Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-07 / 185. szám

A megyei párt«yégr@ha)tóbizottság beszámolója ts megyei kommunista iisgyektíváe (Folytatás az 5. oidalrol) ramját, melyet az SZKP XX. kongresszusa javasolt a népek­nek. Amikor a nemzetközi mun­kásmozgalom fejlődése az SZKP XX. kongresszusa után a mesz- szemenő önbírálat légkörében megy végbe, az imperialista reakció összes erőinek fő tá­madása arra irányul, hogy meg­kísérelje közvetve, vagy köz­vetlenül a bomlás elemeit be­vinni a kommunista és munkás­pártok soraiba. Éket akarnak verni a Szov­jetunió és a népi demokra­tikus országok közé, pénzzel és egyéb eszközökkel provo­kációra bátorítják ügynöke­it, a népi demokratikus or­szágokban még meglévő el­lenforradalmi erőket. Annak a propagandakampány­nak. melyet az imperializmus ideológusai a személyi kul­tusz, a szocialista törvényesség megsértése körül kialakítottak, az a célja, hogy elhitessék a dolgozókkal: minden a szocialis­ta rendszerből fakad, hogy a Szovjetunió és a többi szocia­lizmust építő népi demokráciák között alá- és fölérendeltségi vi­szony van, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja beavatko­zik más országok kommunista és munkáspártjainak belügyeibe. E rágalomhadjárattal szét akar­ják tagolni a kommunista párto­kat, gyengíteni akarják a kom­munista és munkáspártoknak a Szovjetunió Kommunista Pártjá­hoz fűződő nemzetközi kapcso­latát, el akarják szigetelni a nemzetközi munkásmozgalom egyes központjait. Most amikor pártunk Köz­ponti Vezetősége az 1953. júniusi ülése után ismételten őszin­teséggel feltárta szocialista épí­tésünk során elkövetett hibákat és következetes intézkedéseket tett e hibák kijavítására, altkor nekünk azon kell dolgoz­nunk, hogy mindinkább el­mélyítsük a proletár inter­nacionalizmus eszméjét és magasra emeljük a Szovjet­unió Kommunista Pártja cs a mi pártunk iránti tiszte­letet. A szocialista világrendszer or­szágaink baráti együttműködése és kölcsönös segítése szilárd és megbonthatatlan. Ez az együttműködés bizto­sítja számunkra is a nem­zeti függetlenséget, szilár­dítja nemzetközi helyzetün­ket, lehetőséget ad népgaz­daságunk állandó fejlődésé­re, a dolgozók életszínvonala emelésére. A nemzetközi munkásmoz­galom tapasztalata megtaní­totta a munkásosztályt — a proletárinternacionalizmus mély­séges jelentősegének felismeré­sére. A munkásosztály marxista pártjai, közte a mi pártunk te­vékenységét is, a proletár szo­lidaritás elve vezérelte és ve­zérli. A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy a dolgozók helyesen értel­mezett nemzeti érdekei nem állhatnak és nem is állnak ellentétben nemzetközi szo­cialista érdekeikkel. A legújabb kor történelmének egyik legfontosabb következte­tése, hogy a proletárnemzetközi- ség az, amely a munkásosztály és az összes dolgozók legélesebb fegyvere a mindennű elnyomás ellen vívott harcban, a szabad­ság kivívásában és megtartásá­ban. A proletárinternacionalizmus erősítése, történelmi szükség mind a szocialista országok kommunista és munkáspártjai, mind a kapitalista országok marxista pártjai számára. Ami­kor az imperialisták min­den erejükkel azon dolgoz­nak, hogy egységes, kom­munistaellenes arcvonalba tömó- rítsék az összes reakciós erőket, ilyen körülmények között, kü­lönös jelentőségűvé válik a munkásosztály összes marxista­pártjainak eszmei összeforrottsá- ga és nemzetközi szolidaritása. Ennek a jelentőségét meg kell értenie minden párttagunknak, hogy ereje, tudása legjavával munkálkodjon a proletárinterna- cionalizmus erősítésén. Népi de­mokráciánk fejlődésének ered­ményeiben kifejezésre jut az a sokoldalú tapasztalat és segítség, melyet a Szovjetuniótól kapunk. Különösen felbecsülhetetlen segítséget nyújt számunkra az SZPK XX. kongresszu­sának gazdag tapasztalata, amely a mai nemzetközi viszo­nyoknak megfelelően, a marx­izmus—leninizmus alkotó alkal­mazásával, szocialista