Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-14 / 165. szám

Nemcsak Brandcsott János ügye

Brandcsott Jánost, a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz elnökét július 7-én az üzemi párt- szervezet javaslata alapján a közgyűlés leváltotta és kizárta a termelőszövetkezetből. A határozat értelmében 15 napon belül ki kell költöznie lakásából is. A kizárás oka: a terményforgalmi vállalat raktárosával összejátszva eltulajdonított 5 mázsa kukoricát 5 I I

Ennyit árulnak el a közgyűlési jegyzőkönyv szűkszavú sorai. De az ügy, amely ekörül az esemény körül bonyolódik, olyan sok és tipikus kérdést vet a felszínre s annyira túlmutat egyetlen ember: Brandcsott János problémáján, hogy okvetlen foglalkozni kell vele,

Maradjunk egyelőre Brandcsott János személyénél. Mondjuk ki kereken: kizárása nem volt jogos. Elhamarkodott lépés volt, mert a rendőrségi nyomozás, kizárása után három-négy nappal sem talált még konkrét, terhelő bizonyítékot bűnössége igazolására! Az elhanyagolt, hiányos könyvelés zűrzavarában még keresik a papírokat, amik fényt deríthetnek a csalásra. A közgyűlésen, ahol meglehetősen megoszlottak a vélemények (több tag például tartózkodott a szavazástól s nyilt ellenszavazat is volt) részt vett a városi pártbizottság és a városi tanács mezőgazdasági osztályának küldötte is. S ezek az elvtársak ez egyszer rosszúl értelmezték a szövetkezeti demokráciát. Mert igaz, hogy saját ügyében a tagság dönt. Igaz, hogy a tagságnak joga van leváltani és kizárni azokat, akik vétettek a közösség ellen. De be nem bizonyított dologban, a terhelő bizonyítékok hiányában dönteni egy ember felett nem helyes! — ezt meg kellett volna magyarázni Csáki és Gombos elvtársaknak!

A volt elnök ellen egyéb

vádak is vannak. Hogy rideg, barátságtalan volt a tagokhoz, nem támaszkodott a vezetőségre, egymaga döntött, a közösen hozott határozatokat felrúgta, a bírálatot nem fogadta el, stb. Mások úgy beszélnek róla, hagy jogosan és helyesen volt ke- ménykezü s a fenti vádakat csak azok hangoztatják ellene, akik bizony gyakran sértik a munka- fegyelmet s azért nem tetszik nekik a határozott, lazaságot nem tűrő elnök. Mészáros Mi- hályné vezetőségi tag, a tsz egyik legszorgalmasabb dolgozója azt mondja: bizony a 110 tag jórészénél bajok vannak a munkafegyelemmel, a szorgalommal. Közel van a piac, sok a kocsma, sok tagnak a kapától irtózik, de a megfogható közösre ragad a marka, stb. Hegedűs Flórián bácsi, az elnökhelyettes is sokat beszéli: milyen nehéz volt eljutni számos esztendő sok-sok hibája után idáig, hogy »m

már erősebb cérnával varr a szövetkezet« s mégis még mindig hány ember nem érti meg, hogy az egyén csak akkor erős, ha erős a közösség is -, g *

Flóri bácsival számoltuk össze, hogy a Vörös Szikra Tsz- nek hét esztendős fennállása óta Brandcsott János már a nyolcadik elnöke! S itt kell tovább gombolyítani a megkezdett szálat. Nehéz lenne sorravenni, melyik elnök miért ment el? Kit leváltottak, ki önként mondott le. De a tény tény marad: az elnökök jöttek, mentek s ez nem javára, hanem folyton csak kárára volt a szövetkezetnek! Nem emlegetik-e jogos gúnnyal a szomszédos egyéni gazdák: »No, jön a káposztavágás, a Szikrában megint elnökcsere lesz?« S itt ismét a városi szervek felelősségének kérdése tolakszik előtérbe. Nevelte, segítette-e a városi pártbizottság ezeket az elnököket úgy, hogy jó és állandó vezető váljék belőlük? A nyolcas szám azt mondja: nem! A nyolc ember magára maradt a felelősséggel, a sok-sok nehézséggel, önmaga hibáival. A sok apró hiba, ballépés összegyűlt, esetleg súlyos vétséggé fajult, vagy az ember összeroppant alattuk s önként lemondott. Amíg jól dolgozott, folyton dicsérték, amikor hibázott, félreállították. Ez az igazság.

