Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-02 / 181. szám

mÁQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJÉTEK !

NÉPÚJSÁG

az MBP BflCS-KISKttM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES * MEGYEI TlWflCS LAPJA

xi. Évfolyam, isi, szám

________Ára 50 fillér________1956. aug. 2. csütörtök

M

unkában az országgyűlés

A rehabilitációról, a törvényesség megszilárdításáról

Non György elvtársitok,

a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója

Az országgyűlés kedd délutáni ülésén számolt be a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, Mon György elvtárs a szocialista törvényesség védelmében folytatott munkásságról.

— Három évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevékenyen közreműködött ama intézkedések végrehajtásában, melyeket az 1953 júniusi párthatározat szellemében a törvényesség megszilárdítására hozott kormányzatunk — mondotta.

— 1953-ban megszűntek az in- ternálótáborok. Az ügyészi szervezet részt vett az internáltak ügyeinek felülvizsgálásában. Ezek az intézkedések 4184 személyt érintettek. Egyidejűleg megszűnt a rendőri bíráskodás is. Az ügyészség közreműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rendeletet maradéktalanul végrehajtsák. A közkegyelmi rendelet végrehajtásával több mint 23 000 személy került szabadlábra.

— 1953. júliusa óta számos új jogalkotás fejlesztette tovább szocialista jogrendszerünket, államapparátusunkat és annak demokratizmusát. Ezen eredmények ellenére megállapítható, hogy törvényalkotásunk előtt még hatalmas feladatok állanak. Pártunk Központi Vezetősége most azt a feladatot állítja elénk, hogy megteremtsük »a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabályok rendszerét«.

— Az ügyészi szervezet az állampolgárok lakásügyi, munkaügyi és más jogainak védelmében komoly erőt fordít a panaszok intézésének állandó javítására. A három esztendő alatt az ügyészi szervezethez 77 088 panasszal fordultak.

— 1948 után a feszült nemzetközi helyzetben nálunk károsan hatott az a téves nézet, hogy az osztályharc állandóan és minden területen élesedik. Kialakult a kritikát elfojtó személyi kultusz és ezzel együtt a bizalmatlanság légköre, amelynek rossz hatását csak fokozta az államvédelmi szerveknek különleges helyzete. Ebben a légkörben az államvédelmi hatóság irányítói, vezetői és tisztjei körül többen visszaéltek hatalmukkal, a megfelelő ellenőrzés hiányával. Erkölcsi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyítékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikartak ki, ezzel a szocialista törvényességet a legdurvábban megsértették.

— A Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata megkövetelte a szocialista törvényesség megszilárdítását, az elkövetett törvénysértések kivizsgálását és jóvátételét. Ezután került sor az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgálatára. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bűnös tevékenységére. Ezután megkezdődött azoknak az ügyeknek felülvizsgálata, amelyekben az elítélt volt államvédelmi vezetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűncselekmények feltárását eredményező vizsgálat hosz- szú ideig tartott,

r— A vizsgálatok alapján be- igazolást nyert, hogy elvtársaink, akiket a törvénytelen perekben elítéltek, nem voltak árulók, kémek, kártevők. De beiga- zolást nyert az is, milyen rendkívüli súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése, az ügyészi szervezet hiánya.

— A pártunk javaslatára megszervezett ügyészség nagy szerepet kapott az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatában.

— A Legfelsőbb Bíróság per- űjítási eljárásban olyanok ügyében is hozott felmentő ítéletet, akiket annak idején a koholt vádak alapján halálra ítéltek és kivégeztek. Felmentette a bíróság minden vádpont alól Rajk László, Szőnyi Tibor. Szálai András, Szebenyi Endre, Pálfi György, Sólyom László elvtársakat és másokat. Ök jóvátehetetlenül áldozataivá váltak a törvénysértéseknek. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek velük szemben kötelezettségeink. Kivégzett elvtársaink rehabilitálásán túlmenően intézkedést tettünk és teszünk hozzátartozóik erkölcsi és anyagi támogatására.

— Mintegy háromszáz alaptalanul elítélt szabadult ki a börtönökből a felülvizsgálat során. Túlnyomó többségüket koholt vádak alapján tartóztatták le és ítélték el a »Rajk ügyben«, a »Kádár ügyben«, a »Sólyom ügyben«, a »volt szociáldemokraták ügyében«, a »volt jugoszláv emigránsok ügyében« és más ügyekben. Nagy többségük pártunk tagja volt, amikor letartóztatták őket, sőt nem egy, mint köztudomású, évtizedes munkásmozgalmi múltra tekinthet vissza.

