Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-24 / 173. szám

MtÂQ PROLETÁRJÁÉ EGYESÜLJETEK f — NÉPÚJSÁG HZ MDP BflCS-KlSKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS fl MEGYEI TAHACS LAPJA xi. Évfolyam, 173. szám Ára SO fillér _________1956. július zí. kedd P ártegységyei a szocialista demokráciáért A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetősége 1956. július 1H—214 ülésének határozata Az MDP Központi Vezetőségének Az MDP Központi Vezetősége 1056. július 20-án folytatta a 2. napirendi pont: a Politikai Bi­zottság beszámolója és a szocia­lista demokrácia kiterjesztésé­ről szóló határozati javaslat fe­letti vitát. Az élénk vitában a Központi Vezetőség 24 tagja szólalt fel: Kiss Károly, Nyers Rezső, Nóg­rádi Sándor, Gállá Ernő, Szabó István, Non György, Vágvölgyi Tibor, Matolcsi János, Friss Ist­ván, Andics Erzsébet, Földvári Rudolf, Horváth Márton, Szobek András, Kádár János, Szakali József, Révai József, Somogyi Antal, Vas Zoltán, Benke Va­léria, Marosán György, Suhajda József, Ács Lajos, Vida Gyula és Biró Zoltán elvtársak. Kifejezésre juttatta a vita a Központi Vezetőség teljes egysé­gét és összeforrottságát. A felszó­laló elvtársak kivétel nélkül egyetértésüket fejezték ki a Po­litikai Bizottság megerősítésével, a beszámolóval és az előterjesz­tett határozati javaslattal, mely­hez többen kiegészítő javaslato­kat fűztek. A Központi Vezetőség A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX; kongresszusa rendkívül mély hatást gyakorolt országunk egész politikai, gazda­sági, kulturális, társadalmi éle­tére. Pártunk, a munkásosztály, a dolgozó nép örömmel és lelkese­déssel fogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kon­gresszusának történelmi meg­állapításait a béke megszilárdí­tásáról, a szocializmus további előrehaladásáról, a munkásmoz­galom egysége megteremtésének lehetőségéről. Mély hatást gya­koroltak a magyar dolgozó nép­re a különböző társadalmi rend­szerű országok aktív, békés egy­más melleit éléséről s a szocia­lizmushoz vezető különböző utak­ról szóló lenini megállapítások, valamint az a bátor következte­tés, hogy a háború elkerülhető, a béke megőrizhető. A dolgozó nép figyelmét különösen megra­gadta a szovjet gazdaság álta­lános fellendítésére, a szovjet nép anyagi, kulturális, szociális felemelkedésére irányuló ha­todik ötéves terv. Kifejezésre juttatva az egész magyar dolgozó nép véleményét, a Központi Vezetőség örömmel állapítja meg a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését, s azt, hogy megvan a lehetőség az úgynevezett «-hidegháború« felszámolására. A Központi Vezetőség meg­állapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának bátor lépése a személyi kultusz káros következményei feltárására és teljes megszüntetésére, súlyos te­hertételtől szabadítja meg a nemzetközi munkásmozgalmat, s a nemzetközi munkásmozgalom további virágzásához vezet; egy­szersmind azt tanúsítja, hogy az SZKP Központi Bizottságában megvolt és megvan az a lenini A Központi Vezetőség az elmúlt hónapokban az MDP III. kongresszusának, az ezt meg­előző 1953. júniusi és más fon­tos üléseinek határozataira, va­lamint a szocializmus magyar- országi építésének gazdag ta­pasztalataira s a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kon­gresszusából levonható tanulsá­gokra támaszkodva határozta meg irányvonalát; A párt arra törekedett, hogy munkája homlokterébe a szocia­lizmus építésének gazdasági problémáit állítsa, megszervezze a harcot a termelési tervek tel­jesítéséért mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, mind pedig a gazdasági élet egyéb te­rületein, előmozdítsa a termelés növelését, az önköltség csökken­tését. A párt további erőfeszí­téseket tett a dolgozók, elsősor­ban a munkásosztály