Az ellenőrzés felszínes

volt, csak a dicséretre szűkült. Maguk a tagok mondják el: a városi látogatók nagy többsége végiggyönyörködte a jószágállományt, továbbállt, de nem nézett bele a szövetkezeti élet mélyébe. Városszerte mintaszövetkezetként emlegették s ismertették a Vörös Szikrát. De tudott-e arról a városi pártbizottság és tanács, hogy az ellenőrző bizottság például csak a vézetőségvá- lasztás után három hónappal alakult meg s még ma sem ért megfelelően az ügyekhez? Hogyan lehetséges, hogy Bozsóki Mária, a városi mezőgazdasági osztály főkönyvelője ellenőrzései során nem fedte fel a könyvelés bokros hiányosságait? Senkinek sem tűnt fel, hogy a tagok által bevitt területek még ma sincsenek felfektetve a földnyilyántar- tóban? Hogyan történhet olyan eset, hogy a terményforgalmi vállalat olyan kukoricaszállítmányt terhel több, mint tízezer forintos számlával, amely tulajdonképpen cseretermény? Segített-e az elnökkel együtt megmagyarázni valaki Szondi fogatosnak és Borbás Margitnak, hogy jogtalan a követelésük? Ök ugyanis az egyik közgyűlésen azt vetették az elnök szemére, hogy sertésből és juh- ból miért csak a gondozók s miért nem az egész tagság kap prémiumot? Türelmes szóval, de kemény elvtársi felelősségrevo- XCGfCK®Q&

nással figyelmeztette-e elégszer a pártbizottság Brandcsottot és a többi elnököt hibáira, kinek mi volt: dölyfösség, önfejűség, vagy megalkuvás?

Csupa-csupa kérdés, de

nincs rá megnyugtató felelet. Csak a tények beszélnek s ezek azt mondják: mindez nem történt meg. Mert ha igen, — akkor nem kellett volna az elmúlt hét végén a hét esztendeje működő Vörös Szikra Tsz-ben a nyolcadik elnököt is leváltani és kizárni;

A Vörös Szikrán kívül a város még három termelőszövetkezetében volt az idén elnökcsere. Ez is elgondolkoztató s kapcsolódik az előbbiekhez. Nem arról van szó, hogy a súlyosan hibázó, a közösség ellen tudatosan vétőket nem lehet leváltani csak azért, mert egyszer vezetőnek Választották; De a vezetőkkel nem lehet így bánni, nemcsak egyéni sorsuk miatt, hanem mert egy egész termelőszövetkezeti közösség egészséges fejlődését gátolja gyakori cserélődésük. Vezetőnek nem születik senki. Sok áldozat, verejték, önmaga és mások kárán való tanulás, sok botlás árán tanulja meg egy-egy tsz-elnök is a vezetés tudományát. S ha nem adunk számára időt, segítséget, türelmet ennek a tudománynak elsajátításához, — feltétlen elbukik. S az utána jövővel kezdődik minden elölről * i

A Vörös Szikra a város

legnagyobb és legrégibb termelőszövetkezete. Híre, neve van, nem kevés eredménnyel büszkélkedhet. Lehetőségei nagyszerűek. De ezek megvalósításához végre szilárd, állandó vezetésre van szüksége!

Brandcsott János bűnössége, vagy ártatlansága mindenképpen kiderül; lehet, hpgy e sorok megjelenésekor már ki is derült. De azok, akik az ügyben ítéletei mondtak: a tagság, az üzemi pártszervezet kommunistái, a városi pártbizottság és tanács illetékesei nézzenek magukba is. Brandcsott János bűnös lehet 5 mázsa kukorica ellopásában és még sok mindenben. De a tsz- ben uralkodó hibákért, azért, hogy utána egy kilencedik elnök következik, — nem egyedül ő a hibás, hanem mindazok, akiknek közük van ehhez a termelő- szövetkezethez. S amikor a kilencedik elnök megválasztására hívnak össze közgyűlést, jói fontolják meg: hová vezet ez az

