Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-12 / 190. szám

IV. A. Biilganyist üzenete az atom- és hidrog-éníegy ver alkalmazása ellen összehívóit nemzetközi értekezlethez MOSZKVA. (TASZSZ) A szovjet nép nevében üdvözletemet küldöm és eredményes munkát kívánok az atom- és hidrogén- fegyver alkalmazása ellen Japánban összehívott II. nemzetközi értekezlet részvevőinek. A világ népei mindennél inkább kívánják fenntartani a szi­lárd és tartós békét, egyszersmindenkorra meg akarnak szaba­dulni az atomháború borzalmaitól és az emberi értelem legna­gyobb vívmányát, az atomerőt nem az emberi kultúra vívmá­nyainak rombolására, hanem a békés építés feltételeinek biztosí­tására, a dolgozók életszínvonala emelésének érdekében akarják felhasználni. Mint ismeretes, a Szovjetunió következetesen síkraszáll az atom- és hidrogénfegyver eltiltása és az államok fegyverzetéből való kivonása mellett. A Szovjetunió kormánya ezen az úton első lépésként azzal a javaslattal fordult az Egyesült Államok és Ang­lia kormányához, hogy kössenek megállapodást az atom- és híd- rogénfegyvcrkísérletek, valamint a kísérleti robbantások azon­nali beszüntetésére. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa folyó év július 16-i nyilat­kozatában megelégedéssel állapította meg a szovjet nép és a japán nép nézeteinek egységét a magfegyverek teljes eltiltásáért és a kísérletek haladéktalan beszüntetéséért folyó harcban. Nagyra értékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a japán nép c nemes ügyért tett. A szovjet nép annak a reményének ad kifejezési, hogy az ér­tekezlet tekintélyt parancsoló hangon foglal állást az atom- és hidrogénfegyver betiltásáról szóló javaslat inellett, síkraszáll azért, hogy az atomenergiát kizárólag békés célokra, az emberiség . javára használják fel. x Moszkva, 1950. augusztus 9. N. A. BÜLGANYIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Hatalmas robbanás Algír arab negyeiben PÁRIZS. (MTI) Szombatra vir­radóra hatalmas robbanás tör­tént Algir arab város negyedé­ben. Az eddig még tisztázatlan körülmények között történt rob- f bánás — nem lehet tudni, hogy szerencsétlenség történt-e, vagy merénylet hat épületet tett tönkre. A romok alól eddig több halottat és 12 sebesültet húztak ki. Nagyszámú tűzoltó és műszaki katona érkezett a szerencsétlen­ség színhelyére a további áldo­zatok kiszabadítására a romok alól, November 7-re villany lesz Orgeványon Orgovány lakosságának régi ■kívánsága teljesül az idén azzal, hogy végre villanyt kap a köz­ség. A napokban már megkezd­ek a villanyoszlopok szállítását és rövidesen megkezdik a mun­kálatokat is, A községben úgy tervezik, hogy a munkálatokat november elején befejezik és november 7-én, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom év­fordulóján a községben kigyul­lad a villany. ÜJ DELHI. Az Indiai Orszá­gos Béketanács határozatot adott ki, amelyben felszólította az or­szág valamennyi békebizottsá­gát, hogy a békéért küzdő szer­vezetekkel és egyénekkel kar­öltve augusztus 19-én tartsanak »■Szuezi napot«, NEW YORK; Dulles külügy­miniszter, aki pénteken New Yorkba érkezett, hogy megbe­szélje a középkeleti helyzetet Hammarksjöld ENSZ-főtitkár- ral, az AP közlése szerint újság­írók előtt kijelentette; a Szuezi válsággal foglalkozó háromhatal­mi értekezlet »soha sem vette számításba, hogy olyan döntése­ket hoz, amelyek kötelezőek lesznek a londoni értekezleten részvevő kormányokra«. Azzal a szovjet javaslattal kapcsolatban, ' hogy a dondoni értekezletet halasszák el, Dul­les kijelentette: »kétlem, hogy gyakorlati értelme lenne változ­tatásokat végrehajtani ebben a szakaszban, a kérdést azonban elsősorban az Egyesült Király­ságnak kell eldöntenie, • KAIRÓ. A