életszínvo­nala emelésére, a dolgozó pa­rasztság termelési biztonságának növelésére, a dolgozó nép szociá­lis, kulturális viszonyainak meg­javítására. A párt és a kormány lépése­ket tett a gazdasági haladásun­kat fékező bürokratizmus és túl­zott centralizáció kiküszöbölésé­vezető mag, amely tovább­fejleszti a nagy Lenin eszméit, alkotó módon alkalmazza ko­runkra a marxizmus—leniniz- must, A Központi Vezetőség meg­állapítja, hogy egyes imperialis­ta és belső reakciós körök foko­zódó aknamunkájukkal el akar­ják terelni a figyelmet az SZKP XX. kongresszusának, a szov­jet nép s a népek békéje, a szo­cializmus győzelmes előrehaladá­sa érdekében hozott legfőbb ha­tározatairól, arra törekedve, hogy a közvélemény figyelmét azokra a negatív jelenségekre irányítsák, melyek Sztálin műkö­désében mégnyilvánultak, hogy ezzel zavarják a nemzetközi munkás- és kommunista moz­galom egységét, s korlátozzák a XX. pártkongresszus eszméinek a népekre gyakorolt vonzóerejét. A Központi Vezetőség telje­sen egyetért a személyi kul­tusz kialakulásáról és elterjedé­séről az SZKP Központi Bizott­sága 1956. június 30-i határoza­téban adott elemzéssel, s meg­állapítja, hogy a személyi kultusz nem a szocialista rendszer lénye­géből fakad, ellenkezőleg: ide­gen a szocialista rendszertől. A szocializmus, amely igazi demok­ratikus népi rendszer, kiküszö­böli — mindenütt, ahol jelentke­zett — a személyi kultuszt és káros következményeit s tovább­fejleszti a szocialista demokrá­ciát. A Központi Vezetőség válto­zatlanul a szocialista világrend- szer országainak egységében, a szocialista országok, valamint a világ valamennyi kommunista és szocialista pártja közötti nemzet­közi szolidaritás erősítésében és megszilárdításában látja a világ- béke megőrzésének s a népek szocialista előrehaladásának leg­főbb biztosítékát. re, és megkezdte az előkészítő munkát a gazdasági vezetés gyökeres megjavítására. A párt hozzáfogott állami életünk to­vábbi demokratizálásának nagy munkájához, szilárdan tovább haladt a szocialista törvényesség megszilárdításának útján. Nemzetközi viszonylatban a párt következetesen folytatta a szocialista országokkal való együttműködés elmélyítésére, a különböző társadalmi rendszerű országok aktív békés egymás mellett élésének előmozdítására irányuló politikáját. 1. A párt, a kormány, a dolgo­zók együttes erőfeszítése a ter­melési tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért általában siker­rel járt; az 1956 első félévre vo­natkozó termelési terveket az ipar jelentősen túlteljesítette, jóllehet a termelést számos ked­vezőtlen tényező hátrányosan be­folyásolta. 1956 első felében a szocialista ipar termelése 6,8 százalékkal múlta felül 1955 azonos idősza­kának termelését, a munka ter­melékenysége pedig 4,9 százalék­kal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Ez arra mu­tat. hogy az 1955-ben megindult kedvező fejlődés az iparban to­vább tart. A mezőgazdaságban — amennyire ez ma megállapít­ható — jó közepes termés ígér­kezik, Előrehaladás történt a nép­gazdaság számára rendkívül fon­tos külkereskedelmi helyzet meg­javításában is. E félévben a külkereskedelmi forgalom egyen­lege aktiv; ez azt jelenti, hogyha fokozzuk erőfeszítéseinket, az év végére külföldi adósságaink csökkenni fognak. A biztató fejlődés ellenére a népgazdaságban még mindig szá­mottevő nehézségek mutatkoz­nak, elsősorban a termelés anyagellátásában (pl. fűtőanyag­ellátási nehézségek). 2. A termelésben elért ered­mények alapján a párt- és szak­szervezetek kezdeményezésére a kormány 650 forintban állapítot­ta meg az időbérben foglalkoz­tatott dolgozók alapbérének leg­alacsonyabb összegét. Ennek következtében .170 000 dolgozó ke­resete emelkedett. Több nép- gazdasági ágban béremeléssel egybekötött »j*. a bérrendszert reálisabbá és igazságosabbá tevő bérrendezést hajlott végre, s he­lyesebb anyagi ösztönzést bizto­sító premizálási rendszert veze­tett be. Május elsejével 6500 cikk árát 10—40 százalékkal csökken­tette, ami a dolgozók részére évente mintegy 900 millió forint megtakarítást jelent. Egyes, az egészségre ártalmas munkakö­rökben foglalkoztatott dolgozók munkaidejét 48 óráról 36—42 órá­ra csökkentette. A párt gondoskodása, a kor­mány intézkedései révén javult az utóbbi hónapokban a lakos­ság élelmiszer- és iparcikk-ellá­tása. Sikerült jelentékenyen megjavítani az évek óta prob­lémát jelentő húsellátást a váro­sokban, s jórészt vidéken is. 1956 első felében kb. 8 szá­zalékkal több, 1,6 milliárd fo­rinttal nagyobb értékű árut ad­tak el a kiskereskedelmi for­galomban, mint 1955 első felé­ben. A javuló áruellátás mel­lett is több cikkből a keresletet még nem tudta teljesen kielégí­teni a kereskedelem, 3. A gazdaság-vezetés megjaví­tásában a párt kezdeményezésé­re a kormány által kidolgozott és végrehajtott intézkedések el­sősorban a túlzott centralizmus kirívó visszásságainak felszámo­lására irányultak. Ezeknek az intézkedéseknek általában ked­vező hatásuk volt, de az egy­szerűsítésről s a megyék, járá­sok, kerületek összevonásáról hozott határozatok több helyen bizonytalanságot teremtettek az állami és gazdasági apparátus­ban. Jelentős lépések történtek az elmúlt hónapokban, vagy vannak előkészítés alatt a beru­házások műszaki és pénzügyi lebonyolításának egyszerűsítésé­re, az anyaggazdálkodásban a kereskedelmi módszerek kiter­jesztésére, a pénzgazdálkodásban a vállalatok és a bankok önálló­ságának növelésére, a tervek jobb megalapozására és a terv­mutatók számának csökkentésé­re. Különös jelentősége van an­nak, hogy a mezőgazdaságban a tervek az eddiginél lényegesen kevesebb megkötöttséget tartal­maznak a termelők számára. A dolgozók legszélesebb tömegei­nek bevonásával folyt le a má­sodik ötéves terv megvitatása és 22 nagyüzem már önállóan ké­szítette el második ötéves tervét. Mindezek a változások a gazda- sag-vezetés decentralizálásának, és fokozottabb demokratizálásá­nak:, az anyagi ösztönzés helyes felhasználásának irányába hat­nak. 4. A párt több intézkedést kez­deményezett a tanácsok önálló­ságának növelésére, anyagi alap­jának megerősítésére: ezzel ki- szélesült gazdálkodási körük, megnőttek pénzgazdálkodási és költségvetési jogaik. Megtörtén­tek az első lépések az Elnöki Tanács és az országgyűlés mun­kájának további demokratizálá­sára, a képviselők munkájának megjavítására; A törvényesség megszilárdí­tására intézkedések történtek egyes, a dolgozók széles rétegeit érintő törvénysértések megszün­tetésére. A párt javaslatára a kormány szabályozott egyes munkajogi kérdéseket: a falun különösen nagy jelentőségű a kulákokká minősített középpa­rasztok ügyének rendezése. Az egyes politikai bűnperek­ben a múltban elkövetett súlyos törvénysértések következményei­nek megszüntetése az utóbbi hó­napokban meggyorsult, befeje­zéséhez közeledik s rövidesen lezárul. Az 1953 előtti években törvénytelen eljárások során, koholt vádak alapján elítélt ár­tatlan emberek, forradalmárok, kommunisták, a munkásmoz­galom régi harcosai, elvtársaink visszakerültek sorainkba, együtt harcolunk velük ismét a szocia­lizmus építéséért. Az igazságta­lanul elítélt elvtársak visszaté­rése a pártéletbe, a munkába megerősíti a kommunistáknak, a dolgozó népnek a pártba vetett bi­zalmát. összesen 474 személy ügyével foglalkoztak a rehabilitációs eljá­rás során s nagy többségüket már rehabilitálták; Letartózta­tott párttagjaink bírósági rehabi­litálása, párttagságuk, szakszerve' zeti tagságuk rendezése, funkció­ba helyezésük, valamint anyagi kártérítésük is általában meg­történt. E tekintetben azonban további faladataink vannak. Pár­tunk ártatlanul letartóztatott s a múltban érdemeket szerzett tagjai közül rehabilitálták Do- náth Ferenc, Horváth Zoltán, Kádár János, Kállai Gyula, A Központi Vezetőség meg­állapítja, hogy az elmúlt évek s a legutóbbi hónapok eredmé­nyeire támaszkodva, s kiküszö­bölve a hibákat, az elkövetke­zendő hónapokban további in­tézkedéseket kell tenni a szocia­Marosán György, Pálffy György, Rajk László, Schiffer Pál, Sző- nyi Tibor, Vajda Imre elvtársa­kat, a Központi Vezetőség volt tagjait, Losonczy Géza. Szirmai István elvtársakat, s Központi Vezetőség volt póttag­jait és másokat; a pártból való kizárásukat hatálytalanították, Közülük egyeseket újra bevá­lasztottak a Központi Vezetőség­be. Bíróilag rehabilitálták Sza­kosíts Árpádot is; párttagságával kapcsolatban a vizsgálat fo­lyamatban van. Intézkedések történtek » rehabilitált elvtársak hozzátarto­zóit ért sérelmek megszüntetésé­re. 5. Külpolitikánk legjelen­tősebb eseménye az elmúlt hó­napokban a magyar—jugoszláv állami kapcsolatok normalizálá­sa volt. A vitás gazdasági kérdések megoldását lehetővé tette mindkét fél megegyezésére "irányuló őszinte törekvése. A többi szocialista országgal Ma­gyarország megerősítette testvéri kapcsolatait. A Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának leg* utóbbi, Berlinben tartott ülés­szakán a szocialista országok sok kérdésben összehangolták távlati gazdaságfejlesztési terveiket. A kapitalista országok egy részével sikeresen fejlesztettük kereske­delmi kapcsolatainkat. Megszün­tette a kormány a műszaki ha­tárzárt, ami kedvező visszhan­got váltott ki a világ haladó köz­véleményéből; 6. Az utóbbi hónapokban jelen­tősen megnőtt a munkásosztály és a dolgozó néptömegek társa­dalmi aktivitása. Százezrek vet­tek részt a tervvitában. Meg­nőtt a dolgozók érdeklődése a vállalat ügyei, a közélet, a nemzetközi események iránt* Erősen megélénkült az utolsó hó­napokban ä politikai élet is. A párt 1953 óta harcot folytatott a személyi kultusz ellen, a kollek­tív vezetés megteremtéséért, a pártélet lenini szabályainak hely­reállításáért. A fejlődés e téren is meggyorsult. Nálunk is foko­zódott a harc a személyi kultusz káros következményeinek teljes felszámolásáért a párt- és állami élet minden területén. Ez fejlesz­tette a pártdemokráciát, a bátor, kommunista bírálatot, fellendí­tette a termékeny vitát; A XX; pártkongresszus óta mind a pártot, mind az állami, gazdasági, társadalmi szerveket, az egész közéletet fokozódó mér­tékben az egészséges, fejlődő demokratizmus szelleme hatja át; lista demokratizmus kiterjeszté­sére, egyszersmind a demok­ratikus centralizmus elvei alap­ján a párt- s az állami fegye­lem megszilárdítására; /Folytatás a 2. oldalon.) I. A párt és a kormány legfontosabb intézkedései az elmúlt hónapokban II. Soron levő feladatok I által kiküldött szerkesztő bizott­ság az elhangzott javaslatok alapján módosított határozati javaslatot terjesztett elő, melyet a Központi Vezetőség egyhan­gúlag elfogadott. A második napirendi pont vitá­ját Gerő Ernő elvtárs, a Központi Vezetőség első titkárának a zárszava fejezte be. A Központi Vezetőség július 21-én kibővített ülésen meghall­gatta a Politikai Bizottság beszá­molóját a magyar népgazdaság fejlesztése második ötéves tervé­nek irányelveiről. A beszámolót Hegedűs András elvtárs ismer­tette. A vitában felszólalt Nagy József né, Nagy Kálmán, Tausz János, Szalai Béla, Czottner Sán­dor, Bognár József, Farkas László, Szíjártó Lajos, Ács Ernő és Csergő János elvtárs. A Köz­ponti Vezetőség Hegedűs elvtárs zárszava után alapul elfogadta a második ötéves terv irányelven és bizottságot küldött ki a végle­ges szöveg elkészítésére. Az MDP Központi Vezetősé­gének illése július 21-én este vé­get ért.

Next

/
Thumbnails
Contents