építésünk további előrehaladásához igen nagy és felbecsülhetetlen segít­séget jelent. Pártunk Központi Vezetőségének ez év júliusi ülése, a XX. kongresszus gazdag tapasztalatait magyar viszonyok­ra alkalmazva, új, tiszta lapot nyitott pártunk életében. El vagyunk szánva arra, hogy bátran támaszkodunk a jövőben is azokra a gazdag eredmények­re, melyet a Szovjetunió ta­pasztalatai nyújtanak számunk­ra. A magyar dolgozó nép, kö­zöttük a mi megyénk dolgzói, soha nem fogják elfelejteni azt a testvéri segítségnyújtást, ba­ráti támogatást, melyet a Szov­jetunió nyújtott és nyújt a ma­gyar népnek. Semmif.éle imperialista, re­akciós mesterkedés, rága­lomhadjárat nem verhet éket a szovjet és a magyar nép közé. Minden kommunista dolgoz­zon azon, hogy a Központi Ve­zetőség határozatainak mara­déktalan végrehajtásával még szorosabbra fűzzük kapcsolatain­kat a szocializmust építő orszá­gok népeivel, a hatalmas Szov­jetunióval és nagy pártjával. Elvtársak! A párttagság, a dol­gozó tömegek, az egész ország­ban, a mi megyénkben is, igen nagy megelégedéssel fogadták a Központi Vezetőség határozatát. Egybehangzó volt a vélemény: ezt vártuk a mi pártunktól. Most igazán megvan minden feltétele annak, hogy egy szívvel, egy akarattal, ki-ki a legjobb tudása szerint vég­rehajtsa azokat a feladato­kat, melyeket pártunk Köz­ponti Vezetősége elénk állí­tott a magyar nép jobb és A megyei párt-végrehajtóbi­zottság beszámolóját élénk és sokoldalúan érdekes vita kö­vette. A vitában a következő elvtársak kaptak szót: Túri Jó­zsef elvtárs, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára, Kőrös Gáspár elvtárs, a kiskőrösi já­rási tanács elnökhelyettese, Mé­száros Ferenc elvtárs, a Kecske­méti Gépgyár párttitkára, Ko­vács István elvtárs, az izsáki Vörös Csillag Tsz elnöke, Gyur- kó Lajos elvtárs vezérőrnagy, Varga Antal elvtárs, a bajai já­rási tanács elnöke, Dallos Fe­renc elvtárs, a Megyei Tanács boldogabb jövőjének meg­valósítása érdekébe« elnöke, Simó Tibor elvtárs, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára, Székely Gábor elv- társ, a Tiszakécskei Permetező­gépgyár párttitkára, Házi Árpád elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, Varga Antal elvtárs, a kiskunmajsai pártbizottság tit­kára, Bódoczki János elvtárs, a megyei bíróság elnöke, Mohácsi Károly elvtárs, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetője és Illés János elvtárs, Báesbokod község párttitkára. A felszólalások részletes is­mertetésére lapunkban még visszatérünk.­TAPASZTALATCSERE-FORUM Az energiagazdálkodásról Vállalatunk még fiatal, de kezdettől fogva az energia­takarékosságot fontos feladat­nak tekintette. Már 1951-ben megállapítottuk, hogy a válla­latnál lévő elektromos berende­zések nem felelnek meg a köve­telményeknek, sok áramot fo­gyasztanak, s ezért fázisjavító kondenzátorok beépítése szük­séges. Meg kell említeni, hogy ekkor a vállalati elektromos tel­jesítmény tényező (cosinus fi) 0,46 volt. 1952-ben beépítettünk egy 80 KVAr teljesítményű fá­zisjavító kondenzátort, (statikus blokkot), mellyel elértük azt, hogy az üzemi teljesítmény té­nyező 0,86, 0,92 között van állan­dóan. Ezzel a kondenzátorral évi 350 000 KW-óra megtakarítást értünk el, ami 82 000 forintnak felel meg. így 1 kilowattóra elek­tromos energiánk 0,84 forintról 0,44 forintra csökkent. 