londoni rádió je­lentése szerint, kiutasították Egyiptomból a Shell Olajtársa­ság szuezi olajfinomítójának két, angol igazgatóját. KAIRÓ. Pénteken este hiva­talosan bejelentették, hogy Nasszer egyiptomi elnök elha­lasztotta a Szovjetunióba terve­zett látogatását. Nasszernek az eredeti tervek szerint augusztus 14-én, kedden kellett volna Moszkvába érkeznie. PÁRIZS. Francia baloldali pol­gári és kommunista értelmiségi személyek nyilatkozatot írtak alá, amely szerint a Szuezi- csatorna államosítása megfelel az egyiptomi nép követelései­nek. Az aláírók között szerepel Claude Bourdet, Jean Dresch, a Sorbonne tanára, Gilles Marti­net, Oreste Rosenfeld, Roger Vailland. Louis de Villefosse és Vercors. Gyermekgyilkos&ág Csátalján Tiltott viszonyból törvényte­len gyermeke született L, P. csátaljai 17 éves leánynak. A szülés után hazatérve elhatá­rozta, gyermekét elteszi láb alól. Gyermekét a gyilkosság el­követése után elföldelte és az el- földelésben anyja is segédkezett. A rendőrség a gyilkos leány­anyát és anyját őrizetbe vette, Virágcsokor helyeit Szilágyi Sándorné kunbajai levelezőnk egyike azoknak, akik nemcsak olvassák a párt lapját, hanem leveleikkel tevékeny részt vesznek a lap előállításában is. Már több, mint két éve, hogy leveleivel jelkeresi és tájékoztatja szerkesztőségünket a község életéről. Ma, 50. születésnapján arra kérjük, hogy továbbra is szorgaU másán írja leveleit és segítse községe, a párt munkáját. Az évforduló alkalmából erőt, egészséget és hosszú életet kívánunk) Virágcsokor helyett, fogadja szeretettel jókívánságainkat. — Járdaépítés Rémen. Meg-i kezdték a Május 1. utcában a 320 folyóméter hosszú betonjárda építését, mintegy 45 000 forintos költséggel, ,(Juhász Ferenc.) — Úszó sziget az NDK-ban. Á Német Demokratikus Köztársa­ságban Dönges közelében fekvő Hautsee hegyitó érdekes termé­szeti csodával szolgál. Felszínén egy sziget úszik, amelyen még fák is vannak. Az úszó sziget gyökérzete egy ideje megkapasz­kodott a tó medrében, úgyhogy a sziget megállapodott. Az utób­bi nagy esőzések folytán a tó vízszintje 1.30 méterrel emelke­dett és a tó iszapos medrébe ka- paszkodó gyökerek elszakadtak; Az úszó sziget ismét vándorútra kelt a tó felszínén. Még ebben a negyed­évben javul a rizsellátás Még ebben a negyedévben ja­vul a rizsellátás; Burmából öt­száz, a Szovjetunióból pedig 100 vagon rizst hozunk be. A hazai terméseredmények még teljesen nem ismeretesek, de több mint valószínű, hogy a magyar rizs- zsel pótolva, jó lesz az ellátás. — Ügyeletes orvos Kecskemé­ten. Augusztus 12-én a város egész területén reggel ö órától este 8 óráig dr. Boskó József (Batthyány utca 26) tart ügyele­tes szolgálatot. — Emelkedik a íöldmüvcsszö- vctkezeil bolt forgalma, Harka- kötöny csak 5 éve lett önálló község. Ezen idő alatt egy kor­szerű ital- és egy vegyesboltot kapott. A kezdeti forgalom már azóta többszörösére emelkedett; A vegyesbolt havi 130—150 000, az italbolt pedig 40—50 000 fo­rintos forgalmat bonyolít le. — Tűzesetek. Augusztus első 8 napjában öt tüzeset volt. A solti Dózsa Tsz-ben gondatlanságból kifolyólag begyulladt az alom­szalma, Kelebián özv. Tamper Károlyné házának több mellék- épülete gyulladt ki, a kár 2400 forint. Sz. Szabó Károly szalk- 'szentmártoni lakosnál traktor­szikra következtében több má­zsa szalma égett el. Augusztus 7-én Paráti Dezső és Horváth László, Kecskemét, Kisfái ta­nyáján gondatlanságból meg­gyulladt 44 kereszt búza és 12 kereszt árpa. Augusztus hó 8-án Varga Sándor, Városföld 251. számú háza a kéményből kipat­tanó szikra következtében le­égett. Várható Időjárás vasárnap estig: Felhősebb idő, ma néhány, holnap sok helyen eső, zivatar. Megélén­külő déli-délnyugati, később nyu­gati-északnyugati szél, A meleg mérséklődik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap: nyugaton és északon 22—25, máshol 26—20 fok kö» zött, Bírósági hírek A bajai járásbíróság Kiing. ler-lanácsa eljárást folytatott Szarvas Illés 33 éves szerelnie! lakos ellen. A vádiolt engedély nélkül 1956. április 21-én borjúi vágott és annak termékeivel üzérkedett. A bíróság 3 havi börtönre és 300 forint pénzbün- tetésre ítélte. Szarvas Illés vád­lott 1946-ban izgatás miatt 9 hó­napra, 1950-ben pedig hatóság elleni erőszak miatt már 3 hó­napi fogházra volt ítélve. • A megyei ügyészség felhívja a lakosságot, hogy az utóbbi idő­ben sűrűn előfordul, hogy cigá­nyok tollvásárlás ürügye alatt felkeresik a vidéki és sok eset­ben a városi lakosságot is. A hiszékeny emberek nagyobb pénzösszegeket adnak át ezeknek a személyeknek, akik aztán nem mennek vissza a félrevezetettek- hez. Az ügyészség — különösen a kalocsai járásban — már több személyt megvádolt csalás bűn­tette miatt. Tekintettel arra, hogy a bűncselekményt elköve­tőket kártérítésre — ingó és in­gatlan vagyonuk híján — nem lehet kötelezni, kérjük a lakos­ságot, a legmesszebbmenőkig óvakodjanak tőlük, s ha ilyen esetekről tudnak, értesítsék a rendőrhatósági szerveket. NEMZETKÖZI SZEMLE •Még mindig nem ült el a vihar, amit a Szuezi-csatorna államo­sítása kiváltott. A nyugati fő­városokban továbbra is igen élénk diplomáciai tevékenység folyik, egymást érik a politi­kai, gazdasági, katonai tanács­kozások, a pro és kontra elhang­zó nyilatkozatok. És nem szűn­nek meg az egyiptomi kor­mány, Nasszer elnök elleni fe­nyegetések, a katonai demon­stráció sem. A londoni értekez­letre szétküldötték a meghívó­kat és azokra a legtöbb ország már választ is adott. S mialatt a teljesen jogos és az egyiptomi nép szempontjából döntő fon­tosságú államosítás körül kava­rog az imperialista nagyhatal­mak által támasztott vihar, ma­gán a csatornán zavartalanul fo­lyik a forgalom. Az államosítás óta nemcsak, hogy nem csökkent, ■hanem mint a legutóbbi adatok igazolják, még növekedett is az áthaladó hajók száma és a szál­lított áruk tonnatartalma. Július 27-től augusztus 5-lg 455 hajó haladt át a csatornán, közülük 125 angol, 138 pedig francia hajó volt. Mint az Assab cimú egyiptomi lap írta, az el­múlt év hasonló időszakában csak 421 hajó vette igénybe a csatornát. A Szuezi-csatornának, mint nemzetközi viziútnak a je­lentőségét, az államosítás tehát egyáltalán nem csökkentette, Egyiptomi részről többször értés­re adták, hogy nem akarják megváltoztatni a hajózás rend­jét, nem akarják akadályozni e valóban fontos nemzetközi vízi- úton a szabad közlekedést cs kö­telező érvényűnek ismerik el az 1888-as konstantinápolyi szerző­dés erre vonatkozó intézkedését. S hogy Egyiptom nemcsak akar­ja, hanem képes is biztosítani a Szuezi-csatorna forgalmának zavartalanságát, azt úgy hisz- szük, a fenti adatok a legszem- léltetőbben igazolják. De minden szóbeszéd ellenére, az államosítás nem azért fáj a csatornatársaság angol—francia részvényeseinek, mert komolyan féltik a »hajózás szabadságát«. 1955-ben 34 és fél milliárd frame bevételt könyvelt el a társaság, amely összegből, ha levonjuk a körülbelül 18.3 milliárd frankos kiadást, még mindig 16.2 mil­liárd frank össznyereséget vág­tak zsebre a londoni és párizsi részvénytulajdonosok. Ebből a több mint 16 milliárd frankból csupán egymilliárd frank jutott Egyiptomnak. Most a csatorna teljes jövedelme Egyiptomé lesz, az egyiptomi nép felemelkedését segíti elő. Ez fáj elsősorban bi­zonyos nyugati köröknek, ezért helyezték »indulásra kész« álla­potba a touloni francia flottát, ezért indították útnak az angol ejtőernyősöket Máltára, Ciprus­ra. Ezek a demonstrációk