkával töltik, hogy ecsetjük nyomán megelevenedjen egy kép, egy város- részlet, a Duna egy festői részlete. Élesdi István — először érkezett a falak közé —, de máris kijelenti, aki egyszer járt a và- rols falai között, az visszavágyik, majd a vízpartra, a susogó erdők árnya alá, az erdei utak lan- kás bozótjai közé. Képeiből legutóbb önálló kiállítást rendezett a fővárosban és itt készülő vásznai újabb kiállításának értékei lesznek. I Régi igazság: még senkiből nem lett saját városának prófétája. A Muvésztelep lakói gazdag élményeikkel, vásznaik sorságával viszik szerte az országba Baja szépségét, hirdetve ennek a városnak gazdag természeti kincseit. Szolnok, Sátoraljaújhely művésztelepei mellett Baja az Alföld egyik olyan városa, mely a művészszemnelv újat és mindig maradandót tud- nyújtani. Talán Nagybánya egykori művészélete tud vele versenyre kelni, a maga vadregé- nyességével, a gazdag táj, a panoráma lebilincselő varázsával* ; A bajai Művésztelep lakói között ezúttal szobrászok is vannak. Csillag István és Szomor László. Csillag István itt készíti Liszt, Stróbl Alajos és Beethoven plakettjeit és itt határozta el, hogy a város nagy szülöttének, Teles Edének plakettjét is lelkészíti. 1 Gazdag és termékeny élet folyik a Művésztelepen. Színdús festmények, művészi alkotások viszik majd szerte az országba a város romantikáját, tájainak szépségét, hogy beszédes hírnökei legyenek Baja történelmi múltjának, fejlődő és egyre terebélyesedő új életének. B. L. ! A hercegszántói DISZ- szervezet augusztus 20. ünnepségeire meghívta Pécs-Bányatelep DISZ- fiataljait. A meghívásra a bányatelep fiataljai ugyancsak meghívással válaszoltak. Látogassatok el Ti is hozzánk, szólt, az üzenet. A hercegszántói fiatalok 32 tagú csoportja augusztus első vasárnapján tett. eleget a meghívásnak. Egyhangú zakatolással vitt bennünket a vonat. Ha tudta volna, milyen türelmetlenek vagyunk, bizton szárnyakat öltött volna. Az úton az alföldi szem elé érdekes, változatos vidék tárult. Komor, fenséges erdő borította hegyhátak, mely felé a síkság nyújtogatta hosszait elnyúló testét. Mindnyájan ott tolongtunk az ablakok előtt, hogy a felénk táruló látványból semmit ne mulasszunk. Mint varázsütésre, tárult elénk egyszerre Pécs, a 2000 éves ősi város, az őt koszorúzó és felette őrködő Mecsek erdőborítotla csúcsaival. A bányászfiatalok ott vártak ránk, hogy pillanatok múlva acélos kézszorításaink szimbolizálja a két testvéri osztály megbonthatatlan barátságát. Autóbuszon indultunk bányatelepi szálláshelyünkre. Botai, DISZ-titkár elvtárs magyarázta a vidék nevezetességeit. Amerre utunk vezetett, mindenütt hatalmas építkezéseket láttunk. Festői szépségű, fákkal szegélyezett kert- helyiség előtt álltunk meg, ahol a bányászfiatalok hűsítő itallal kínáltak bennünket. Összecsendültek a poharak, összevillantak u tekintetek, szabad életünk örömére ürítettük poharainkat. A Széchenyí-akna legényszállásán nyertünk elhelyezést. Az épülettől jobbra méltóságteljesen és komoran, mint egy hatalmas mutatóujj mered a magasba. az aknatorony. Alattunk »vágat« van, éppen a délutáni »Schicht« folyik. Ragyogó tisztaságú szobák, gyönyörű kilátás, amerre a szem tekint. Megérkezésünk után követő napon reggeli szél nyargalászott a hegygerincen és a völgyben és mint játékos gyerek, borzolta a fák leveleit. Nyolc órakor gyülekeztünk a pártházban. Rudnai főbányarnester elvtárs ismertette a bányászok munkáját, kalauzolásával megtekintettük az aknatornyot, a gépház gépeit és egyéb látnivalókat. Bálái elvtárs a találkozás jelentőségét méltatta. A her- icegszántói fiatalok nevében jómagam ismételtem meg a bányászfiatalok meghívását. Másnap Pécs történelmi levegőjű városfalaival ismerkedtünk. Jártunk a tettyei várrom omladozó falainál, jártunk a Széchenyi téri török mecsetben, megtekintettük a helyet, ahol Hunyadi János lovasszobra fog szembe nézni a mecsettel. Megcsodáltuk a négytornyú székes- egyházat, elsétáltunk a Misina tetőn épült Kiss József kilátó megtekintésére. A hegy lábainál hever egész dél Dunántúl és tekintetünk a szomszédos baráti Jugoszláviába is elkalandozhatott. A városban nyert tapasztalatainkról is számot szeretnénk adni. A hangulatos »Aíac/có«söröző, a Nádor-étterem, az Oázis eszpresz- szó alkalmazottai mindenütt végtelen udvariassággal állnak a vendégek rendelkezésére. Feltűnő volt az utcák tisztasága, az emberek jólöltözöttsé- ge, magabiztos fellépésük, De nem szabad ar ról sem megfeledkez nünk, mennyi a szép nő a városban. Zsúfoltak az üzletek kirakatai. Az életszín vonal emelkedését hirdeti a sok sima és hegyi úton közlekedő motorkerékpár. Sajnos egy délután kevés ahhoz, hogy az ember azt a szép várost teljes egészében meg ismerhesse. De elég ahhoz, hogy szerelmese legyen. Végülis eljött a búcsúzás, az elválás pillanata. Fájó szívvel, sok-sok emlékkel búcsúztunk új barátainktól, Pécstől, a történelmi várostól. Indult a vonat és mi újból az ablak előtt álltunk, és búcsút intve nekik, a vonat zakatolását is túlharsogva kiáltottuk: — A viszontlátásra augusztus 20-án Hercegszántón! Halán Miklós ÓRÁJÁT olcsón, gyorsan, garanciával megjavítja a Bajai Fémipari Vállalat órajavító részlege, Baja, Tóth Kálmán tér. 920 ■Sf! A hercegszántói DISZ-fiatalok Pécs-Bányatelepen