1953-ban átépítettük a régi, korszerűtlen műhelyeinket, mellyel együtt teljesen korszerű vezetékszerelést végeztünk, acélpáncél csőbe. Ezzel meg­szüntettünk mindenféle áram­szivárgást, kiküszöböltünk min­den zárlati lehetőséget, s ennek segítségével értük el azt, hogy üzemünk tervteljesítése azóta megkétszereződött, az elektro- mosenergia-felhasználásunk pe­dig alig többel, mint egyharmad résszel emelkedett. A tröszthöz tartozó vállalatokon belül jelen­leg a mi vállalatunknál alakult legkedvezőbben az energiafel­használás, megtakarítás. Ezt a munkát nem hagytuk abba. Felülvizsgáltuk ez évben a munkagépekbe beépített elek­tromotorokat teljesítmény szem­pontjából. Lecseréltünk 12 da­rab olyan villanymotort, melyek a munkagép erőszükségletéhez viszonyítva túlméretezettnek bi­zonyultak és kisebb teljesítmé­nyűeket építettünk be. Ezzel az átépítéssel az első félévben 1200 kilowattóra energiát takarítot­tunk meg. Kormányzatunk, az or­szággyűlés is fontos feladatnak tartja a jobb energiagazdálko­dást, az energiával való taka­rékosságot. A mi terveink ez­zel kapcsolatosan: az irodákat és a műhelyeket központi fűtés­sel kívánjuk ellátni. Ez azért fontos, mert a kazánban a silá­nyabb minőségű, kevesebb kaló­riatartalmú, olcsóbb szeneket is gazdaságosan fel tudjuk hasz­nálni. Munkavállalóink pedig a téli időben megfelelőbb hőmér­sékleten tudnának dolgozni, mint a jelenlegi körülmények között. Ugyanis az a helyzet, hogy a műhelyekben egyszerű dobkályha-íűtés van, amelyben a tüzelőanyag nem cg el kellő­képpen, és igy nem adja ki a szükséges meleget. A központi fűtéssel kapcsola­tos terveinket és költségveté­sünket már elkészítettük, eljut­tattuk felettes hatóságainkhoz és most már csupán azon múlik, hogy a szükséges beruházási összeget megkapjuk-e. Rémé1 jük, hogy igen! Balázsfalvi Márton főmechanikus. Kecskeméti Épület­lakatosipari Vállalat Határosait javaslat A Magyar Dolgozók Pártja Bács-Kiskun megyei pártaktivaja 1956. augusztus 6-án megvitatta a Központi Vezetőség 1956. július 18—21-t ülésének határozatát és az ebből adódó tennivalókat. A pártaktíva egyöntetűen helyesli a Központi Vezetőség ha- rározatait, e határozatban megjelölt politikai, gazdasági és szer­vezeti feladatokat és egyemberként zárkózik fel pártunk Központi Vezetősége mögé. Erejét, tudását nem kímélve azon dolgozik, hogy erősítse és megbonthatatlanná tegye pártunk egységét, erősítse a párt és a tömegek közötti kapcsolatot, a Szovjetunió iránti hűséget és szeretetet. Minden erőnket latbavetve, megyénkben is győzelemre visszük a második ötéves terv célkitűzéseit, az ipari és mezőgazda- sági feladatok maradéktalan teljesítését, a magyar nép szebb és boldogabb jövőjének megteremtése érdekében. ' Bács-Kiskun megyei pártaktíva Négy nap Csehszlovákiában III: Autótulajdonosok Bratislavába szólította a hivatalos kötelezettség Mácsai Jánost, Tóth Sán­dort és Haász Ferencet, a kiránduló­csoport vezetőit. Gépkocsira volt szük­ség. Nem okozott problémát. Hajekh János áttelefonált Sztari Rudolfnak, a nelyi termelőszövetkezet vezetőjének és megkérte, hogy kocsiján vigye be ve­zetőinket Bratislavába. Sztari Rudolf készségesen vállalkozott az útra. De bi­zonyára nemcsak Sztari Rudolf tette volna meg ezt a szívességet, hanem Melikács Alegender, kendergyári mun­kás, dr. Kotlánk, a község orvosa, a főkönyvelő, vagy a főmérnök is, akik­nek szintén saját autójuk van. Ha így nem tudtuk volna megoldani, akkor a község ötven motorkerékpártulajdono­sa is segíthetett volna gyorsan Bratis­lavába juttatni a vezetőséget. Vasárnap dél felé járt az idő, amikor arra lettünk figyelmesek, hogy autók állnak meg a templom előtt. A kocsik­ból mamák szálltak ki és újszülött gyermekükkel a karjukon siettek be a parókiára. — Saját kocsijuk? — kérdeztük. — Nem! A kendergyáré. A munká­toknak ilyen esetekben ingyen adják oda a gépkocsit. Cl térkép Amerre a szem ellát, nemcsak a köz­ség határában, hanem másutt is, hatal­mas gabonatáblákat, kukoricatáblákat láthatunk. Ottlétünk alatt gyors ütem­ben folyt az aratás, cséplés. A földe­ken csak kombájnt és aratógépet lát­tunk. Büszkén írom le: dicsértek a ma­gyar kombájnt, Szinte egységes a község térképe, mert csak 24 kisparcellát láthatunk a 4000 hektáros határban. Több száz hek­tár föld tartozik a cukorgyárhoz. 1800 hektáron a termelőszövetkezet (J. R. D.) gazdálkodik. A községben csak egyetlen termelőszövetkezet működik. 