azon­ban nem félemlítik meg az egyiptomi népet, • A csatorna államosítása egy szuverén or­szág jogos lépése. így értékelik az egyiptomi kormány döntését az arab Közel-Kelet, Ázsia, Af­rika országainak vezető állam- féríiai és népei s ilyen értelem­ben foglal állást a csatornát igénybevevő több mint 45 állam közvéleményének jelentős több­sége. Éppen ezért kudarcra van ítélve minden olyan szűkebb, vagy tágabb értelemben vett nemzetközi konferencia, amely a csatorna mondvacsinált prob­lémáját Egyiptom szuverénitásá- nak megsértésével, akaratának semmibevevésével kívánja meg­oldani. Ez elég világosan és ért­hetően kitűnik abból a válasz­jegyzékből is, amelyet a Szov­jetunió kormánya most a lon­doni értekezletre szóló angol meghívásra adott. Valóban akarja-e Japán a kapcsolatok rendezését ? Ezt a határozott kérdést tette fel a szovjet tárgyaló fél a japán békeszerződésről és a szovjet— japán viszony rendezéséről foly­tatott moszkvai megbeszélése­ken. S a határozott kérdésre ha­tározott választ is vár. Tizenegy év óta húzódik a szovjet—japán viszony normalizálása. Ez alatt az idő alatt már több tanácsko­zást tartottak a két állam kép­viselői, de ezeken sem a béke- szerződés, sem pedig a diplomá­ciai kapcsolatok ügyében nem si­került megegyezésre jutniok. Ja­pán közben San-Franciscoban külön békeszerződést írt alá a nyugati hatalmakkal. A Szovjetunió sokat tett a megegyezés megkönnyítésére, így a békeszerződés tervezetéből Japán kérésére kiiktatta azt a cikkelyt, amely megtiltotta vol- nak Japánnak az egyik fél ellen irányuló minden katonai szövet­ségben való részvételt. Ezenkí­vül lemondott a nemzetközi meg­állapodásokban és a sanfrancis- kói békeszerződésben megítélt két szigetről: Habomajról és Szikotanról. A japán képviselők azonban indokolatlanul megme­revítették álláspontjukat. Üj te­rületi követelésekkel állottak elő. Saját nemzetközi kötelezettség­vállalásaikat figyelmen kívül hagyva, a Kurili-szigetekhez tar­tozó Iturup és Kunasir szigetre is igényt támasztottak. Nyilván­való, hogy ebbe a Szovjetunió nem mehetett bele. Egy ilyen, politikailag és erkölcsileg nem indokolt megoldás csak megnö­velné Japánban a militarista kö­rök étvágyát, esetleges újabb, tarthatatlan követelések forrása lehetne. Emellett a szigetek át­adása a megszállott Japán eseté­ben a gyakorlatban azt jelente­né, hogy az amerikai katonai támaszpontok még közelebb ke­rülnének a Szovjetunió állam­határaihoz. A Szovjetunió elhárította a fő akadályt a megegyezés útjéből, s most joggal várja, hogy a ja­pán küldöttség is ésszerűbb ál­láspontra helyezkedjék. Japán számára döntő fontosságú a bé­keszerződés megkötése, a diplo­máciai kapcsolatok felvétele a Szovjetunióval. A két ország közötti viszony normalizálása kétségkívül növelné Japán nem­zetközi tekintélyét, megszilárdí­taná a távolkeleti béke esélyeit; De mindezeken túlmenően nagy gazdasági lehetőségeket is nyit­na meg Japán előtt. A kétolda­lú, egyenjogú kereskedelmi kap­csolat kiépítése révén a japán kohászat, gépipar olcsóbban és gyorsabban jutna a számára nél­külözhetetlen alapanyaghoz. —- Ugyanakkor Japán fejlett halá­szati, textil-, sőt gépiparának termékei biztos és széles piacra találnának a Szovjetunióban. De a két ország viszonyának rende­zése felbecsülhetetlen értékű lenne a tudományos-technikai tapasztalatok, a kulturális ér­tékek cseréje szempontjából is; Ezt jól tudja a japán közvéle­mény. Ezért várta és kíséri olyan nagy figyelemmel Sigemicunak és társainak moszkvai útját. Ezért bízik abban, hogy a tár­gyalások az átmeneti nehézségek ellenére sem vezetnek szakítás­ra, kudarcra, s Japán minisz­terelnöke nem tér vissza üres kézzel a szovjet fővárosból.

Next

/
Thumbnails
Contents