Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-14 / 165. szám

Levél a Pécsi Szénbányászati Tröszt fiataljaihoz Hercegszántóról Kedves Elvtársak! Mi, falusi fiatalok ismerjük a bányászok, a bányászfiatalok hő­sies munkáját. Nap mint nap ér­tesülünk arról, hogy minden ne­hézséget leküzdve azért szálltok harcba: több és olcsóbb szenet adjatok a hazának. Ez nehéz, de szép feladat. S meg vagyunk győződve arról, hogy ezt meg is tudjátok oldani. Erre biztosíték a harcos, forradalmi bányász­szellem, a haza szeretete, a párt iránt való forró ragaszkodás, melynek nem egyszer adtátok tanú jelét. Mi szeretjük és becsül­jük a bányászt, aki az ipar szá­mára kenyeret ad. Tudjuk, hogy a bányászság volt és marad a munkásosztály gerince. Mi itt lakunk Hercegszántó községben, a jugoszláv határ | mentén. Községünk fiataljainak ; nagyobb része a DISZ tagjai so­rában van. Egyrésze a nagyüze- ; mi szocialista gazdálkodás útján ,j halad, másrésze még egyénileg ; gazdálkodik. Sok mindennel fog- ! lalkozik tagságunk, tanulunk, ; sportolunk, szórakozunk. Mi élőt- : tünk is nagy feladatok állanak, a falu képének megváltoztatása, a mezőgazdaság szocialista át- i szervezése. E nagy feladatokat a 1 munkásosztály baráti támogatása j nélkül nem tudjuk megoldani. Ezért szükséges, hogy személyes 1 érintkezés formájában is mégis- : merjük egymást, mert így meg- ; ismerjük egymás problémáit, j gondjait és kicseréljük tapaszta- j tatainkat. A személyes érintkezés ; talaján virágzik ki a testvéri ba- i rátság, amelyből eddig elért j eredményeink és jövő sikereink j táplálkoznak. A barátság esz- ! méje szoros rokonságban van a ; béke eszméjével. A béke megvé- i A BAJAI Lakberendező és Építő Szövcíkezet vállalja festett és fényezett j bútorok elkészítését, javi- ! tását, kárpitozását, mázó- j lását. Kislakások építkezé- j sét, lakások tatarozását, ; , karbantartását előnyös fel- ! tételek mellett. Lakásépít- j kezesnél ingyenes tanács- . adás. Cserépkályhák vá­lasztott minta szerint kap­hatók. 742 I dése terén is azonos céljaink és feladataink vannak. Drága Barátaink! DISZ-szervezetünk elhatároz­ta, hogy felveszi veletek a kap­csolatot. Javasoljuk: teremtsük meg a feltételeket ahhoz, hogy meglátogassuk egymást. Mi ezt úgy képzelnénk, hogy július 22-én "Ismerd meg hazá- dat«-mozgalom keretén belül szervezeti tagságunk egy cso­portja Pécsre látogat el, hogy megismerjük e szép város törté­nelmi nevezetességeit. Ennek az utazásnak keretébe, szerintünk, nagyszerűen bele lehet illeszteni a veletek való találkozást. Ti egy megfelelő időpontban, például augusztus 20-án, ezt viszonozná­tok. Rendezhetnénk közös mű­sort, mi fellépnénk délszláv tánc- és énekszámokkal, stb. Ha javaslatunkkal egyetértetek, kér­jük, hogy írjatok, nagyon vár­juk válaszotokat. A megismerke­dés reményében bányászköszön­téssel búcsúzunk: Jószerencsét! A DISZ-szervezet nevében: Bálán Miklós DISZ-íitkár Finnországban igen fejlett a női sportmozgalom. — A képen: az egyik tornaünnepély két fiatal részvevőjének bemutatója Réstrombita zengjen,.. P a j t á s híradó Több pajtás keresett fel bennünket levelével és megírta, milyen nyári programot állított össze magának. Lássunk közülük néhányat: Alig várom á tábori ! Autóbusszal indulunk a ke­celi nagytáborba pénteken. Alig varom, hogy megismerhessem a tábori élet szépségeit és ott két hetet eltölt hessek a természet­ben. Már régóta fáj a fogam erra, hogy sátorban aludhassak, most végre • sikerül. Köszönöm a £ úttörőcsapatomnak és a DíSZ-nék, hogy táborba kül­dőit. Tréfás kérdések Hány magyar szó végződik ez­zel a szótaggal: —szág? Melyik az a magyar szó, ame­lyen a pont írásjel hétszer egy­másután fordul elő'N Hogy mehet egy Kkcske há­romfelé egyszerre? Mi történik, ha Bíró, Sági és Perlesz nem tudnak megegyezni egymással? Móra F e r e n í : Cuőnakásoh a Dunán Pestre megyek nyaralni, lá­tom majd az ország lüktető szi­vét, a fővárost. Szeretnék sokat csónakázni a lassan hömpölygő öreg Duna vizén. Tormássy István, IV. o. í„ Kecskemét ./ át ék a sauva k r : Kecskemét 4 Illír 2,2 (Könyvet nyert Tóth János, Kecskemét J. Duclos u. 13.) Endrényi Tibor VIII/c oszt. NAGYAPÓ Kecskemét I i ki öve se, Feri is tollúi ragadott : »Örülök, hogy a Népújság az úttörőkre is gondol. Kár, hogy egyideig nem olvashatom, mert Sümegre megyek üdülni, bár olt is lesz sok kedves dolog. Megné­zem a várat, Kisfaludy Sándor szülőházát, — a múzeumot.« Rájöttem a nyitjára Kedves szerkesztő bácsi! A múltheti rejtvényben megfejtet­tem azt a feladatot, amelyik úgy szól, hogy ha 12 úttörő megy elől és 12 pajtás megy utánuk, mégis tizenketícn vannak, hogy lehet az? Az csakis úgy lehet, ha a paj­tások körbemennek. Tóth János, V. o, t., Kecskemét, J, Uudos U, 13, Bizony már magom és öregszem és még mindig emlékszem a jó nagyapóra, pedig még akkor kis gyer­mek voltam. Nagyapó nagyon kicsi és gyön­ge volt. Nem tudott már máskép járni, csak botra támaszkod­va. Nem is igen jár­kált, csak üldögélt a nagy karosszékben. Jó időben a tornácon süt­kérezett, szeles, esős napokban a kályha mellett üldögélt.r Mi­óta az eszemet tudom, sohase láttam dolgoz­ni. Csak eregette a füst macs kákát, a nagy tajtékpipábói és néze­getett mindenféle régi könyveket. Sehogy se tudtam föJérni ésszel, hogy ugyan miért olyan nagy úr ez a nagy­apó? A legnagyobb az egész házban. Mindig ö tőle kérdezik meg, mi legyen az ebéd, Mi-flf-lfrpkj k*L</n4l ■ (tóű* kol neki. Ha elszen- dereg. mindenkinek lábujjhegyen kell jár­ni. Nekem bizony se­hogy se ment a fejem­be ez a dolog s egy­szer, mikor édesapám azt kérdezte tőlem, hogy mi szeretnék len­ni, ki is mondtam, ami a szívemen volt: — Nagyapó szeret­nék lenni. — Ugyan miért? — kérdő mosolyogva édesapám! — Azért, mert ő semmit se dolgozik, mégis mindenki a ked­vét keresi. édesapám cl komo­lyodva nézett rám: — Hát aztán te azt hiszed, hogy ez nincs rendjén? — Un nem tudom — mondtam egy kicsit megszeppenve —, de le azt szoktat!' monda­ni. hogy: aki nem dol­gozik, ne is egyék. AtiMU délben aiion» ban nekem nem terí­tettek. Rózsás kis tá­nyérom, madaras kis poharam nem volt az asztalon? — Kát én? — kérdez­tem ijedten. — Te nem kapsz ebédet — kanalazta édesapám a levesét. — Aki nem dolgozik, ne is egyék. — De én még nem tudok dolgozni — bo­rultam szívszakadva az asztalra. — Nagyapó pedig már nem tud dolgozni — simogatta meg apám a hajamat. — Belátod már, buksi, hogy mi­lyen oktalanságot be­széltél? Elszégyenlettem ma­gam, és most már nem esett jó) az ebéd, akár­hogy unszolták is. — Alig vártam, hogy meg­csókolhassam a nagy­apó kezét. Az öregeket az öregségért kell meg- becüiüni* ' * - * Magyar művészegyüttes a francia Riviérán Július 11-én Becsbe ment, majd onnét a francia Riviérára utazik az Építői; Központi Táncegyüttese, a nizzai nemzetközi néji táncfesztiválra. ? A képen: az »Üveges tánc« egyik jelenete. A hartai Lenin Tsz tehené­szetében huzamosabb idő óta 14 liter a fejési átlag. A tejet saját I tejkonyhájukban dolgozzák fel. j Naponta 8—10 kilogramm tea- vajai és több kiló juhgomolyát I szállítanak a fővárosba és a he- I lyi piacra. A tejtermékek érté­kesítése naponta 7—SOO forint jövedelmet ad a tsz tagjainak. /I tej melléktermékeit felhasz­nálják a borjúk mesterséges táplálásához és a baromfiak ta­karmány ozásához. Beadási köte­lezettségüket havonta rendszere­sen tejszínnel rendezik. J&s «egfás&csl ©gflílőfe©!! végezzük ei a iarlóhántást Az érett gabonából naponta sok ezer boltion kerül keresztbe a sokat igero termés. A jó gaz­da azonban néni tekintheti befe­jezettnek az aratást