— Feladatunk továbbra is gondoskodni arról, hogy az ártatlanul elítéltek hosszú évek szenvedése után erkölcsi és anyagi segítség biztosítása mellett foglalják el az őket megillető helyet társadalmunkban.

— Az ügyészséghez érkezett panaszok azt mutatják, hogy nemcsak azoknak van joguk rehabilitációra. akiket a bíróságok alaptalanul elítéltek. A törvénytelen perekkel egyidejűleg a bizalmatlanság egészségtelen légkörében sok elvtársat, becsületes dolgozót alaptalanul internáltak, bocsátottak el felelős funkciókból, illetve munkahelyükről. Anélkül, hogy a munkájukat jól végző mai vezetőket, beosztottakat leváltanánk, indokolt a korábban alaptalanul leváltottakat olyan munkakörbe állítani, amit képesítésüknél fogva elláthatnak.

— Az új ügyészi szervezet állandóan felügyeletet gyakorol az államvédelmi szervek munkája felett. A hároméves tapasztalat azt igazolja, hogy az államvédelmi szervek munkájában gyökeres változás történt, a szocialista törvényesség itt is megszilárdult. Az ügyészi felügyelet során észlelt minden törvénysértés miatt felelősségrevonás történik. Ez alatt az idő alatt 54 államvédelmi nyomozóval szemben kezdeményezett az ügyész fegyelmi eljárást, míg a súlyosabb törvénysértések elkövetőit 13 ügyben katonai bíróság elé állította.

— A büntető eljárás szocialista alapelveinek következetes érvényesítése, amit törvényeink és a KV határozata oly nyomatékosan megkövetelnek minden ilyen ügyben eljáró szervezetünktől, lehetővé teszi, hogy véget vessünk azoknak a súlyos törvénysértéseknek;, amelyek a múltban olyan nagy károkat okoztak.

— Az államrend elleni izgatások száma is csökkent. Világosan elkülönítjük azokat, akik bírálattal feltárják a megmutatkozó hibákat, segítik ezeknek kijavítását, azoktól, akiknek a gyűlöleten kívül semmi közük a demokráciához s izgató, gyűlölködő kijelentésekkel tesznek kísérletet, hogy zavart keltsenek, akadályozzák építő munkánkét.

— A kapitalista társadalom egyik legalávalóbb maradványát, a prostitúciót megszüntettük. De főleg nagyvárosainkban még előfordul a titkos prostitúció. A társadalom szervezett erőinek kell odahatniok, hogy több gondoskodással az ilyen jelenségeket megszüntessük.

— Habár egyre kisebb számban, de vannak még olyan pa- panaszok, hogy a rendőrségen egyes beosztottak durva törvény- sértéssel erőszakot alkalmaztak előállítottakkal szemben. Az ügyészi felügyelet kötelessége minden ilyen esetet a legalaposabban kivizsgálni és a magukról megfeledkezett személyek ellen eljárni. Katonai bíróságaink ilyen esetekben megfelelő szigorral torolják meg a törvénysértéseket.

— Hazánkban éppen úgy, mint a többi szocialista államban, a társadalmi erők növekedésével a bűnözés erősen csökken. Elég például arra utalni, hogy 1932. évben 310 482 személy ellen indítottak eljárást, viszont 1955. évben ez a szám csak 172 749-et tett ki.

— Sok esetben formális szemléletből kiindulva, apró-cseprő ügyekben is bíróság elé állítottak dolgozókat. Erre a hibára határozottan rámutatott pártunk Politikai Bizottságának 1955 novemberi határozata, amikor elítélte ezeket a torzításokat. A rendőri és ügyészi szervek egyaránt komoly lépéseket tettek az ilyen hibák kijavítására.

— Országgyűlésünk mostani ülésszaka foglalkozik majd azzal a törvényjavaslattal, amely szabálysértési bizottságok létesítését javasolja. Anélkül, hogy a vitának elébe vágnék, felhívom a tisztelt országgyűlés figyelmét a törvényjavaslat jelentőségére. A szabálysértési bizottságok lehetővé fogják tenni, hogy főleg falun, a dolgozókat sokszor bosz- szantó kisebb kárt okozó ügyek elintézése a leggyorsabban megtörténjen.

(Folytatás a 9. oldalon.)

A Hildpusztai Állami Gazdaság 20 holdas komló tábláját permetezi bordói lével az 1. számú komlós brigád.

