Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-12 / 190. szám
VUAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJÉTEK t NÉPÚJSÁG m 0 HZ MBP BflCS-KISKÜH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAMACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM Ara SO fillér 1956. AUG. 12. VASÁRNAP Ä VL vasutasnap Az ország, a megye dolgozó népe ma együtt ünnepel a nemzet közkatonáival, a vasutasokkal. Ez a nap a vasutasság életében mindig fordulópontot jelent. Az ünnepi hangulat jegyében visszapillantanak az elvégzett munkára, s ugyanakkor harci programot dolgoznak ki a következő egy esztendőre, Forgassuk vissza a naptár lapjait. A tavaly őszi forgalom nagy erőpróbáját végigvitték a vasutasaink. Sokszor hősies erőfeszítéssel, de megoldották a rájuk rótt nagy feladatot. Még be sem fejeződött az őszi forgalom, megmutatta kemény fogát a hideg tél, amely kétszeres erőfeszítést követelt a vasút minden dolgozójától. A 20—25 fokos hideg, a hó.»viaszok legyőzése közben új vasutas hősök születtek: Darabos József pályamunkás, Kőszegi Pál mozdonyvezető, Ur- lich Jenő vágány gondozó, Tóth József előmunkás Kecskemétről, Német B. Sándor mozdonyvezető, Viczei József fűtő Kiskunhalasról és még sokan. A téli zord időjárás okozta nehézségek legyőzése után mindannyian azt várták, hogy rátérhetünk a nyugodtabb keretek között végbemenő szállítási — személy, teher — folyamat elvégzéséhez. De nem igy történt, A jeges árvíz újabb helytállást követelt dolgozó népünktől, köztük vasutasainktól is. A megnövekedett szállítási feladatok mellett biztosítani kellett az árvízvédelemhez szükséges anyagok elszállítását, másrészről pedig biztosítani kellett a Duna menti vasutaink és elsősorban vasúti hídjaink megvédését. A Bács megyei vasutasok egy emberként álltak a gátra. Sokan 36, sőt 48 órán át is dacolva az időjárással, megfékezték a jeges árt, biztosították a zavartalan szállítást, s védték dolgozó népünk életét és vagyonát. Ennél a munkánál is új, vasutas hősöket avattunk. Többen kormánykitüntetést, árvíz emlékérmet kaptak. Prágai József pályafenntartási főnök, Szabics István vezetőmérnök, Száraz István pá- lyamcster, Tóth József előmun- kás, Darabos József, Lovas Bálint pályamunkás, Veres János és Mészáros József fékezők életük veszélyeztetésével végezték a nehéz vasúti munkát. Az árvíz befejezése után a visszamaradt árukészletet gyorsan elszállítottuk. Büszkén mondhatjuk: helytálltunk. Most újabb nagy feladat áll előttünk: az őszi csúcsforgalom. A jó termés elszállítása nem könnyű dolog. Szeptemberben 1590, októberben 1740, novemberben 1700, decemberben pedig 1520 kocsit kell megrakni, amellett, hogy a kocsiforduló idejét 1.5 nap alá kell szorítani. Az egy kocsira eső hasznos terhelést több mint 12 tonnára, a te- feervonat átlagos terhelését 6— "00 tonnára kell felemelni. Növelnünk kell a tehervonat utalási sebességét. Ezt a feladatot csak úgy tudjuk elvégezni, ha a szállító felek mindenben segítenek bennünket. Nagyok a feladataink. Felelősségünk tudatában ígérjük, hogy a reánkbízott tennivalókat, a Központi Vezetőcég határozatának szellemében, maradéktalanul elvégezzük. Varga István, Kecskemét termelőszövetkezet alakítására készülnek Jakabszálláson Jakabszállás községben Csorba Ferenc 24 holdas középparaszt kezdeményezésére 10 dolgozó paraszt — közöttük néhány középparaszt is — egy új termelőszövetkezet alakítását tervezi; A termelőszövetkezet alakítását tervező dolgozó parasztok kéréssel fordultak Baksa Andráshoz, a községi tanács elnökéhez, legyen segítségükre abban, hogy a környékükön egy vízlevezető csatornát létesítsenek, hogy a közös gazdálkodásra szánt földterületről a belvizeket levezethessék és ezzel megteremtsék a nagyüzemi gazdálkodás alapját. Jakabszállás határában ugyanis még mindig nagy kiterjedésű terület áll víz alatt s emiatt sem egyénileg, sem a közös gazdálkodással nem érnek el eredményeket a dolgozó parasztok. A községi tanács a napokban határozott ígéretet kapott a Csongrádi Vízügyi Igazgatóságtól a vízlevezető csatorna építésére. Az ígéret szerint a csatorna építését