Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-02 / 181. szám

Munkában az országgyűlés (Pplytiltós az F oldalról.) — A Politikai Bizottság 1955 novemberi határozata alapján felülvizsgáltuk a közönséges bűncselekményekre meghozott ítéleteket. Javaslatunkra 390 el­ítélt kegyelmet kapott, míg 8500 személyt ügyük felülvizsgálása után feltételesen szabadlábra helyeztettünk. Azoknak az ítéle­teit is felülvizsgáltuk, akiket még nem hívtak be börtönbün­tetésük megkezdésére. Ennek so­rán több mint 13 000 személy börtönbüntetését nevelő jellegű büntetésre változtattuk. Felüld vizsgáló munkánkat tovább foly­tatjuk. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenkit kibocsáttassunk a börtönökből, akikkel szem* oen ez a legszigorúbb intézke­dés nem feltétlenül szükséges. — A bíróságok tanácsainak minden bíróság elé állított sze­mély ügyében gondosan kell vizsgálniuk az iigy összes körül­ményeit. Az igazság kiderítésé­ben nagy jelentősége van a vé­delemnek, a védelem szabadsá­gának. A törvényesség érvénye­sülése érdekében a vádképvise­let mellet biztosítani kell a vád­lott jogait éppen úgy, mint az ügyben fellépő védő minden tör­vényadta jogát. — Az igazságszolgáltatás tör­vényességének nagy fontosságú biztosítéka a tárgyalás nyilvá­nossága és az így is érvényesülő társadalmi ellenőrzés. — A XX. kongresszus, amely a szocialista demokrácia meg­erősödését eredményezte, a tör­vényesség jelentőségének hang- súlyozásával új lendületet adott a szocializmust építő államok továbbfejlődéséhez. Pártunk Központi Vezetőségének ez év júliusi teljes ülése ebben a szel­lemben hozta meg nagv jelen­tőségű határozatait, — Az ügyészi szervezet a jö­vőben még nagyobb odaadással őrködik a szocialista törvényes­ség fölött. Ügyészeink legjobb képességükkel, munkájuk állan­dó javításával, a dolgozók bírá­latainak, bejelentéseinek és pa­naszainak figyelembevételével, pártunk útmutatásának követé­sével kívánnak eleget tenni szép hivatásuknak. — Ehhez a munkához kérem a képviselő elvtársak támogatá­sát. » A legfőbb ügyész beszámoló­jához elsőnek Nagy Dániel or­szággyűlési képviselő szólt hoz­zá és a szocialista törvényesség érvényesülését vizsgálta a taná­csok és egyes államigazgatási szervek, a termelőszövetkezetek, a dolgozó parasztság szemszögé­ből. Äz országgyűlés szerdal Illése Felhívás a leszerelés ügyében Bejelentette, hogy a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a magyar országgyű­lésnek megküldte a Legfelső Ta­nács felhívását, amelyet a lesze­relés ügyében a világ valameny- nyi országának parlamentjéhez intézett, A világ parlamentjeinek és kormányaink, amelyek népük­kel szemben felelősek államuk sorsáért, szent kötelességük, hogy hathatós lépéseket tegye­nek a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésére, annak bevárása nélkül, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezete valamennyi ér­dekelt állam szempontjából elfo­gadható megoldást talál majd — hangzik a felhívásban. — Erre kedvező hatással van a nemzet­közi feszültségnek az utóbbi idő­ben tapasztalható enyhülése, va­lamint az országok között a ba­ráti kapcsolatok és a jóviszony további fejlődése, a békés egy­más mellett élés elvei alapján, Az általános leszerelési prog­ram valóraváltásának feltéte­leit létrehozó rendkívül fontos intézkedés az, hogy minden ál­lam külön-külön csökkentse fegyverzetét. Ebben