Másfél millió forint megtakarítás a közigazgatás egyszerűsítésének eredménye a dunavecsei járásban

Megyénk dunavecsei és kun- szentmiklósi járásait öt hónappal ezelőtt egyesítették. A köz- igazgatás egyszerűsítésével, a hivatali apparátus csökkentésével ezalatt az idő alatt több, mint másfél millió forintot takarítottak meg, amellett, hogy a közhivatalok átköltöztetése, s az ezzel kapcsolatos épületátala- ■kítások nagy többletkiadást okoztak; Jelenleg a dunavecsei járás hivatali apparátusa könnyűszerrel ellátja azokat az igazgatási feladatokat is, amelyeket azelőtt a kunszentmiklósi járásban egy másik hasonló létszámú hivatalnokgárda végzett.

A két járás egyesítésével lényegesen javult a tanácsok és egyéb közhivatalok munkája is. Az igazgatás egyszerűsítésével

ebben a járásban számos, eddig a járási székhelyen intézett ügy vitelét a községi tanácsok hatáskörébe utalták. Az adófőkönyvek kezelése, a munkakönyvek kiadása sok felesleges utazgatástól kíméli meg a járás lakóit s ezzel is jelentős mennyiségű munkaidőt, pénzt takarítanak meg. Az egyesítéssel kiküszöbölődött annak a lehetősége is, hogy egyik község a másik rovására kaphasson nagyobb ősz- szegű beruházásokat, új létesítményeket, mert most inkább érvényesíteni tudják a szükséges- ségi sorrendet ebben a munkában; Mindezeknek eredményeként szemmel láthatóan javult a tanácsok és a lakosság kapcsolata, megnövekedett a tanácstagok aktivitása is.

Naponta ezer liter tejet dolgoznak lel a Garai Állami Gazdaság tejüzemében

A Garai Állami Gazdaságban nemrég állították munkába az új tejüzemet. A gazdaság tejtermékeit azóta saját korszerű üzemükben dolgozzák fel. Naponta 1000 liter tejből készítenek vajat, túrót, sajtot.

Eddig 48 mázsa vajat, 85 mázsa túrót, 20 mázsa sajtot szállítottak el a gazdaság mintaboltjába, a csemegeüzletekbe. Az ízléses csomagolású, friss tejtermékből ez évben több, mint 200 mázsa kerül az üzletekbe. Jövőre azonban tovább korszerűsítik a tejfeldolgozó üzemeket, rendszeresítik a tejtermékek feldolgozását. A tehéntejen kívül it8 dolgozzák majd fel a juhtejeí is. Évente így több mint 180 000 forint bevételre tesz szert a gazdaság. A tej melléktermékét pedig a gazdaság sertéseivel etetik meg.

A Minisztertanács határozata

a néphadsereg létszámának újabb csökkentéséről

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslatának megfelelően — tekintettel a nemzetközi helyzet kedvező alakulására — a Minisztertanács határozatot hozott a néphadsereg létszámának újabb 15 000 fővel való csökkentésére. A létszámcsökkentés következtében felszabaduló anyagi eszközöket * népgazdaság további fejlesztésére, az életszínvonal emelésére fordítják. A leszerelt katonákat és tiszteket az ipar és a mező- gazdaság, továbbá a népgazdaság más területein helyezik el

A Minisztertanács határozata a letelepedés engedélyhez kötésének megszüntetéséről

A Minisztertanács rendelete szerint augusztus 1-től Budapesten, Miskolcon, Sztálinváros- ban, Kazincbarcikán, Komlón és Várpalotán a letelepedési és a jelenlegi ideiglenes tartózkodási engedély rendszere megszűnik. A rendelet szerintsaugusz- tus 1-től ezekben a városokban az állandó és az ideiglenesbe;, jelentkezés korlátozás alá nem esik. A felsorolt városokra is vonatkozik azonban az a szabály — amely az egész ország területére érvényes, — hogy az ideiglenes lakásbejelentkezés csak hat hónapig érvényes, utána vagy ki kell jelentkezni az ideiglenes lakásból, vagy pedig kérni kell a rendőrségtől az

ideiglenes bejelentkezés további fenntartásának engedélyezését*

Nagyobb mennyiségű gyűrhetetlen szövet kerül forgalomba

A kereskedelem a nyár végé« TeTiagyobb mennyiségben hoz forgalomba nem gyűrődő ruhaszöveteket. Elsőnek a sottis fésűs viscosa női szövetek kerülnek a boltokba. A gyűrhetetle- nítő eljárás javítja a műszálszövetek minőségét, s az ebből készült ruhák tartósabbak. Az eljárással jelenleg a kispesti textilgyár és a Goldberger textilmüvek nagyüzemi módon foglalkozik* (MTI)