ez év őszén megkezdik és így meglesznek a feltételek ahhoz, hogy Jakabszálláson új termelőszövetkezet alakuljon. A községi tanács, valamint a községi pártszervezet most széleskörű felvilágosító munkába kezdett, hogy őszre minél több egyéni gazda kövesse Csorba Ferencék példáját, Örömmel jelenfjük, hogy pénteken az egész községben befejeződött a cséplés. A község dolgozóinak túlnyomó többsége még a cséplőgéptől eleget tett beadási kötelezettségének. Az idén egyetlen baleset sem történt a cséplés alatt, ami annak köszönhető, hogy a cséplőcsapatok balesetelhárítási oktatásban részesültek, Gaál Gáborné, Uarta.) Az Április 4 Gépgyár szerelői a Tiszapalkonyai Erőmű vízlágyító berendezésének szerelésén dolgoznak. Megalakult az első önálló méhészszövetkezet Dunapatajon A napokban tartotta alakuló gyűlését a dunapataji méhészszövetkezet. Nem volt könnyű azokat a tagokat, akik eddig a szakcsoportban tömörültek meggyőzni arról, hogy több hasznot, nagyobb előnyt jelent számukra, ha az eddigitől eltérően nem a földművesszövetkezet intézi a méhészek dolgait, hanem önállóan, szövetkezetbe tömörülve, maguk a méhészek. A közgyűlés 9-én ült össze, hogy véglegesen döntsön a szövetkezet megalakításáról, az alapszabályról, a közös vagyonról s a tagokat érdeklő egyéb kérdésekről. A megbeszélés eredménye: a megyében elsőnek létrejött önálló dunapataji méhészszövetkezet. A belépési nyilatkozatot 27 méhész írta alá, akik összesen 200 méhcsaláddal léptek a szövetkezet tagjai sorába. Valamennyi belépő tag megváltotta részjegyét, ami összesen 1350 forint alaptőkét jelent. Az alakuló gyűlésen részt vevő földművesszövetkezet igazgatósági elnöke bejelentette, hogy a szövetkezet ' felvásárlóhelyet biztosít, átadja a tulajdonában lévő méhészeti felszereléseket, hogy a fiatal szövetkezet jól megalapozva indulhassan működés» útjára. Kecskemét dolgozói egy emberként sorakoznék fel pártunk Központi Vezetősége mögött Pénteken délután az Uj Kollégium udvarán a kecskeméti városi pártbizottság és a Hazafias Népfront városi elnöksége rendezésében nagygyűlés volt. A nagygyűlésen több ezer dolgozó gyűlt össze, hogy meghallgassa a párt Központi Vezetősége július IS—21-i üléséről és hazánk legújabb belpolitikai eseményeiről szóló ismertetést. Az alábbiakban közöljük kivonatosan Bata István elvtársnak, az MDP Politikai Bizottsága póttagjának, népköztársaságunk honvédelmi miniszterének a kecskeméti nagygyűlésen elmondott beszédét és Nagy Dániel elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökhelyettesének felszólalását. Bata István elvtárs beszéde Bata István elvtárs beszéde elején a XX. kongresszus jelentőségével és a külpolitikai helyzettel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió békepolitikája, s a szocialista tábor országainak szilárd, megbonthatatlan egysége a legfőbb biztosítéka a béke fenntartásának. Majd így folytatta: — Népünk őszinte megelégedéssel fogadta a szocialista demokrácia megerősítésére és fejlesztésére hozott intézkedéseket. Az országgyűlés legutóbbi ülésében is ennek az új demokratikus, szabadabb légkörnek megnyilvánulását látják. A feladat most az, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek itt, Kecskeméten is éljenek bátran az új meglévő lehetőségekkel. Ezután a második ötéves terv fő jellemvonásait ismertette Bata elvtárs. Ötéves tervünket mindenekelőtt az jellemzi, — állapította meg —, hogy a dolgozó nép anyagi jólétéről és kulturális felemelkedéséről való gondoskodás hatja át. — A terv másik fő jellemvonása, hogy teljesen megalapozott és reális. Gondosan mérlegeli adottságainkat, lehetőségeinket. Űj ötéves tervünk további jellemzője, hogy elsősorban a meglévő üzemeinket, gyárainkat korszerűsítjük, új üzemeket csupán a legszükségesebb mértékben létesítünk. További fontos célkitűzés, hogy megjavítsuk az anyagellátást, amely eddig any- nyi fennakadást, tervszerűtlen- séget, kapkodást, hóvégi hajrát és munkakiesést okozott. A terv végrehajtása nem köny- nyű feladat, de számos jelenség mutatja, hogy munkásosztályunk magáénak vallja a népgazdasági tervet, Nem is kell messze mennünk a jó példákért. A Kinizsi Konzervgyár például csaknem 140, az Alföldi Konzervgyár pedig 135 százalékra teljesítette első negyedévi tervét. Mindkét gyár jelentősen túlteljesítette exportterveit is. Hasonló jó eredményeket ért el a Baromfifeldolgozó Vállalat is. Élüzem lett a Kinizsi, a Barnevál, a BELÉPED és a kecskeméti vasútállomás. Remélem, és őszintén kívánom, hogy a következő évnegyedekben is vívják ki a büszke élüzem címet és kövessék ebben őket Kecskemét többi üzemei is! A második ötéves terv során tovább fejlődik a város ipara Különösen jelentős a konzervgyárak fejlesztése, amelyre államunk mintegy 40 millió forintot fordít úgy, hogy a két gyár el fogja érni a napi 43 tonnás paradicsom és 40 tonnás főzelékfeldolgozás kapacitását. Arról tájékoztattak, hogy az ötéves tervben mindkét vállalatnak egy- egy, közel fél ezer vagon befogadóképességű készáruraktára is lesz. Mindezek megvalósításával Kecskemét konzervipara az ország összes komzervterme- lésének megközelítően, 20 százalékát fogja adni, A Gépgyár berendezését, az egészségügyi és munkavédelmet 12 millió forintos beruházással fejlesztik. Befejezik az öntöde rekonstrukcióját, nagyteljesítményű gépeket helyeznek üzembe, több üzemrészt pedig korszerűsítenek. A fiatalság, különösen a 14— 18 éves korban lévők, munkába- állításával kapcsolatban, lehetővé tesszük, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben képezzenek szakmunkásokat a gyárakban, kisipari szövetkezetekben és niagánkisiparosoknál is. A Minisztertanács mai ülésén hozott határozatával üzemeink jelentős részében engedélyezte a napi négyórás kisegítő munkát. Ez nemcsak a fiatalság, hanem a családos anyák számára is előnyös munkaalkalmat, kereseti lehetőséget tud biztosítani. Ezután Bata elvtárs a bortermelők problémáival foglalkozott. — Ügy hiszem — mondotta —, hogy Kecskeméten, ahol igen nagy a szőlőterület, a bortermelők örömmel fogadták kormányunknak a bor forgalmának fejlesztésére irányuló intézkedéseit. Az ötéves terv időszakában kormányunk segítséget fog nyújtani ahhoz is, hogy a szőlőtermelés mai elmaradott módszereit fejlettebb módszerekkel váltsuk fel. Ehhez iparunk biztosítani fogja a szükséges gépeket. Ezután áttért a, lakásproblémákra. Mind országos, mind kecskeméti viszonylatban nagy kérdés a lakáskérdés. Az új ötéves tervben' 200 000 lakást kívánunk felépíteni. Ez a jelentős lakásépítési program nagymértékben igénybeveszi országunk pénzügyi erejét, de még mindig nem fogja teljesen megoldani a lakáskérdést. A nagyobb mértékű építkezést azonban akadályozza az építőanyaghiányj Ugyanakkor országunknak nem-i csak lakásokra van szüksége, hanem egyéb nélkülözhetetlen létesítményekre is. Kecskeméten például 4 millió forintos költséggel központi kenyérgyár épül» Elkészítik a körzeti járványügyi állomást és orvosi rendelőt. Befejezik az anya- és csecsemőotthon, valamint a véradóállomás építését, ezenkívül bölcsödét, 10ft személyes óvodát, 12 tantermes iskolát és fürdőt építenek az ötéves tervben. Kecskeméten az idén 81 új lakás épül állami erőből, amihez hozzájárulnak a magáil kezdeményezésből és állami segítséggel épülő lakások. Még ebben az évben további 55 új lakás építését kezdik meg és a helyi szervek is, remélhetőleg fel tudnak szabadítani, egynéhány, eredetileg is lakás célját szolgáló helyiséget. Értesülésem szerint az ötéves terv során további 12 új bérház énül a városban. A honvédség részéről is hozzá akarunk járulni ennek a fontos kérdésnek megoldásához. A közeljövőben visszaadjuk a városnak a volt mezőgazdásági szakiskola épületét és átadunk egy 50—70 ágyas kórházat is. (Nagy taps.) A termelőszövetkezeti mozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy Kecskemét termelőszövetkezetei a továbbiakban is számíthatnak a párt és a kormány messzemenő támogatására. Pártunk és kormányunk továbbra is tántorít- hatatlanul támogatja a szövetkezeteket és vallja, hogy a szocializmus felépítéséhez nélkülözhetetlen a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Természetesen a legélesebben elítéljük a dol(Folytatás az 5. oldalon)