addig, míg nem végez a tárlóhántással. — Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek jelentőségét. Gabonaterü- letcink talaja jelenleg bőségesen rendelkezik nedvességgel és en­nek megőrzését egyedül csak az időben végzett tarlóhántás biz­tosítja. Forró nyári napokon pár napi késés számottevő nedves­ségveszteséggel járhat. Egy me­leg nyári napon a hántatfanul hagyott tarló annyi nedvességet párologtat el, amelyet csak 20— 25 milliméteres csapadék képes pótolni. Jelenleg talajaink elég nedvesek, ennek megőrzése fon­tos. Nem lehet egy gazdaságnak sem közömbös az, hogy az ara­tás után visszamaradó tarló és gyökérzet — amely tömegében megközelíti a letakarított szal­ma mennyiségét —, milyen kö­rülmények között és miiyen hosszú idő alatt korhad el. Kés­ve, száraz viszonyok között, aiá- forgatott szárrészek korhadása igen lassú, nem beszélve arról, hogy igen sok értékes anyag kárbavész. A tarlóhántás gyors elvégzése döntő jelentőségű a gyomok el­leni küzdelemben is. A gyomo- sodás jelenlegi mértéke elsősor­ban a hosszú évek óta elmulasz­tott. vagy későn végzett tarló- hántás eredménye. A gabona közt megtalálható gyomok, — melynek tekintélyes része ala- csonynövésű gyomnövény — az aratás után igen rövid időn be­lül magot érlelnek és azt gyor­san el is hullatják. Az aratás előtt, vagy az azzal egyidejűleg elhullott gyommagvak nagyrészt a talaj felületén fekszik, nem indul csírázásnak és az őszi szántással aláforgatva, csak a következő év tavaszán kel ki. Az idejében végzett tarlóhántással az aratás után fejlődő gyomok magvainak beéréséhez nem adunk módot. A már aratás előtt, Ültetve azzal egyidejűleg elhul­lott gyommagvak pedig a nyir­kos talajban gyorsan csíráznak, kihajtanak. Ézelsct a tarlólián- tást követő tolajáfislási mnn&ätef kai vagy éppen a kora őszi mély­szántással megsemmisíthetjük. A tarlólsántással a rovarirtást is elősegíthetjük. Peték, álcák tömegét forgatjuk a talajba, ahol nagyobb részük elpusztul. Mindezek mellett még számos tényező parancsaiban megköve­teli az aratás utáni azonnali tar- ióhántást. Maga az egész munkafolya­mai gyorsan, kevés erőt igé­nyelve végrehajtható. Ma mar rendelkezünk olyan gépparkkal, hogy a termelőszövetkezeteknél az aratással egyidőben el tudjuk végezni a tarlóhántást, sőt a gép­állomások segítséget tudnak ad­ni az egyéni parasztoknak is. Figyelembe kell venni azon­ban. hogy a gyorsaság ennél a munkánál semmi esetre se me­het a minőség rovására. A tar­lóhántás gyakorlatban bevált .eszközei az eke és a tárcsa, hogy melyik munkaeszközt mikor használjuk, azt a talaj és a gaz­daság mindenkori adottsága dönti el. Az aratás után azonnal a rövidre vágott tarló esetén kitűnő munkát végez a jól beál­lított tárcsa. Magasabb tarló ese­tén jobb, ha ekével dolgozunk. Akár tárcsával, akár ekével vé­gezzük a tarlóhántást, a minő­ség mellett fő elvként a gyorsa­ságot kell tekinteni. A l'utóho- mok-területek kivételével min­den területen végezzünk tarló- hántást,, még lazább homoktala­jainkon is végezhetünk, ha ide ősszel ismét vetni akarunk. A helyes nedvességtárolás, a gyomirtás és a gyors korhadás feltételeinek biztosítása érdeké­ben 8—12 centiméternél mélyeb­ben ne végezzünk tarlóhántást, a melyebb művelés a céllal el­lentétes és éppen ezért rossz. Az időben és jó minőségben elvégzett munka nem járhat tel­jes eredménnyel azonban akkor, ha a tarlóháfttás utáni talaj- ápolásról megfeledkezünk. Akár tárcsázunk, akár szántunk, nem maradhat el a fogas, vagy a hen­ger. Sőt még ezt követően is fo- gasoljuuk vagy, tárcsázzunk any- nyiszor, ahányszor a gyomoso- dás, illetve a talajfelület törnő- döttségc ezt megköveteli. Bank Gyula, Mezőgazdasági Igazgatóság Naponta friss tejterméket szállít a piacokra a hartai Lenin Tsz

Next

/
Thumbnails
Contents