Út ! s a

Gáspár

Kommunisták a hibák kijavításáért

A Kiskunfélegyházi Építőipari KTSZ-nél eddig az egyszemélyi vezetés érvényesült. Eszik elvtárs, a ktsz elnöke a többi vezetővel szemben bizalmatlan volt, ezért mindent egymaga akart elintézni. A megbeszéléseken is végső soron az ő szava döntött mindenben

A többi vezetők bizonytalanná váltak. A műszaki vezető, Dobos elvtárs, például nem irányított, nem ellenőrzött megfelelően. Szabó Mihály normás ezt kihasználta s így a műszaki vezetés elmosódott Dobos elvtárs és Szabó Mihály között. Ennek a dolgozók érezték kárát, mert Szabó Mihály igazságtalan és goromba volt velük szemben. Egyes esetekben a bérüket hiányosan számolta el, Amikor ezért megbírálták, azt a kijelentést tette: »megmutatom, hogy nem fognak jól keresni«.

Az egyszemélyi vezetés anyagi károkat is okozott. Hozzáfogtak a téglaégetéshez. Ehhez különféle anyagra volt szükség, amihez használt anyagok beszerzését határozták el. A Kecskeméten fellelhető anyagokat a vezetőség nem javasolta megvételre, mégis az elnök 11 ezer forintért megvásárolta azokat. Ebből azonban igen keveset tudtak felhasználni.

A ktsz-nél dolgozó négy párttag elhatározta, hogy megalakítja a pártszervezetet és ennek erejével igyekeznek elejét venni a további hibák elkövetésének. A pártszervezet már a júniusi (első) taggyűlésén feltárta a hiányosságokat. Bírálta Eszik elvtérs és Szabó Mihály helytelen munkáját és magatartását. Úgy döntöttek: ha nem javítják ki hibáikat, íelelősségrevonást kell alkalmazni velük szemben.

Dobos elvtárs a nehézségek láttán le akart mondani. A taggyűlés elítélte magatartását. Dobos elvtárs belátta, hogy álláspontja helytelen, önbírálatot gyakorolt és megígérte, hogy a jövőben következetes lesz munkájában, kijavítja hibáit.

Az egyszemélyi vezetés megszüntetése nem történik egycsa- pásra. Eszik elvtárs még nem értette meg teljesen, hogy a párt- szervezet neki is segíteni akar. A kommunisták feladata lesz megérteiül vele, hogy a különböző kérdésekben leérje a pártszervezet véleményét, támaszkodjon jobban a vezetőkre és szívlelje meg az alulról jövő bírálatot. így lesznek a dolgozók megelégedetteb- bek és eredményesebb a ktsz munkája.

Szabó Imre,

a Kiskunfélegyházi Városi PB. munkatársa ................................

M

ire költik az adórészesedést fülöpszálláson ?

Közérdekű és szociális intézmények fenntartására 246 000 forint

Horváth Gyula elvtárssal, a fűlöpszállási tanácselnökkel beszélgetünk az irodájában.

— Éppen most kaptam értesítést — mondja —, hogy június utolsó dekádjában beszedett adó után 66 000 -forint részesedést utalnak át számlánkra.

— Vajon mennyit kaptak ilyen címen az első félévben és mire fordítják — kérdezzük Horváth Gyula bácsitól. Pillanatok alatt előkerülnek a papírok, a költségvetés és máris sorolja:

— Az idei költségvetésünk összege 627 700 forint. Ebben az összegben benne van az általunk tervezett bevétel, az adórészesedés és az állami támogatás is. Az első félévben befolyt

adó után összesen 177 473 forint részesedést kaptunk, az állami támogatással és a saját bévé- telünkkel együtt a költségvetést összeg kétharmada már rendelkezésünkre áll.

— Hogy ezt mire fordítjuk7 Van talán száz helye is. A köz- érdekű és a szociális intézmények fenntartására a beütemezett összeg több mint egy harmadát költjük. Az utak, hidak javítására például 52 000, tűzrendészen célokra 12 500, köz- világításra, parkok karbantartására 27 000, bölcsődére 63 900, óvodára és a napközire 34 000, iskolákra 47 000, könyvtár fejlesztésére 4S00, a népművelési otthon fenntartására 4800 forintot adunk.

p-OOO-OOOO-OO-O-O-O-OOOOOOOOOOOCKXZOO-O-OOOOO-OOOOOOOOOOO'OOO-O-O >0000000^00000-000000

Ilyen lesz a csillebérci első atomreaktor

A Néoújság szakszervezeti rovata

Szakszervezeti megyei sportünnepély

Vasárnap a Kecskeméti Kinizsi sportpályán mérik össze tudásukat az élelmiszeripari üzemek legjobb sportolói. Ez a sportbemutató élményekben gazdag és sokatígérő.

A kora délelőtti órákban a ti- szaugi betonúton a 15 kilométeres női kerékpárversenyt, a ti» hanyi betonúton a férfiak 20 kilométeres kerékpárversenyét, délelőtt még a férfi, női tornászcsapat bemutatóját, a férfi röplabda megyei selejtezőjét, a női síkfutást, magas- és távolugrást, a gránát- és súlydobást, a váltófutást bonyolítják le, továbbá a férfi síkfutás, a magas- és távolugrás elődöntőjét, a 400 méteres síkfutást, a súly- és gránátdobást és a 4X100 méteres váltófutást.

Délután, az ünnepélyes felvonulással folytatódik az ünnepély, mely előtt Király Margit, a területi bizottság elnöke tart megnyitó beszédet.

Ezután következnek a bajnokság döntő mérkőzései. Végezetül

az összevont tánccsoportok kedves bemutatójában gyönyörködhet a nézőközönség.

Tárgyjutalom a legjobbaknak

A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat üzemi bizottságának javaslatára az augusztus 20-i verseny legjobbjai értékes tárgyjutalmat kapnak. Az a szakmunkás, aki a kopasztásnál július 1-től augusztus 20-ig a legjobb eredményt éri el és a selejtje alacsonyabb, mint július l»én — díjazásban részesül, A teljesítmény 130 százalék alatt nem lehet. A verseny első he-; lyezettje egy néprádiót, a második egy pár cipőt, a harmadik i egy damaszt asztalterítőt kap. |

Külön jutalmazzák a DISZ-i fiatalokat. A feltételekben csu-; pán annyi a változás, hogy a, teljesítmény 110 százalék alatt* nem lehet. A legjobb egy bro- ; kátpaplant, a második egy pár. női szandált, a harmadik egy ; összekötő szőnyeget fcap. A to-( jáslámpázóban annak a brigád-; nak a tagjai, ahol legkevesebb a, sefejt, személyenként egy-egyi nyári ruhát kapnak jutalmul;

A Szabadság-hegyen, a csillebérci úttörőváros közelében megkezdődött az első magyar atomreaktor (atommáglya) építése. Ez nagy feladat elé állítja a kivitelezőket, mert hazánkban atommáglya és hozzá hasonló intézmény még nem épült. A csillebérci atomreaktor elsősorban az atomenergia előállításának kísérletezését szolgálja, alkalmat, ad tudósainkénak, fizikusainknak, hogy az, atommal kapcsolatos tudományt magyarországi vonatkozásban fejlesszék.

Az atomreaktor impozáns épülete 35 000 köbméter lesz.

Ebben az épületben az ember sugár-védett helyről, távoli ablakból figyeli, ellenőrzi majd a gépek munkáját. Itt ugyanis az ember helyett az úgynevezett »robotgépek« végzik a munkát, az ember irányításával. A »robotgépek« az atommáglya alatt elhelyezett »meleg-kamrákban« előállított izotópokat ládákba csomagolják, leplombálják, teljesen előkészítik a szállításra, sőt fel is rgk.iák a teherautókra.

Az atomtelep minden helyiségét mesterséges -szellőzéssel és klímaberendezéssel látják el. A szellőzés útján kiszívott és a levegőbe kerülő, esetleg sugárszennyezett pois 00 méter ma» gas kéményen távozik el és a levegőtengerben eloszolva hatástalanná válik;

Az atommáglyát úgynevezett nehézbeton falakból építik jelentős vastagságban. A máglyát öntöttvas fedővel látják el. Az atonimáglya alatti meleg-kamrákat ugyancsak nehéz-betonból készítik.

Az atommáglya gépi berendezéseinek nagy részét a Szovjetunió szállítja,- a gépek felszerelését is valószínűleg szovjet szakemberek végzik majd;