1950-ben egyesek külön szlovák és külön ma­gyar termelőszövetkezetet akartak lét­rehozni, de az állam, helyesen, ezt nem engedélyezte. A közös gazdaság tagja, a helyi tanácselnök, Gyurkovics István ts. Milyen a szövetkezeti élet? Nem az év végén osztják cl a jöve­delmet, hanem -jelentős részét havonta kapják meg a tagok. így például egy munkaegységre havonta 11 koronát és 5 kilogramm gabonát visznek haza a tsz tagjai. Gazdag-e a tsz? Erről inkább egy kis statisztikát, mely többet mond minden szónál. Van két Skoda traktor­ja, egy teherautója, egy cséplőgarnitú­rája. Az állatállománya, különösen a szarvasmarha, igen gazdag. 400 darab­ból áll az állomány, melyből 150 fejős­tehén. Ezenkívül 50 lovat, 800 darab sertést, 150 juhot, 2000 baromfit, 80 tojókacsát és 500 darab kiskacsát vall magáénak a 205 tagból álló termelő- szövetkezet. A növénytermelés eredményeiről is néhány szót. Tavaly hektáronként bú­zából 26,60, rozsból 29, őszi árpából 30, tavaszi árpából pedig 23 mázsa volt a termés. Zöldségkertészetük termetvé­nyeit közvetlenül a helyi konzervgyár­nak adják át feldolgozásra. Az idén minden terményfcleségból jó termésre számítanak. Ezek a példák azt mutat­ják, hogy a parasztságnak igazi jó éle­tet csak a közös gazdálkodás nyújt Csehszlovákiában is, Ha jrá magyarok ! , A seredi futballpályán történt. Csapa­tunk, a mi megyei A) osztályunknak meg­felelő csoportban játszó seredi cukor­gyár csapatával játszott. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy az ellenfél kapujánál felhangzik: hajrá magyarok, hajrá magyarok! A fiúk, mintha vezényszót hallottak volna, úgy fordultak egyszerre hátra. Felismerték a drukkolókban a sladkovi- covoi ifjúsági csapat tagjait. Több se, kellett nekik. Megtáltosodtak és szebb­nél szebb támadásokat vezettek. Sverla, Katona, Nagy, Virágh, s a kapuban előbb Bakos, majd később Bondor szép játékot mutatott. Talán udvariatlanság, — de legyőztük a vendéglátókat. 4:1 lett az eredmény. A mérkőzés végén a vígkedélyű, hu­morban gazdag Faragó (balhátvéd) oda- somfordált Bütyökhöz (Kovács), aki fele­annyi termetre, mint ő, s félig tréfá­san, félig komolyan kérdi: mit csinál­tál te...? Bütyök mintegy mentegetőz­ve mondja: — tudod, be akartam adni, nem tehetek róla, a hálóba szállt a labda. A társadalmi összefogásról Az utcák betonozását részben társa­dalmi munkával végzik el. Az állam a költségek 65 százalékát állja, anyagot ad. A ht>trnmz..\2t. r *-->nrs1nasna sznraaU mazására a lakók végzik el saját port tájuk előtt és utcájukban. Egy szak­ember vezetésével szombat délutánon­ként, vasárnap délelőttönként készül­nek az új járdák. Csaknem minden lé­tesítménynél számbaveszik a társadalmi munkát. Azt hiszem, ezt a módszert mi is szélesebb méretekben alkalmazhat­nánk, s akkor még gyorsabban halad­nánk előre az ország építésében. Fiatal házasok és nagycsaládosok Csodálkozva, de jól eső érzéssel hall­gattuk, hogy a kormány mennyire se­gíti a fiatalokat és a nagycsaládosokat, Elmondották: ha két fiatal egybekel, az állam kölciönt ad nekik, 5000 ko­ronát. Ebből vásárolhatnak 3400 koro­náért egy középszerű keményfa, politú­rozott hálószobabútort és egy konyha­garnitúrát 1600 koronáért. Egy évig nem kell kamatot fizetniük a kölcsön után. Ha megszületik az első gyermek, 1000 koronát elenged az állam a köl­csönből. A második és a harmadik gyermek születése után újabb összege­ket töröl az állam. Ugyanakkor a gyer­mektelenek és nőtlenek, meg a haja- donok 20 százalékos gyermektelenségi adót fizetnek. A nagycsaládosok megbecsülését az alábbi tények jelzik. Egy gyermek után 70 koronát, két gyermek után 135 ko­ronát, négy gyermek után 460 koronát kap havonta a családfő. Ezért az ösz- szegért — 460 koronáért — 20 pár gyer­mekcipőt lehet vásárolni. Ehhez még csupán annyit: a községben mezítlábas gyermekeket nem láttunk. Legtöbbjük gumicipöt, szandált hordott. Vettess Károly (Vége köv etkezik}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents