Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-24 / 173. szám
K Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—21-i ülésének határozata (Folytatás az 1. oldalról.) 1. Feladatok az ipar és a mezőgazdaság területén A szocializmus építése során változatlanul a gazdasági feladatok megoldását kell előtérbe állítani. Ezért a legfőbb figyelmet a második ötéves terv feladataira kell irányítani. A második ötéves terv időszakában, 1956— 1060-ban a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szocialista iparosítást, olyan ütemben, hogy a szocialista ipar termelése 1960-ban 1955-höz képest 47—50 százalékkal növekedjék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaság fejlesztésének, a technika haladásának alapja a nehézipar. Ennek megfelelően az iparban a termelőeszközök termelését 58—60 százalékkal, a fogyasztási cikkekét 38—40 százalékkal kell növelni. A szocialista ipar termelésének növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottabban elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szoros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglevő ipari berendezések eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. A mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének növelése révén a mezőgazdasági termelés általános fellendítését kell elérni. A mezőgazdaság 1955— 1960-ban összesen mintegy 27 százalékkal termeljen többet, niint az első ötéves terv időszakában. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek előnye a tagság gazdasági és kulturális felemelkedése révén meggyőző erővel bontakozzék ki, s ennek eredményeként a parasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. A Központi Vezetőség határozottan síkraszáll a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdításának, megerősítésének s a mezőgazdaság szocialista átszervezésének politikája mellett, s ezt annál is inkább hangsúlyozza, mert az utóbbi időben újra feléledtek termelőszövetkezetellenes nézetek. A párt, támaszkodva a tanácsokra és más tömegszervezetekre, folyamatos, állandó meggyőző munkát fejtsen ki a dolgozó parasztság körében a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti típus előnyeinek kihangsú- lyczása mellett, minden megkötés nélkül, az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat, és ennek keretében az egyszerű géphasználati, gyümölcs, zöldség, méhész és borjúnevelő stb., stb. termelési társulásokat, szakcsoportokat. Létrehozatalukhoz és a már meglevők fejlesztéséhez mind az állami, mind a pártszervek adjanak fokozottabb segítséget. Legyenek ezek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek a termelőszövetkezetekhez, amelyeket pártunk változatlanul a legfontosabbaknak tekint a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a legkövetkezetesebben biztosítani kell az önkéntességet; A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a már létrejött többéves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek hatékony támogatást kell nyújtani kezdeti nehézségeik leküzdéséhez, gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük minél előbb meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét, A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek, maguk alakítsák ki a mintaalapszabály figyelembevételével saját alapszabályukat is. A mezőgazdaság termelésének tervbevett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségévei ki tudják használni meglevő termelési lehetőségeiket. 2. A dolgozók életszínvonalának emelése A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedelmének is mintegy 25 százalékkal kell növekednie. A termelési tervek teljesítése a szilárd alapja a dolgozó nép jóléte további növelésének az 1956. évben is. a) A munkások és alkalmazottak jólétének fokozására ebben az évben: a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy elért gazdasági eredményeink alapján szüntesse meg a békekölcsönjegyzést. Ez azzal jár, hogy elsősorban a munkások és alkalmazottak rendelkezésére álló anyagi eszközök növekednek; a kormány a nyugdíjakkal kapcsolatos néhány legégetőbb kérdésnek az ország gazdasági lehetőségeivel arányban álló megoldását lehetőleg még az idén készítse elő; a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy fokozza erőfeszítéseit a lakosság ellátása további javítására, s különös gondot fordítson a húsellátás színvonalának fenntartására. b) A dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó parasztoknak az állammal való termelési kapcsolatait szabályozó intézkedések bürokratikus vonásait tovább csökkentsék. A munkaképtelen és öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a termelő- szövetkezetek anyagi eszközeiből — intézményesen meg kell oldani. Gondoskodni kell a falu iparcikkekkel való jobb ellátásáról, különösen a termelést szolgáló cikkek eladása fokozásáról. c) A munkások és alkalmazottak helyzetének megjavítására hozandó intézkedések megjavítják az értelmiség helyzetét is. Ezen túlmenően közéletünk demokratizmusának kiszélesítésével párhuzamosan, nagyobb lehetőséget kell adni az értelmiségieknek alkotó munkájuk kifejtésére. A dolgozó értelmiség megbecsülésének alapja általában a végzett munka s a mai magatartás legyen; a párt-, állami, gazdasági és más szerveknek a jövőben az eddiginél fokozottabban kell az értelmiségieket a közéleti tevékenységbe Is bevonni; 3. A gazdasági vezetés megjavítása A termelés tökéletesebb megszervezése és a dolgozók növekvő anyagi szükségleteinek minél jobb kielégítése megköveteli a gazdasági életben megmutatkozó túlzott centralizálás fokozatos kiküszöbölését. A gazdasági élet demokratizmusénak fejlesztésére irányuló munkának természetesen nem szabad a termelés rendjét és folyamatosságát veszélyeztetnie, a) Szem előtt kell tartani, hogy a gazdasági vezetés egyszerűsítése munkaerőt szabadít lel, amelynek elhelyezéséről gondoskodni kell. A Központi Vezetőség álláspontja szerint a felszabaduló munkaerők jelentékeny részének a termelésben kell elhelyezkednie; ennek azonban szervezetten kell folynia. Ebben az évben nagyobb munkaerő-átcsoportosításra még nem kerülhet sor. b) A gazdasági élet fokozatos decentralizálásakor érvényesíteni kell azt az elvet, hogy növelni kell a vezetők önállóságát a miniszterektől lefelé a gyár- igazgatókig, művezetőkig, mérnökökig. c) Növelni kell — az egyszemélyi vezetés lenini elvének sértetlen fenntartása mellett — a munkások, a dolgozók szerepét az üzem, vállalat, intézmény minden irányú gazdasági tevékenységében. Meg kell találni a módját annak, hogy egyre többen vegyenek részt a tervezési, szervezési, irányítási kérdések megvitatásában, hogy mennél szélesebben bontakozzék ki a dolgozók alkotó kezdeményezése. d) Fokozatosan meg kell javítani bér- és prémiumrendszerünket, hogy az érdekeltebbé tegye a dolgozókat a termelés gazdaságosságában, jobb minőségű termékek előállításában, az unvagtakarékosságban. e) A folyamatban levő jelentős intézkedéseket# kívül, melyek ez évre és főleg a jövő cvre már lényegesen javítanak a helyzeten, a Központi Vezetőség szükségesnek tartja mélyreható munka megindítását a gazdasági vezetés módszereinek gondos felülvizsgálására, az egész vezetést magasabb színvonalra emelő intézkedések körültekintő kidolgozására. A Központi Vezetőség egyszersmind megállapítja, hogy a termelés központi irányítása, a tervezés központosított módszere változatlanul a gazdaságvezetés fontos elve, mivel a dolgozó tömegek alkotó energiái kibontakozása mellett ebben van a szocialista rendszer egyik legfőbb előnye a kapitalista rendszerrel szemben. 4. Az állami élet további demokratizálása A népi demokratikus állam megerősítése, tökéletesítése a szocializmus építésének egyik legfontosabb feltétele. Éppen ezért pártunknak minden segítséget meg kell adnia népi demokratikus államrendszerünk továbbfejlesztéséhez, az állami szervek munkájának megjavításához. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy államrendszerünk alapvonásaiban mélyen demokratikus. Államunk munkás-paraszt állam, amelyben mind nagyobb szerepet játszik a haladó értelmiség Is. Országunkban a hatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van; a hatalom gyakorlásában részt vesz a munkásosztály vezetésével a dolgozó parasztság is. Ez az a döntő jellemvonás, amely megkülönbözteti a polgári típusú államoktól és azoknál ezerszer demokratiku- sabbá teszi. Alapvető feladatunk államunk demokratikus tartalmának további kibontakoztatása, a választott államhatalmi szervek szerepének, hatáskörének további növelése, mind szélesebb dolgozó rétegek bevonása az állam igazgatásába. a) Érvényesülnie kell az országgyűlés jogainak a bel- és külpolitika, a gazdasági és kulturális élet legfontosabb kérdéseiben; az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó legfőbb Intézkedéseket sokoldalú, termékeny viták alapján kell törvényekbe foglalnia, Országgyűlési képviselőink az alkotmány előírásainak megfelelően építsenek ki állandó kapcsolatokat választóikkal, rendszeresen számoljanak be nekik munkájukról és értékesítsék ország- gyűlési munkájukban választóik tapasztalatait, bíráló észrevételeit és javaslatait. A minisztériumok és a tanácsok apparátusa segítse az országgyűlési képviselőket munkájukban. Érvényt kell szerezni az alkotmány ama rendelkezésének, hogy a választók a bizalmuknak meg nem felelő képviselőket bármikor visszahívhatják. Ehhez át kell dolgozni a választói törvényt, és a jelenlegi, a választókkal közvetlen kapcsolatot nem jelentő lajstromos rendszer helyett személyenkénti választási rendszert kell bevezetni, b) Demokratikus államrendszerünk alapját a tanácsok alkotják. Pártunk véleménye szerint a már megtett intézkedéseken túlmenően is biztosítani kell, hegy a tanácsok rendelkezzenek a gondjaikra bízott feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel, politikailag és szakmailag képzett dolgozókkal és anyagi eszközökkel. El kell érni, hogy a tanácsok teljes mértékben ellássák hatósági és igazgatási feladataikat, valóban vezessék a helyi, gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, biztosítsák az állampolgárok tömegeinek tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom és az államigazgatás gyakorlásában. így eredményesebbé válik a tanácstagoknak a választók érdekében kifejtett tevékenysége is. Növelni kell a tanácsi végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek hatósági, igazgatási hatáskörét is. Meg kell határozni azokat a gazdasági és igazgatási kérdéseket, amelyekben kizárólag a tanács plénuma jogosult dönteni. A minisztériumoknak és más országi« szerveknek a tanácsszervek- kel kapcsolatban csak a szakilány itast és a szakellenőrzést kell végezniük, valamint a területi feladatok összehangolásáról kell gondoskodniok. A tanácsok munkájának ilyen átszervezésével kapcsolatban különös gondot kell fordítani a járási tanácsok megerősítésére, úgy azonban, hogy a községek lakossága a községi tanácsoknál intézhesse el ügyeinek zömét. Államunk bürokratikus vonásainak megszüntetéséért, a decentralizálásért — a dolgozók széleskörű részvételével — folyó munkának az államapparátust egyszerűbbé, áttekinthetőbbé kell tennie: e célt szolgálja a megyék, járások, kerületek ösz- szevonása is, melynek együtt kell járnia a tanácsok gazdasági önállóságának s hatáskörének növelésével. A Központi Vezetőség felhívja a Minisztertanácsot, hogy e kérdést jóváhagyás végett ősszel az országgyűlés elé terjessze. Az új megyék, járások, kerületek kialakítását 1957. január 1-ig be kell fejezni. A Központi Vezetőség szükségesnek tartja, hogy a kormány a legnagyobb városokat érintő, merev letelepedési szabályokat felülvizsgálja. c) Az állami élet demokratizmusának kibontakoztatására irányuló munkát egybe kell kapcsolni a legszélesebbkörű felvilágosító munkával, mely az állampolgári kötelezettségek pontos megtartására, az állami fegyelem megszilárdítására irányul. A7 állami fegyelem erősítését folytonosan szem előtt kell tartani a demokratizmus kiszélesítésére és a decentralizálásra irányuló munka minden szakaszában s a további munkában is. 5. A szocialista törvényesség további megszilárdítása A törvényesség további megszilárdítására jelentős intézkedésekre van szükség a jogszabályok rendezése, a büntető és igazságügyi, valamint a belügyi szervek munkáját» k megjavítása s e szervek hathatós ellenőrzése terén. a) A szocialista törvényesség alapvető követelménye, hogy állami, társadalmi életünk valamennyi területén minden állampolgár részére érthető, a gazdasági, társadalmi viszonyoknak megfelelő törvények és jogszabályok legyenek, valamint, hogy ezeket a törvényeket megtartsák. , Meg kell teremtem a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabályok rendszerét. Ezt a munkát elméleti és gyakorlati szakemberek, valamint a nyilvánosság bevonásával kell elvégezni. Meg kell gyorsítani a büntető és polgári törvénykönyv megalkotását, valamint világos, közérthető törvényben szabályozni kell az államigazgatási hatóságok jogkörét és tevékenységét. b) Igazságügyi szerveinknek ai dolgozók érdekeinek védelmében továbbra is erélyesen és határozottan kell fellépniük az államunk biztonságát és a törvényes rendet sértő súlyosabb bűncselekményekkel szemben. A megtévedt, jelentéktelenebb bűncselekményt elkövető dolgozókkal szemben egyre szélesebb körben kell alkalmazni a nevelő jellegű intézkedéseket. Az igazságügyi szerveknek- egész tevékenységükben, az eljárás valamennyi szakaszában következetesen érvényesíteniük kell a bűnvádi eljárás törvényben biztosított szocialista alapelveit: biztosítani kell annak az alapelvnek feltétlen érvényesítését, hogy senkinek a bűnösségét csak beismerése alapján megállapítani nem lehet, ha azt bizonyítékok alá nem támasztják; a nyomozati eljárásban csak Indokolt esetben szabad élni az őrizetbevétel és az előzetes letartóztatás elrendelésével; az ügyészség törvényesség feletti felügyeletét hatékonyabban meg kell valósítani, az államvédelmi szerveknek a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egész tevékenysége tekintetében; erősíteni kell az ügyészségnek a bíróság feletti felügyeletét, s megfelelően csökkentve az Igazságügyminisztérium párhuzamos hasonló tevékenységét, érvényre kell juttatni a bírói ítélkezésekben a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos elvi irányítását; a bírói függetlenséget meg kell szilárdítani. A területrendezés, s a szükséges szervezeti és egyéb feltételek biztosítása után meg kell valósítani a bírák és népi ülnökök választását; a szocialista törvényesség biztosítása és a bírói eljárás egységessége érdekében felül kell vizs., gálni és csökkenteni kell a katonai bíróságok, katonai ügyészségek túl széles körben érvényesülő hatáskörét. A rendes bíróságok hatáskörét fokozottabb mértékben ki kell terjeszteni egyes fontosabb államigazgatási területekre, például a munkaügyi, termelőszövetkezetekkel kapcsolatos vagyonjogi, nyugdíjügyi stb. viták területére. c) A Belügyminisztérium jelentős sikereket ért el a tényleges ellenség, a népi demokratikus rendünk megdöntésére szervezkedő elemek, a gazdasági kártevők, kémek, diverzánsok elleni harcban. A korábbi törvénysértések nyomán kialakult helytelen szemlélet és vizsgálati módszerek maradványainak felszámolására, a szocialista törvényesség szellemének hiánytalan érvényesítésére azonban további intézkedések szükségesek a Belügyminisztérium szerveinek a párt- és állami ellenőrzése terén. Az erre vonatkozó újabb javaslatot rövid időn beiül jöváha(Folytatás a 3, oldalon)