az alapvető szerep betöltésére a nagyhatal­mak hivatottak, hiszen ezek tar­toznak a fő felelősséggel a világ- béke fenntartásáért és megőrr zéséért. A legnagyobb fegyveres erőkkel rendelkező nagyhatal­maknak kell példát mutatniok a fegyveres erők és a. fegyverzet csökkentésében. A Szovjetunió, amely követke­zetesen folytatja a népek béké­jét és biztonságát célzó politiká­ját, már hozzáfogott fegyveres erejének, fegyverzetének és ka­tonai kiadásainak csökkentésé­hez. A Legfelső Tanács helyesli a szqvjet kormánynak a fegyve­res erők és a fegyverzet csök­kentését célzó határozatát es a jóakaratú lépést rendkívül íon- , tos kezdetnek tekinti, amely megkönnyíti a leszerelési kérdés gyakorlati megoldását. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének Legfelső Tanacsa azzal a felhívással fordul a világ parlamentjeihez, hogy vizsgálják meg és támogas­sák a Szovjetunió ezen kezde­ményezését és a maguk részéről tegyenek hathatós lépéseket a fegyverkezési hajsza megszün­tetésére s méltóképpen járulja­nak hozzá a népek békéjének megszilárdításához. A felhívással kapcsolatban Ró­nai Sándor, az országgyűlés elnö. ke a következő határozati javas­latot terjesztette az országgyűlés elé: »A Magyar Népköztársaság országgyűlése őszinte örömmel, lelkesen támogatja a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának a le­szerelés ügyében a világ vala­mennyi országának parlament­jeihez intézett felhívását, amely újabb nagyjelentőségű lépés a fegyverkezési hajsza megszün­tetésére, a béke megóvása, az országok közötti baráti kapcso­latok további fejlődése és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése egész dolgozó né­pünk egységes, szilárd bókeaka- ratának is kifejezést ad, amikor magáévá teszi és melegen üd­vözli a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának felhívását. Felhívja a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az országok közötti békés együtt­működés fejlesztésére, a béke megóvásáért, a. nemzetközi fe­szültség csökkentésére.« Az országgyűlés teljes mérték­ben egyet érf a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának felhívásával, s a beterjesztett határozati javas­latot egyhangú lelkesedéssel el­fogadja. (Nagy taps, a képvise­lők felállnak.) Ezután Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségének első titkára kért szót: Tís évas a forint — Tisztelt országgyűlés! Ma van tíz esztendeje annak, hogy a Magyar Kommunista Párt kez­deményezésére országunkban megteremtettük a jó forintot, amely kivezető utat jelentett a hallatlan méretű inflációból, a dolgozó tömegek nagy nyomorá­ból, amelybe a háború és az uralkodó osztályok döntötték népünket. (Lelkes, nagy taps.) — Óriási jelentőségű esemény volt ez nemcsak országunkban, hanem nemzetközi méretekben is. Emlékezzünk vissza, mi volt a helyzet közvetlenül a háború után hazánkban. A volt uralko­dó osztályok arra törekedtek, hogy minden eszközzel rontsák a dolgozó nép és az ország hely­zetét; pártunk pedig azért har­colt, hogy megszilárdítva a ter­melést, újjászervezve az üzeme­ket, a vállalatokat, a közleke­dést, megteremtse a jó forintot, ■> ennek alapján biztosítsa, hogy elkezdődjék országunkban a dol­gozó nép felemelkedése. — Sokan nem hittek ebben, nem hittek a párt programjában, S azt mondották, hogy a forintot megteremteni, a jó pénzt megte­remteni országunkban csak ak­kor lehet, ha bizonyos nyugati ha­talmaknak elzálogosítjuk nagy nemzeti javainkat, az állam- vasútat, a postát, nagyüzemein­ket és így tovább. Pártunk azon­ban akkor azt mondotta: nem!, a Szovjetunió segítségével van elegendő erőnk ahhoz, hogy pár­tunk kezdeményezésével mun­kásosztályunkra, dolgozó pa­rasztságunkra, értelmiségünk­re, egész népünkre támaszkodva szilárd valutát teremtsünk or­szágunkban! — Talán először fqrdult elő a történelemben, hogy egy párt hosszú-bosszú hónapokkal előre meghirdette, mikorra lesz stabil pénz az országban. Máskor ezt mindig nagy titokban tartották, azért, mért féltek attól, ha nyil­vánosságra hozzák, ez lehetet­lenné teszi, meghiúsítja a stabi­lizálást. A mi pártunk azért hir­dette meg nyilvánosan, mert tud­ta azt, hogy azokat a hátrá­nyokat. amelyek azzal járnak, hogy jó előre nyilvánosságra hozzuk a pénz stabilizálását, messzemenően túlszárnyalja az a segítség, amelyet munkásosz­tályunktól, népünktől kapunk a stabilizáció megvalósításához. — És pártunk számítása bevált. Pártunk szilárd talajra épített, amikor a nép bizalmára épített! (Lelkes taps.) — Emlékeznek rá, képviselő elvtársak, hogy mi volt orszá­gútiban akkor, amikor tíz évvel ezelőtt, augusztus 1-én meg­jelent a forint. Szinte egy csa­pásra változott meg a helyzet az országban, s akkor az egész vi­lágon mindenütt a magyar fo­rint csodájáról beszéltek. Csoda volt ez? Hát bizonyos értelem­ben csoda, a nép alkotó erejének a csodája, amelyben hitt és bí­zott a kommunista párt! (Vi­haros taps.) — Azóta is, hogy országunk­ban bevezettük a szilárd valutát, igyekeztünk mindent elkövetni, hogy a forint értékét, vásárló­erejét biztosítsuk. Az utóbbi években pártunk kezdeményezé­sére egy sor olyan intézkedést tett kormányunk, amelynek következtében a forint vásárló* ereje növekedett. A forint szi­lárd valuta. A forint szilárdsá­gát biztosítja állandóan, követ­kezetesen, ha nem is túl gyor­san növekvő ipari és mező­gazdasági termelésünk. Biztosít­ja a forint szilárdságát az állam kezében levő mind nagyobb és nagyobb árutömegmennyiség. Biztosítja a forint szilárdságát az, hogy kormányunk és nemzeti bankunk pénzügyi helyzete az utóbbi másfél évben nemzetkö­zileg is igen jelentékenyen meg­szilárdult. Biztosítja az, hogy olyan terveink vannak, amelyek mögött áll munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmi­ségünk, — lehet mondani: mö­götte áll az ország tízmilliós népe, s hogy ezeket a terveket mi valóra fogjuk váltani. — Tisztelt országgyűlés! Most, amikor a jó forint megteremte* gének 10. évfordulóján megemlé­kezünk erről az országunk éle­tében nagyjelentőségű esemény­ről, meg kell mondanunk, hogy valamennyien el vagyunk szán­va, hogy a jó forint jó forint maradjon és a jövőben még jobb forint legyen — a dolgozó nép érdekében! (Viharos, lelkes taps.) Az országgyűlés ezután foly­tatta a legfőbb ügyész beszámo­lója feletti vitát. Csikesz józsef- né, országgyűlési képviselő fel­szólalásában hangoztatta, hogy a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a belügy, az állam­védelem és az igazságügy terü­letén dolgozó káderek nevelésé­re és megbecsülésére, többet kell törődnünk bíróink, ügyészeink, jogászaink munkájával és job­ban meg kell őket becsülni. — Utána Kiss Károly elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának — Magyarország csatlakozott az Egyesült Nemzetek kiváltsá­gairól és mentességeiről szóló egyezményhez. — Ünnepélyesen megnyitot­ták a moszkvai központi sta­diont. A megnyitásán Hruscsov elvtárs nagy beszédet mondott. — Karacsiban aláírták a ma­gyar—pakisztáni kereskedelmi egyezményt. — Csehszlovákiából hozunk kordból készült pongyolákat. Ezeket a pongyolákat a bajai, kiskunfélegyházi, a kecskeméti és kiskunhalasi szaküzletekben árusítják. — Kiirtotta családját. Koppen­hága közelében meggyilkoltak egy 25 éves asszonyt 9, 7 és 5 éves gyermekeivel. A rendőrség a szörnyű gyilkosság után kézre- kerílette a tettest: a szerencsét­len asszony férjét. 55Ä Tarlós,abb lesz a gyermek­cipő. A Kecskeméti Cipőgyár­ban kísérleteznek, hogy a jövő­ben a fehérbetétes gyermekci­pőkhöz nubuk helyett vikszos bőrt használnak. Az első négy pár mintapéldányát már elké­szítették. A jövőben vikszos bőr felhasználásával készítenek gyermekcipőket, (amelyek így tartósabbak lesznek. Várható időjárás csütörtök estig: Változó felhőzet, több helyen eső, mérsékelt, délnyugati-nyugatira for­duló szél. A nappali felmelegedés főként a Dunántúlon fokozódik. Várható leg­magasabb hőmérséklet csütörtököm 23—20, a Tiszántúlon helyenként 26 fqk felett, tagja szólalt fel. Hangoztatta, hogy az államvédelmi és rendőri szervezetet ért bírálat jogos. De m is meg Íveli mondani, hogy a mi népi államunk osztályharcban jött létre és erősödött meg és a dolgozó nép hatalmáért folyó harc legnehezebb idejében az államvédelmi és rendőri szerve­zetek mindig a legveszélyezte­tettebb helyeken álltak őrt. Mi azt várjuk a rendőrség, az 41- lamvcdelem es az ügyészség dol ­gozóitól, hogy vizsgálataikban az igazságot tárják fej, hogy megta­lálják a bűnöst, de a valóban bűnöst. Sárfj Rózsi országgyűlési kép­viselő a Munka Törvénykönyv néhány fejezetével kapcsolatos kérdésekről beszéli. Eiirkás Imre országgyűlési kép­viselő szólt ezután a legfőbb ügyész beszámolójához. A szo­cialista törvényesség megsérté­séből eredő bajaink széles ská­láján — mqndotta többek között — a legfájdalmasabb a veszte­ség, elvtársaink elvesztése, akik­kel együtt harcoltunk .dolgozó népünk jobb jövőjéért a tőkés elnyomás ellen, a felszabadulá­sért, a szocializmus megvalósí­tásáért. A személyi kultuszból eredő hibáinkat az ellenség arra is felhasználta, hogy sorainkban harcos társaink életére tört. Ezért is felbecsülhetetlen segít­ség a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának elemzése a személyi kultuszról és annak a nemzetközi munkás- mozgalomban, és a szocializmust építő népi demokratikus országok csaknem mindegyikének állami életében is oly sok kárt okozó hálásáról. Befejezésül rámutatott, hogy az országgyűlési képviselők, nem tettek meg mindent az ál­taluk alkotott törvények tiszte* letbentartásáért, megbecsülő sóért, védelméért. Igaz, hogy a> mentelmi jog gyakorlati hiánya nem minden esetben tette ezt lehetővé. Törvényeink betartass, felett őrködni — úgy gondolom — népünk megbízásából eredt kötelességük az országgyűlési képviselőknek. A legfőbb ügyész beszámoló­ját elfogadta. Mivel a beszámolóhoz több fel­szólaló nem jelentkezett, az or­szággyűlés elnöke a vitát le­zárta és az elhangzott felszóla­lásokra Non György, a Népköz- társaság legfelsőbb ügyésze vá­laszolt. Az országgyűlés a legfőbb Ügyész beszámolójában foglalta­kat egyhangúlag tudomásul vet­te, majd áttért a szabálysértés) bizottságról szóló törvényjavas­lat tárgyalására. A törvényja­vaslat előadója Nánásj László országgyűlési képviselő volt. Törvényjavaslat a szabálysértési bizottságról A Magyar Népköztársaság kor­mánya a törvényesség további megszilárdítása, az állampolgá­rok jogainak fokozottabb védel­me érdekében az utóbbi időkben több fontos intézkedést tett. Ezek közé tartozik az a törvény­erejű rendelet, amelyet a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban fogadott el, amely* ben meghatározta a szabálysér­tésele rendjét és egyes — a tör­vényerejű rendelet megjelenése előtt -— bűntettnek minősített törvényellenes cselekedeteket szabálysértéssé változtatott. Az utóbbi evekben többször előfordult, hogy kisebb káét okozó törvényellenes cselekmé­nyek miatt annak elkövetője aránytalanul magas büntetést kapott. Az ilyen hibákat a kisebb törvényellenes cselekmények sza­bálysértéssé való minősítése s a szabálysértési bizottságok fel­állítása nem teszi lehetővé á jö­vőben. A szabálysértési ügyeket je­lenleg a megyei, a járási, a vá­rosi, a fővárosi, a kerületi és a fővárosi tanács végrehajtó bi­zottságának igazgatási osztá­lyán működő szabálysértési elő­adók látják el. Ez a rendszer azonban különböző okok miatt nem minden tekintetben felel meg és ha ehhez még hozzávesz- szük, hogy a korábban bírósági hatáskörbe tartozó egyes kisebb jelentőségű bűntettek is sza­bálysértésnek minősülnek, lát­juk, milyen szükség van a sza­bálysértési bizottságok mielőbbi felállítására. A szabálysértési eljárás a la­kosság széles rétegeit érinti, a legteljesebb mértékben indokolt tehát, hegy a szabálysértési ügyek elintézését olyan bizott­ságokra bízzuk, amelyekben te­vékenyen részt vesznek a cjb^go' zók. A szabálysértési bizottságok tagjait a tanácsok választják meg részben a tanácsok tagjai­ból, részben más közbecsüléS- ben álló dolgozókból. A szabály­sértési eljárás főfeladata az ál­lampolgárok nevelése fegyelem­re, a társadalmi tulajdon meg­becsülésére, az államigazgatás szabályainak betartására. Ezt a célt egy, a dolgozókból álló bi­zottság bizonyára jobban tudja elérni, mint egy szabálysértési ügyek elbírálásával megbízott tisztviselő. Természetesen a je­lenleg működő szabálysértési előadók a törvényjavaslat elfo­gadása után is fontos munkát végeznek, mert ők látják el a bizottságok munkájával kap­csolatos ügyviteli teendőket, s ők látják el a bizottságokat a szükséges szakmai tanácsokkal; A szabálysértési bizottságok­ról szóló törvényjavaslatot az igazságügyminisztérium készí­tette el, de előzőleg a törvény- tervezetet észrevételezésre meg­küldte a fővárosi, valamint a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökei­nek. Az általuk tett észrevételek jórészét a beterjesztett törvény- javaslat tartalmazza is. Az or­szággyűlés jogügyi bizottsága a törvényjavaslatot megvitatta és azt a hatodik paragrafus kivéte­lével változatlanul elfogadta. A törvényjavaslathoz elsőnek Juhász Jmréné, Szolnok megyei országgyűlési képviselő szólt. Hangsúlyozta: ezzel a tör­vénnyel az országgyűlés új, széles területet nyit meg a dol­gozók előtt az általános igazga tásban való részvételre. (Folytatás az 5, oldalon) Az országgyűlés szeedán dél- elfitl folytatta ülésezését. Az ülést néhány perccel tíz őrt után Rónai Sándor, az ország gyűlés elnöke nyitotta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents