Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-07 / 185. szám

A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója a megyei kommunista nagyaktíván

(Folytatás a 4. oldalról)

ség, hogy saját eredményeinkre építve, olyan színvonalat biztosítsunk, ami kívánatos. Törésnek, visszaesésnek az élet- színvonal emelésében nem szabad bekövetkeznie.

Ha megvan az elvi szilárdság, ha megvan az egység, ha az út világos, — már pedig most az, — ha a párt és a tömegek közötti kapcsolat szoros és el- téphetetlen, akkor ez olyan erőt ad, amelyre bátran támaszkodva a legnehezebb akadályokat is legyőzzük,

A termelés pártellenőrzésc- rc, a gazdasági kérdésekkel való hozzáértő munkára most különösen szükség van.

A megnövekedett és az egyre növekvő hatáskörök jó elvégzését csak úgy biztosíthatjuk, ha a pártellenőrzés kiterjed az egész párttagságra, vagyis, ha az egyes párttagok — függetlenül beosztásuktól — magasfokú felelősségtudattal végzik munkájukat, ha nem tűrik el a törvénytelen-, séget, az anyagpazarlást, a hóvégi hajrát, a munkaszervezés fogyatékosságait, a dolgozók jogainak megcsorbítását. A szakszerű hozzáértést el kell sajátítsa minden párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti funkcionárius, mert különben a gazdasági kérdéseket képtelenek leszünk a nép érdekében jól megoldani. A gazdasági kérdések előtérbe állítása nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is rendkívül fontos,

Feladataink a mezőgazdaságban

A második ötéves terv során a mezőgazdaságban fő feladat a mezőgazdasági termelés és terméshozamok növelése olyan mértékben, hogy 1960-ra 27 százalékkal termeljünk többet, mint az első ötéves terv időszakában. A terméshozam növelésével egyidejűleg a mezőgazdaság szocialista átszervezését is végre kell hajtanunk a dolgozó parasztok önkéntes szövetkezése útján, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá legyen a szocialista szektor.

A termelés emelésében legfontosabb feladatunk a kenyérgabona terméshozamának növelése évi 27 millió mázsáról 29—30 millió mázsára. A csáplés jó elvégzésével az őszi vetések megfelelő előkészítésével már az idén hozzá kell járulnunk a célkitűzések megvalósításához. Fokoznunk kell a nagy jövedelmet biztosító belterjes ipari takarmány- és kertészeti növények termelését is,

A belterjes növénytermelés, a dolgozó parasztság élet- színvonala emelésének, másrészt a munkaerő foglalkoztatásának fontos feltétele,

A belterjes növénytermelés, a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés, a kettős és köztes termelés és az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése ad biztosítékot a belső és külső _piac kielégítésére. Most az a feladatunk, hogy a szőlő- és gyümölcstermelésben, a növényvédelemben, a szedésnél, válogatásnál, csomagolásnál, a paprikatermelésben, a lucerna, bíborhere, a kertészeti és mezőgazdasági aprómagvak termelésében, a pulykatenyésztésben, tartsuk szem előtt az exportratermelés rendkívül nagy népgazdasági jelentőségét,

A második ötéves terv végére az ország szántóterületét legalább 150 000 holddal kell növelni; öt év alatt, mintegy félmillió kh gyenge, szikes, savanyú és homoktalaj javításét kell elvégezni, továbbá félmillió kh gyenge homoktalaj feljavítása érdekében ki kell terjeszteni a zöldtrágyázás alkalmazását. Megyénk dolgozó parasztsága, különösen a homokos talajokon és szikes talajokon gazdálkodók nagyban részesülhetnek másodiK ötéves tervünk áldásos kedvezményeiből.

Sajnos, az elmúlt évben elmulasztottuk lehetőségeinket és sem mennyiségileg, sem minőségileg nem végeztünk megfelelő munkát a talajjavításban.

Ezért máris el kell kezdenünk az új szőlőtelepítések alá az aljtrágyázást cs fordítást, a zöldtrágyanövények vctőmagva’inak beszerzését, gondos begyűjtését, tisztítását cs a jövő évre létesített rizs termelési területek kijelölését,

A második ötéves terv gondoskodik arról, hogy a talaj- táperő fokozása érdekében a Duna—Tisza közén kitermelt tőzeg a mezőgazdaság rendelkezésére álljon. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztoknak időben gondoskodniok kell a megfelelő tőzeg biztosításáról. Az ötéves terv célkitűzései között szerepel, hogy 5 év alatt kétszeresére kell emelni a nagyüzemi gyümölcsösök területét, de emellett fejlesztenünk kell a háztáji gyümölcsösöket is.

Erőteljesebben kell folytatnunk a kiöregedett szőlők felújítását

és a tőkehiány pótlását. A szőlő- terület fenntartása érdekében országosan mintegy 36 0QQ kh új szőlőt kell telepíteni. : A második ötéves terv e célkitűzésének végrehajtása nagyrészt a Bács megyei állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok szőlő- és gyümölcsszere- tetére, szakértelmére épül.

A rendelkezésünkre álló

gyökeres szőlővessző meny- nyisége lehetővé teszi, hogy már ez évben mintegy 4— 5000 kh, új telepítést létesítsünk.

Ezért időben el kell kezdeni a területek gondos kijelölését, a talaj fordítását és trágyázását, hogy ez évben már a feladatok jelentős részét meg tudjuk valósítani. Különösen fokoznunk kell a csemegeszőlő telepítését, melynek a népélelmezés és az export szempontjából igen nagy jelentősége van. A szőlőtermelés mellett a magyar bor minőségét is meg kell javítanunk.

A kérdésekkel kapcsolatban meg kívánjuk jegyezni, hogy felsőbb állami szerveink részéről nem tapasztalunk kielégítő hozzzáállást, pl. a szőlő gépesítése, a tárolóedények biztosítása terén. Véleményünk szerint külkereskedelmi szerveinket felelősség terheli a bor értékesítése terén jelentkező problémák miatt, Kérjük az aktíva nevében, hogy kormányszerveink, velünk együtt segítsék leküzdeni nehézségeinket;

A népélelmezés megjavítása érdekében,

az állattenyésztés

jelentős fejlesztését, mindenekelőtt a hozamok emelését kell a második ötéves tervben erőteljesen fokozni. A fejlődés ellenére, még eléggé alacsony a mi megyénkben az egy tehénre jutó tejhozam, iHetve a fejési és az istállóátlag;

Állami gazdaságaink 1956. első negyedévi istállóátlaga csupán 7.8 liter volt, termelőszövetkezeteink átlaga ettől is kevesebb. El kell érni, hogy a hízottsertést 25—30 százalékkal, a tejtermelést 35—40 százalékkal fokozzuk. Ennek előfeltétele, hogy

elsősorban is az anyaállo- mányt, ezen belül a tehén- állományt jelentősen növeljük és termelőképességüket nagymértékben fokozzuk.

Az állattenyésztésben a hozam és a szaporulat emelése elérése végett most a légfontosabb feladatunk, hogy a megtermesztett takarmányt időben, tápanyagveszteség nélkül betakarítsuk, tartósítsuk és tároljuk, fel- használásáról okszerűen gondoskodjunk. Gépállomásainkra vár az a feladat, hogy a silózási tervek maradéktalan végrehajtását biztosítsák. A húsellátás fokozása szempontjából növelnünk kel a hússertés tenyésztésének az arányát. A tenyésztők körében nagy népszerűségnek örven - dő, jó hússertés fajta a berkshi- re és a Cornwall. Mindkét fajta gyors növekedésű, magas a szaporulati átlaga és jó takarmányértékesítő.

Pártszervezeteink kövessenek el mindent, hogy az egyes termelő- szövetkezetek, a koros, leromlott, gyenge utódokat nevelő és kistestű sertéstörzseiket minél- előbb kicserélhessék, A húsellátás megjavítása érdekében erőteljesen fokoznunk kell a szarvasmarha hizlalását; Feltétlen figyelembe kell vennünk, hogy az elsőosztályú és extrén- marha kilogrammonként 9—10 forint és ugyanakkor 1 kg hús előállítására fordított összeg 5— 6 forint. Hasonló a helyzet a sertéshízlalásnál is, ahol 1 kg sertéshús eladási ára 17—18 forint, az előállítása ára pedig 15 —16 forintba kerül. A hízómarhák tartásával értékesíthetjük leggazdaságosabban a mező- gazdaság melléktermékeit, a siA mezőgazdaság szocialista átszervezése során a meglévő mezőgazdasági termelőszövetkezeteinket úgy kell fejleszteni, hogy állandóan erősödjenek a közös gazdaságok és gyors ütemben emelkedjék a termelésük,

El kell érni, hogy a termelőszövetkezetek példamutató nagy üzemekké váljanak.

Ennek érdekében a második ötéves terv megteremti a termelő- szövetkezetek megszilárdításához a gazdasági előfeltételeket. A termelőszövetkezetek számára mintegy 4.1 milliárd forintot, ezen belül építkezésre 3 milliárd forint beruházást irányoz elő. Érdemes itt megemlíteni, hogy az első ötéves tervben is komoly összeget kaptak termelőszövetkezeteink, de a beruházások, az építkezések merev alkalmazása, a típus tervek, az ehhez kötőt) hitelek folyósítása gátolta előrehaladásukat.

Ehhez hasonló kötöttségek voltak egyes termelési hitelek folyósításánál is. A második ötéves terv irányelveiben, de már a közelmúltban is alapvető új intézkedések szabályozzák a termelőszövetkezeteknek adott segítség módját.

Az építkezések gyorsabb

ütemű fejlesztése érdekében kormányunk megszüntette a típusétkezéseknél alkalmazott merev kötöttségeket.

Az építőanyagok biztosítása érdekében a termelőszövetkezetek tégla-, cserép- és mészégetéssel foglalkozhatnak, Az 50 holdnál kisebb erdőket, valamint a kisebb nádasokat is termelőszövetkezetek tulajdonába juttatja kormányzatunk;

A mezőgazdasági melléktermékeket saját maguk is feldolgozhatják, létesíthetnek tej- feldolgozó, bortároló, palackozó, szeszfeldoígozó üzemet, seprő-és nádkészítő üzemet, foglalkozhatnak üzemszerűen kosárfonás, stb. előállításával. Műhelyeikben iparszerűen javíthatnak mezőgazdasági gépeket, szerszámokat és egyéb eszközöket. Különösen nagy jelentőségű kormányunknak az az intézkedése, és ezt az aktívánk minden részvevőjének biztosítania kell, — hogy

a termelőszövetkezetek belső ügyeiben a szövetkezetek gazdái, maguk a szövetkezeti tagok döntsenek,

Pártszervezeteinknek bátoríta- niok kell a szövetkezeti tagokat, hogy éljenek pártunk és kormányunk által nyújtott lehetőségeikkel. Nagyjelentőségű az az intézkedés is, hogy a munka- képtelen cs öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását, a szövetkezetek anyagi eszközeiből intézményesen megoldják. A szövetkezetek gazdasági megszilárdítását nagyban elősegíti, hogy az eladósodott termelő- szövetkezetek tartozásainak visz- szafizetését, valamint hitel- gazdálkodását kormányunk új alapokra fekteti.

Hosszúlejáratú, alacsonykama- tú hitelekkel, előnyös visszafizetési feltételekkel lehetővé teszi a szövetkezetek pénzgazdállót, a takarmányszalmát, répaszeletet, stb. Már most fel kell készülnünk a hizlaláshoz szükséges takarmányok begyűjtésére, tárolására, a férőhelyek és a híz- lalási munkát végző dolgozók kiválogatására, kiképzésére.

A növénytermelés és állattenyésztés fejlesztéséhez

a második ötéves terv folyamán lényegesen több cs jobb, korszerűbb gépeket biztosítunk, mint az első ötéves terv időszakában.

Az irányelv előírja, hogy mintegy 25—30 féle hordozható, vagy félig hordozható munkagépekkel kell ellátni az univerzális traktorokat, így a legnehezebb testi munkát igénylő munkafolyamatok gépesítését is jórészt meg tudjuk oldani,

kodásának jobb kihasználását.

Megyénkben az eladósodott termelőszövetkezetek felülvizsgálását elkezdtük és a számunkra biztosított kereteknek megfelelően segítségben részesítjük őket. Központi Vezetőségünk ismételten leszögezte:

a párt és a kormány szikla- szilárdan áll a termelőszövetkezeti mozgalom mellett

és eltökélt szándéka, hogy az elkövetkezendő években további nagy segítséget biztosít a nagyüzemi gazdálkodást választó dolgozó parasztoknak;

Ugyanakkor kötelességünknek tartjuk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok anyagi és erkölcsi támogatását is.

Rendelkezésükre kell bocsáj- tanunk mindazon lehetőségeket, melyek Igénybevételével növelhetik termelésüket, fejleszthetik gazdaságukat és mindennek eredményeként javíthatjuk élet- és munkakörülményeiket,

Ami a mezőgazdaság szocialista átszervezését illeti, ez az utóbbi időben, úgy mondhatnánk, csaknem teljesen leállt. Ezt elősegítette az a bizonytalanság, amely pártunk tagjai, az egyes állami szervek és tömegszervezetekben dolgozó kommunista elvtársak körében kialakult.

A megyei párt-végrehaj tóbizottság az önkéntesség és fokozatosság figyelembevételével azt a célt tűzte ki, hogy ez év végére a termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoportokat mintegy 6000 családdal és 25 000 katasztrális holddal növeljük. Ugyanakkor június 30-ig 1534

család, 2188 tag választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját, 12 400 hold földterülettel.

Pedig a termelőszövetkezetek bebizonyították, hogy

nemcsak a kenyérgabona terméshozamában, hanem a kapás és ipari növények termésátlagában is mind jobb eredményeket érnek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok,

Termelőszövetkezeteink egyré- sze már árutermelést folytat, melyen keresztül a tagok élet- körülménye évről évre jobban javul. Megvan tehát a feltétel a gyorsabb ütemű fejlesztésre és ma már senki sem akadályozhatja megyei, járási, községi pártszervezeteinket, tanácsi, állami és tömegszervezeteink, a termelőszövetkezetek példáin keresztül meggyőzzék a paraszVégezetül a proletárnemzetköziséggel kapcsolatos néhány kérdéssel szeretnék foglalkozni. Mint ismeretes, az SZKP XX. kongresszusán elfogadott határozatok új, nagyszerű távlatokat nyitottak az egész világon a békéért, a szocializmusért sík- raszálló erők előtt.

Az összes demokratikus erők egyesítésének reális lehetősége, a kommunista és munkáspártok megnövekedett tömegbefolyása

tokát a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről és szükségességéről. A falu összefogott erejére támaszkodva minden bizonnyal elérjük azokat a célkitűzéseket, melyeket meghatároztunk a fejlesztés terén.

A szövetkezetek gazdasági megerősítését nagyban elősegíti, hogy kormányzatunk lehetővé tette a tagosítások megindítását. Jelentős az a tény, hogy a tagosítás engedélyezése a földművelésügyi miniszter hatásköréből a megyei tanácsok hatáskörébe ment át. Ez azonban nem vezethet semmiféle lazaságra, vagy túlkapásra. Ellenkezőleg, a járási és községi vezetők a tagosítás során

a legszigorúbban be kell tartsák a törvényességet.

A mezőgazdasági termelőszövetkezet előnyeinek hangsúlyozása mellett minden megkötés nélkül lehetővé kelj tenni, sőt

az eddiginél jobban kell támogatni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportokat, a termelési, értékesítési, beszerzési társulások megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodás útján.

A terméshozamok növelésére, a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére egyenesen káros az a baloldali szektáns nézet, amely lebecsüli az alacsonyabb típusú társulásokat.

Megyénkben az 1920-as és 1940-es évek között nagyban virágzottak a szőlő-, gyümölcstermelő községekben a hegyközségek. Ez azonban ma újnak tűnik. természetes, ha ehhez hasonlókat hozunk létre, ezeket meg kell tölteni megfelelő szocialista tartalommal. Ezeknek a formáknak már akkor is előnyei lehetnek, ha rajtuk keresztül biztosítjuk az egyöntetű telepítéseket, az értékesítést, a felvásárlást;

így vált hírnevessé a kecskeméti barack, az izsáki sárfehér szőlő, a jánoshalmi, kiskőrösi kadarka, a halasi, a kelebiai rizling és a muskotály)

A hegyközségek kialakítása igen komolyan elősegítené és gyors ütemben fokozná a szőlő- és gyümölcstermő területek állagának helyreállítását is,

Megyénkben több mint 20 szakcsoportba tömörült dolgozó paraszt eredményesen fejleszti a méhészetet. Máshol a rizs-, a cukorrépa-, dohány- és zöldségtermelés fejlesztésére alakultak szakcsoportok. Sürgető feladatként áll előttünk, hogy kidolgozzuk párt-végrehajtóbizottságunk határozata értelmében két héten belül, az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok és társulások működésének elveit, társulások adta előnyök lehetőségeit,

A leghatározottabban meg

kell mondanunk, hogy mindazon forma, amely előreviszi a mező- gazdasági termelést, a parasztokat pedig közösségekbe vonja be, egyaránt a szocializmus építését segíti elő. Ezért elvárjuk a járási és a községi párt- és tanácsszervek öntevékenységének kibontakozását. Segítsék az alacsonyabb típusú társulások létrehozását, ne tűrjék tétlenül, hogy az ilyen társulásokat egyesek kupec jelzővel illessék. Vegyék figyelembe, hogy az alacsonyabb típusú társulások ki- terjesztése összefügg társadalmi életünk demokratizmusának fejlesztésével,

aggodalommal tölti el a munkásosztály ellenségeit, a «-hidegháború« híveit, az összes reakciós és népellenes erőket.

Ezek az erők, — hogy valamiképp gyengítsék az SZKP XX. kongresszusa határozatainak a nemzetközi helyzetre gyakorolt kedvező hatását, —- minden eszközzel azon dolgoznak, hogy befeketítsék a békének és az együttműködésnek azt a prog- (Folytatás a 6, oldalon)

Váltanak példamutató nagyüzemekké a termelőszövetkezetek

(3»jnk, erősítsük

a proletár nemzetköziség eszméjét